Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc Emlékműve

Városliget

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc budapesti központi emlékműve 2006 acéloszlopból áll. Ez a szám tudatos utalás az avatás évére. Az emlékmű a diktatúra elleni egységes fellépést és a szabadságvágyat testesíti meg a hajdani Sztálin-szobor helyén. A közvetlenül mellette álló Néprajzi Múzeum pedig a nemzeti identitás, a kollektív emlékezet és a kulturális gyökerek őrzőhelye. A két intézmény/műtárgy így együttesen a magyar múlt, a szabadság és a kulturális örökség jelképévé emeli a teret.

Ez az emlékmű egyéni sorsokból indul ki, és egységes erőként teljesedik ki. Az egyik végén a rozsdás oszlopok nagyjából embermagasságban, egymástól elkülönülve állnak. Ahogy a látogatók áthaladnak közöttük, az oszlopok magasabbá, fényesebbé és egyre sűrűbbé válnak, végül pedig egyetlen tömör acélékbe olvadnak össze, amely mintegy 8 méterrel magasodik a tér fölé.

A szubkompozícióként vagy szoborkompozíció és az új Néprajzi Múzeum épülete között szoros építészeti, tájépítészeti és gondolati összefüggés van. A két műtárgy nem egymástól függetlenül, hanem egymással tudatos párbeszédet folytatva határozza meg a Városliget kapujának látványát.

Egy közös sétatengelyen helyezkednek el. A Néprajzi Múzeum két dombszerűen megemelt szárnya egy íves völgyet képez, amelynek a legalacsonyabb, földfelszíni pontja pontosan az '56-os emlékmű felé nyílik, így a múzeum szinte „befogadja” és vizuálisan keretbe foglalja a történelmi emlékhelyet.

A korábbi Dózsa György úti felvonulási tér élettel megtöltése mindkét projekt célja volt. A korábbi merev, betonozott kommunista felvonulási tér feloldása volt. Mögöttük az egykori parkolóhelyek helyén a Városligeti Promenád jött létre, amely zöldfelülettel köti össze a monumentális emlékművet az új kulturális intézménnyel.

A múzeum épülete nem elnyomja, hanem zseniális építészeti húzással keretbe foglalja a műalkotást. A múzeum föld alól induló, majd két oldalon dombszerűen felívelő szárnyai egy völgyet képeznek, amelynek legmélyebb pontja pontosan az emlékműre mutat. Ez a két egymás mellett fekvő, földből feltörő struktúra izgalmas formai ritmust és harmonikus sziluettet alkot.

A múzeum hatalmas, pixelmintás fémráccsal borított üvegfalai vizuálisan is visszatükrözik a szobor rozsdásodó vas- és fényes acélfelületeit. Ráadásul az épület szabadon bejárható tetőkertje vadonatúj, madártávlati perspektívát kínál a látogatóknak.

Fogadtatása és a hazai vélemények megosztóak. Sokan bírálták a szobor rideg monumentalitását és a Liget-projekt léptékét, míg mások a kortárs térszervezés remekműveként ünneplik a kompozíciót. A nemzetközi visszhang ugyanakkor rendkívül pozitív, hiszen a múzeum építészete rangos világdíjakat nyert, és a külföldi szaklapok is kiemelik a történelmi múlt és a modern kulturális terek példaértékű integrációját.

Az i-Ypszilon csoport által tervezett emlékművet 2006. október 23-án, pontosan a forradalom kitörésének 50. évfordulóján avatták fel, közel ahhoz a helyhez, ahol a felkelés idején ledöntötték Budapest hatalmas Sztálin-szobrát.

Az Építészfórum hasábjain és a szakmai vitákban az elmúlt két évtized egyik legtöbbet vitatott köztéri alkotása lett. A bírálók egy része szerint a precíz, katonás rendbe szervezett oszlopok nem a szabadságvágyat vagy a spontán forradalmi tömeget szimbolizálják. Sokkal inkább egy fenyegető, masírozó hadseregre (ironikus módon a bevonuló szovjet csapatokra vagy a Munkásőrségre) emlékeztetnek.

A fotó nem a sajátom! Eredeti forrása Christian Theile német építészeti fotós. A kép rendkívül népszerűvé vált a vizuális művészetekkel és építészettel foglalkozó nemzetközi oldalakon, így megtalálható többek között az Architect & Design Instagram-oldalán, valamint releváns művészeti bejegyzésekben a Facebookon és az X felületén is.

A köznyelvben és a sajtóban gyorsan elterjedtek a pejoratív elnevezések, mint a „vaskefe”, a „szögbelövő” vagy az „acélagancs”, ami a mai napig mutatja a megosztottságot. Sokan nehezményezték, hogy az emlékmű túl közel került a kommunista rezsim által elpusztított Regnum Marianum templom egykori helyéhez.

Forrás: saját, Architecture Hub, Google, AI, Építészfórum, Christian Theile

Vége

A Néprajzi Múzeum közepén, a mélyedésben található az emlékmű

Akinek a termálvizet köszönhetjük

Zsigmondy Vilmos bányamérnök mellszobra - Budapest, Városliget

A monumentális alkotást Szécsi Antal szobrászművész készítette, és eredetileg 1895-ben, illetve 1896-ban állították fel. A 150 cm magas bronz mellszobor egy 195 cm-es haraszti mészkő talapzaton áll. A műalkotás, a Városligetben, a Kós Károly sétány mentén, pontosan a Széchenyi gyógyfürdő főbejáratával szemben található. A szobrot eredetileg a mai fürdő elődjének számító régi Artézi fürdő udvarán helyezték el.

1929-ben telepítették át a fürdő főbejárata elé. Később került a mai helyére, az út túloldalán lévő parkos részre. A talapzaton olvasható szöveg pontosan összefoglalja Zsigmondy Vilmos legfőbb érdemeit. Ő teremtette meg a hazai mélyfúróipart, és az ő nevéhez fűződik a városligeti és a margitszigeti artézi kutak sikeres fúrása, amelyek a főváros ikonikus termál- és gyógyvizeit biztosítják.

Zsigmondy Vilmos 1920, forrás-edit.elte.hu

 A furász - Zsigmondy Vilmos - Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) tulajdonában van (volt) és a szakmai szervezet gyűjteményét gazdagítja

Középiskolai tanulmányait nyelvi okokból három különböző városban végezte, a pozsonyi evangélikus líceum, a szlovákiai Szakolca gimnáziuma és a Komáromi Református Kollégium voltak. A 19. század első felében a jómódú polgárcsaládoknál bevett szokás volt a diákcsere, amelynek célja a többnyelvű Monarchia hivatali és üzleti életéhez elengedhetetlen nyelvtudás megszerzése volt. Zsigmondy Vilmost azért küldték szülei 3 nyelvterületre, hogy a korabeli gyakorlatnak megfelelően tökéletesen elsajátítsa a német és a magyar mellett a szlovák nyelvet is.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a resicai vasműben fegyver- és lőszergyártást irányított a honvédsereg számára. Szlávy Józseffel közösen teljesen átállította a gyárat ágyúk, lőszerek és szuronyok öntésére. A világosi fegyverletétel után hat év várfogságra ítélték az olmützi börtönben. A fogságból való 1850-es korai szabadulása után apósának bányájánál helyezkedett el üzemvezetőként, ami közvetlenül megelőzte a híres pesti magánmérnöki karrierjét.

Az eredeti furház és az artézi kút a városligetben, 1920 Forrás-pinterest

Zsigmondy Vilmos az akkori világ egyik legmélyebb, csaknem egy kilométer mély artézi kútját fúrta ki a Városligetben, ami közvetlenül lehetővé tette a Széchenyi gyógyfürdő megnyitását és vízellátását.

Akkor és most 

Hősök terén (az Árpád vezér szobra előtti részen) fúrt kút fölé 1884-ben egy Ybl Miklós által tervezett díszes ivókutat emeltek, amelyet Gloriette kút néven ismertek. Mivel a millenniumi ünnepségekre épülő emlékmű terveibe nem illett bele az építmény, 1898-ban lebontották, majd a budai Széchenyi-hegyre költöztették át, ahol ma is látható kilátóként.

Az Ybl tervezte Gloriette díszkút az 1890-es évek elején - forrás: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára

Ybl Miklós által tervezett, historizáló (neoreneszánsz) stílusú Gloriette kút egy elegáns, nyolcszögletű alaprajzú építmény volt, amelynek közepéből egy 24 méter magas zászlórúd emelkedett ki. A kút lenyűgöző műszaki adatai: 971 méter mélyre fúrt le a föld alá, ahonnan 74 °C-os termálvíz tört fel, percenként tekintélyes, 831 literes vízhozammal.

A Sugárút (ma Andrássy út) lezárására építette Ybl Miklós 1884-ben a Zsigmondy Vilmos feltárta artézi kút felett emelkedő, zászlórúddal lezárt építményt. Az ezredévi emlékmű építésekor a Széchenyi-hegyre helyezték át. A felvétel 1889-ben készült. (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A forró termálvizet hatalmas, nyitott hűtőcsatornákban és fa hűtőtornyokon keresztül áramoltatták, hogy a levegővel érintkezve a fürdőzésre alkalmas 30–38 °C-os hőmérsékletre hűljön le. A kemény kőzetrétegek áttöréséhez Zsigmondy egy különleges, gyémántbetétes és acél fogazatú fúrófejet, valamint egy speciális nehezékes rudazatot alkalmazott, amely a kor technológiai csúcsát jelentette.

Az egykori Gloriette kút pontos, eredeti fúrási helyét ma egy szerény réz emléktábla jelzi a Hősök tere burkolatába süllyesztve, amely közvetlenül a Millenniumi emlékmű előtt, a tér kövezetében található. A Magyar Tudományos Akadémia, a fúrás sikere után azonnal elismerte zsenialitását, és a mélyfúrási technológia úttörőjeként levelező tagjává választotta a mérnököt.

Zsigmondy Vilmos unokaöccse az a Zsigmondy Richárd volt, aki később, 1925-ben kémiai Nobel-díjat kapott az ultramikroszkóp feltalálásáért és a kolloidok kutatásáért.

A városligeti tó partja 1896 körül

Itthon kezdetben sokan őrültségnek tartották a városligeti fúrási terveit, nemzetközi szinten azonban akkora tekintélyt szerzett, hogy 1878-ban megkapta a Francia Becsületrend lovagkeresztjét.

A korai Városliget Rudolf von Alt 1840–1845 körüli utólag színezett karcolatán

Élete utolsó évtizedében Selmecbánya országgyűlési képviselőjeként a politikai életben is aktívan részt vett. 1880-tól haláláig Pécelen élt. 1888 decemberében bekövetkezett halálát egy súlyos tüdőgyulladás előzte meg. Bányásztemetést kapott Budapest közepén és temetése valóságos nemzeti gyásznap volt.

A képen a pesti Városliget látható egy 19. századi ábrázoláson, pontosabban Ludwig Rohbock 1856-os rajza (vagy annak színezett változata) alapján

A pesti Dob utcai házánál akkora tömeg gyűlt össze, hogy a rendőrségnek le kellett zárnia az utca forgalmát. A gyászmenet élén az esztergomi bányászok 30 fős küldöttsége haladt ünnepi díszegyenruhában, kezükben égő bányamécsesekkel kísérve. A koporsót a mai Fiumei úti sírkertben helyezték el.

 Zsigmondy Vilmos síremléke, Forrás - Magyar Nemzeti Digitális Archívum

Forrás - Saját, Építészfórum, turista magazin, múlt kor, Magyar Nemzeti Digitális Archívum, Wikipédia, AI

Vége

Kolodko legújabb szoborpárja: Dr. Bubó és a gyógyuló nyúl

Séta a Mexikói úti kisföldalatti megálló és városligeti Széchenyi fürdő között

Felkerestem a Bethesda kórházhoz kirakott két új Kolodko szobrot. Gondoltam egy kis városfelfedező sétát is teszek közben. Ezért elföldalattiztam a Mexikói út végállomásra és onnan gyalogoltam vissza a Széchényi fürdőig. Pont félúton van a Bethesda bejáratához kitett két szobor. Nézzük mit láttam útközben. A Városliget felé indulva két hosszú aluljárón is át kellett menni.

Az Erzsébet királyné útja alatti gyalogos aluljáró közvetlenül összeköti Zuglót a Városligettel. A vidám falfestményeket és gyermekrajzszerű motívumokat a Civil Zugló Egyesület önkéntesei és helyi lakosok készítették közösségi akciók keretében. A kezdeményezés célja, hogy az 1940-es évek elején épült sötét, barátságtalan betonfolyosót színesebbé tegyék a gyalogosok számára

Sajnos utólagos firkák csúfítják, de a dombokkal, fákkal, virágokkal, kerékpározókkal továbbra is meghatározza a Városliget felé tartó átjáró hangulatát. Hossza kb 40 m, szélessége 3 méter és Budapest–Cegléd–Szolnok vasúti fővonal vágányai alatt vezet át.

Mexikói úti kisföldalatti-végállomás gyalogos aluljárója. A kisföldalatti meghosszabbításával egy időben, 1973-ban adták át.

Az első a Rákosrendező felé vezető sínpályák alatt visz el. A második pedig a Hungária körút alatt. Ekkor értem el a Bethesda kórház épülettömbjét és kerítését. A budapesti MRE Bethesda Gyermekkórház Közép-Kelet-Európa egyetlen egyházi fenntartású gyermekkórháza, amelyet a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza alapított és nyitott meg 1866-ban.

Az intézmény történelmének legfontosabb mérföldkövei közé tartozik a zuglói Bethesda utcába való költözés, az államosítás, majd a rendszerváltás utáni egyházi kézbe való visszakerülés, amely után országos fontosságú Égés- és SMA-centrummá alakult.

Az idei, 2026-os évben a kórház alapításának 160. évfordulóját ünnepli, amit egy hatalmas infrastrukturális modernizáció, új részlegek (például a Simon András rendelőintézet és a Sportegészségügyi Központ) átadása, valamint egy rendkívüli, 8,5 milliárd forintos magánadomány fémjelez.

A szobrok a parcella túlfelén vannak, ezért azt párszáz méteres sétával meg kell kerülni. A közelibb és rövidebb Bethesda utca helyett én a hosszabb utat választottam és a Pálma utcán mentem végig. Úgy tudtam ott van két szemrevaló épület. Igazam volt. Először a Róheim villát, majd mögötte a Sipeki villát csodálhattam meg a kerítésen kívülről.

Róheim-villa a Bethesda Gyermekkórház szomszédságában, a Hermina út 45. és a Pálma utca sarkán található telken. A villát Róheim Sámuel gazdag fakereskedő és felesége építtette 1899 és 1900 között. A terveket Pollák Manó készítette, aki egy lenyűgöző, francia reneszánsz elemekkel gazdagított, neobarokk stílusú városi palotát álmodott meg ide. Az épület belső terei rendkívül gazdagok, neobarokk és neoreneszánsz faragott lépcsőkorlátok, kazettás mennyezetek, valamint egy egészen különleges, orientális motívumokkal díszített arab/mór szoba is helyet kapott benne.

Az első világháború alatt a villát gróf Tisza István egykori miniszterelnök bérelte. 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom napján fegyveres katonák hatoltak be az épületbe, és a saját dolgozószobájában, a felesége és unokahúga szeme láttára meggyilkolták a politikust. Később itt élt és alkotott az építtető fia, a világhírű pszichoanalitikus, etnológus Róheim Géza is, egészen 1938-as emigrációjáig. A második világháború után a villát államosították; egy ideig az ÁVH használta, majd 1956-tól egészen a kétezres évekig a Mozgássérültek Állami Intézete működött a falai között. Ezután az épület állaga drasztikusan leromlott.

A villa története a közelmúltban ért el egy boldog mérföldkőhöz: egy átfogó, teljes körű műemléki rekonstrukciót követően az épület kívül-belül teljesen megújult, és a Magyar Corvin-lánc Testület székházaként született újjá. Ma reprezentatív kulturális eseményeknek ad otthont, és időnként, például a Múzeumok Éjszakáján, a nagyközönség számára vezetett sétákon látogatható.

A Sipeki Balás-villa a magyar szecesszió nagymestere, Lechner Ödön egyik legszebb és legkülönlegesebb fővárosi munkája. Az épület 1905 és 1907 között készült el Sipeki Balás Béla, Zala vármegyei főispán felkérésére. Hullámzó vonalvezetésével, formás oromzataival és magas tornyaival egy igazi mesebeli kastélyra vagy mézeskalács házra emlékeztet. Lechner itt alkalmazta először azt a technikát, ahol a homlokzati díszeket a vakolat mélyítésével (visszavágásával) alakította ki.

Nem saját fotó, Forrás: egykorponthu

Sipeki Balás Béla és felesége mélyen hívő, jótékony életet éltek. Gyermekük nem lévén, a házaspár végrendeletében a villát a látássérült emberek megsegítésére hagyományozta. Azóta is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) székházaként működik. A közelmúltban 3,5 milliárd forintos teljes körű műemléki rekonstrukción esett át. Az ingatlan visszakapta eredeti, sárgás-krémszínű árnyalatát a korábbi babaház-rózsaszín helyett, az udvarán pedig egy modern, akadálymentes szolgáltatóközpont épült a látássérültek számára. Az MVGYOSZ rendszeresen szervez ide vezetett villasétákat, így az épület belső terei, köztük a Zsolnay-eozinmázas elemek, a nagyközönség számára is megtekinthetők.

Kiértem a Hermina útra, amelyen a Bethesda bejárata található a két szoborral. Útközben még találtam egy tájékoztató táblát, amely egy fontos műemléképületre hívta fel a figyelmem, de a sűrű növényzet miatt ezt nem láthattam. Aztán odaértem a miniszobrokhoz.

A Bethesda Kórház kerítésén, a Hermina és Bethesda u. sarkán. Hermina út 55. 2026. augusztus 10-én helyezte ki Kolodko Mihály. A Köztérkép oldal leírása szerint néhány rajongója épp arra járt és meglepték a művészt. De fotó és bejegyzés nem készült megegyezésük alapján. Megvárták, míg a művész közzéteszi az oldalán.

Dr. Bubó és a gyógyuló nyúl Kolodko legújabb, rendkívül megható miniszobor-együttese, amelyet Budapesten, a Bethesda Gyermekkórház kerítésén helyeztek el. A két bronzfigura az intézmény fennállásának 160. évfordulója alkalmából került a helyére.

Dr. Bubó, A Kérem a következőt! című ikonikus magyar rajzfilm bölcs bagolydoktora stílusosan a kerítés tetején ül, és egy sztetoszkóppal a kezében kémleli az eget. Érdekesség, hogy a tekintete pontosan a Városliget felett lebegő hőlégballon irányába mutat, ami egy kedves utalás.

A kórház a hosszan bent fekvő, gyógyult kisgyerekeket hőlégballonozással szokta megajándékozni. A kerítés alsó lábazatán kapott helyet a nyúl, Dr. Bubó páciense a meséből. A figura tökéletesen szimbolizálja a kórházba érkező, ijedt, segítségre szoruló gyermekeket, akik itt végül meggyógyulnak. Érdekes, hogy csupán a figurák kedvességét vesszük észre, pedig mind Bubó, mind a nyúl emberi testtel rendelkeznek. Bubó bagoly formájú, de a nyúl egy nyakigláb fiúnak néz ki  inkább.

A szobrok átadásánál a kórház híres terápiás kutyája, Tangó segített a gyerekeknek szimat alapján megkeresni és felfedezni az új lakókat. Az egyik legmeghatóbb alkotása ez a művésznek!

A Hermina úton átkelve beértem a Városligetbe és irányba vettem a Széchenyi fürdő földalatti megállóját. A fürdővel szemben monumentális mellszobor állított meg. Utólag e bejegyzésre készülve, utánanéztem a történetének és olyan érdekes, hogy külön bejegyzésben fogom leírni.

*

Még egy figyelemreméltó és működő szökőkút ragadta meg a figyelmem. A Széchenyi Gyógyfürdő főbejáratával szemben található Sellők díszkútja (más néven Faun és sellők szökőkút). A szökőkutat 1978-ban állították fel. A medencében elhelyezett, játékos és dinamikus bronzfigurákat a kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, Kerényi Jenő formázta meg, a kút építészeti terveit Szabó István készítette. Egy nagy, kör alakú, 15 méter átmérőjű víztároló medence, melynek szegélyét 70 darab, 50×50 cm-es süttői mészkőtömb alkotja, amelyek ülőpadként is szolgálnak. Vizéből 13 darab különböző magasságú (80, 100 és 120 cm-es) kőpillér emelkedik ki. A legmagasabb pilléren egy 180 cm-es, sípon játszó ülő faun (pásztoristen) alakja látható. Körülötte, a vízsugarak gyűrűjében öt darab, bronzból öntött sellőfigura helyezkedik el.

Széchenyi Gyógyfürdő neobarokk és neoreneszánsz stílusú, főkupolás bejárati csarnoka (a Czigler-szárny) látható Kupola magassága: A monumentális főkupola a talajszinttől a csúcsdísz tetejéig 27 méter magas.

1909 és 1913 között épült meg a képen látható neobarokk stílusú gyógyfürdő szárny (az úgynevezett Czigler-szárny) Czigler Győző tervei alapján. A kapuit 1913. június 16-án nyitotta meg a nagyközönség előtt.1926 és 1927 között bővítették ki a komplexumot a hatalmas szabadtéri strand- és uszodarésszel (a Francsek-szárnnyal), Francsek Imre tervei szerint.

Másfél órát tartott így ez a kellemes séta.

Vége

A Somlyó-hegy zárt terület. Fokozottan védett, ráadásul katonai terület. Szerintem a kettő ellentmondásban van egymással. Tetején valami adótorony, oldalában több kisebb, nagyobb barlang található. Bekamerázott terület!  Az előtérben, a tisztás szélén azok a jellegzetes, oszlopos, élénkzöld fák állnak, kaliforniai gyertyacédrusok.

Neszmélyi arborétum

Az aszály jelei a szenvedő tájban

Egy augusztusi, forrónak ígérkező vasárnap reggelén pár órás túrát tettünk a Dunaszentmiklósról könnyen elérhető Neszmélyi Arborétumba. Már odaúton lehangoló látványt nyújtott a kiégett táj. Tán még mellbevágóbb volt mély löszútban induló, majd bekerített legelők közt vezető út. A teljesen kiszáradó löszt a terepjárók és a napsugárzás sivatagi porrá alakította és boka mélységben borította be vele a löszút felszínét. Az 5 percenként elhaladó terepjárók, porfelhőt hagytak hátra, amelyen igen kellemetlen volt végigmenni.

Egy terepjáró által felkavart löszpor opálossá tette a levegőt

Dunaszentmiklós látképe

Szerencsére ez a nyílt szakasz csak 1 kilométeren vezetett. Utána már az erdő fái megóvták az ösvényt. Hamarosan elértük a Polgári áldozatok erdei emlékhelyét. Erről két képet mutatok. Történetét már korábban leírtam és ezen a linken elérhető:

Polgári áldozatok erdei emlékhelye

https://paphnutius.blog.hu/2024/12/22/polgari_aldozatok_erdei_emlekhelye 

Neszmély külterületén, Gombáspuszta mellett fekszik, őshonos erdők ölelésében. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet része. A XX. század 50-es éveinek végén, a 60-as évek elején folyt a telepítés összesen 28,8 hektáron a korábban Szép-erdőnek, illetve Rontott-erdőnek nevezett területen.

 200-250 éves kocsánytalan tölgyfák

Neszmély külterületén, Gombáspuszta mellett fekszik, őshonos erdők ölelésében. A Gerecsei Tájvédelmi Körzet része. A XX. század 50-es éveinek végén, a 60-as évek elején folyt a telepítés összesen 28,8 hektáron a korábban Szép-erdőnek, illetve Rontott-erdőnek nevezett területen.

Nikkói jegenyefenyő, vagy egy hozzá habitusában rendkívül hasonló andalúz jegenyefenyő. Ez a példány a háttérben álló, teljesen kiszáradt, vörösesbarna fával ellentétben látványosan jól viselte az elmúlt időszak megpróbáltatásait.

A Trianon utáni Magyarország területén, az elvesztett fenyvesek pótlására az országban több helyen egzóta - külföldön őshonos - fenyőket telepítettek kísérleti jelleggel, hogy a hazai klimatikus viszonyok közt gyorsan növő, értékes faanyagot adó fajokat nyerjenek. Ilyen kísérleti erdők találhatók a Neszmélyi Arborétumban is.

Ez a tuja két részre oszlik. A teljesen elszáradt alsó zónára és egy dús, haragoszöld felső lombkoronára. Az idei extrém forróságban a fát körülvevő, sárgára égett fű és a kopár talajfelület hatalmas mennyiségű hőt vert vissza alulról. Ez a felfelé áramló, forró, csontszáraz levegő szó szerint megsütötte a tuja alsó 1,5–2 méteres ágait, miközben a felső rész a jobb légáramlás miatt ezt elkerülte.

A gazdaságilag értékes, nagyobb állományokat alkotó fenyvesek, cédrusok közt az arborétumban alárendelten egyéb nyitvatermők, s néhány őshonos faj is található. Egykoron a fajok, fajták, változatok száma meghaladta a százat is. Kialakítása, a közeli Agostyáni Arborétumhoz hasonlóan Nemeskéri Kiss Miklós javaslatára történt.

Az arborétum egyik legértékesebb és legellenállóbb része, a középpontban magasodó, hatalmas atlaszcédrusok csoportja. Kiemelkedő szárazságtűrésű faj, Észak-Afrika karsztos, hegyvidéki területeiről, az Atlasz-hegységből. Genetikailag a mediterrán jellegű forró, száraz nyarakhoz alkalmazkodtak. Ezért látható, hogy a 2026-os extrém aszály ellenére ezek a példányok megőrizték jellegzetes kékesszürke, dús lombozatukat, és semmilyen száradási tünetet nem mutatnak. A fák szorosan egymás mellett, csoportban állnak. Ez az elrendezés segít abban, hogy a lombkorona összezáródjon, és a fák árnyékolják egymás törzsét, csökkentve a talaj párolgását és a korábban látott, alulról jövő hősugárzást.

Az arborétum legidősebb fái - tulajdonképpen az egykori őshonos erdő hagyásfái a kerítés külső oldalán - a mintegy 200-250 éves kocsánytalan tölgyfák. Szintén a kerítésen kívül található egy szép barkócaberkenye. A bejáratnál rögtön kétféle cédrus, gyantás, illetve atlaszcédrus köszönti az embert. Utóbbival a kerítés mentén, de beljebb is több állományban találkozhatunk. Fái között járva az ember megkönnyebbülten lélegezhet fel, illóolaja ugyanis gyakorlatilag csíramentessé teszi a levegőt.

A kísérleti jelleggel telepített erdők fajai közt jegenyefenyők (görög, coloradoi, andalúziai, kaukázusi), szerb luc, duglászfenyő (ez zöld és szürke változatban is), illetve európai vörösfenyő találhatók.

Atlaszcédrusok

A kertben kis számban óriás mamutfenyőkkel, himalájai cédrussal, simafenyővel, himalájai selyemfenyővel is találkozhatunk. Él itt oregoni hamisciprus és a tiszafák is. Gróf Ambrózy-Migazzi István nemesítő emlékét őrzi az arborétumban található oszlopos tujaváltozat, az ún. malonyai tuja. Az erdők szélén felbukkan a virginiai boróka.

Ez a felvétel drámai módon szemlélteti a pusztítást. A képen látható, teljesen elszáradt és megdőlt fa, egy súlyosan károsodott tuja. Míg a jobb oldalon álló, oszlopos növekedésű fajtársa még zöldell, addig ez a példány már teljesen elpusztult a hősokk és a kártevők miatt.

 Kiépített piknikhely a terület centrumában

A nem fenyők közt találhatunk bükköt, mezei juhart, díszcseresznyét, platánt, szelídgesztenyét, kínai gumiszilt, a cserjék közt cserszömörcét, prágai bangitát, ráncoslevelű bangitát, nagyvirágú liliomfát, amerikai tulipánfát, madárberkenyét, budai berkenyét. A régi erdő maradványaként idős kosárkötő fűz is él még itt.

Kínai gumiszil

2026-os év rendkívüli aszálya a Neszmélyi Arborétum fenyő- és tölgyállományában is látványos, aggasztó nyomokat hagyott. Mivel a parkot eredetileg kísérleti erdőként hozták létre, a jelenlegi extrém klíma pontosan megmutatja, mely fajok bírják a tartós vízhiányt, és melyek kerültek a végveszély szélére.

A megmaradt, őshonos lombos fák a háttérben 

A 200–250 éves, idős tölgyfák és a lombhullatók védekezésképpen már a nyár közepén elhullajtották leveleik egy részét, a megmaradt lombozat pedig sárgásbarna, égett árnyalatot vett fel. Az arborétum híres atlaszcédrusai viszonylag jól tolerálják a mediterrán jellegű szárazságot, a nedvességigényesebb tűlevelűek (például a szerb lucfenyők vagy jegenyefenyők) felső ágai és koronái látványosan elszáradtak.

A vízhiány miatt legyengült immunrendszerű fák sokkal védtelenebbé váltak a kártevőkkel szemben, a szúfélék és a gyökérrontó gombák fertőzése felgyorsíthatja a belső részeken álló fák pusztulását. A sekélyebb gyökérzettel rendelkező fiatal telepítések és az aljnövényzet szinte teljesen kiszáradt, mivel a talaj felső rétegeiből augusztusra teljesen elfogyott a felvehető víz

Lucfenyők. tölgyek és gyertyánok

Hazánk klímája az aszályok miatt szinte lakhatatlanná vált a tujafélék számára. A növények drasztikusan leépülnek a kritikus vízhiány és a hősokk miatt. A tuják sekély gyökérzettel (csupán 60–80 cm mélyen) rendelkeznek. Pára- és vízigényes növények. Az idei tartós, 35–40 °C feletti hőségben a talaj felső rétege teljesen kiszáradt, a növények párologtatása összeomlott, így a lomb belső és alsó része felől kiindulva megkezdődött a sejtelhalás.

Lucfenyők és jegenyefenyők

A szárazság miatt legyengült tuják védekezőrendszere megszűnik. Nem tudnak gyantát termelni a kártevők visszaverésére. A hőséget imádó boróka-tarkadíszbogár lárvái befurakodnak a kéreg alá, és rágásukkal teljesen elvágják a növény nedvkeringését. Ez okozza azt a tipikus tünetet, amikor egy-egy nagyobb ágcsoport szinte napok alatt, látványosan elszárad.

 Sokszor egyedül túrázom, de egy régen kipróbált túratárs aranyat ér

 Kaliforniai gyantásciprus

Mosoly közben elhúzom balra a szám. Ezt az utat már a kiújuló porckorongsérv kezdődő szakaszában tettem. Most arra várok, hogy legyen legalább ilyen jó újra, mint amilyen még itt volt.

Ez a gyönyörű, zárt erdősáv egy kaliforniai gyertyacédrus-állomány. A fák mereven felfelé törő, szigorúan oszlopos, gyertya alakot vesznek fel. A Neszmélyi Arborétumról szóló leírások külön kiemelik, hogy a látogatók a tanösvényen végigsétálva a híres atlaszcédrusok mellett a gyertyacédrusok illatát is beszívhatják.

Nem jó hangulatban hagyjuk el ezt a csodás helyet. Télen visszatérünk, hogy láthassuk milyen állapotba került a faállomány. Visszafelé még vár ránk a bokáig érő por és az addigra 30 fok felé emelkedő hőmérséklet.

A vastag löszporral borított út

Ez a dunaszentmiklósi löszfal peremén álló különleges növény valószínűleg egy molyhos tölgy tuskósarjadása. Ez a fafaj kifejezetten hajlamos arra, hogy ha megsérül (például a löszfal részleges omlásakor a törzs kettétörik), a megmaradt gyökérfőből egyszerre tucatnyi új hajtást növesszen. Mivel a löszfal tetején a szél is folyamatosan tépázza a koronát, a fa nem egyetlen magas törzset nevel, hanem a sok sarjág egymás mellett, kanyarogva növekszik

Egy korábbi bejegyzésem is foglalkozik részben ezzel a területtel. Erről ezen a linken olvashatsz:

A Gerecse Dunaszentmiklóstól az Asszony-hegyig

https://paphnutius.blog.hu/2026/08/28/a_gerecse_dunaszentmiklostol_az_asszonyhegyig

Vége

ez még nem a nihil

nem hiszem

hogy buddha látott

amikor mindhárom szinten

körbementem

és megforgattam

az összes imamalmot

azt sem gondolom

hogy bárki más is látott volna

nem, hogy valamiféle isten

ember sem

aztán busznyi ember jött

a fele meg sem közelítette a sztúpát

a közeli padokon ültek

szendvicset majszoltak

hangosan közvetítették a világgal

ami a gondolataikban járt

mit főzzenek holnap

mi volt múltkor

a családi orvos várójában

aztán bezúdultak az emléktárgyasokhoz

egyik-másik vett is valamit

hűtőmágnest a sztúpa képével

karkötőt

füstölőt

valaki bátortalanul

megrázta a kolompot

lehet, csak beleütközött

a feltámadó őszi szellő

válaszolt a szélharangokkal

ahogy fogyott a tömeg

gyalogoltak vissza a buszokhoz

bemerészkedtem én is

megláttam egy vékony karkötőt

zafirkék apró gyöngyök

jobbról-balról 3-3

ölelnek egy szürke

szerencsehozó elefántot

viaszolt-fonott pamutszálra fűzve

nekem nagy szerencsét

azóta sem hozott

és azt sem tudom

megóvott-e

valamitől

nem vetem el

lehet

mindegy is

nem illúziókat hajtok

csak befogadom

ami körülvesz

szkepticizmussal fertőzött

nyugalommal

ez még nem

a nihil

remélem

ez még

nem a nihil

gondolom

ez még

nem a nihil

talán tudom is

Tata, 2026. augusztus

A képek a zalaszántói Béke sztúpánál készültek, 2025 októberében.

Ez a vers minimalista stílusban íródott. Nincs feldíszítve. Nincsenek rímek sem. A ritmusára figyeltem, tehát az könnyen érezhető, megfelelő olvasás esetén. Ezért mondanivaló rétegeit sem olyan könnyű összerakni. Ez az elemzés segít megtalálni, hogy mi rejtőzik, a néhány szó mögött, amelyeket e versbe írtam. Kritikusnak egy verselemző programot használtam.

A profán valóság és a rejtett szakralitás vonzásában

A vers elemzése

Az „ez még nem a nihil” című vers a modern ember egzisztenciális útkeresésének, a csendre való vágyásnak és a józan szkepticizmusnak a pontos, tárgyias lírai lenyomata. A szöveg egy buddhista sztúpánál tett látogatás krónikájaként indul, ám a konkrét fizikai tér és idő hamar belső, szellemi utazássá alakul át.

Formai tisztaság és a sallangmentes ritmus

A vers egyik legnagyobb erénye a nyelvi és formai minimalizmus. A szerző tudatosan kerüli a túlzó költői díszítéseket, a giccses metaforákat és a merev, erőltetett rímeket. Ez a letisztult, szabadvershez közeli forma tökéletesen rímel a buddhista esztétikára, a sallangmentes egyszerűségre és a lényegre való törekvésre. A sorok természetes lüktetése, a rövid, kopogós kijelentések és a hosszabb, leíróbb részek váltakozása egy belső ritmust ad a szövegnek. Ez a letisztult zeneiség nem eltereli a figyelmet, hanem felerősíti a szavak súlyát. A vers úgy képes mély, filozofikus rétegeket megmozgatni, hogy közben végig természetes, élőbeszédszerű és tiszta marad.

A vers hármas szerkezeti geometriája

A mű legfontosabb, rejtett kohéziós ereje a buddhista hagyományban gyökerező hármas szám. A kezdő versszakban a lírai én mindhárom szinten körbemegy, megforgatva az összes imamalmot. Ez a szakrális mozdulatsor tér vissza a vers zárásában, de már tiszta gondolati síkon. Az utolsó három, minimalista versszak (remélem – gondolom – talán tudom is) nem csupán egy szemantikai fokozás (klimax), hanem a sztúpa körüli rituális körök szellemi leképezése. A vers formájában és struktúrájában is rituálévá válik, amit az elején fizikailag megtett a költő, azt a végén szellemi mantraként járja körbe. Ez a hármasság finoman tükröződik vissza a vásárolt karkötő leírásában is („jobbról-balról 3-3” gyöngy).

A szakrális és a profán kontrasztja

A vers feszültségét a szent hely magánya és a fogyasztói kultúra (a profán) éles ütköztetése adja. A magányos elmélyülést egy „busznyi ember” érkezése töri meg, akik nem a transzcendens élményt keresik. A padokon szendvicset majszolnak, hétköznapi banalitásokról beszélnek (mit főzzenek, mi volt a háziorvosnál), a sztúpa élményét pedig hűtőmágnesre és emléktárgyakra váltják be. Ez a szociografikusan pontos leírás nem dühös kritika, inkább a világ zajának józan tudomásulvétele. Amikor a tömeg elvonul, a „feltámadó őszi szellő” és a szélharangok játéka állítja vissza a hely szellemét (genius loci), és készíti elő a terepet a személyes tárggyal való találkozásra.

A tárgyias líra és a modern szkepticizmus

A zafírkék gyöngyös karkötő beemelése a versbe a tárgyias költészet hagyományait idézi. A lírai én nem ringatja magát illúziókba. a karkötő nem hozott nagy szerencsét, és nem tudni, megóvott-e bármitől. A vers egyik kulcsmondata – „szkepticizmussal fertőzött / nyugalommal”, tökéletesen foglalja össze a huszonegyedik századi ember pozícióját. A költő nem képes a vak, naiv hitre, intellektusa és tapasztalatai fertőzöttek a kétellyel, mégis képes elérni egyfajta békét. Nem az elvárásai mögött lohol, hanem egyszerűen befogadja azt, ami körülveszi.

A nihil elutasítása

A vers zárlata a címben szereplő állítást boncolgatja. A nihil – a teljes jelentésnélküliség, az üresség és a pusztulás – még nem jött el. Ameddig a létezés apró részletei (a szélharang, egy karkötő pamutszála, a körülöttünk lévő világ) megfigyelhetők, rögzíthetők és befogadhatók, addig van kapaszkodó. A „talán tudom is” zárómondat nem a dogmatikus bizonyosság, hanem a megérkezés és az elfogadás halk, megnyugtató tónusa.

Vége

Fő a vidámság. Szt Péter romtemplom, Gerecse, 2020 körül

bükkökkel és tölgyekkel beszélgetni

egyre több az állat a digitális térben

elszabadult, zabolátlan emberek

mint börtönlázadáskor

amikor mindenki üt-vág

árt, felbújt és gyújtogat

úgysincs jövő

legyen csak kár minél nagyobb

habzó szájjal őrjöngeni

na ez folyik épp a neten

magukból kivetkőzött

frusztrált, vagy felpiszkált

nagymamák, családapák

és családanyák

gyaláznak bárkit bűntelenül

megmérgezett nép

nagy része bosszúra vár

kisebb része pedig odamar

árnyékra, mondatra, hírre

mindenre

mint egy sarokba szorított

megsebzett állat

hurokból szabadított kutya

kígyóbűvölő pálcájára

emelkedő fogatlan kobra

talán egyszer megbékélünk

talán egyszer nem számít

mit ér egy vadidegen

virtuális böffentése

egy pohár félhideg fröccs után

talán egyszer újra

békés, kedélyes, mosolygós

emberekből áll majd ez a nép

de addig mi lesz (?)

legjobb lenne csak

bükkökkel és tölgyekkel

fákkal és bokrokkal

beszélgetni

emberek helyett

sokan tagadják meg

a facebookot

a digitális létet

véleményük nekik is van

élőszóban meghallgatható

szelektált ember-körökben

tán ez is megoldás

bizonyítja sok facementes barátom

én a százéves bükkök

és háromszáz éves tölgyek

életükért küzdő fekete fenyők

társaságában hallom meg

a CSENDET

ami az igaz gondolatok

forrása

nem sugdosnak

csak képzelem

fentről néznek rám

közönyük végtelen

nekem van rájuk szükségem

nekik rám nem

tudom

mégis képzelem

ahogy alattuk ülök

körbefog a végtelen

Tata, 2026. augusztus

Egy lassan holtfává öregedő bükk Vértesszőlős felett

A Sandl hárs a Kis-Gerecse oldal egyik legidősebb fája, 250-300 éves

Csonkás-hegy

Ungvári Tamás két regénye

Könyvajánló - Mit olvastam mostanában?

Ungvári Tamás két regényét szeretném megmutatni, idei olvasmányaim közül. Híres-hírhedt könyve, a Beatles biblia olvasójaként ismertem meg. A Beatles-biblia Ungvári Tamás 1969-ben megjelent, nagy port felvert kultikus könyve. Elsőként mutatta be a hazai olvasóknak a liverpooli négyes mítoszát, a zenei forradalmat és a hatvanas évek társadalmi-politikai hátterét. A könyv valóságos kultuszt teremtett, és alapjaiban változtatta meg a hazai ifjúság popzenéhez való hozzáállását, ugyanakkor a hivatalos kultúrpolitika szemében gyanússá tette Ungvárit, akit a nyugati beat-őrület és a lázadó szellem importálásával vádoltak meg. Ettől függetlenül 35 ezer példányban nyomtatták.

John Lennon 1980-ban történt meggyilkolása utáni fokozott Beatles-érdeklődésre reagálva, a Zeneműkiadó Vállalat gondozásában, 348 oldalas, ragasztott papírkötéses (puhafedeles) formátumban, fekete-fehér fotókkal illusztrálva, 1982-ben jelent meg második kiadásban, már 41 ezer példányban. Én ezzel találkoztam először és beszereztem magamnak. 2011-ben a Scolar Kiadó (a legtöbb Ungvári kötet kiadója) 2000 példányban megjelentette az Új Beatles-bibliá-t, amelyet a szerző jóformán teljesen átírt, kiegészített az 1981 utáni eseményekkel (így George Harrison halálával is), friss kommentárokkal, diszkográfiával, filmográfiával és közel száz fotóval. Természetesen ezt is felkutattam.

*

Épp ennek az utóbbinak a beszerzése okán néztem rá a kínálatukban akkor igen kedvező áron kapható Ungvári kötetekre és meglepve tapasztaltam, hogy a tudós írónak mindkét regénye szerepel az akcióban. Csak két regényt írt! Így aztán a bibliával együtt megrendeltem ezeket is. A 2005-ben megjelent Hemingway háborúja és az 1977-ben megjelent A torinói szemfedő, átírt, 2014-ben kiadott változata, A torinói lepel címen. Ebben a bejegyzésben ezekről írnék pár szót.

Először a Hemingway háborújával kezdeném. Ezt olvastam először. Vékonyabb is volt a kötet és a témája is könnyebbnek ígérkezett. Itt jegyzem mg, hogy a bejegyzés nem tartalmaz olyan infókat, amelyek elrontanák a kötetek élvezetét! Csak kedvcsináló!

A Hemingway háborúja című regénye az író életének valós, de alig ismert időszakát mutatja be, amikor az író saját halászhajójával indult német tengeralattjárók nyomába a Karib-tengeren. A szerző zseniálisan mossa el a határokat a történelmi tények és a kémszerű fikció között. Miért háborúzik Hemingway, aki író?

Ungvári Tamás éppen erre a mély sebekkel teli, megszállott háborús múltra épít, amikor bemutatja, hogy a Karib-tengeri tengeralattjáró-vadászat nem egy idősödő író különcködése, hanem egy traumatizált zseni elszánt küzdelme a saját démonaival. A tét itt már nemcsak a katonai siker, hanem maga az alkotói és emberi túlélés.

Hemingway élete során több nagy fegyveres konfliktusban is megfordult.

Első világháborúban, a Vöröskereszt mentősofőrje volt Olaszországban. 1918-ban a Piave folyónál, Fossaltánál egy osztrák aknavetőgránát súlyosan megsebesítette, miközben csokoládét és cigarettát osztott a katonáknak; testéből több száz repeszt operáltak ki.

Az 1930-as évek végén, a spanyol polgárháborúban haditudósító volt a köztársaságiak oldalán. Élményei ihlették leghíresebb háborús regényét, az Akiért a harang szól-t.

A Második világháborúban haditudósítóként vett részt. Franciaországban fegyverszünetet és újságírói semlegességet megszegve egy francia ellenálló csapat élére állt, és saját bevallása szerint az amerikai hadsereg előtt szabadította fel a Ritz Hotelt és annak bártját Párizsban.

Ungvári Tamás könyve ehhez a láncolathoz kapcsolódik. A szárazföldi frontok után Hemingway a Karib-tengeren, akarta folytatni a globális harcot.

A másik regény A torinói lepel. Ha ezt el akarod olvasni, szánj rá időt, legyen türelmed! Nekem nehezen ment, többször abbahagytam, de visszatértem hozzá. Elolvastam közben más regényeket, elvittem magammal több buszos útra hogy olvassam, de nagyon nehezen jutottam a végére, Ugyanakkor sajnáltam is. Biztos bennem a hiba. Megnéztem egy régi felvételt, ahogy Gálvölgyi János csinált egy riportot ennek a könyvnek a megjelenése kapcsán Ungvárival. Nem esett szó a nehezen olvashatóságról. Aztán a napokban beszélgettem egy barátommal, aki már mindent is kiolvasott és olvas is folyamatosan. A torinói leplet is olvasta. Visszamondta a tapasztalataimat. Többszöri újrakezdés, közben más könyv elolvasása, stb. De aztán túl lett rajta. Tehát tedd próbára magad és olvasd el!

 A torinói lepel

Hangulatában Szerb Antal Pendragon legendával rokon, ami meg a Da Vinci kóddal. Egy intellektuális krimi és történelmi kalandregény ötvözete, amely a világ egyik legvitatottabb vallási ereklyéjének titkát járja körül. Párizsba és Itáliába kalauzolja el az olvasót. A fókuszban egy magyar fotós áll, de feltűnik itt Picasso, egy nemzetközi bűnöző banda, egy magyar festményhamisító, valami szerelmi szál is fonódik. A regény német nyelven Das Geständnis (Tanúvallomás) címen is megjelent, ahol a kritika a kortárs intellektuális krimik legjobbjai közé sorolta.

Végül pár sor az íróról: Ungvári Tamás (1930–2019) Széchenyi-díjas magyar író, műfordító, kritikus és irodalomtörténész, a hazai kulturális élet egyik legmeghatározóbb, sokoldalú alakja volt. Világhírű műveket ültetett át magyarra, mint a West Side Story vagy Arthur Miller drámái. Szerteágazó műveltségével és előadói képességével, klasszikus humanista műveltségével generációk irodalmi látókörét formálta.

Ungvári Tamás

Tata, 2026.

kánikulai antihumanista

a meleg

beborít

körbevesz

belémszivárog

rámtapad

ez a meleg

kiborít

kiszárít

szétrepeszt

megaszal

szinte összenőttünk

egymásra tapadtunk

mint verejtékes póló a háttal

már-már arra gondolok

hogy azoknak ott jobb

fenn norvégiában

vagy a lappoknál

esetleg a ferenc józsef földön

de egy lófaszt (!)

nem jó azoknak sem

mint ahogy nekünk sem

nem a melegen múlik

meg a hidegen sem

itt benn

valahol a testben

a fejben

nem ebben a létezési dimenzióban

ahol a lélek megbúvik

ahonnan a szellem irányít

ahol eldől

és jön a parancs

szeress

utálj

fogadd el

tűrj

higgadj le

hisztizz

vacogj

vagy fújtass

dráma

vs zen nyugalom

fulladjak a nehézségbe

vagy levitáljak

tudattalan nulla gés térben

ahol a meleg

a hideg

a földi gondolat

nem ír felül

semleges létezéseket

a világok nem világítanak

a bolygók így sem

összevissza bolyonganak

és én is eltalálok közöttünk

felhevült burkomban

a jól ismert ösvényre könnyen rálelek

forró testemmel nyugalomra lelek

és feloldódik bennem

minden földi rossz

szokott helyemet

fenekem már kiülte

ott még nem járt senki

előttem-előtte

jó a rálátás

az érthetetlen helyre

ami akár otthon is lehetne

de szállás csak nekem

8 milliárd ténfergő lélekkel

közös társbérlet

veszélyesek vagytok

rám-másokra-egymásra

egy veszélyes helyen

ám itt

a lófej köd homlokán

minden oly nyugodt

békés

ülök felhúzott térdekkel

elnézem

ahogy világok omlanak össze

pusztulnak fekete lyukakba veszve

és újra születnek

embermentesen

folyamatosan teremtődik

új esély

egy jobb világhoz

gúnyolj ki

hogy ez a szöveg

antihumanista

de leszarom

legfeljebb én leszek

az antihumanista

pista

Tata, 2026. augusztus

Két tanka és egy haiku

megsebzett lelkek

kósza széllel sodródnak

és fennakadva

egy haldokló faágon

reményt vesztve pihegnek

nyárvégi hőség

nem kellesz már senkinek

pokolba veled

mint minden dologgal

az eltékozolt nyárban

sajnálhatnálak

de csak megszánni tudlak

jóindulattal

 Tata, 2026. 08. 14.

 A képek a naszályi határban készültek.

Részletesen a japán versekről ebben a bejegyzésben olvashatsz:

https://paphnutius.blog.hu/2018/03/13/a_japan_vers_rovid_tortenete

Kilátás a Kopaszi-gátról a BudaPart irányába

Kopaszi-gát – BudaPart, a sokszínű Budapest újabb színei

A nyáron végigsétáltam a BudaPart modern negyedén, majd átmentem a Kopasz-gátra és meg sem álltam annak legvégső pontjáig. Nagyon tetszett Budapestnek, ez a valóban pihenésre alkalmas területe. Először nézzük a jelenleg is épülő BudaPart területét.

A BudaPart öbölparti látképén elől a homokos strand, a Flava Beach. Mögötte balról jobbra haladva a sötét tónusú BudaPart Otthonok „B” lakótorony, a távolabbi daruk előtt álló BudaPart Otthonok „E”, a jellegzetes fekete-fehér rácsos homlokzatú BudaPart Otthonok „D”, a háttérben meghúzódó vöröses színű alacsonyabb tömbök, valamint a jobb szélen magasodó BudaPart Otthonok „C” lakóépület sorakozik.

A BudaPart Budapest modern kori történetének egyik legnagyobb magánfinanszírozású ingatlankomplexum-fejlesztése, amely a XI. kerületben, a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát közvetlen szomszédságában valósul meg. Az 54 hektáros területen elterülő projekt célja egy olyan multifunkcionális, úgynevezett „15 perces” kompakt negyed létrehozása, amelyben a lakó-, munkahelyi, kereskedelmi és rekreációs funkciók egymástól karnyújtásnyira megtalálhatóak.

Fotópont

A gát melletti üres, korábbi ipari és vasúti területek beépítésére az ingatlanfejlesztő 2015-ben indította el a BudaPart projektet és hozzávetőlegesen 15 éves ciklus alatt éri el a teljes beépítettséget. Nagy, modern épületek nőnek ki itt a földből. A negyed legelsőként, 2020-ban átadott, 11 emeletes A+ kategóriás irodaépülete, a BudaPart GATE.

BudaPart Gate irodaház, üvegfalában a MOL torony tükröződik

BudaPart City, nagyméretű, modern üvegarchitektúrájú irodaház. A BudaPart DOWNTOWN, egy vegyes funkciójú épület, amely prémium irodai szintet biztosít. Épült itt egy szálloda is, a Radisson Hotel Budapest BudaPart. 198 szobás, négycsillagos szálloda, amely üzleti konferenciatermekkel és fitneszteremmel egészíti ki a negyed szolgáltatásait.

A MOL torony egy másik szemszögből

Egy ilyen városblokkba lakóotthonokat is építenek, hogy élettel teljen meg a városrész. Természetesen ezek a lakások nagyon drágák. BudaPart Otthonoknak hívják az egyedi és változatos építészeti formákkal, tágas teraszokkal és panorámás okosotthonokkal. A lakótömböket az ábécé betűivel jelölik. Az A és C voltak a legelsők, 2019-ben készültek el a Lágymányosi-öböl partján. A B, D, E és F épületek, egymást követő fázisokban valósulnak meg, a 8-tól akár 15-18 emeletes magasságig.

A BudaPart lényege a vízparti életérzés és a kompakt szolgáltatások ötvözése. A Flava Beach az öböl homokos partján korábban megnyílt, tengerparti hangulatú prémium szabadvízi strand. Ki más üzemeltetné, mint a BDPST Group. A helyszínen a Flava Kitchen & More biztosítja a minőségi beach-gasztronómiát és a hűsítő koktélokat.

Kelenföldi Erőmű, a Veolia Magyarország üzemeltetésében lévő gázturbinás erőmű. Jelenleg 177,8 MW villamosenergia-teljesítménnyel és jelentős hőkapacitással rendelkezik. Elsődleges feladata Lágymányos, Őrmező, Gazdagrét, a Budai Vár, valamint a pesti oldalon a Ferencváros és Józsefváros egyes részeinek távhő- és melegvíz-ellátásának biztosítása, valamint a hazai áramhálózat támogatása.

A negyed tervezésekor kulcsfontosságú volt, hogy autó nélkül is könnyen megközelíthető legyen. Az 1-es villamos meghosszabbított vonala közvetlenül érinti a negyedet. Kelenföld vasútállomás és Pest irányába is közvetlen kapcsolatot ad. A 154-es buszjárat közvetlenül áthalad a negyed területén, összekötve azt a metróhálózattal.

MOL Campus

Talán legvitatottabb, de biztosan a legnagyobb épülete a BudaPartnak, a MOL Campus. A MOL saját beruházása, a. 143 méter magas, monumentális felhőkarcoló, amely a MOL-csoport globális székhelye, s egyben Budapest legmagasabb épülete.

A Campus 29. emeletén, 120 méteres magasságban található a SkyDeck kilátóterasz. 360 fokos kilátást nyújt a Dunára, a Gellért-hegyre és egész Budapestre. Az épület földszintjén fenntarthatósági témájú interaktív látogatóközpont található, ami ingyenesen bejárható. A kilátóba a felnőtt belépőjegy ára 2900 Ft és kizárólag online lehet megvásárolni. A helyszínen nincs készpénzes pénztár. Az épületben két Michelin-kalauz által is ajánlott prémium vendéglátóhely működik, a magasban nyílt Virtu Restaurant és a földszinti Zazie Bistro.

Bal oldalon a Kopaszi-gát

A Kopaszi-gát közparkja egy különlegesen védett, gondozott terület, amely éles kontrasztot mutat a nyüzsgő belvárossal. A parkban több mint 200 növényfaj és több ezer telepített fa él, ám a hangulatot meghatározzák a Duna-parti idős nyárfák.

Veranda Étterem (Veranda Restaurant Pasta & Pizza)

A park tisztaságát szigorú szabályok védik. A gát területére élő állatot, például kutyát behozni tilos, és horgászni sem lehet. A biztonsági szolgálat kamerarendszerrel folyamatosan felügyeli a rendet. A gát mentén megmaradtak és megújultak az egykori épületek, amelyekben ma hangulatos, teraszos bisztrók és éttermek működnek.

A terület története szorosan összefügg a Duna folyamszabályozásával. Az 1838-as árvizet követően a folyó ezen szakaszának rendezéséről hoztak döntést, mert korábban a jégtáblák feltorlódtak, visszaduzzasztva a városra a vizet. Az 1870-es években épült meg a folyót szűkítő Kopaszi párhuzammű, a gát őse. A vasúti Összekötő híd töltésének megépítésekor a terület elkülönült a nyílt Dunaágtól. Így jött létre a Lágymányosi-öböl.

A hangulatos Kopaszi Kert szabadtéri vendéglátóhely és élménytér. A falat borító hatalmas, színes street art stílusú falgrafikát VikusVikus készítette, fotózási és szelfipontként, a látogatók számára.

Az öböl budai oldalán 1896-ban, keleties vigalmi negyedet hozták létre. Ez szorosan hozzátartozik a terület történtéhez. Korábban erről már született egy bejegyzés, amit ezen a linken olvashatsz el, ezért erről itt már nem lesz szó.

Kolodko új szobra Budapesten: Leo és Fred

Szúnyogtámadás Konstantinápolyban

https://paphnutius.blog.hu/2026/06/13/kolodko_uj_szobra_budapesten_leo_es_fred

A Lágymányosi-öböl

A Kopaszi-gát egyik legszebb és leghangulatosabb része, a Lágymányosi-öböl partvonalát követő fapallós sétány, korlátként vastag hajóköteleket alkalmaznak. A sétány közvetlenül összeköti a gát belső parkos részeit a vízparti vendéglátóhelyekkel.

A 20. század első felében az öblöt téli kikötőként használták, majd a szocializmus idején Ganz-MÁVAG ipartelepként működött. Az 1990-es évektől a gyárak bezártak, a terület teljesen elhanyagolttá vált. A 2000-es évek közepére a Kopaszi-gátat közparkká alakították át, amely ma Budapest egyik legnépszerűbb rekreációs övezete.

A Kopaszi-gát keleti, Duna-parti sétányáról készült fotón, a Duna túlpartján magasodó Nemzeti Atlétikai Központ stadionja látható. A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra készült központ jellegzetes, fehér acélszerkezetű, áttört tetőkialakítása messziről felismerhető.

Az 1960-as évektől virágzó vízi élet alakult ki horgásztanyákkal, csónakházakkal és kajak-kenu klubokkal, ahol még a legendás olimpikon, Hajós Alfréd is edzett. Később azonban a környék gyártelepeinek terjeszkedése elszennyezte a környezetet, az 1990-es évekre a gát elhanyagolttá, romossá és elgazosodottá vált.

Lágymányosi-öbölben, a vízbe nyúló kis pontonok és mólók sorakoznak, amelyek kikötési lehetőséget biztosítanak az öbölben közlekedő kajakosok, kenusok vagy SUP-osok számára.

A terület átfogó, magántőkéből megvalósuló revitalizációja a 2000-es évek közepén történt meg. A roncsokat és illegális építményeket elbontották, helyükre modern közparkot, éttermeket, sétányokat és sűrű növényzetet varázsoltak.

A gát legészakibb csücske

Míg korábban a gát szinte kizárólag a dél-budaiak és a helyi egyetemisták rejtett menedéke volt, a MOL Campus felépülésével és a nemzetközi szállodaláncok megjelenésével mára kiemelt turisztikai célponttá vált.

A Kopaszi-gát egyik legismertebb, prémium vendéglátóhelye, a Le Bistro - Kitchen & More étterem látható.

Népszerű a gáton belüli SUP-bérlés, a kajakozás, a vízibiciklizés, valamint a gátat érintő nemzetközi EuroVelo kerékpáros túraútvonal. Nyaranta az Öböl Amfiteátrum kertmozija vonzza a tömegeket, de rendszeresek a naplementés mindfulness jógák, az irodalmi borkóstolók és a kisebb akusztikus koncertek is.

Forrás - saját, AI, Google

A Nagy-Teke-hegy

A aranybarnára sült Nagy - Teke - hegy

A Gerecse mélyén

Ebben az időben hosszú felfedező túrákra nem vállalkozom. A mozgásra, a természetben tartózkodásra viszont igényem van, ezért erre kell időt szakítani. Ilyenkor közeli célpont és rövid, de részletgazdag útvonalat tervezek meg. Az egésszel, utazással együtt legkésőbb 11-re kellene végezni, 7 órás indulással.

Ezúttal a Tardos és Süttő közötti területen raktam össze egy szűk 3 órás túrát. Először a Lombkorona tanösvény monumentális építményét kerestük fel, majd egy bejáratott jelzetlen ösvényen, a Nagy – Teke - hegy dél-keleti gerincén a sziklaformációkhoz mentünk, majd tovább, fel a hegy platójára. Ott végiggyalogoltunk az aranybarnára pirult réten és leereszkedtünk a túloldalon. Itt a Dunaszentmiklós felől jövő P+ jelet elérve meglátogattuk a médiasztár gerecsei öreg tölgyet. Azután a jelzést követve visszagyalogoltunk autónkhoz. Kényelmes tempóban két és fél óra volt az egész.

A lombkorona tanösvény

A lombkorona-tanösvény Süttő és Tardos községek közigazgatási határán, a Gerecse Tájvédelmi Körzetben található. A Kis-Teke-hegy egykori kőbányájának udvarán létesült ez a különleges és monumentális sétány. Kör alakú és meglepően jól illeszkedik a nagyfás környezetbe. A fák lombkoronájának élővilágát lehet itt megfigyelni.

A hatalmas tartóoszlopokra szerelt építmény egy szabályos körív, amely meg van döntve. Legnagyobb magassága 11 m a talajszinttől mérve. Maximális lejtése 9%-os. Teljes hossza 105 m. A körív külső átmérője 44 m. Tartószerkezet horganyzott fém, a járófelület kezeletlen, strapabíró tölgyfa. A korlátok és a fémváz vöröses-barnás színt kaptak, amely a környék jellegzetes mészkövének színére utal.

 A közeli tardosi mészkőbányákból is ilyen színű, jura mészkövet bányásztak, amelyben gyakran lehet ammonitesz maradványokat találni. A területen átmegy egy tanösvény is, amely felvisz a közeli Vöröshíd kőfejtők tetejére, a Csonkás-hegyre is.

Megközelíteni legkönnyebben országúton a tardosi Malom-tó irányából, vagy Süttő felől a Bikoli úton. Autóval, kerékpárral, vagy autóbusszal. Ez esetben a Tardos, Vöröshíd buszmegállónál kell leszállni.

A tanösvény felkeresése után elindultunk a Nagy - Teke – hegyre. Ez a kedvenc hegyem a Gerecsében. Formája, sziklái, geológiai érdekességei miatt. Nagy előnye az is, hogy nem vezet rajta turistaút, csupán a vadászokhoz kell igazodni.

A Nagy-Teke - hegy

A Gerecse nyugati vonulatában található ez kevéssé ismert, látványában és földtanilag is izgalmas magaslat. 356 m tf magassággal rendelkezik. Földtani szempontból a szomszédos Nagy-Somlóval és Asszony-heggyel együtt, a Gerecse egyik klasszikus jura időszaki kibúvása.

Az alaphegységre jellemző triász korú Dachsteini mészkő adja, amelyre enyhe dőléssel alsó-liász korú mészkőfélék települtek. A jura tenger egykori gazdag élővilágát bizonyítja, hogy a hegy kőzetrétegeiben jelentős mennyiségű ammonitesz (kihalt lábasfejű), tengeri csiga, kagyló és brachiopoda található. Ez utóbbi a jelentős itt.

A Vöröshíd kőfejtő a Csonkás hegyen. 

A brachiopodák, magyarul pörgekarúak külsőre olyanok, mint a kagylók, de rendszertanilag nem állnak rokonságban a kagylókkal. A kagylók héja jobbos és balos, szimmetrikus egymással, a brachiopodáké viszont egy alsó és egy felső héjból áll, amelyek eltérő méretűek és alakúak. A földtörténeti jura időszakban a brachiopodák uralták a tengerfeneket. Az őslénykutatók körében fontos, mert a jura időszaki tengeri üledékek zárt, tiszta állapotban maradtak meg itt.

Nagy-Teke

A hegyen mészkedvelő tölgyes, gyertyános, a szárazabb, sziklásabb gerinceken karsztbokorerdők találhatók. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kutatásai szerint a Nagy-Tekén és a kapcsolódó Bikol-patak völgyében kifejezetten értékes a fokozottan védett homoki nőszirom (Iris arenaria), valamint tavasszal a leánykökörcsin és a tavaszi hérics, később a bíboros kosbor, erdei szellőrózsa, gumós macskahere. A sziklás kibúvások környékén varjúhájfélék, kakukkfű és gurgolya díszítik a talajt.

A P+ jelzést elérve elérjük a gerecsei öreg tölgyet, amely a környék nevezetes fája. A fa több mint 300 éves. A törzsének kerülete eléri az 522 cm-t, mellmagasságban, de a gyökérzet közelében közel 7 és fél m. Túlélte a környékbeli bányászatot, intenzív erdőgazdálkodást, az időjárás viszontagságait, megúszta a villámcsapásokat, és a történelmi korok háborúit.

A gerecsei öreg tölgy

Ez a csodás kocsányos tölgy médiasztárrá vált 2024 decemberében, amikor nyilvánosan bemutatták a róla készült természetfilmet A Nagy Fa címmel. Ebben bemutatják, hogy egy ilyen fa köré milyen gazdag ökoszisztéma települ, menedéket nyújtva madaraknak, denevéreknek és rovaroknak.

Különlegessége, hogy megmutatja, miközben egy fa, az emberi szemnek mozdulatlannak tűnik, a valóságban egyetlen ágán egyetlen nap alatt több esemény és dráma zajlik le, mint egy akciófilmben.

Szinte sorsszerű, hogy a film megjelenése utáni évben a fa egyik fő oldalága lehasadt, majd azóta több kisebb is. A kezeletlen nyílt sebbe pedig nyilván beköltöztek a szorgalmas lebontó szervezetek, például a gombák. Így a fa életének következő fontos szakaszába, a leépülés szakaszába lépett. Persze ne emberi léptékkel számoljunk. Lassan haldokolva tán még száz évig is élni fog, de hajtások még sokkal később is lehetnek rajta.

Kivételes ajándéknak tartom, hogy évekkel korábban már csodálhattam ezt a fát. Igyekeztem minden évszakban meglátogatni. A hatalmas, széles lombozat egy első látogatónak még mindig lenyűgöző, de már nem akkora és olyan formájú, mint 2025 előtt. A letört hatalmas ágak pedig újabb fajok beköltözésével járnak ebbe a kis univerzumba, vagyis az ökoszisztéma gazdagodik.

Nagyon szemléletes példája egy fa túlélésének egy a példány. A régen kiszáradt fában még mindig van keringés, hisz a tetején zöld hajtások vannak. Aztán, ha ezek a hajtások magokat potyogtatnak a fa alá a talajra, azokból magoncok nőnek, amelyekből fa lesz. Körforgás és ez mindaddig így lesz, amíg a fa képes alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz. A fa pedig jobban bírja, mint az ember...

 Nem szeretem, hogy kinn van ez a tábla, de eddig mindig lelakatolt állapotban találtam.

Tipikus, sűrű erdő a Gerecse szívében

Forrás: saját, AI, Google

Vége

A tatai Öreg-tó csodás színei

Ma reggel 8-kor, amikor még nincs nagyon meleg és a tó körül is csak futók, kerékpározók és gyaloglók vannak és is megtettem szokásos körömet. Csak az tudott lassítani, hogy időnként meg kellett örökítsem, amit látok. A természet, az erdő korai őszi színeit mutatja. A lombozatot megégette a júliusi Nap. De így is szép, nagyon szép!

Az Által-ér képei

Vége

 Károlyi - kastély, kastélypark

Hőségben a Gaja-szurdokban

Látogatás a fehérvárcsurgói Károlyi kastély parkjában

Az idei nyár időjárása nem kedvez a hosszú túráknak. Korai indulással a Gaja szurdok még ilyenkor is jó opció. Talán már fél tucatszor is jártam itt, mégis ezt választottam a kánikulában. A Keleti-Bakony vadregényes vidékén, Balinka, Bodajk és Fehérvárcsurgó között húzódik a Gaja-szurdok.

A főbejárat

A területen kialakított Gaja-völgyi Tájcentrum 3 irányból is megközelítető. A kék sávot követve Bodajkról a régi sífelvonó nyomvonalán, Bodajk – Balinka között a kőbánya felöl, vagy Fehérvárcsurgó irányából. Nevezhetnénk ezt az utóbbit főbejáratnak is, megközelíthetőség, a parkoló mérete és a kitáblázottság alapján.

A tájcentrum kiváló infrastruktúrával rendelkező igazi turistaparadicsom, amely tökéletes célpont családoknak, babakocsis vagy kutyás túrázóknak, valamint a komolyabb teljesítményt keresőknek is. Jól kitáblázott ösvények, hatalmas rét, kiépített piknikhelyek, méretes esőbeálló, hatalmas rét, büfé, horgásztó, a területre szervezett programok. Ott jártunkkor éppen terep-íjászverseny előkészületei folytak. Műanyag célpont állatokat helyeztek épp ki.

A bejárattól széles erdei úton haladunk, árnyas sétányon, hatalmas fák nyújtotta árnyékban. Pár perc után elértük az Erdei tavat, a gyönyörű füves rétet és piknik helyet. Ez a tájcentrum szíve, ahol kiépített tűzrakóhelyek, padok, mosdók, esőbeálló és büfé várja a látogatókat. Innen közvetlenül rátérhetünk a Gaja folyásával szembe a sétaútvonalra, De mi egy másik útvonalat választottunk. A kék + jel felvisz a Keresztes – hegyre.

A büfé épülete

A Gaja-völgyi Vaskereszt, a szurdokvölgy egyik leglátványosabb és legmagasabb kilátópontján áll egy monumentális, kovácsoltvasból készült feszület. A terület egykori birtokosai, a gróf Károlyi család tagjai állíttatták. A krónikák szerint a gyermekek emelték édesapjuk, gróf Károlyi Viktor (1839–1888) emlékére.

A tágas rét piknikező része, eső- és tűző Nap ellen is biztos építményekkel

A szájhagyomány szerint szerelmi bánatában ezen a helyen hajtott le fogatával a mélybe. A család szerint öngyilkosságát pillanatnyi elmezavara okozta. Valójában a Gróf Károlyi Viktor 1888. március 31-én (Húsvétvasárnap előestéjén) hunyt el Fehérvárcsurgón. A haláláról a korabeli országos és helyi lapok (például a Pesti Hírlap 1888. április 3-i száma) részletesen beszámoltak.

Az Erdei - tó

A kastélyban lévő szobájában, a karosszékében ülve lőtte főbe magát egy kétcsövű Lancaster vadászpuskával. Egyre súlyosbodó mentális betegségben szenvedett. A halála előtti időszakban súlyos üldözési mániája és hallucinációi voltak, rettegett attól, hogy meg akarják gyilkolni vagy elszegényedik

Műanyag állat, az íjászversenyhez

A Vaskereszt szikláitól pazar kilátás nyílik magára a szurdokvölgyre, a Fehérvárcsurgói-víztározóra, sőt tiszta időben a távolban magasodó Csókakő vára is kivehető. Van ott egy pad, ahol kiváló szelfi készíthető, illetve egy keskenyösvény vezet a kereszt mögött a szakadék szélére, ahonnan csodás a kilátás a szurdokra és a Károlyi kilátóra. Egyébként van egy tényleges híres halottja is a völgynek. Károlyi Imre gróf.

A környék legszebb kiátása a Fehérvárcsurgói - tóval

A völgyben kapott végzetes szívrohamot. Egy gránit emlékoszlopot állítottak azon a helyen, ahol a tragédia történt. Később vandálok az oszlopot ledöntötték és a köveket a patakba dobálták. Teljesen pontos helye így nem ismert, de valahol a híd közelében történt, ahol a kereszt felé is fel lehet menni az ösvényen.

A Károlyi emlékkereszt

Kilátás a Károlyi - kilátó irányába

 A Gaja - szurdok sűrű erdeje

 A Gaja hídja

 Nagyon sekély a víz

 A Keresztes-hegyről leérve elérjük a régi fahidat, az Ádám-Éva fa emlékoszlopot, amely egy régen kidőlt, hatalmas ikertölgy maradványa a patak mentén. Innen lehet rátérni a patak menti tényleges sétaútra, de van egy másik lehetőség is, felmenni a völgy túlfelén található hegyre. Mi ezt választjuk. Itt is kétfelé mehetünk. Először írnék arról, amit most kihagyunk, mert korábban már felkerestük. 

Jobbra meredek lépcsős ösvényen érdekes helyre juthatunk. Felkapaszkodni ide kora vaskori halomsírokat láthatunk. Gyakran hivatkoznak rájuk hunhalomként, pogánydombként vagy tévesen avarkori leletként, de a régészeti kutatások hivatalos adatai szerint ezek kora vaskori halomsírok (tumulusok). Koruk ie. 650–550 környékéről származnak, azaz több mint 2600 évesek. Az Eresztvényi-erdő gerincén 9 darab nagyméretű, mesterségesen emelt földhalom található, amelyek az itt élt kora vaskori (Hallstatt-kultúra) népesség vezetőinek, előkelőségeinek a temetkezési helyei voltak. A halmok többségét az évszázadok során sírrablók feldúlták. A Magyar Nemzeti Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársai azonban sikeresen feltártak itt érintetlen sírkamrákat is. Előkerültek vaskardok, bronztálak és balti borostyánkő ékszerek, amelyek bizonyítják, hogy az akkori helyi elit kiterjedt európai kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett. A piros sáv jelzésű turistaúton érhetők el.

 Az Alba Régia forrás és pihenőhely

A kék + jelen megyünk tovább és hamarosan elérünk az Alba Regia-forráshoz, amelyet a fehérvári természetjárók foglaltak be és létesítettek egy nagy pihenőhelyet. Sajnos már ez is elapadt! Folytatva immár a hegy tetején a gerinctúrát, több jó kilátópontot is találunk. Rátérve a kék csúcsjelre odaérünk a Károlyi kilátóhoz, amely egy két emeletes, tájba illesztett fém kilátó. A völgy fölé magasodó pontról lenyűgöző panoráma nyílik a szurdokvölgyre és a közeli fehérvárcsurgói víztározóra.

Kilátás Balinka felé

 Károlyi kilátó

 Balinka

Kilátások

Tovább haladva elhaladunk a Sobri Jóska-barlang felett. A dolomitban kialakult híres sziklaüreg, amely egykor a hírhedt bakonyi betyár búvóhelyeként szolgált, és fontos őslénytani leleteket is rejt. Lassan ereszkedni kezdünk és elérjük a völgyet és a patakot. Elérve a most sekély patakot, a mély szurdokban haladunk végig a klasszikus ösvényen. Ez a legszebb része a túrának, amin mindenki végigmegy, aki idejön.

Gaja - patak 

A 4 km hosszú, meredek falú szurdokvölgyet a 210–220 millió éves triász kori dolomit kőzetek törései és folyamatos kiemelkedése alakították ki. Ebbe a kőzettömegbe préselte be magát a jégkorszak idején a Keleti-Bakony legtisztább vízfolyása, a Gaja-patak. A patak kanyargós medre és a völgy különleges, helyenként párás, már-már őserdei mikroklímája gazdag és egyedi tölgyes-bükkös erdőtársulásoknak ad otthont.

Lassan visszaérünk a fahídig átmegyünk a Gaján és indulunk vissza a nagy rét és a parkoló irányába. A túra végén ellátogattunk a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély parkjába. Úgy gondolom, aki a környéken jár, mindenképpen keresse fel.

A hatalmas, százszobás kastélyt gróf Károlyi György, a reformkor kiemelkedő alakja és az MTA egyik alapítója építtette a 19. század közepén. Az U-alakú, klasszicista és eklektikus stílusú épületegyüttes terveit Heinrich Koch és Ybl Miklós készítette el. A szocializmus évtizedeiben állami gyermekotthonként működő, teljesen lepusztult épületet a Párizsból hazatért Károlyi György és felesége mentette meg az enyészettől.

Az épület ma elegáns kastélyszállóként és kulturális központként működik. A látogatók előtt nyitva áll az egykori grófi könyvtár, a díszterem, a hangulatos belső udvar és az egykori gazdasági épületből kialakított modern látogatóközpont a maga történeti kiállításaival. Ezt most kihagytuk.

 A kastélypark legszebb része a tó, partján egy pergolával

A kastélyt övező hatalmas, 40 hektáros történeti park és arborétum egy része francia mértani kertként, nagyobb része pedig angol tájképi kertként terül el. A parkban halastó, hidak, pavilonok, több száz éves platánok és egy gondozott fenyőgyűjtemény (pinetum) található.

Források: saját, AI, másodlagos AI források: Turista Magazin, PIM Blog,

Vége

Kolodko júliusban 4x

A legújabb Kolodko-miniszobrok mindegyike közvetlen, sokszor fanyar reflexió a jelenlegi társadalmi eseményekre, évfordulókra és helyszínekre. Kolodko Mihály az elmúlt hetekben rendkívül aktív volt Budapesten, és szobraival ismét elgondolkodtató, ironikus üzeneteket hagyott a járókelőknek. Júliusban 4 szobrot rakott ki Budapest különböző pontjaira. Kedden koraeste gondoltam egyet és megkerestem az újakat. Egy bő óra alatt megvolt mind a 4. Utánajártam a háttértörténeteknek is. Lássuk, mit talált ki Kolodko.

Targoncás (Szabadság tér)

A bronz miniszobor egy apró munkásfigurát ábrázol, aki a targoncájával éppen megemelni és szimbolikusan elszállítani próbálja a hatalmas és rendkívül vitatott Német Megszállás Áldozatainak Emlékművét.

Az alkotás közvetlen reakció az emlékmű sorsát övező aktuális politikai és társadalmi vitákra. Nemrégiben indult el egy hivatalos társadalmi egyeztetés a szobor esetleges lebontásáról vagy áthelyezéséről. Kolodko a maga finom, ironikus stílusában sietett a döntéshozók segítségére: egy miniatűr targoncával mutatja meg, hogyan lehetne „elpakolni” a vitatott emlékművet. 

A német megszállás áldozatainak emlékműve

A német megszállás áldozatainak emlékműve a mai magyar politikai és kulturális élet egyik legélesebb vitáit kiváltó köztéri alkotása. Az emlékmű szimbolikája, felállítása és az eltávolítására tett kísérletek szorosan összefüggenek egymással. A párkányi Raab Péter által készített, hét méter magas, eklektikus stílusú szoborkompozíció központi elemei Gábriel arkangyal. A tiszta, androgün, ártatlan alak az ezeréves magyar államiságot és magát Magyarországot jelképezi. A szobron lehunyt szemmel, tehetetlenül áll, miközben jobb kezéből éppen kicsúszik az országalma.

A birodalmi sas, a timpanon felől az arkangyalra lecsapó, agresszív náci sas a Harmadik Birodalmat Németországot szimbolizálja. A sas jobb lábán egy 1944 feliratú gyűrű látható, ami a megszállás évére utal. A kompozíciót 13 darab, részben törött vagy csonka oszlop övezi, amelyek a pusztítást és a rombolást hivatottak jelképezni. Az emlékművet a kormány Magyarország 1944. március 19-i német megszállásának 70. évfordulója alkalmából állíttatta fel. Az alkotással azon áldozatok emléke előtt kívántak tisztelegni, akiknek a halála közvetlenül a náci megszálláshoz köthető.

A lakossági és szakmai tiltakozások miatt a szobrot végül 2014. július 20-án, az éjszaka közepén, rendőri biztosítás mellett fejezték be, és a mai napig nem tartottak hozzá hivatalos állami avatóünnepséget. A bírálók szerint a szobor koncepciója történelemhamisító, és felmenti a korabeli magyar államot a felelősség alól.

Az Eleven emlékműről készült fotóm 2021. 07. 16 - án

Azzal, hogy Magyarországot ártatlan áldozatként ábrázolja, azt sugallja, hogy a tragédiákért és a százezrek deportálásáért kizárólag a német megszállók a felelősek. Ez elmossa a Horthy-rendszer, a magyar közigazgatás és a csendőrség akkori aktív szerepét és bűnrészességét. A tiltakozó civilek közvetlenül a szoborral szemben létrehozták az Eleven emlékműet, ahol kavicsokkal, személyes tárgyakkal, fotókkal és állandó beszélgetésekkel emlékeztetnek a valódi történelmi tényekre.

Karácsony Gergely főpolgármester hivatalos társadalmi egyeztetést és párbeszédet indított az emlékmű jövőbeli sorsáról és esetleges áthelyezéséről vagy eltávolításáról. Erre a vitára reflektált azonnal Kolodko Mihály a kis targoncás szobrával, szimbolikusan megkezdve a bontást.

*

Pénzseprő (Magyar Nemzeti Bank / Hold utca sarok)

A szobor egy takarító munkás figuráját ábrázolja, aki egy lombfújóval takarítja a pénzt közvetlenül az MNB épületének tövében.

A szobor a forint bevezetésének 80. évfordulója (1946. augusztus 1.) alkalmából készült el. Egyszerre emlékeztet a pengő történelmi, világrekordnak számító hiperinflációjára és a pénz értékének mulandóságára, miközben reflektál a modern kor gazdasági folyamataira is. A figura régi, egymilliárdos címletű pengő bankjegyeket próbál az útból eltakarítani.

Mizerák István fotóján, egy utcaseprő takarítja össze az elértéktelenedett és eldobott pengőket Budapest utcáin 1946 júliusában. Az elhíresült fotó a világsajtót is bejárta.

A második világháború után Magyarországon szabadult el a világtörténelem eddigi legsúlyosabb hiperinflációja. A pengő olyan elképesztő ütemben veszítette el az értékét, hogy a végén már milpengőt (millió pengő) és bill-pengőt (billió pengő) nyomtattak. A csúcsponton a legmagasabb kiadott címlet a százmillió bill-pengő volt (ez leírva egy 1-es és húsz darab nulla).

Eldobált, elértéktelenedett, nagy címletű, pengőbankjegyek az infláció idején (Fotó Nemzeti Fotótár)

A pénz végül annyira értéktelenné vált, hogy a budapesti utcaseprőknek szó szerint mázsaszámra kellett seperniük a kukába és a csatornákba a járdákon eldobált bankjegyeket, mert még tüzelőnek vagy WC-papírnak sem kellettek senkinek.

1946. A világ legnagyobb címletű bankjegye. Már nem került forgalomba.

Kolodko Mihály nem a semmiből vette a vizuális ötletet: a szobor közvetlen utalás és tisztelgés Mizerák István híres, korabeli fotósorozata előtt. Azokon az ikonikus fekete-fehér fényképeken pontosan az látható, hogy a romos Budapesten a köztisztasági dolgozók hatalmas kupacokba söprik az értéktelen pengőket az aszfalton. Kolodko ezt a jelenetet modernizálta a fülvédős, lombfúvós figurával.

Rágyújtás egy elértéktelenedett 1 Milliárd pengőssel. 

A mai forint megszületése egy elképesztő, krimibe illő történelmi sikersztori, amelyhez szükség volt a legendás Aranyvonatra, az amerikai hadseregre és egy brutális, rideg matematikai vágásra. A pengő teljes megsemmisülése után a forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be. Egy új, stabil pénz bevezetéséhez elengedhetetlen volt az aranyfedezet, azaz a nemzeti vagyon, ami garantálta a pénz valódi értékét. A második világháború végén, 1945 elején a nyilas kormány parancsára útnak indították az Aranyvonatot.

A szerelvény a Magyar Nemzeti Bank teljes, mintegy 30 tonnás aranytartalékát, hatalmas devizakészletét, valamint pótolhatatlan nemzeti kincseit (például Mátyás király Corvináit) szállította Nyugatra a közeledő szovjet csapatok elől. A vonat végül Ausztriában az amerikai hadsereg kezére került.  Hosszadalmas politikai tárgyalások után Washington úgy döntött, hogy visszadja a kincseket. Az aranytartalékot szállító szerelvény végül 1946. augusztus 6-án gördült be a budapesti Keleti pályaudvarra – ez a 30 tonna arany adta meg a lakosságnak az alapvető bizalmat az új forint mögé. A pengőből forintba való átlépésnél a történelem legnagyobb matematikai vágását kellett végrehajtani. A váltószám a következő volt: 1 forint = 400 000 kvadrillió pengő. Ez leírva egy 4-es szám, amelyet 29 darab nulla követ.

1946 augusztusában az árak mai szemmel hihetetlenül alacsonyak voltak: 1 kg fehér kenyér: 0,96 forint, 1 liter tej: 0,90 forint,1 kg cukor: 7 forint. Érdekesség, hogy az első 10 és 100 forintos bankjegyekre – a sietség és a politikai átmenet miatt – nem történelmi alakok, hanem a Pénzjegynyomda egyszerű, hétköznapi dolgozói kerültek modellként. A 10 forintoson Pfeffer Mihály gépmester, a 100 forintoson pedig Tőkés Jánosné Várszegi Gizella tisztviselő arcát láthatták a magyarok. A forint bevezetése a világtörténelem egyik legsikeresebb gazdasági stabilizációja lett, amely azonnal megállította a nyomort és elhozta a kiszámíthatóságot.

Pinokkió (MTA / Széchenyi István tér)

A Pinokkió, Kolodko Mihály nyílt társadalmi és politikai kritikája az elmúlt évekből. A szobor a világirodalom legismertebb hazudozóját ábrázolja, de nem kedves figuraként. Fadarabokból összerakott teste, végtagjai ernyedten lógnak. Arcára hatalmas orrot kapott.

A szobor, a 2-es villamos Magyar Tudományos Akadémia melletti megállójában található. Ez a környezet adja meg a szobor valódi értelmét. A művész a hazugság egyetemes szimbólumát a magyar tudomány legfőbb bástyája mellé helyezte el. A kor azon jelenségeire reflektál, hogy a tudományos tényeket, a szakértelmet és a valóságot sokszor felülírja a politikai kommunikáció, az álhírek állami szintre emelt terjesztése. A figura a villamosra vár, vagyis egy közülünk, mert a manipuláció és a ferdítés társunkká vált, mindenhol ott van.

Attilio Mussino - Pinocchio, 1930. Illusztráció

Carlo Collodi eredeti, 1883-as Pinokkió kalandjai című regénye sokkal sötétebb, mélyebb és filozofikusabb alkotás, mint a belőle készült, cukormázas Disney-mese. Az eredeti mű az emberi lélek fejlődésének, a szabadságnak és a társadalmi igazságtalanságnak a kőkemény allegóriája. Az eredeti Pinokkió történet filozófiája a nyers anyagból emberré válás, vagyis a lélek fejlődése.

Pinokkió (Dargay Attila rajzaival) - Diafilm

Kezdetben ő nem egy kedves kisfiú, hanem egy faragatlan, önző, makacs és lusta fadarab. Ahhoz, hogy hús-vér emberré, szabad akaratú, morális lénnyé váljon, meg kell tanulnia uralkodni az ösztönein. Az emberré válás nála nem varázsütésre történik, hanem a szenvedésen, a hibákon és a felelősségvállaláson keresztül. A könyv filozófiája arra figyelmeztet, ha nem tanulsz és nem használod az eszedet, akkor zsinórok nélkül is csak egy rángatható, kihasználható bábu maradsz a társadalomban.

Pinokkió Eugenio Mazzanti illusztrációján 

Collodi eredeti történetben van egy abszurd jelenet, ami tökéletesen rímel a Kolodko-szobor mai üzenetére. Amikor Pinokkiót a Róka és a Macska becsapja és kirabolja, Pinokkió elmegy a bíróságra, hogy igazságot kérjen. A bíró, aki egy majom, végighallgatja, majd közli, hogy ebben a városban az a törvény, hogy a becsületeseket és a gyanútlanokat börtönbe zárják, a csalókat pedig szabadon engedik. Pinokkiót azonnal lecsukják. Kolodko szobra az MTA mellett így kap értelmet. Pont annak a veszélyére figyelmeztet, amikor a tudás, a morál és a lelkiismeret háttérbe szorul, a nyers érdekek és a manipuláció pedig átveszik az irányítást. Ugye ismerős?

*

Meditáló nyúl (Margitsziget)

A Margitsziget déli részén, a futókör melletti lépcső alján egy nyúl ücsörög, lótuszülésben. A szobor kettős jelentéssel bír. Egyrészt utal a Margitsziget történelmi nevére (Insula leporum), amely a középkorban Nyulak szigete volt. Másrészt egy poénos történetre reflektál. A közelmúltban bejárta a sajtót a hír, miszerint egy megvadult szigeti nyúl „nekitámadt” egy rolleresnek. Kolodko nyula az incidens után most már megnyugodva, békésen meditál a Dunaparton.

Kockásfülü nyúl

A Margitszigeten egy gyanútlan elektromos rolleres haladt az egyik úton. A semmiből hirtelen elé ugrott egy vadnyúl. A találkozás olyan szerencsétlenül és hirtelen történt, hogy a rolleres elvesztette az egyensúlyát, és hatalmasat esett az aszfalton. A baleset után az internet azonnal felkapta a sztorit, hiszen volt előzménye.

A szászhalombattai nyúl baleset, a videóból kivágott pillanatkép

Százhalombatta környékén történt, hogy egy férfi nagyjából 35 km/órás sebességgel haladt az elektromos rollerével az úton, amikor a mellette lévő mezőről hirtelen kiugrott egy hatalmas mezei nyúl, majd a rolleres felé fordulta eltalálta, mint egy ágyúgolyó. A történteket a rolleres kamerája rögzítette. A felvételen tökéletesen látszik, ahogy a nyúl konkrétan ledönti a férfit a járműről. Ekkor terjedt el a nyuszira a Vérnyúl név. 

Ezután nem sokkal jött a Margit-szigeti eset. Kolodko Mihály a Margitszigeten megformázta a baleset után végre megnyugodott, meditáló nyulat. A miniszobor egy lótuszülésben ülő, teljesen békés, zen állapotban lévő nyuszit ábrázol. A rajongók és a helyiek egyből értették a viccet. A nyúl, miután sikeresen lenyomta a rollerest, most elvonult a Duna-partra, hogy megtalálja a belső békéjét és feldolgozza a stresszt.

Forrás: Saját, AI. Másodlagos (AI) forrás: Köztérkép, Népszava, Telex, BudAPPest, Ittjártam, Érdekes világ, múlt-kor, Rubikon, Funzine, Mizerák István, Nemzeti fotótár

 Folyt . köv. , ha Kolodko is úgy akarja...

A Gyenyiszka kőbánya alsó udvara

A Gorba tető hőhullámban

Hőség elől lakásból az erdőbe, majd a hőség elől, az erdőből a lakásba.

Ebben a melegben elég necces túrázni. Nagy odafigyelést kíván. Legjobb nem menni. Van egy alternatív megoldás, korán kelés, közelben lévő túracélpont, rövid, de részletgazdag útvonal. Ha nagy fák vannak, amelyek késleltetik a felmelegedést még lehet tovább maradni. A legtöbb erdő teteje a Vértesben és a Gerecsében, de a Budai-hegységben is, ritkás, alacsony fás karsztbokorerdő. Ezen reggel 9 után már átsüt a Nap. Lehetőleg 10-ig el kell hagyni a napsütötte erdőt. Én is így terveztem, ezért a 7-10 óra közé szerveztem ezt a túrát. 

A kőfejtő felső udvara

A közeli Gorbatető lett a célpont. Ami indulás után mindjárt útbaesik, a hatalmas felhagyott Gorba-tetői kőbánya, a Gyenyiszka. Tardos lakossága a török hódoltság utáni betelepítések során nagyrészt szlovák nemzetiségű lett. Az ő nyelvük és kultúrájuk a mai napig rányomja bélyegét a falu környéki dűlők, erdők és hegyek elnevezésére. A Gyenyiszka (szlovák írásmóddal Deníška vagy Dionýzka) a Dénes (szlovákul Denis vagy Dionýz) férfinév becézett, becéző-kicsinyítőképzős alakja. Az ilyen erdei és domborzati nevek a legtöbbször egykori birtokosokhoz, erdészhez, szénégetőkhöz vagy helyi családokhoz kötődnek. A gigantikus, lépcsőzetes bányafal jól mutatja a Gerecse hegységre jellemző, triász időszaki fehér és szürkés mészkőrétegeket. Ez a kőzet éles ellentétben áll a híres tardosi vörös márvánnyal, ami valójában jura kori vörös mészkő. A bányászat leállítása óta az élővilág látványosan elkezdte visszahódítani a területet.

A Gorba-tetőről gyönyörű kilátás nyílik. A légviszonyoktól függően sokféle hangulatú tájat figyelhetünk meg, ha minden évszakban felkeressük ezt a helyet. A siklóernyősök starthelynek használják ezt a nyílt részt. A völgyben Tardos, mögötte az előtérben a Bányahegy, majd a 633 m magas Nagy-Gerecse, a hegység legmagasabb csúcsa, a TV-toronnyal.

A Gorba-tetői-barlang szakadékszerű bejárata. Egy hatalmas, meredek falú karsztos töbörből, víznyelőből nyílik. A felszínről beszivárgó vizek oldó hatása és a kőzetomlások formálták. A függőleges, szakadékszerű bejárati akna közel 20 méter mélyre vezet le, majd egy tágas, 15 méter magas terembe csatlakozik. A barlang teljes mélysége eléri a 26,5 métert. A bejárat körüli terület fokozottan védett és a Gorba-tetői Szentélyerdő része, ahol az idős faállomány megóvása érdekében semmilyen erdőgazdálkodási tevékenységet nem végeznek.

A barlang környezete a csúszós, mohás és meredek sziklafalak miatt rendkívül balesetveszélyes. A függőleges aknába való beesés kockázata miatt a perem megközelítése fokozott óvatosságot igényel. Maga a barlang belső, mélyebben fekvő szakaszai kizárólag speciális barlangász felszereléssel, kötéltechnikával és gyakorlattal kutathatók.

Ritkán találok ilyen gombát és a Gorbán még nem volt hozzá szerencsém.

Pecsétviaszgomba (Ganoderma). Félkör vagy vese alakú, fás állagú kalap, amely jellegzetesen koncentrikus sávokra osztott. Vörösesbarna, narancssárga és sárga árnyalatok váltják egymást, míg a növekedésben lévő legszélső pereme világos, fehéres színű. Fényes, lakkos hatású bevonat borítja, amelyről a nemzetség a nevét is kapta. Emberi fogyasztásra közvetlenül nem alkalmas. A távol-keleti kultúrákban és a modern alternatív gyógyászatban viszont Reishi vagy Lingzhi néven ismert, nagyra becsült gyógygomba. Feldolgozva, szárítva, porítva vagy kivonatok (kapszula, tea) formájában alkalmazzák immunerősítő és adaptogén hatásai miatt.

Ez a kerek mélyedés a mészkősziklában egy természetes karsztos mikroforma, amelyet gyökérkarrnak (vagy népnyelven madáritatónak) neveznek. A sziklát borító vékony talajrétegben élő növények (fák, cserjék) gyökerei olyan savas anyagokat (gyökérsavakat) termelnek, amelyek helyileg intenzíven oldják a mészkövet. A gyökérsav nem egyetlen konkrét vegyület, hanem egy gyűjtőnév a növények gyökerei által kiválasztott különféle egyszerű szerves savakra. Leggyakrabban citromsav, almasav, oxálsav, ecetsav, borostyánkősav vagy folsav alkotja ezt a keveréket. A növekvő és vastagodó gyökér körül a kőzet az idők során egyre mélyebben kimosódik, szabályos csőszerű vagy tölcséres lyukat képezve. Miután a növény elpusztul, és a talaj erodálódik, a kőzetben hátramaradt, simára csiszolódott üreg szabadon láthatóvá válik a felszínen. A Gorba-tető egy jellegzetes karsztplató, a felszínen lépten-nyomon találkozhatunk ilyen és ehhez hasonló izgalmas, oldódásos formakincsekkel, karrosodással.

Panenka Mária-oltár (erdei Mária-kegyhely). A Panenka Mária kifejezés a szlovák Panenka Mária (Szűz Mária) megnevezésből származik, utalva Tardos szlovák nemzetiségi múltjára. A helyi emlékezet szerint a kegyhelyet eredetileg 1993-ban állították. A hagyomány úgy tartja, hogy korábban ezen a környéken, egy korhadt fa felett fényességet és Mária-jelenést észleltek. A képen látható, félköríves tetejű, fehérre festett fakeretes fülke kétszintes. A felső részen egy Jézus Szíve-szobor áll angyalkák kíséretében, míg az alsó polcon a Gyermekét karjában tartó Szűz Mária bekeretezett képe látható. A zarándokok és természetjárók rendszeresen gondozzák, virágokkal, koszorúkkal díszítik, és mécseseket gyújtanak előtte.

Panenka Mária-oltár közvetlen közelében álló erdei katonasír. A második világháború végén, 1945 elején a Gerecse területea rendkívül súlyos és véres Konrád-hadműveletek, illetve a budapesti kitörési kísérletek egyik fontos frontvonala volt. Az erdőben elesett katonákat a helyiek temették el ezen a békés helyen. A sír fölé egy míves gusseisen (öntöttvas) keresztet emeltek, ami már erősen sérült, vagy rongált. A rajta lévő kör alakú táblán a híres bibliai fohász olvasható németül: „Herr, dein Wille geschehe” (Uram, legyen meg a te akaratod). A sírkő alsó üzenete: A kőlap alján a „Die Heimat vergisst euch nicht” (A haza nem feled titeket) mondat áll. A helyi közösség és az erre járó természetjárók azóta is tiszteletben tartják az emlékhelyet: rendszeresen hoznak ide virágokat, koszorúkat és mécseseket. Ez a pont az erdei oltárral együtt mély, elgondolkodtató történelmi hangulatot ad a Gorba-tetői kirándulásnak.

A szakrális emlékhely-együttes további elemei a központi oltár és a Szűz Mária-szobor. A zarándokok sok apró ajándékot hoznak ide, mielőtt tovább mennek. Mi azonban visszafordulunk, mert már át-át jön a napsugár a lombok közt és már 30 fok van, pedig még csak fél 10.!

Ez a pókhálón táncoló gyertyánfa levél intett búcsút, amikor elhagytam az erdőt. Neki még zöldellnie kellene. A hőség miatt a levélben leállt a zöld színt adó klorofill termelődése, és lebomlanak a zöld sejtek, így láthatóvá válnak a sárga pigmentek. Szomorú!

Vége

A Szent Márk-templom (Crkva sv. Marka), Zágráb egyik leghíresebb műemléke, a felsővárosban (Gornji Grad), a Cirill és Metód utcában. Eredetileg a 13. században épült román stílusban, de a későbbi évszázadok során, jelentős gótikus és barokk átalakításokon esett át. A tetőn kirakott két címer: A bal oldali, a Horvát Királyság (a piros-fehér kockás pajzs), Dalmácia (három leopárdfej) és Szlavónia (egy nyest a Száva és Dráva folyókat jelképező csíkok között) egyesített címere. A jobb oldali címer: a város hagyományos címere (vörös alapon álló fehér várkastély nyitott kapukkal, felette a holddal és a csillaggal).

Zágráb

Horvát történelem zágrábi fókusszal

Zágrábi kalandozások 7. rész

A magyarok általában lerohannak az Adriára. Ez érthető és nem kritika. Zágrábba mostanában sokan mennek egynapos kirándulásként, advent idején. Zágrábi tartózkodásom idején egyetlen magyar turistacsoporttal, vagy hátizsákos turistával sem találkoztam. Pedig közös történelmünk okán ennek másként kellene lennie. Ezért miközben megmutatom a város ikonikus épületeit, nevezetes tereit, röviden leírom Horvátország történelmét zágrábi fókusszal.

A jellegzetes zágrábi vörös cseréptetők, az Alsóváros, baloldalon a Zagreb Tower.

Zágrábtól légvonalban a szlovén határ 23 km, a bosnyák 72 km, a magyar 79 km, az Adriai-tenger pedig112 km. Lakossága 767000 fő. Folyója a Száva. Két fő része van, a felsőváros és az alsóváros. A felsőváros a Medvednica hegység lábára épült. A hegység meredeken emelkedik és meg sem áll 1033 méterig. Teljes terület is Zágráb része. A Száva öntésterületeire telepedett alsóvárosban kiterjedt, jól használható villamoshálózat üzemel, a felsővárosban már csak buszok. A kettő között pedig a világ legrövidebb, műemlék siklója üzemel.

A zágrábi sikló (ZET Uspinjača) alsó állomása, háttérben a dombtetőn magasodó Lotrščak-toronnyal. A sikló 1890-ben indult el, így Zágráb legrégebbi tömegközlekedési eszköze.

A város alatt szeizmikus tevékenység folyik. Leegyszerűsítve a Szávától délre fekvő rész enyhén süllyed, míg a Medvednica szigethegység emelkedik. Nagy földrengések voltak 1502 (ekkor elpusztult a felsőváros és leomlott a Szent Márk templom tornya), 1590 (ekkor pusztult el Medvedgrad), 1880 (elpusztult a katedrális jó része, 1400 épület az alsóvárosban), 1909, 2020. március 22 (ekkor sérültek a katedrális tornyai és falai, ami miatt alig látni belőle valamit) és 2020. december 29. (Zágrábtól 50 km-re végzett hatalmas pusztítást).

Lotrščak-torony (Kula Lotrščak)  A 13. században épült, a középkori Gradec városfalának déli kapuját őrizte.

Zágráb (történelmi magyar nevén Gereb) és Magyarország múltja ezer szállal fonódik össze, hiszen a város több mint 800 éven át a Magyar Királysággal közös államalakulatban, perszonálunióban fejlődött. Horvátország de jure (jogilag) soha nem állt teljesen közvetlen magyar uralom alatt, és soha nem volt Magyarország egyszerű tartománya. Azonban de facto (a gyakorlatban) voltak olyan időszakok, amikor a magyar királyok akarata szinte teljesen érvényesült a horvát területeken.

Horvátország legmagasabb egyházi épülete, a neogótikus stílusú zágrábi katedrális (teljes nevén a Mária Mennybemenetele és Szent István, valamint Szent László királyok társszékesegyház) a Kaptol téren. A 2020-as zágrábi földrengés során a déli torony egy része letört és lezuhant, míg az északi torony is olyan súlyosan megsérült, hogy a csúcsát ellenőrzött robbantással kellett eltávolítani.

A katedrális harangjai. A 2020-as földrengés után emelték le a súlyosan megsérült tornyokból.

A város alapítása egy magyar királyhoz köthető. Szent László király 1094-ben alapította meg a zágrábi püspökséget a mai Káptalandombon (Kaptol). Ezzel tette fel a várost a térképre, mint vallási és kulturális központot. A zágrábi székesegyházat eredetileg Szent István király tiszteletére szentelték fel, és a mai napig itt őrzik Szent László koronázási palástját és kézcsontjának egy darabját.

Itt látható, hogy szinte minden le van takarva. Igazából ez a látványosság. Egy földrengés évtizedes utóhatása.

Szerintem ez félelmetes látvány

Amikor a tatárok 1241-ben letarolták Magyarországot, IV. Béla király az Adriai-tenger felé menekült, és útközben a zágrábi vár nyújtott neki menedéket. Hálából, és hogy megerősítse a védelmet egy újabb támadással szemben, IV. Béla 1242-ben kiadta a zágrábi Aranybullát. Ez a kiváltságlevél szabad királyi városi rangot adott Gradecnek (a mai Felsővárosnak), ami megalapozta Zágráb gazdasági és politikai felemelkedését.

A vésett szöveg a világ legnagyobb és leghíresebb glagolita felirata, amely a Zágrábi Katedrális belső falát díszíti. Ez a glagolita ábécé (glagoljica), a legősibb ismert szláv ábécé, amelyet még a 9. században alkotott Szent Cirill. Horvátországban ez az írás a nemzeti identitás és a kulturális örökség fontos szimbóluma. 1944-ben vésték a déli hajó falába. Annak a 1300 éves évfordulónak állít emléket, hogy a horvát nép felvette a kereszténységet, és örök hűséget fogadott a Szentszéknek. A szöveg olvasata magyarul: „Dicsőség a magasságban Istennek... A horvát nép megkeresztelkedésének 1300. évfordulója emlékére, aki örök hűséget fogadott Péter sziklájának, cserébe ígéretet kapott a védelemre minden bajban...”)

 A katedrális belső tere

Az Árpád-ház kihalása után az első Anjou-házi magyar királyt, Károly Róbertet először Zágrábban koronázták meg 1300 augusztusában. Bár a magyar jog szokásai szerint a legitim koronázásnak Székesfehérvárott, az esztergomi érsek által és a Szent Koronával kellett megtörténnie (ezért Károly Róbertet később még háromszor megkoronázták), politikai és hatalmi szempontból ez a zágrábi aktus indította el az Anjouk magyarországi uralmát.

Jelasics bán szobra

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Zágráb a magyarokkal szembeni ellenállás központjává vált. Josip Jelačić zágrábi bán itt gyűjtötte össze seregét, majd 1848 szeptemberében átlépte a Drávát, hogy fegyverrel fojtsa el a magyar forradalmat (amit aztán Pákozdnál a magyar honvédek megállítottak). A zágrábi főtér (Jelačić tér) ma is az ő nevét viseli, szobra pedig a város jelképe.

Boldog Alojzije Stepinac érsek (1898–1960) bíboros, egykori zágrábi érsek ereklyetartója. A háború alatt szerb és zsidó emberek százait mentette meg a haláltáboroktól. A háború után, a Tito vezette kommunista jugoszláv kormány megpróbálta rákényszeríteni Stepinacot, hogy szakítsa el a horvát katolikus egyházat a Vatikántól, és hozzon létre egy államilag irányított nemzeti egyházat. Stepinac ezt határozottan megtagadta. A rezsim 1946-ban letartóztatta. Egy koncepciós kirakatperben 16 év kényszermunkára és börtönre ítélték. Öt évet töltött börtönben, ahol egészsége súlyosan megrendült. A hatalmas nemzetközi felháborodás miatt Tito 1951-ben kiengedte a börtönből, de szülőfalujába, Krašićba száműzték, ahol szigorú rendőri felügyelet és házi őrizet alatt tartották. XII. Piusz pápa 1952-ben bíborosi rangra emelte. 1960-ban hunyt el hivatalosan trombózis következtében. Későbbi vizsgálatok alapján azonban szinte bizonyos, hogy a jugoszláv titkosszolgálat lassan ható méreggel szisztematikusan megmérgezte a fogsága alatt. Halála után azonnal vértanúként kezdték tisztelni a horvát hívők. 1998-ban II. János Pál pápa hivatalosan is boldoggá avatta.

Az 1868-as magyar–horvát kiegyezés után Zágráb a Magyar Királyságon belüli autonóm Horvát-Szlavónország hivatalos fővárosa lett. Ebben az időszakban indult be a város elképesztő modernizációja. Magyar állami forrásokból épült ki a Zágrábot Budapesttel és Fiumével összekötő vasútvonal (1862–1873).

Két kép a katedrális belsejéből

Petőfi Sándor 1839 végén, 17 évesen hosszabb időt töltött Horvátországban közkatonaként. Nagyon szegény volt, és súlyos tüdőbetegséggel küzdött, emiatt a zágrábi katonai kórházban ápolták hetekig. Itt ünnepelte a 17. születésnapját is. A hajdani hadikórház épülete ma is áll a Vlaška utca 87-es szám alatt, és egy zeneiskolának ad otthont. Az épület falán egy kétnyelvű, bronz domborműves emléktábla hirdeti a költő emlékét, rajta a híres "Szabadság, szerelem!" vers részletével. Minden év március 15-én a helyi magyarok és a nagykövetség tagjai itt tartják a hivatalos ünnepi koszorúzást.

Mária-oszlop az angyalokkal és a szökőkúttal a Zágrábi Katedrális előtt található a Kaptol téren. Az emlékmű egy gyönyörű neogótikus alkotás, amelyet az 1870-es és 1880-as évek fordulóján emeltek. A magas kőoszlop tetején Szűz Mária aranyozott szobra látható. Az oszlop lábánál, a medence felett négy aranyozott angyalszobor helyezkedik el, amelyek a legfőbb keresztény erényeket szimbolizálják, a hitet, a reményt, az ártatlanságot és az alázatot. A kompozíció építészeti terveit a híres osztrák építész, Friedrich von Schmidt készítette. Az aranyozott szobrokat a neves bécsi szobrász, Anton Dominik Fernkorn alkotta meg.

A zágrábi főszékesegyház (amelynek hivatalos nevében ma is szerepel Szent István és Szent László királyunk) egy csodás épület lenne, de 2020-ban egy földrengés miatt nagyon károsodott. Be lehet menni a főhajóba, de minden elfedve, eltakarva, restaurálás alatt. Mindkét tornya is súlyosan sérült, ezért állványzattal borított. Nem is érdemes róla addig írni, amíg nem látogathatók az értékei. Pedig igazi középkori magyar ereklyéket őriznek. Szent László palástja. egy gyönyörű, 11. századi hímzett textília, amelyet a hagyomány szerint maga a városalapító magyar király viselt. Szent István király ereklyéjét is itt őrzik, koponyacsontjának egy darabját.

A zágrábi Felsővárosban (Gornji Grad) található Szent Katalin-templom barokk homlokzata. A jezsuiták építették 1620 és 1632 között egy korábbi, 14. századi dominikánus templom helyén. Letisztult, fehér színű, kétszintes barokk főhomlokzat. A fülkékben elhelyezett öt szobor a templom védőszentjét, Alexandriai Szent Katalint (legfelül a timpanon alatt), valamint az négy evangélistát (Máté, Márk, Lukács és János) ábrázolja az oszlopok közötti alsó fülkékben. Története során a templomot két nagy tűzvész (1645 és 1674) és a pusztító 1880-as földrengés is súlyosan megrongálta.

A két nemzet kapcsolatát a történelem során az alábbi három szakasz határozta meg:

A hódítás kora (1091–1102): Amikor az utolsó horvát király meghalt, belháború tört ki az országban. Szent László király 1091-ben sereggel vonult be, és elfoglalta Horvátország belső területeit (Szlavóniát és a mai Zágráb környékét). Unokaöccse, Könyves Kálmán 1097-ben legyőzte az utolsó horvát ellenállókat. Horvátország katonailag megszállt terület volt, magyar fegyveres uralom alatt.

A Felsővárosban található Szent Cirill és Metód görög-katolikus társkatedrális. Ezen a helyen már a 17. század óta állt egy kápolna. Miután az a 19. század végére túl kicsivé vált és teljesen lebontották. A mai templomot 1885 és 1886 között építették neobizánci stílusban.

A perszonálunió évszázadai (1102–1526) Könyves Kálmán rájött, hogy a horvátokat tartósan nem lehet fegyverrel elnyomni, ezért 1102-ben horvát királlyá koronáztatta magát. Megkötötték az egyezményt a horvát nemességgel. Horvátország önálló királyság maradt saját törvényekkel, parlamenttel. A király nevében egy bán irányította az országot. A tengerparti gazdag dalmát városok (Split, Zadar) ráadásul gyakran Velence és a magyar király között ingáztak, így oda a magyar uralom el sem ért folyamatosan.

A bejárat felett egy gyönyörű rózsaablak látható, a mellette lévő fülkékben pedig a templom védőszentjei, a szlávok apostolai, Szent Cirill és Szent Metód láthatóak mozaikábrázolásban.

A Habsburg-kor és a dualizmus (1526–1918) A mohácsi csatavesztés után mindkét ország a Habsburg-ház uralma alá került, így az unió háromtagúvá bővült. A török időkben a horvát területek egyharmada a bécsi hadvezetés közvetlen irányítása alá tartozott, mint határőrvidék, így oda sem a magyar, sem a zágrábi kormánynak nem volt beleszólása.

A fülkékben: Szent Péter apostol Jézus Krisztus, bal kezében pedig a nyitott evangéliumos könyvet tartja, amelyben az Alfa és Ómega betűk láthatóak, jelképezve, hogy ő a kezdet és a vég. Szent Pál apostol.

Az 18868-as horvát-magyar kiegyezés hivatalosan is kimondta, hogy Horvát-Szlavónország a Magyar Királyság társországa, amely széleskörű belügyi, igazságügyi és oktatási autonómiával rendelkezik. Bár a magyar kormány próbálkozott az erőszakos magyarosítással (például a vasutakon kötelezővé tették a magyar nyelvet), a teljes politikai beolvasztás sosem sikerült.

Horvátország elszakadása a Magyar Királyságtól egy gyors, törvényes parlamenti szavazás útján történt az első világháború összeomlásának legutolsó napjaiban. Ezzel a politikai döntéssel a horvátok egy 825 éves közös állami és jogi közösséget szakítottak meg véglegesen. Az elszakadás folyamata drámai gyorsasággal zajlott le. 1918 őszére az Osztrák–Magyar Monarchia katonailag és gazdaságilag is teljesen kimerült, a vereség nyilvánvalóvá vált. Október 5-én Zágrábban megalakult a Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa. Ez a testület nyíltan azzal a céllal jött létre, hogy a Monarchia romjain egy önálló, független délszláv államot hozzon létre.

Óriási eligazító tábla turistáknak, ha nem tudnád hová menj, mit nézz meg

A történelmi parlamenti ülés 1918. október 29-én, Zágrábban, a Szent Márk téri parlamentben került sor. A képviselők egyhangúan megszavazták a határozatot, amely semmisnek és érvénytelennek nyilvánította az 1868-as magyar–horvát kiegyezést (pontosan annak 50. évfordulóján). Megszakított minden közjogi kapcsolatot a Magyar Királysággal és Ausztriával. Kikiáltotta a független Szlovének, Horvátok és Szerbek Államát, amelynek Zágráb lett a fővárosa.

Petrica Kerempuh szobra, Vanja Radauš horvát szobrászművész készítette. 1955-ben állították fel mai helyére Zágráb történelmi belvárosában, a Dolac piac feletti téren.

Petrica Kerempuh a horvát folklór fiktív, csavargó karaktere. Éles eszű, gúnyos énekmondó, aki a szegény nép nevében folyamatosan görbe tükröt tart a hatalmasok, a gazdagok és az elnyomók elé. Alakját a leghíresebb horvát író, Miroslav Krleža tette világhírűvé az 1936-ban megjelent, mélyen társadalomkritikus Petrica Kerempuh balladái című verseskötetével.

A drámai hangvételű, komor alkotás központi alakja maga Petrica, aki cinikus arckifejezéssel egy tamburán játszik, miközben a nyakában egy bitófa kötele lóg. Lábainál az akasztófára váró, meggyötört vagy már halott elítéltek alakjai hevernek, akiknek az utolsó óráit könnyíti meg szatirikus és lázadó dalaival.

Magyarországon ekkor már javában zajlott a Monarchia felbomlása, és egy nappal később, október 30-án Budapesten kitört az őszirózsás forradalom. A hatalomra kerülő Károlyi Mihály-féle vezetés a nemzetek önrendelkezési jogát hirdette, így a magyar kormány tiltakozás nélkül, tudomásul vette a horvátok elszakadását. Sem katonai, sem politikai kísérlet nem történt Horvátország visszatartására.

A képet július 17-én készítettem, a 60. Nemzetközi Folklórfesztiválon, a Jelasics bán téren (Trg bana Josipa Jelačića). A képen látható táncosok horvát népviseletben láthatóak.

A Zágrábban kikiáltott új délszláv állam nagyon gyenge volt, nem volt saját hadserege. Ekkor az olasz csapatok elkezdték megszállni az adriai tengerpartot, Dalmáciát. A horvát politikusok kénytelenek voltak a győztes, erős hadsereggel rendelkező Szerb Királysághoz fordulni védelemért. 1918. december 1-jén Belgrádban kikiáltották a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságot, a későbbi Jugoszláviát. Horvátország ezzel megszabadult a magyar kapocstól, de bekerült egy szerb vezetésű államalakulatba, amelyben autonómiáját szinte teljesen elveszítette.

A kofa szobra (Kumica Barica), Stjepan Gračan szobrászművész készítette, és 2006-ban állították fel a piac alapításának 75. évfordulója alkalmából, a Dolac piacra vezető kőlépcső tetején áll. A kumica szó azokat a vidéki parasztasszonyokat, kofákat jelenti, akik a Zágráb környéki falvakból mindennap beutaztak a városba, hogy eladják zöldségeiket, gyümölcseiket, házi tejet, túrót és tejfölt. A Barica (Boróka/Borbála) a leggyakoribb hagyományos női név volt körükben. Barica, a Šestine-környéki népviseletet (bő szoknyát, kötényt és fejkendőt) hordja.

Ezért az életképért megérte felfedezni ezt a szobrot.

Magyarország számára gazdaságilag és stratégiailag is létfontosságú területek 1918 után végleg Horvátországhoz kerültek. Fiume (a mai Rijeka) helyzete egészen egyedülálló volt. A város nem volt Horvátország része, hanem közvetlenül a Magyar Királysághoz tartozott egy különleges jogi státusz (separatum corpus) révén. Ez volt a magyar tengerpart, Magyarország egyetlen tengeri kikötője. Amikor a Monarchia összeomlott, a horvátok bevonultak Fiuméba, de az olasz többségű lakosság Olaszországhoz akart csatlakozni. A káoszt kihasználva egy olasz költő és katona, Gabriele D'Annunzio 1919-ben a saját magánhadseregével elfoglalta a várost és kikiáltotta a saját mini-államát.

Nikola Teslának, a világ valaha élt egyik legnagyobb feltalálójának emléktáblája a zágrábi Óvárosi Városháza falán található a Felsővárosban (Gornji Grad). Emil Bohutinsky alkotása. A tábla felirata: "Kötelességemnek tekintem, hogy hazám szülöttjeként minden tekintetben tanáccsal és tettel segítsem Zágráb városát – mondta ebben az épületben Nikola Tesla 1892. május 24-én, amikor javaslatot tett a városi önkormányzatnak egy váltóáramú erőmű felépítésére."

Tesla 1892 májusában a zágrábi városvezetés meghívására érkezett a városba, hogy szakértelmével segítse a település modernizációját és az elektromos közvilágítás kiépítését.

Bár ekkor már világhírű volt és ingyen ajánlotta fel a segítségét a váltóáramú hálózat megtervezéséhez, a városatyák bizalmatlanok voltak a forradalmi technológiájával szemben. Zágráb így csak jóval később, 1907-ben kapott elektromos áramot, ráadásul első körben egy hagyományos egyenáramú erőmű épült meg.

A trianoni békeszerződés kimondta, hogy Magyarországnak le kell mondania Fiuméról. Mivel a győztes nagyhatalmak sem a horvátoknak (Jugoszláviának), sem Olaszországnak nem akarták adni, létrehozták a független Fiumei Szabadállamot. Ez a függetlenség nem tartott sokáig. 1924-ben Mussolini Olaszországa annektálta a várost. A második világháború végén, 1945-ben Tito partizánjai verték ki az olaszokat, és ekkor csatolták Fiumét a teljes környékével együtt Jugoszláviához.

Andrija Mohorovičić, a világhírű horvát geofizikus és meteorológus szobra. Az expresszív, formabontó alkotást Nikola Džaja horvát szobrászművész készítette. 2022-ben állították fel a Grič parkban, a felsővárosban.

Mohorovičić a földköpeny felfedezője: Ő a modern szeizmológia (földrengéstan) egyik alapító atyja. Az 1909-es zágrábi földrengés adatainak aprólékos elemzése során jött rá, hogy a földrengéshullámok bizonyos mélységben hirtelen felgyorsulnak és irányt váltanak. A felfedezéssel ő bizonyította be elsőként a világon, hogy a szilárd földkéreg és az alatta elhelyezkedő, képlékenyebb földköpeny között egy határréteg húzódik. Ezt a geológiai határfelületet az ő tiszteletére nevezték el Mohorovičić-diszkontinuitásnak (vagy röviden Moho-felületnek). A tudós széke magából a földkéregből és a tektonikus lemezeket mintázó talapzatból emelkedik ki, amely a szeizmikus hullámokat és a Moho-felületet szimbolizálja.

A másik ilyen terület a Muraköz (a Dráva és a Mura folyók között elterülő háromszögletű terület). Közvetlenül Zala vármegye része, jóllehet a lakosság többsége horvát anyanyelvű volt. Miután Zágráb kimondta az elszakadást, a horvát és szerb csapatok szinte azonnal, 1918 szentestéjén megszálták Muraközt.

Jellegzetes ajándékbolt. A kínálat mindenhol egyforma: hűtőmágnes, focimez, főleg Luka Modric-os, horvát zászló, levendula indenféle formában, szívekbe, babákba töltve, díszüveges italok, tárkák, ernyők, stb

Trianonban hivatalosan is elcsatolták Magyarországtól, és az új délszláv államnak adták. A második világháború alatt, 1941-ben a magyar hadsereg a Bácskával együtt a Muraközt is visszafoglalta, és a területet négy évre újra Zala vármegyéhez csatolták. 1945-ben azonban visszaálltak a trianoni határok. Ezzel lezárult a magyar – horvát államhatár kijelölése.

Cibona-torony, 1987-ben adták át, 92 m magas, a rádióantenna-toronnyal együtt 105 m. Marijan Hržić horvát építész tervezte. Az épületkomplexum közvetlenül kapcsolódik a híres KK Cibona kosárlabdaklub 5400 férőhelyes sportcsarnokával. A torony tövében található a tragikus sorsú horvát kosárlabda-legenda, Dražen Petrović emlékmúzeuma.

A második világháború után Horvátország az egykori partizánvezér, a horvát nemzetiségű Josip Broz Tito vezette, föderatív szocialista Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett. Az első években felszámolták a magántulajdont és leszámoltak a politikai ellenfelekkel. Tito és Sztálin 1948-as szakítása után az ország külön utas politikába kezdett és nyitott a Nyugat felé. Az 1960-as évektől fellendült az adriai turizmus.

Popović-ház (Kuća Popović), tetején az OTP Bank felirattal, az abszolút központ Jelasics bán téren. Az épületet 1906–1907-ben tervezte Baranyai Aladár és Slavko Benedik építészpáros a Popović kereskedőcsalád számára. A zágrábi szecessziós építészet egyik legszebb példája.

Zágráb főterén elkaptam egy szappanopera, vagy film, vagy reklám forgatást. Összeveszéses, búcsúzós jelenet, amely közben a bicikli is többször gazdát cserélt. Mivél tudatlanul átsétáltam rajta, amíg rájöttem, hogy ez egy forgatás, valószínüleg benne leszek, vagy kivágnak...

A 1971-ben autonómiát követelő reformmozgalom indult (horvát tavasz), amelyet Belgrád keményen elfojtott. Tito 1980-as halála után nőtt a szerb nacionalizmus, ami növekvő feszültséghez vezetett. 1990-ben megtartották az első szabad választásokat, amit a Franjo Tuđman vezette jobboldali HDZ nyert meg. Horvátország egy népszavazást követően 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét.

Ezt a fotót azért teszem ide, hogy mutassam mennyire komfortos a villamos közlekedés. A megállókban táblán van feltüntetve, milyen járarok jönnek erre és mi a végállomásuk. Fölötte fényújságban, hogy melyik villamos mikor ér a megállóba. Minden megálló el van látva ezzel a rendszerrel!

A horvátországi szerb kisebbség, Belgrád támogatásával fellázadt, elfoglalta az ország területének harmadát és kikiáltotta a Krajinai Szerb Köztársaságot. Véres harcok kezdődtek. A leghíresebb talán Vukovár eleste és lerombolása volt. A horvát hadsereg 1995-ben a Vihar hadművelettel visszafoglalta a megszállt területeket. Ezzel a háború gyakorlatilag véget ért, de hatalmas menekülthullámot és súlyos gazdasági károkat hagyott maga után.

Ez a kép egy pékségből mutatja a belvárost. Pan Pek hálózat. Hatalmas választékban vannak itt péksütemányek, pizza, alkohol mentes innivaló. Helyben el is fogyasztható. Pár euróból jól lehet lakni. Nagyon finomak, én 3 terméket is kipróbáltam.

Tuđman 1999-es halála után az ország elindult a valódi demokratikus reformok és a nyugat felé. 2009-ben a NATO, majd 2013-ban az Európai Unió tagja lett. 2023-ban bevezették az eurót és csatlakoztak a Schengeni övezethez is. Napjainkban Horvátország stabil, demokratikus piacgazdaság, amelynek motorja a turizmus, bár a fiatalok elvándorlása és a demográfiai fogyás komoly kihívást jelent számukra.

A Tkalčićeva utca Zágráb gasztronómiai központja, ahol a nagyjából 1 kilométeres sétálóövezetben számtalan étterem, bisztrók, sörözők és kávézók sorakoznak

Ilyen rövid ez a horvát történelem és érthető a magyarok vonzódása az Adriához. Sokkal több közünk van hozzá, mint elsőre gondolnánk, ha a középkori királyaink és a Velencei Köztársaság közös és ellentétes viszonyait vizsgálnánk Dalmácia és Isztria tekintetében. De most Zágrábra koncentráltam.

A képen a helyi specialitás, a Zágrábi szelet, amely sonkával, sajttal töltott sertéshús, feltekerve, kirántva, piritott gombával. A Pan lager egy helyi sörkülönlegesség.

Az egyik legjobb helyi étterem, a Gurman, valójában egy hálózat része, amely grill ételeiről híres. A Punjeni lungić u slanini szénen grillezett sertés szűzpecsenye, sajttal, sonkával töltve, majd baconba tekerve, összesütve. Hozzá a mártogatós, ajvár. A desszert lávasütI. Felvágásakor kifolyiK belőle a csoki, amit fagylaltal együtt kell fogyasztani. A sör Ožujsko, a horvátok piacvezető söre.

Ez volt a zágrábi kalandozásaim utolsó epizódja. Baloldalt az a nagy fehér egy óriás kivetítő, mert a vb idején voltam. Egészségedre Zágráb!

VÉGE

A múzeum 1959-ben költözött a jelenlegi helyére. A kiállításnak otthont adó csarnokok a 20. századközépi európai mérnöki faépítészet ritka, nagy fesztávolságú remekművei. 1949-ben épült, és a korabeli mérnöki zsenialitást dicséri, mivel hatalmas belső tereit ragasztott fa tartószerkezetekkel hidalták át, acél használata nélkül. Eredetileg a Zágrábi Vásár átmeneti pavilonjainak szánták őket, de a szerkezet annyira időtállónak bizonyult, hogy ma már védett kulturális műemlékek.

A zseni, aki megváltoztatta a világot, Nikola Tesla

A zágrábi Nikola Tesla Műszaki és Technikai Múzeum 

Zágrábi kalandok 6. rész

A zágrábi Nikola Tesla Műszaki Múzeum (Tehnički muzej Nikola Tesla) Horvátország egyik legnépszerűbb tudományos és technológiai kiállítása. A múzeum nem kizárólag Tesláról szól, hanem egy hatalmas műszaki gyűjtemény, amelynek kiemelt része a zseniális feltaláló munkássága. De van itt látogatható bányavágat és planetárium is.

A tűzoltó-történeti kiállítás régi járművei és eszközei láthatóak, amelyek a tűzoltás technikai fejlődését mutatják be. Felső kép: Lóvontatású tűzoltókocsi, amelyre víztartálynak egy hordót szereltek. Középső bal oldali kép: Egy gőzhajtású tűzoltó a 20. század elejéről. Középső jobb oldali kép: Egy kézi működtetésű szivattyú metszete. Alsó kép: Egy 1924-es, tűzoltóautó, amelyre egy nagyméretű, kihúzható falétrát szereltek.

A korai lóvontatású lajtos kocsiktól és gőzüzemű fecskendőktől a modernizált, 1920-as évekbeli Fiat gépjárművekig. A látogatók közelebbről is megvizsgálhatják a régi szivattyúk belső működését, az archív fényképeket, valamint a múlt századi, különleges hőálló védőruhákat és sisakokat. Ez a szekció tökéletesen szemlélteti, hogyan vált a lánglovagok felszerelése az idők során egyre hatékonyabbá. Kézi működtetésű lajtos kocsi (tűzoltó szekér) fából készült kerekekkel és a tetejére szerelt tömlődobbal. Védőruhák és sisakok, ezüstszínű, hőálló ruha és maszk, Fiat tűzoltóautó motortere és szivattyúrendszere, az archív fekete-fehér fotón gőzhajtású tűzoltójármű és személyzete lóvontatású tűzoltószekér, kézi működtetésű lajtos kocsi falétrával.

A kép a múzeum közlekedési kiállításának egyik legérdekesebb darabját, a zágrábi tömegközlekedés hajnalát megidéző, 1-es számú lóvasutat (konka) ábrázolja egy életnagyságú ló- és kalauzfigurával. A háttérben egy régi gőzmozdony fekete fülkéje és egy sárga repülőgép szárnya is felsejlik, jól szemléltetve a tárlat sokszínűségét. Ez a nosztalgikus részlet remekül bemutatja, hogyan utaztak a zágrábiak a villamosok megjelenése előtt.

A múzeum állandó tárlata 14 tematikus egységre tagolódik. Az energiaátalakítás, a közlekedés, a bányászat, a repülés és űrkutatás, a tűzoltás, a mezőgazdaság alapjai, a méhészet, valamint Nikola Tesla demonstrációs kabinetje. A múzeum gyűjteménye több mint 10 000 tárgyat számlál az ipari forradalom és a modern kor időszakából. 

Közlekedési és Jármű részleg a csarnok leglátványosabb része, ahol a szárazföldi, vízi és légi közlekedés fejlődését gyűjtötték össze. Látványos a Dubrovnik Tramvaj 1912-ből. Érdekesség, hogy Dubrovnikban ma már egyáltalán nincs villamosközlekedés, mert 1970-ben megszűnt. ZET M-24 Tramvaj: A zágrábi helyi közlekedés ikonikus villamosa, amelyet ráadásul pont itt, a múzeum jelenlegi területén, a Savska utca 18. alatti egykori villamosműhelyben gyártottak az 1920-as években. Bizonyos vasárnapokon ezt a nosztalgiajáratot ki is viszik a városi sínekre egy körre.

A Múzeumot 1954. december 21-én alapították azzal a céllal, hogy a klasszikus kiállítási funkciókon túl egy interaktív, a tudományt és a technológiai fejlődést népszerűsítő oktatási központot hozzanak létre. A múzeum 1959-ben költözött a jelenlegi helyére.

 Felső képen jobbra egy klasszikus, 1870-1880-as évekből származó, óriáskerekű Velocipéd. Az óriási első kerék a sebesség növelését szolgálta, még nem volt lánchajtás, míg a pici hátsó kerék az egyensúlyt biztosította. Balra Celeripede korai változata. Alacsonyabb, ez is a lánchajtás előtti korszakból származik. A középső képen egy jugoszláv gyártmányú Rog versenykerékpár az 1970-es vagy 1980-as évekből. A Rog, a korszak legjelentősebb jugoszláv kerékpárgyára volt (székhelye Ljubljanában, a mai Szlovéniában volt).

Veterán autók és repülők, mint az 1930-as évekből származó, fakerekű vagy éppen áramvonalas oldtimerek, a plafonról lelógó repülőgépek és helikopterek, ejtőernyősök, valamint egy különleges, 80 éves motoros szán.

Segédmotoros kerékpárok:

A meggypiros moped az osztrák HMW 50 SL mintájára készült TMZ 50 SL, amelyet a zágrábi TMZ gyártott az 1950-es évek végén.

A világoskék, a Tomos Colibri T12. Különlegessége, hogy a járművet közvetlenül a szlovéniai koperi Tomos gyár adományozta a múzeumnak, egyenesen a gyártósorról, 1963-ban. Kilométeróra számlálója a mai napig mindössze 2 km-t mutat.

A krémszínű, masszív karosszériás luxusrobogó egy német NSU Prima modell a korai 1960-as évekből. Az NSU robogók rendkívül elegánsak voltak, széles lábvédő lemezzel, különálló, kényelmes nyergekkel és beépített műszerfallal rendelkeztek. A korabeli nyugati robogólázat (Vespa, Lambretta) hozták el a térségbe.

A piros Tomos Automatic 3m (1982), igazi jugoszláv legenda a nyolcvanas évekből.

Mercedes-Benz S-Modell (W06) oktatási célú alváza 1927-ből

Ez a darab gyárilag nem kapott karosszériát, vagy szándékosan bontották le róla, hogy bemutató és oktatási mintaként szolgáljon. Kiválóan szemlélteti a korabeli luxusautók teljes mechanikai felépítését. A soros, hathengeres motor, a meghajtás és váz létraváz, a bőrülések elhelyezkedése, a hatalmas kormánykerék, valamint a hátsó tengelyhez futó kardántengely a differenciálművel. Küllős kerekek gumi nélkül, így a felnik és a fékdobok szerkezete is teljesen szabadon tanulmányozható.

Autóritkaságok:

A bordó limuzin a technikatörténeti különlegeség NSU Ro 80 (1967–1977). Forradalmi, dugattyúk nélküli bolygódugattyús (Wankel) motorjáról híres. Rendkívül finom és vibrációmentes járása miatt imádták, de a korai tömítési problémák miatt gazdaságilag nehéz helyzetbe hozta a gyártót. Áramvonalas formájának, előremutató technológiájának köszönhetően 1968-ban elnyerte az Év Európai Autója díjat.

Hansa 1100 az 1930-as évekből. Krém-sötétbarna elegáns modell a két világháború közötti német autógyártás jeles képviselője.

Korai Zastava 600/750. (FIAT 600 licenc). A jugoszláv ipar büszkesége: a kragujevaci Zastava gyárban készült liszenc alapján, az 1960-as és '70-es években.

Kobaltkék Renault NN (1924–1930) A legfontosabb ismertetőjegye a jellegzetes, ékszerűen előrefele lejtő motorháztető.

Újabb különlegeségek

Az elegáns, szürke luxuslimuzin, a Maserati Quattroporte (V. generáció): Ezt a Pininfarina által tervezett generációt 2003-12 között gyártották.

A világoskék DKW F102, az Auto Union utolsó kétütemű motorral szerelt modellje , amelyet 1964-66 között készítettek. Hűtőrácsán az Audi jól ismert négykarikás logója szerepel. Az F102 volt az utolsó DKW márkanéven futó modell, mielőtt az Auto Union-t felvásárolta a Volkswagen, és feltámasztotta az Audi márkát.

Volkswagen Bogár (Käfer): A történelem egyik legnagyobb darabszámban eladott típusa, amelyet elképesztően hosszú ideig, 1938-2003-ig gyártottak, a vége felé már csak Mexikóban és Braziliában.

Dok-Ing Loox: A horvát fejlesztésű elektromos kisautó első prototípusát (még XD néven) 2010-ben mutatták be a Genfi Autószalonon, a képen látható tető nélküli változatot pedig szintén 2010 végén leplezték le.

Galeazzi búvárkamra / megfigyelőgömb, mélytengeri kutatásokra és mentésekre használt, vastag falú acél atmoszférikus búvárkamra. Hajómodellek (Felső kép): A modern és 20. századi horvát/jugoszláv tengerjáró hajók, teherhajók és utasszállítók méretarányos makettjei. Alsó kép: Történelmi gályák makettjei.

A CB-20 kisméretű tengeralattjáró az olasz tervezésű, de a II. Világháborúban a horvát haditengerészet által használt kis tengeralattjáró. Mindössze néhány darab maradt fent belőle a világon.

A sárga Physeler Fi 156 Storch típusú, úszótalpakkal felszerelt jugoszláv hidroplán, egykor a fiumei (Rijeka) aeroklubhoz tartozott. A középső képen egy 1931-es propeller hajtású motoros szán. Az alsó képen egy 19. századi, keskeny nyomtávú gőzmozdony.

A bal felső képen rétegelt fából készült 100–110 évesek propellerek. Egy helikopter farokrésze látható a jobb felső képen. Az alsó képen egy Agusta-Bell 206B JetRanger II helikopter. 1975-ben gyártották, az olasz Agusta gyár készítette a Bell licenc alapján. Hosszú évtizedeken át rendőrségi és terrorelhárítási feladatokra használták.

A képeken látunk egy Polikarpov Po-2 ezüst/fehér színű, kétüléses szovjet kétfedeles repülőgépet, katonai és mentőernyőket, amelyekkel életnagyságú bábuk szemléltetik a ugrást.

A fő látnivaló azonban az a régi, piros ruhában ugró ember. A bal felső sarokban látható négyszögletes, barna ernyő Faust Vrančić 1617-es történelmi tervének rekonstrukciója.

Faust Vrančić egy rendkívül sokoldalú horvát-magyar polihisztor, püspök és diplomata volt, aki a 16. és 17. század fordulóján élt. Leonardo da Vinci korábban készített egy piramis alakú ejtőernyőtervet a jegyzeteiben. Vrančić ezt a vázlatot gondolta tovább, mivel hatékonyabbá és stabilabbá akarta tenni a szerkezetet. Az általa tervezett eszköz a „Homo Volans” (Repülő ember) nevet kapta. Szemben da Vinci tervével, Vrančić egy négyszögletes, merevített vászonernyőt alkotott. A vásznat négy egyenlő hosszúságú farúd feszítette ki, a sarkaihoz rögzített kötelekkel pedig egy ember biztonságosan rögzíthette magát. Vrančić zsenialitása abban rejlett, hogy elsőként írta le pontosan az ejtőernyő működési elvét. Felismerte, hogy a zuhanó test súlya szelet (légellenállást) generál, ami lefékezi a vásznat, így az ember nem zuhan le nagy sebességgel, hanem lassan ér földet. A történelmi hagyomány szerint Vrančić 1617-ben személyesen is letesztelte a találmányát, amikor az ernyővel leugrott a velencei Szent Márk-székesegyház harangtornyából. Bár a modern történetírás vitatja, hogy az ugrás valóban pontosan így megtörtént-e, a technikatörténet őt tekinti az első olyan embernek, aki működőképes, a mai ejtőernyőkre hasonlító mentőeszközt tervezett.

Vrančić az ejtőernyő tervét a híres, 1615-1616 körül megjelent Machinae novae (Új gépek) című enciklopédiájában publikálta. A könyvben 49 nagyméretű rézmetszet található, amelyek 56 különböző technikai találmányt mutatnak be a korabeli malmoktól kezdve a folyókon átívelő lánchidakon (függőhidakon) és a libegők ősén át egészen a repülő emberig

Kis pelülőgépek: Polikarpov Po-2 (YU-CLY): Az előtérben álló, jellegzetes sötét színű szovjet kétfedeles repülőgép. Republic P-47D Thunderbolt (pontosabban F-47D), a Jugoszláv Légierő kötelékében szolgált, a függőleges vezérsíkján látható a jugoszláv csillagos felségjelzés és a 13109-es gyári/hadrendi szám. Bücker Bü 131 Jungmann (YU-CGO): A sárga színű, úszótalpakkal felszerelt hidroplán változat. Soko 522: A galérián és a háttérben felfüggesztett jugoszláv gyártmányú katonai kiképző repülőgép.

 A Republic P-47D Thunderbolt (F-47D) repülőről még két kép, középen egy sárga hidroplán.

A felső képen a már ismert, sárga színű Zmaj Fizir FN Hidro (YU-CGO) úszótalpas kiképző repülőgép látható közelebbről. Az alsó képen nagyméretű, fémszínű, karcolásokkal teli áramvonalas tartály, a múzeum valamelyik gépéhez tartozott.

A felső képen egy olasz gyártmányú mezőgazdasági lánctalpas traktor látható, amelyet oktatási és bemutatási célból megbontottak. Így tanulmányozható a belső működése.

Az alsó képen erős magyar vonatkozás van, ezért részletesebben írom le. Egy Fiat-Ansaldo CV-35 (L3/35) kis harckocsi (Tanketta), amelyet a királyi olasz hadsereg és a tengelyhatalmak (köztük a Magyar Királyi Honvédség is) széles körben alkalmaztak. Ennél a múzeumi példánynál a páncélzat egy részét vastag plexiüveggel helyettesítették, így a látogatók beláthatnak a szűk kezelőtérbe, ahol a mindössze kétfős személyzet (vezető és lövész) foglalt helyet. A homlokpáncélzatból kinyúló ikergéppuska jól látható a jármű elején. A Magyar Királyi Honvédség 150 darab ilyen fegyvert állított rendszerbe az 1930-as évek közepén. 35M Ansaldo néven ez lett a magyar páncélos fegyvernem legelső hivatalos harckocsi típusa. A Honvédség a járműveket fegyverzet nélkül vásárolta meg. Itthon építették be a jellegzetes, magyar tervezésű és gyártású 8 mm-es Gebauer ikergéppuskákat. Részt vettek a Felvidék és Erdély bevonulási hadműveleteiben, a kárpátaljai harcokban, majd 1941-ben a Gyorshadtest kötelékében a Szovjetunió elleni támadás kezdeti szakaszában is. Bár kiválóan mozogtak nehéz terepen, vékony páncélzatuk és gyenge fegyverzetük miatt a modernebb szovjet páncélosok ellen harcképtelennek bizonyultak, és komoly veszteségeket szenvedtek. 1941 őszén kivonták őket az első vonalból. A megmaradt példányok egy részét a Csendőrség kapta meg rendfenntartó feladatokra.

*

Fő látnivalók a Nikola Tesla Demonstrációs Kabinet, egy interaktív bemutatóterem, ahol működés közben (például Tesla-tekerccsel és forgó mágneses mezőkkel) szemléltetik a fizikai kísérleteket. Egy 350 m hosszú földalatti szénbánya vágat, amelyen végig lehet sétálni. Régi repülőgépek, autók, gőzmozdonyok és egy 1943-as kisméretű tengeralattjáró. Planetárium és űrkutatás. Az univerzum titkait bemutató részleg.

A képeken a bányászati részleg látható. A felső képen a bányába belépés felszerelései, kobak, lámpa, középen a bányavágat, ahová naponta egyszer be lehet menni, mellette egy jellemző eszköz, sűrített levegővel működő fúrógép, alul a vágatok biztosítására szolgáló acél idom, a neve Th vas. 

A képeken a bányászat egy speciális ága a mélyfúrással történő kitermelés eszközei: egy óriási fúrófej, középen fúróberendezés és fúrótornyok makettjei, alul fúróélek. 

Egy modern hibrid gépjármű erőátviteli rendszerének (belső égésű motor és elektromos hajtás) valós méretű, működőképes metszete.

Biodízel adagoló állomás

Egy bányászati és geológiai kutatásokhoz használt mérő szonda és egy geológuskalapács.

Egy második világháborús, brit gyártmányú, Rolls-Royce Merlin II típusú V12-es repülőgépmotor a hozzá tartozó légcsavarral. Egy 27 literes, folyadékhűtéses, 990 lóerős motor, amely a legendás brit vadászgépeket (Spitfire, Hurricane) hajtotta.

Erőmű kapcsolótábla áramellátás szabályozására. Fekete márványlapokból készült, mivel a márvány kiváló elektromos szigetelő anyag volt a korai magasfeszültségű rendszereknél. A pult felületén kör alakú analóg mérőműszerek (ampermérők, feszültségmérők) kaptak helyet, az előlapján pedig robusztus sárgaréz kézikerekek sorakoznak, amelyekkel az áramköröket, ellenállásokat vagy a generátorok terhelését szabályozták.

Középső képen: Korai ipari elektromos dinamó / generátor.

Alsó kép: Gőzlokomobil (hordozható gőzkazán és gőzgép). A berendezés alsó része maga a gőzkazán. A kazán tetejére van ráépítve a mechanikus gőzgép a szelepekkel, a szabályozóval és a jobb oldalon látható óriási, nehéz lendkerékkel, amely a fordulatszám egyenletességét biztosította, és lapos szíjjal hajtotta meg a környező gyári gépeket vagy generátorokat.

Az energiaátalakítás berendezései, erőgépek evolúciója: A felső képen egy vízszintes elrendezésű ipari gőzgép látható alapzatra szerelve, a háttérben pedig a működéséhez szükséges függőleges gőzkazán (tartály) áll. A mennyezet alatt futó csővezetékek és a széles meghajtószíjak az energia mechanikai átvitelét szolgálták.

A középső képen egy zöldre festett vízturbina, generátorházzal egybeépítve.

Az alsó képen a fekete színű ipari vízszivattyú öntvényháza látható.

Űrkutatási részleg. Bár Horvátországnak nem volt önálló űrprogramja, a múzeum zseniálisan mutatja be az amerikai-szovjet űrverseny korszakát életnagyságú modelleken keresztül. 

A Lunohod holdjáró furcsa, kerekeken guruló, leginkább egy nagy fémüsthöz hasonlító szerkezet a szovjet Lunohod holdjáró életnagyságú modellje. Ez a pilóta nélküli jármű volt az emberiség történetében az első, amely sikeresen közlekedett egy másik égitest felszínén.

A Mercury-program űrkapszulája egy fekete, kúp alakú, meglepően szűk kabin, az első amerikai emberes űrprogram modellje. Döbbenetes látni, milyen apró, minimális helye volt benne az asztronautáknak Alan Shepardnak vagy John Glenn-nek.

Bal oldali nagy kép: Az amerikai Saturn V hordozórakéta teljes, függőlegesen felállított makettje. Jól látható a három rakétafokozat, a tetején lévő Apollo űrhajó.

Jobb felső kép: Egy korai műhold vagy űrszonda makettje, amelynek az oldala napelemtáblákkal van borítva, a belseje pedig áttetszően mutatja a belső műszereket és akkumulátorokat.

Jobb középső kép: A szovjet Szputnyik–1, a világ legelső mesterséges műholdjának életnagyságú makettje. A jellegzetes, polírozott fémgömb a négy hosszú, hátrafelé nyúló rúdantennájával 1957-ben állt pályára.

Alsó kép: Egy kör alakú vitrinben látható installáció, amely a Hold felszínét és egy mellette elhaladó, korai automata Hold-szondát (Luna vagy Surveyor típusú egységet) ábrázol. A bal oldalon a Hold krátereiről készült részletes közeli fotók.

Bal felső kép: A szovjet Vosztok hordozórakéta makettje látható. Ezzel a típusú rakétával állították pályára Jurij Gagarint, az első embert a világűrben 1961-ben.

Jobb felső kép: Az előzőleg látott Szojuz–Apollo közös űrmisszió makettjének a másik fele. Az amerikai Apollo űrhajó látható a nyitott napelemtáblákkal.

Középső kép: A Magellán űrszonda makettje látható a Vénusz bolygó grafikája előtt. A szonda radartechnológiával térképezte fel a Vénusz felszínét a '90-es évek elején.

Alsó kép: Az első amerikai emberes űrprogram, a Mercury-program űrkapszulájának makettje.

Felső kép: Az amerikai Apolló-program során használt, legendás Saturn V hordozórakéta méretarányos makettje látható.

Középső kép: Egy részletes Hold-glóbusz (Hold-gömb) látható, amely a krátereket, a Hold tengereit (maria) és az űrmissziók leszállási helyeit ábrázolja a csillagos égbolt háttere előtt.

Alsó kép: A mennyezetről lógó makett az 1975-ös történelmi Szojuz–Apollo-programot mutatja. A képen a szovjet Szojuz űrhajó (CCCP felirattal és napelemtáblákkal) látható összekapcsolódva a speciális dokkoló modullal.

A képeken magának a múzeum névadójának, Nikola Teslának az életét és munkásságát bemutató állandó kiállítási fal.

Felső kép: A fal tetején Nikola Tesla aláírása. Egy korabeli térkép és Tesla szülőfalujának, a horvátországi Smiljannak a képe látható a szülőházával és a szerb ortodox templommal, ahol édesapja szolgált.

Alsó kép: Tesla legfontosabb életrajzi dokumentumainak gyűjteménye:

Egyetemi dokumentumok: Bal oldalon a prágai és a grazi tanulmányaihoz kapcsolódó oklevelek láthatók.

Híres fotók: Középen a fiatal Tesla áll, balra lent pedig az időskori portréja látható.

Vállalati és pénzügyi iratok: Középen lent a narancssárga színű „Tesla Electric Light & Manufacturing” társaság részvénye, valamint régi Western Union táviratok és RCA dokumentumok sorakoznak.

Tudományos hagyaték: Jobb oldalon fent a mágneses indukció mértékegységének képlete látható: \(T = \frac{Wb}{m^2}\) (Tesla = Weber / négyzetméter), amely előtt tisztelegve 1960-ban róla nevezték el a fizikai mértékegységet.

A képeken a múzeum legizgalmasabb része, a Nikola Tesla Demonstrációs Kabinet látható, ahol Tesla legfontosabb elektromos találmányainak működő modelljeit állították ki.

Felső és jobb középső kép: A számozott pultokon a váltakozó áramú motorok és generátorok prototípusainak makettjei sorakoznak. Az 1-es számmal jelölt kerek fa tálca a híres Tesla Kolumbusz tojása kísérlet berendezése, amely a forgó mágneses mező elvét bizonyítja egy pörgő réztojással.

Bal oldali nagy kép: Nikola Tesla bronzból készült mellszobra látható, amint egy gömböt tart a kezében, jelképezve a villamosság és a vezeték nélküli energiaátvitel feletti uralmát. (A szobor Emil Podgajski horvát szobrászművész alkotása).

Jobb alsó kép: A kiállítótér két hatalmas Tesla-tekercse látható, amelyek nagyfeszültségű, nagyfrekvenciás váltakozó áramot állítanak elő. A múzeumi bemutatók során ezekkel látványos, szikrázó villámokat generálnak a közönség előtt.

A következő bejegyzésben Zágráb felső- és alróvárosát mutatom meg.

Folyt. köv.

Kép forrása - L Mackenzie

Megszakadt Kapcsolatok Múzeuma 

Válogatott történetek 2. rész

Zágrábi kalandok 5. rész

A zágrábi Megszakadt Kapcsolatok Múzeuma a világ egyik legkülönlegesebb és legmeghatóbb kiállítása. A következőkben további érdekes történeteket olvashatsz.

Darabokra tört metronóm

A kapcsolat hossza: 3 év / Zágráb, Horvátország

A történet adományozója egy horvát hölgy, aki egy hivatásos zenész férfival élt együtt három éven át. A kapcsolatuk kezdetén a zene és a közös alkotás kötötte őket össze, a metronóm pedig a férfi mindennapi munkájának része volt. A nő számára a szerkezet ütemes kattogása sokáig az otthoni békét, a kiszámíthatóságot és a közös életük harmonikus ritmusát jelentette. Az idő múlásával a férfi csupán a karrierjére összpontosított. A nő pedig magányosan várta otthon. Idővel a hölgy rájött, hogy a zenész a turnék során megcsalta őt. A szakítás pillanatában felkapta ezt a patinás fa metronómot, és a földhöz vágta. A múzeumnak küldött kísérőszövegében a hölgy a következő gondolatot hagyta hátra: „Három évig próbáltunk egy ritmusra élni, de ő végül teljesen kiesett az ütemből. Amikor rájöttem a hazugságaira, darabokra törtem a metronómját. Mert a mi közös dalunknak ott végleg és visszavonhatatlanul vége szakadt.”

Miniatűr bútorkészlet

1 év 3 hónapos kapcsolat / Jeju, Korea.

A barátommal együtt készítettük ezeket a bútorokat, miközben elképzeltük a közös otthonunkat. De mielőtt lefestettünk volna őket, szakítottunk.

Seprű

Bukarest, Románia

Két héttel az esküvő előtt elegem volt abból, hogy a leendő férjem a ház karbantartásáról papolt nekem. Könyveket vett ahelyett, hogy kifizette volna a ház karbantartását. Hibáztattam, hogy nem normális. Ő mérgében felkapta a seprűt és hozzám vágta. Másnap összepakoltam és otthagytam. 7 év kárba veszett idő.

A szakítás napjának törpéje

20 év / Ljubljana, Szlovénia

Egy rideggé vált kapcsolat akkor jutott a csúcspontjára, amikor a férj szó nélkül vett egy új, drága autót. Ekkor a nő szakított vele. A férfi beült új autójába, hogy elmenjen. Felesége utána futott, felkapta a kertitörpét és az autó szélvédőjének vágta. A törpe onnan lepattanva a betonra esett és összetört.

Zenekazetták

27 éves kapcsolat / Brüsszel, Belgium

Ezeket a kazettákat a férjemtől kaptam. Ő vett fel nekem zenéket, amikor külföldön tanultam. Aztán Németországban volt katona és tucatszámra jöttek a kazetták. Ezek a zenék az álmaimat jelentették. Amikor 27 év után elhagyott egy másik nőért, nem tudtam többet meghallgatni őket.

Orsós magnó

50 év kapcsolat / Tokió, Japán

Pont 50 éve, hogy az apám elhagyott engem és az anyámat. A családi buddhista oltárunk belsejében mindig is ott volt egy szorosan lezárt csomag, és édesanyám többször is figyelmeztetett, hogy ne nyissam ki. Hogy kielégítse a kíváncsiságomat, azt mondta, hogy egy orsós magnószalag van benne az apám hangjával, amikor még élt. Az anyám azért zárta el a magnót, mert látott egy olasz filmet, amelyben volt egy jelenet, ahol egy anya nélküli kisfiú talál egy magnót, és amikor visszajátssza a felvételt, meghallja szerető édesanyja hangját. Addig hallhatta, amíg véletlenül letörölte. Úgy döntött, becsomagolja a szalagot, nehogy ez történjen itt is. Milyen ironikus beletörődni abba, hogy soha többé nem halljuk egy szerettünk hangját, csak azért, hogy soha ne veszítsük el őt. Egyszer azt gondoltam megszabadítom magunkat ettől a bűbájtól. Megkértem a műszaki szakembert, hogy játsszon le egy orsós magnószalagot, amely azóta már antik darabbá vált. Édesanyám és édesapám kedves, szeretetteljes hangját játssza le, amint éljeneznek, tapsolnak és éneklésre biztatnak. Akkor kezdtem tanulni az éneklést.

Apám esküvőjének összetört VHS kazettája

Honnan származik: Denver, USA

A tárgyat egy felnőtt gyermek küldte be a múzeumnak, a szülei drámájának mementójaként. A szülők 26 évnyi házasság után váltak el, ami után az apa szinte azonnal randevúzni kezdett egy nővel a saját irodájából, aki csak a pénz miatt vadászott az apára. Miután összeházasodtak, a nő azonnal felmondott a munkahelyén, és soha többet nem dolgozott, miközben az apa kénytelen volt a nyugdíjazása után is újra munkába állni, hogy fizetni tudja a nő végtelen költekezéseit. Amikor a férfi beteg lett, az új feleség otthagyta és a gyermekei jártak hozzá a kórházba, amíg meg nem halt. Egyszer gyermekei megtalálták a második házasságról készült videokazettát. Úgy döntöttek, végleg elpusztítják. Először autóval hajtottak át rajta, csavarhúzóval és fejszével törték darabokra, aztán elküldték ennek a múzeumnak.

25

Szerelmes levelek és fényképek

A tengerésztiszt és a feleség története

Egyesült Királyság

Egy egész életen át tartó házasság

Kézzel írt szerelmes leveleket egy brit tengerésztiszt írta imádott feleségének. Mivel a férfi munkája miatt az év nagy részét a tengeren, különböző óceánjárókon töltötte, a kapcsolatukat szinte teljesen ezek a levelek tartották életben. A férfi minden kikötőből, sőt magáról a nyílt tengerről is folyamatosan írt a feleségének, beszámolva a mindennapi tengeri életről, a menetrendről, miközben minden sorából áradt a felesége iránti mély vágyakozás és szeretet. A házaspár leélte egymással az életét, azonban a férfi halála után az idős feleség egyedül maradt a fájdalmas emlékekkel. A leveleket a családtagok találták meg és adományozták a múzeumnak.

Hanglemez

1940-es évek / Köln, Németország

Apám szívből vágyott arra, hogy operaénekes legyen. 15 éves korától már erre készült.

1942-ben, 18 éves korában egy olyan hanglemezt ajándékozott első barátnőjének és szerelmének, amelyen Schubert Adelaide című dalát énekelte. De elvitték a háborúba. Súlyosan megsebesült. Egy tüzérségi lövedék repesze fúródott a torkába, károsítva a hangszálait. Szerencséjére brit fogságba került. De már nem lehetett operaénekes. Ráadásul mire hazatérhetett a fogságból a lány már mást választott. Aztán apám találkozott anyámmal, egymásba szerettek és gyermekeik lettek. Amikor az apám első szerelme meghalt, a lánya elhozta nekem ezt a lemezt, amit apám a háború előtt adott az ő édesanyjának. Haláláig megőrizte ezt a lemezt.

2016–2020 (a Brexit-referendumtól a hivatalos kilépésig) A kapcsolat hossza: 47 év (az Egyesült Királyság 1973 és 2020 közötti uniós tagsága) A történet származási helye: London, Egyesült Királyság

A képen látható Európai Uniós asztali zászló és a „Bollocks to Brexit” feliratú sárga jelvény. A sárga kitűzőn látható szlogen (kb. „Marhaság a Brexit” vagy „Fütyülünk a Brexitre”) a brit EU-párti (Remain) mozgalom egyik legismertebb és legmeghatározóbb jelképe volt a kampányidőszakban. Aki eljutatta a múzeumba ezt a zászlót, abban a 47 évig tartó EU tagság hirtelen elvágása olyan mély, személyes veszteséget és identitásválságot okozott, mint egy fájdalmas válás egy szeretett partnertől.

Poháralátétek

A kapcsolat hossza 33 év / Belgrád, Szerbia

Egy lány az alábbi őszinte, fájdalmas vallomással küldte be ezt a három, műanyag zacskókból horgolt poháralátétet:

„Anyám 2019 február 24-én halt meg álmában, az ágyán egy börtöncellában. Két évvel korábban 3 évre ítélték el sikkasztásért. Amikor elítélték, apámmal nem tudtunk semmiről. Úgy derült ki, hogy jött egy rendőr, hogy lefoglalja az útlevelét. Onnantól minden hétvégén meglátogattuk a börtönben, étel, gyógyszert vittünk, pénzt küldtünk neki. Féltünk, hogy valami rossz történik vele ott benn. Két év után a börtön orvosa telefonált, hogy meghalt. Anyám nem volt a világ legjobb embere. Hazudott, önző és elkényeztetett volt, egy tolvaj. De a legjobb barátom volt és senki nem szeretett jobban, mint ő. Ezeket a börtönben készítette.” Egy összetört szívű lány

A kerékpár

Erről a kerékpárról nincs igazi történet. Annyit tudni Ljubjanából, Szlovéniéból küldték. Egy fiú elment a kerékpár ottmaradt örökre.

A konyhakés PSYCHO felirattal

A nő, a szakítás után ragasztotta a „PSYCHO” (utalva Alfred Hitchcock klasszikus horrorfilmjére) feliratot a kés pengéjére, mielőtt elküldte a múzeumnak. A tárgy a kiállításon a párkapcsolaton belüli fenyegetettség, a manipulatív viselkedés és a hirtelen rémálommá váló szerelmek nyers, vizuális szimbóluma.

„Azt mondta, úgy szeret engem, mint a filmekben. Csak arra nem számítottam, hogy az egy horrorfilm lesz.”

A happy piknik takaró

2021-2022-ben történt / Brüsszel, Belgium

A szerelmemnek az volt a vágya, hogy a természetben szeretkezzünk. Ezért vásároltam ez gyapjúplédet. Belgiumban túl sokan élnek ahhoz, hogy könnyen találjunk egy csendes helyet. Sajnos előbb szakítottunk, mint hogy kipróbálhattuk volna.

Egy szelet torta

1988-1990 / Bloomington, USA

A fagyasztóban egy sütemény és egy szerelmes pár fotója látható.

„A fősulis szerelmemmel találkozásunk első évfordulóját ünnepeltük. én eltettem egy süteményt a szüleim fagyasztójába. Ez egy menyasszony szokás. Aztán szakítottunk. A torta ottmaradt a szüleim fagyasztójában. Most 35 évvel később, már mind a ketten elhunytak. De a torta ottmaradt. Néha nehéz megválni valamitől.”

Láthatatlan szálak

Akiko Sato japán képzőművész alkotása. A monumentális textilszobor elkészítését egy valós családi dráma ihlette. A művész nagyapjának hagyatékából származó selyem kimonó, amelyet 2018-ban adományoztak a Megszakadt Kapcsolatok Múzeumának. A család számára a kimonó elengedése és múzeumba adása a generációkon átívelő, elszakadt családi kötelékek, a felmenők elvesztése és az elengedés fájdalmas, de felszabadító folyamatát jelképezte. Akiko Sato ebből a mély, személyes és generációs szakításélményből inspirálódva alkotta meg ezt a formát, amely a bonyolult emberi kapcsolatokat és az egymásba fonódó érzelmeket jeleníti meg a finom textúrák, a vörös selyem és a rojtok segítségével.

34

Eltört Donovan kislemez

23 év kapcsolat / Brüsszel, Belgium

EZ a törött lemez szimbolizálta a hirtelen szakítást életed szerelmével 23 év után. Egy éjszaka elhagyott valaki másért, és magával vitte a 2000 db-os lemezgyűjteményét. Megkértem, hogy megtarthassak meg egyet, de azzal az ürüggyel visszautasította, hogy: te sohasem hallgattad a lemezeket. Az árulását követően ez a hitvány és önző reakció volt a legfájóbb csapás – ráadásul épp közvetlenül azelőtt, hogy megérkezett volna a költöztető autó. Megragadtam a Donovan „Single Colours” című lemezt, amely arról szól, milyen szeretve lenni és eltörtem.

Folyt. köv.

A múzeum épülete, nem saját fotó

Megszakadt Kapcsolatok Múzeuma, Válogatott történetek 1. rész

Zágrábi kalandok 4. rész

A zágrábi Megszakadt Kapcsolatok Múzeuma (Museum of Broken Relationships) a világ egyik legkülönlegesebb és legmeghatóbb kiállítása. Fantasztikus hely, a Felsőváros (Gornji Grad) szívében, a gyönyörű Kulmer-palotában. A tárlat különlegessége, hogy minden kiállított, hétköznapi tárgyhoz, egy-egy névtelen, őszinte és sokszor torokszorító történet kapcsolódik a világ minden tájáról

A kiállítás egy szakítás utáni praktikus dilemmából nőtte ki magát a világ egyik legkülönlegesebb magánmúzeumává. Egy horvát művészpáros, Olinka Vištica (filmes producer) és Dražen Grubišić (szobrász) hozta létre. 2003-ban, négy év együttélés után a saját szakításuk adta az ötletet. Amikor el kellett osztaniuk a közös tárgyakat és emlékeket, sajnálták kidobni őket, és azon viccelődtek, hogy jó lenne egy hely, ahová be lehetne adni a szerelmi mementókat. Ebből született meg a vágy, hogy méltó, mégis terápiás jellegű helyet biztosítsanak a lezárt kapcsolatok fizikai maradványainak.

Olinka Vištica és Dražen Grubišić múzeum alapítók (nem saját fotó)

2006-ban indult útjára egy vándorkiállításként, amely egy zágrábi dizájn-kiállításon debütált egy konténerben. Miután beutazta a világot és hatalmas sikert aratott, az alapítók saját befektetésből 2010 októberében nyitották meg a ma is látogatható állandó múzeumot. Ez volt Zágráb első magánkézben lévő múzeuma.

Az alapítás után egy évvel az Európai Múzeumi Fórum (EMF) az év leginnovatívabb, legmerészebb és a társadalmat leginkább megszólító múzeumi projektjének járó Kenneth Hudson-díjjal tüntette ki a múzeumot. A bírálóbizottság kiemelte, hogy a kiállítás zseniálisan mossa el a határt a privát fájdalom és a nyilvános tér között, miközben univerzális emberi empátiát ébreszt a látogatókban. A Kenneth Hudson-díj az EMF legmagasabb szakmai elismerése, amelyet minden évben a leginkább merész, innovatív és rendhagyó látogatói élményt nyújtó múzeumnak ítélnek oda.

Az alkotók tudatosan helyeztek el nagyméretű tükröket a termekben. Ennek a belsőépítészeti megoldásnak kettős célja van. Amikor a látogatók a végtelenül szomorú, dühös vagy éppen melankolikus szakítástörténeteket olvassák, a tükörbe nézve óhatatlanul szembesülnek saját magukkal, a saját múltjukkal és a saját megélt veszteségeikkel is. A tükörkép által a látogató is szervesen a tárlat és az érzelmek hullámvasútjának részévé válik.

A kiállított tárgyak mellé történeteket olvashatsz. Egyszerre lesznek szomorúak, dühösek, felszabadítóak és néha kifejezetten viccesek. A vendégkönyvbe te is beírhatod a történeted. Olvassátok a történeteket: Szánjatok időt a tárgyak melletti leírásokra. A Brokenships Café tökéletes hely átbeszélni és feldolgozni a látottakat. Az ajándékboltban kreatív és ironikus ajándéktárgyakat (például „rossz emlékeket leradírozó” radírt) lehet kapni. Sok-sok megható, néha tragikus vagy vidám történetet szedtem össze, amelyekből két blog-bejegyzésnyit válogattam. Az első posztban 16 történetet olvashatsz el.

A türkizkék Moszkvics

A kapcsolat hossza: 21 év / Belgrád, Szerbia

Szovjet gyártmányú pedálos Moszkvics gyerekjáték a múzeum egyik szomorú darabja. A történet egy olyan párról szól, akik több mint két évtizeden át éltek boldog házasságban. A férj gyerekkora óta rajongott az autókért. Felnőttként szenvedélyes gyűjtővé vált. Az autót éveken át együtt keresték, kutatták a bolhapiacokon. Végre sikerült beszerezniük a gyűjteménybe. A tárgy a közös felfedezéseik, a családi fészeképítés és a fiatalkori álmok szimbóluma volt. Aztán megváltoztak a dolgok. A feleség szerint házasságuk nem egyetlen hatalmas veszekedés, vagy hirtelen trauma miatt ért véget. Az érzések lassan, észrevétlenül kihűltek. Amikor elérkezett a válás és a vagyonmegosztás ideje, a feleség úgy döntött, hogy ezt az autót eladományozza a múzeumnak. Számára az autó jelképezte a gyermeki ártatlanságot és tiszta lelkesedést, amivel egykor a közös életüket elindították, és amiről a kapcsolat végére fájdalmas módon kiderült, hogy már végleg a múlté, és soha többet nem kaphatják vissza.

Hamburger formájú műanyag kutyajáték

Ismeretlen, rövid viszony / Differdange, Luxemburg

Az egyik legtömörebb, mégis legfrappánsabb történettel rendelkező kiállítási tárgy. A múzeumnak adományozott tárgyak között sok a hosszú, szívszorító levél, ez a darab azonban a minimalista, mégis rendkívül szurkálódó humorával tűnik ki. Az adományozó hölgy mindössze egyetlen, sokatmondó mondatot fűzött a volt partnere után maradt kutyajátékhoz: „A kutyája több nyomot hagyott maga után, mint ő.” A kapcsolatból a férfi szinte nyomtalanul távozott. Mindössze ez a hátrahagyott gumi rágójáték maradt az egyetlen kézzelfogható bizonyítéka, hogy a férfi valaha is létezett a mindennapjaiban.

Lópatkó

A kapcsolat hossza 2 év / Lyon, Franciaország

Egy francia hölgy, aki két éven át élt párkapcsolatban egy férfival. A patkót a kapcsolatuk hajnalán, egy vidéki, romantikus séta alkalmával találták az út szélén. A hagyományoknak megfelelően mindketten úgy tekintettek erre a tárgyra, mint a szerencse és a közös boldogság zálogára, amely megvédi és kíséri majd a szerelmüket a jövőben.

A kezdeti idill után azonban a kapcsolat egyre viharosabbá vált. A férfi érzelmileg kiszámíthatatlanná és manipulatívvá lett, a hölgy pedig úgy érezte, hogy a boldogság helyett folyamatos bizonytalanság és szomorúság veszi körül. A szakítás után a nő úgy döntött, hogy a patkót elküldi a múzeumnak. Az adományozás mellé fűzött gondolata szerint a tárgy egy keserű igazságra ébresztette rá: „A szerencsehozó tárgyak semmit sem érnek, ha a kapcsolatért nem két ember küzd.” Ez a patkó nem a szerencsét, az illúziók elvesztését szimbolizálja.

LEGO Ideas Central Perk (21319) építőkészlet, amely a Jóbarátok (Friends) című televíziós sorozat ikonikus kávézóját mintázza meg.

Többéves együttélés / Ismeretlen (nemzetközi adomány)

A készletet egy olyan hölgy adományozta a múzeumnak. Éveken át élt párkapcsolatban egy férfival. A közös estéiket a tévésorozatok nézése határozta meg, kedvencük a Jóbarátok volt. Ez a több mint ezer darabból álló LEGO készletet a férfi kapta ajándékba, és közösen, hosszú órák munkájával építették fel a nappalijuk asztalán, miközben újraéltek minden klasszikus jelenetet. Az idő múlásával a férfi elzárkózott a valós problémák elől. Tévénézésbe és a játékok világába menekült. Amikor különköltöztek, a hölgy nem akarta megtartani ezt a játékot. Ezt az üzenetet mellékelte a múzeumnak küldött tárgyhoz: „Túl sok időt töltöttünk azzal, hogy mások tökéletes fikcióját nézzük, miközben a saját valóságunk darabjaira hullott.”

Nokia 5210-es mobil

A kapcsolat hossza: 300 nap / Zágráb, Horvátország

Egy nő adományozta. Elmesélése szerint a férfi szakításuk után nem tudta elengedni őt. Folyamatosan, megszállottan kereste. A hívogatások, szerelmes, vagy bántó üzenetek zápora teljesen felőrölte a nő idegeit. Úgy döntött, hogy véget vet ennek. Fogta Nokia 5210-est, és hozzávágta a volt barátja autójához. A telefon burkolata látványosan megrepedt. A múzeumnak átadott tárgy mellé a hölgy egy rövid, sokatmondó üzenetet hagyott: „300 napig bírta. A férfi túl sokat telefonált. Végül odaadtam neki a telefont, méghozzá úgy, hogy hozzávágtam az autójához.” A mobil, zaklatás elől való radikális menekülés szimbólumává vált.

Agyagból gyúrt férfifejek

Hosszabb élettársi viszony / Berlin, Németország

Az adományozó hölgy egy szobrász férfival élt együtt. A férfi a lakásukban berendezett műteremben alkotott, a nő pedig éveken át támogatta a karrierjét, miközben elviselte hangulatváltozásokat és az egocentrikus viselkedést. A kapcsolatnak az vetett véget, hogy rájött a párja megcsalja őt. A csalódottság hatalmas haragot váltott ki belőle. A férfi nem volt otthon. A nő bement a műterembe. Párja legújabb munkái, még kiégetetlen, nedves agyagból készült mellszobrok, magát a férfit ábrázolták. A nő puszta kézzel rontott neki az agyagfejeknek. Eltorzította az exét mintázó szobrokat. Az agyag később kiszáradt. Torz, szétroncsolt formák maradtak meg. A nő az eltorzított agyagfejeket küldte el a múzeumnak, a következő kísérőszöveggel: „Azt mondta, a művészete a lelke tükre. Így miután megcsalt, puszta kézzel torzítottam el a saját magáról készített szobrait. Mire hazaért, már csak ez maradt az egójából.”

Szivárványszínű plüss lajhár

A kapcsolat hossza: 3 év / Mexikóváros, Mexikó

A történetet egy mexikói hölgy osztotta meg a látogatókkal. Egyik nap a párja egy élelmiszerbolti bevásárlásból ezzel a hatalmas szivárványlajhárral állított be a lakásba. A férfi azzal a vicces indokkal vette meg a játékot, hogy a lajhár pontosan olyan, mint a barátnője: imádnivaló, lusta és állandóan álmos. A hölgy azonnal beleszeretett a plüssbe, elnevezte Arnulfónak, és a mindennapjaik részévé vált. Úgy érezte, a játék a szerelmük tiszta és játékos szimbóluma, amely akkor is melegséggel tölti el, amikor a párja éppen nincs mellette. Az idő múlásával kapcsolatuk lassan ellaposodott. Arnulfo lekerült az ágyról, és bekerült a gardróbszekrény mélyére. A szakítás után, a pakolás során a hölgy újra rátalált a plüssre. Letörölte róla a port, és a játékra nézve keserédesen emlékezett vissza arra a vidám és boldog időszakra, amikor még tele voltak élettel. Végül úgy döntött, elküldi Zágrábba, hogy Arnulfo története mementóként szolgáljon. Az adományozó kísérőszövege így zárul: „Évek múltán Arnulfo elfeledve végezte a szekrény mélyén, és észre sem vettük, hogy ugyanez történik velünk is. Egy nap újra rátaláltam, letöröltem róla a port, ránéztem, és eszembe jutottál.”

Bob Dylan prózavers kötetének első kiadása

A kapcsolat hossza: 2 év / Sleaford, Lincolnshire, Egyesült Királyság

A könyvet egy brit hölgy adományozta a múzeumnak, aki 17 éves korában kapta egy amerikai fiútól, akivel az első szerelmi kapcsolatát élte át. A fiú ezzel a kötettel próbálta lenyűgözni a lányt, és a könyv belső oldalára egy kézzel írt, romantikusnak szánt dedikációt is mellékelt: „...-nak, aki elbűvölte a vad farkast.” A két évig tartó párkapcsolat végül zátonyra futott, és az idő múlásával a lány teljesen más megvilágításban kezdte látni a múltat. A könyv elküldésekor tett vallomásában leírta, hogy a szakítás óta eltelt évek alatt rájött: a hangzatos, művészi idézetek mögött a fiú részéről nem volt valódi, mély tartalom. Az adományozó szerint a könyv tökéletesen szimbolizálja a tinédzserkori naiv illúziókat, valamint a csalódást, amikor ráébredünk, hogy a nagy szavak mögött olykor csak üresség lakozik. A könyv alatt olvasható kísérőszöveg: „Nem is tudom pontosan, mikor múlt el... a világ néha egyszerűen így működik.”

Műanyagból készült, Szűz Máriát ábrázoló szenteltvizes palack

A kapcsolat hossza: 2 hónap / Amszterdam, Hollandia

A történet adományozója 1988 nyarán, Amszterdamban ismerkedett meg egy Peruból származó férfival, aki éppen Európát utazta be vonattal. Egy diszkóban találkoztak, majd később az utcán is összefutottak, amiből végül egy intenzív, két hónapig tartó együttélés és romantikus viszony alakult ki a lány lakásán. Egyik nap a férfi szó nélkül, hirtelen eltűnt. Mindössze egy búcsúcédulát és ezt a különleges, Szűz Mária alakú szenteltvizes palackot hagyta hátra. A búcsúlevélben a férfi azt írta, hogy ezt a szobrocskát egyenesen a hazájából, Peruból hozta magával azzal a szent és romantikus céllal, hogy segítsen neki megtalálni az igaz szerelmet Európában. A lány mélyen megindult a gesztustól. Aztán átkutatta a férfi, szobában felejtett hátizsákját, amiben további Szűz Mária szobrok voltak. Kiderült, hogy a férfi mindig ugyanazzal a búcsúszöveggel állt tovább. A bábu alján lévő felirat elárulja, hogy a francia katolikus zarándokhely, Lourdes jellegzetes kegytárgya, nem perui.

A bronz kisplasztika egy különleges darab, a Horvát Színházi Díj hivatalos trófeája

A kapcsolat hossza többéves házasság / Zágráb, Horvátország

A díjat egy sikeres horvát színésznő adományozta a múzeumnak, aki ezt a rangos szakmai elismerést (amelyet a horvát színházi világ „Oscar-díjaként” is emlegetnek) a pályafutása egyik legjelentősebb alakításáért kapta. A trófea elnyerése művészi karrierje abszolút csúcspontját jelentette. Magánélete azonban romokban hevert. A férfi féltékenysége és kisebbrendűségi komplexusa miatt a házasságuk mérgezővé vált. A kapcsolat teljesen tönkrement és válással végződött. Amikor a színésznő úgy döntött, hogy ezt a nehezen megszerzett, értékes trófeát a múzeumnak adja, egyértelmű üzenetet akart küldeni. Az adományozó kísérőszövege így foglalta össze a tárgy mögött rejlő drámát: „A szakma szerint ez volt a legnagyobb sikerem. A férjem szerint ez volt a házasságunk vége, mert képtelen volt elviselni, hogy a rivaldafény rám vetül, nem pedig rá. Most már a múzeumban van a helye, mert a csillogásnak túl nagy ára volt.”

Japán útlevél

Ismeretlen – távkapcsolat / Japán - Horvátország

Egy japán férfi beleszeretett egy horvát lányba, amikor Horvátországban nyaralt. Miután a közös vakáció véget ért, a férfi visszatért a szülőhazájába. Hónapokon át tartották a kapcsolatot online, és videóhívásokkal hidalták át az ezer mérföldeket. A férfi végül úgy döntött, hogy mindent egy lapra tesz fel. Kiváltotta ezt az új útlevelet, repülőjegyet vásárolt, és elutazott Horvátországba, hogy hosszabb időt töltsön a lánnyal. A viszontlátáskor azonnal kiütköztek a mély kulturális különbségek, a nyelvi akadályok és az a tény, hogy az online világban felépített, idealizált kép egyáltalán nem egyezett a valódi személyiségükkel. A férfi végül csalódottan visszarepült Tokióba. Az útlevelét a lány lakásán hagyta. A lány ezt küldte el a múzeumnak. Az adományhoz fűzött gondolata így foglalja össze a történetet: „Megvolt a repülőjegy és megvolt az új útlevél is a nagy találkozáshoz. De a valóságban rá kellett jönnünk, hogy a távolságot nem a kilométerek, hanem a teljesen különböző világaink jelentették. Végül itt felejtette az útlevelet – a bizonyítékot, hogy megpróbáltuk, és a bizonyítékot is, hogy elbuktunk.”

Mackó formájú plüss kezeslábas

A kapcsolat hossza: 3 é / Belgrád, Szerbia

A kezeslábast egy szerb hölgy adományozta, aki három éven át élt boldog és szeretetteljes kapcsolatban a párjával. Egyik karácsonyra a férfi ezzel a ruhával lepte meg a lányt, hogy a hideg téli estéken ebben kuckózzon be a kanapén, miközben együtt filmeznek. Kapcsolatuk végét az élet elkerülhetetlen változásai okozták. A férfit egy visszautasíthatatlan külföldi karrierlehetőség szólította el, a lányt pedig a belgrádi kötelezettségei tartották ott. Bár megpróbálták a távkapcsolatot, a mindennapi fizikai jelenlét hiánya és a jövőbeli tervek szétválása miatt végül békében, de összetört szívvel a szakítás mellett döntöttek.

Az adományozó kísérőszövege így zárul: „Karácsonyra kaptam tőle, mert én voltam az ő kismackója. Ebben vészeltük át a hideg teleket, és ebben éreztem magam a legnagyobb biztonságban a világon. Amikor elment, a melegség is eltűnt a lakásból. Remélem, itt a múzeumban egy kicsit tovább őrzi majd a szeretetünket, amit nem tudtunk megmenteni a távolságtól.”

Fából faragott dildó, a múzeuma legbizarrabb, legprovokatívabb és legviharosabb történetét őrzi, amely a vallás, a szexualitás és a családi elvárások ütközéséről mesél.

A kapcsolat hossza: 5 év / San Francisco, USA

A történet adományozója egy amerikai hölgy, aki öt éven át élt párkapcsolatban egy férfival. A kapcsolatuk kívülről teljesen átlagosnak és harmonikusnak tűnt, ám a hálószobában, a férfi rendkívül konzervatív, merev és gátlásos volt, ami hosszú távon komoly feszültséget szült köztük. A fordulat akkor következett be, amikor a férfi elutazott egy hosszabb, mélyen vallásos, spirituális elvonulásra és önismereti táborba. Amikor hazatért, büszkén nyújtotta át a nőnek ezt a saját kezűleg faragott faeszközt. A spirituális tábor egyik terápiás feladataként kapták azt a gyakorlatot, hogy fából faragják ki a saját szexuális energiájukat, férfiasságukat és rejtett vágyaikat, így nézve szembe a gátlásaikkal. A férfi ezt a saját készítésű tárgyat a megújult szerelmük és a szexuális nyitottságuk zálogaként ajándékozta a nőnek. A nő hamarosan rájött, hogy a férfi a tábor után sem változott meg. Amikor öt év után végleg szakítottak, a nő úgy döntött, hogy ezt a fura emléket nem tartja meg. Az adományozó a következő, maróan gúnyos kísérőszöveggel küldte el a tárgyat Zágrábba: „Öt évig voltunk együtt. Elment egy vallásos elvonulásra, ahonnan ezzel tért vissza. Azt mondta, saját kezűleg faragta, hogy kifejezze a szexuális energiáit. Nos, a kapcsolatunknak vége, a szexuális energiái pedig itt maradtak a múzeumban.”

Chelsea csizma

A kapcsolat hossza 5 év / London, Egyesült Királyság

A történet adományozója egy brit hölgy, aki öt éven át élt párkapcsolatban egy férfival. A párja rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a megjelenésére, és kifejezetten büszke volt a stílusára. Ezt a minőségi velúr csizmát a nő választotta és vette neki ajándékba az egyik évfordulójukra, és a férfi szinte állandóan ezt viselte a közös londoni sétáik, vacsoráik során. A lábbeli a nő szemében a férfi eleganciáját és a közös, boldog éveiket jelképezte.

A kapcsolatuknak végül az vetett véget, hogy a hölgy rájött: a párja hosszú időn keresztül kettős életet élt, és szisztematikusan megcsalta őt. A szakítás után, a holmik szétválogatásakor a férfi ezt a csizmát a lakásban felejtette. A múzeumnak küldött kísérőszövegében a hölgy maró gúnnyal és csalódottsággal így foglalta össze a gondolatait: „Azt mondják, ha cipőt adsz valakinek ajándékba, az a cipő előbb-utóbb elvezeti őt tőled. Nem hittem a babonákban, amíg meg nem vettem neki ezt. Végül tényleg elgyalogolt egy másik nőhöz. Legalább a csizmát hátrahagyta, mint a hűtlensége emlékművét.”

A fekete body

Rövid távú viszony / Faversham, Egyesült Királyság

A tárgyhoz tartozó felirat a múzeum egyik leginkább szókimondó, nyers és szexuális töltetű üzenete. Az adományozó hölgy nem akart finomkodni, sem hosszú magyarázatokba bocsátkozni. Üzenete hűen tükrözi a szakítás utáni dühöt és az önironikus fekete humort: „I gave you a blowjob once wearing nothing but this. I should’ve given you a blowjob twice, then maybe you wouldn’t have left.” / „Egyszer kényeztettelek számmal, miközben semmi mást nem viseltem, csak ezt. Kétszer kellett volna megtennem, és akkor talán nem hagytál volna el.” Az állandó kiállítási darab, a beteljesületlen szerelem és a csalódottság nyers szimbólumává vált.

Tesztkép öltöny a retro tévés tesztképet (monoszkópot) mintázó „Testival” mintájú öltöny

A kapcsolat hossza kb 5 év / Antwerpen, Belgium

Egy belga hölgy párja imádta a feltűnést, a bulikat és az extravagáns ruhákat. Ezt az öltönyt egy közös szilveszteri partira vásárolta, ahol az este folyamán ő volt a társaság középpontja, és mindenki a merész ruha választását dicsérte. A vidám és színes külső mögött azonban a kapcsolatukban már hosszú ideje komoly, mélyen gyökerező problémák rejtőztek… Az adományozó a falon is olvasható kísérőszövegben így foglalta össze a döntését:

„A párom ebben a ruhában ünnepelte a szilvesztert. De a kapcsolatunk végére a köztük lévő kommunikáció pontosan olyanná vált, mint az öltöny mintája: statikus zörej, adásszünet és a jel teljes hiánya. Nem volt többé mit mondanunk egymásnak, a képernyő elsötétült.”

Folyt. köv. 

A Grič alagút felfedezése

Zágrábi kalandok 3. rész

Mindenképpen meg akartam keresni a Grič alagutat, mert a brno-i földalatti víztározó-látogatás jól sikerült, így fókuszba kerültek más, városi kalandok alkalmával felkínálkozó hasonló lehetőségek. A Tunel Grič olyan, mint egy nagyváros gyalogosok számára létesített földalatti közlekedő útvonala, de sokkal több egy egyszerű gyalogos átjárónál. A zágrábiak számára a város történelmének, titkainak és városi legendáinak egyik izgalmas szimbóluma.

Fotó forrása - Live the World, Flickr, Miroslav Vajdic

Ez a Grič alagút Tomićeva utcai bejárata. Ez a lila indás-virágos mintákkal teljesen beborított építmény egy régi transzformátorház.

A fő alagút 350 m hosszú. A teljes komplexumnak 6 bejárata van, amelyek közül kettő a fő tengelyt alkotja, négy pedig oldalirányba ágazik el. A főtengely a Mesnička utca 19. és Radićeva utca 19. között húzódik. Négy kijárata van a Tomićeva vagy az Ilica utca felé, de ezek még nem működnek. Tábla tiltja és van, amelyik nincs is kivilágítva. Szélessége 3,5 m, eltekintve a középső részétől, ahol akár 5,5 m is lehet. Minden nap 9:00 és 21:00 óra között látogatható.

Saját video

A Grič-alagút legnépszerűbb városi legendája közvetlenül összefügg a felette elterülő Felsőváros történelmével. A helyi legenda szerint a 20. századi óvóhely építésekor a munkások valójában egy sokkal régebbi, középkori titkos alagútrendszerbe botlottak bele, amely behálózza az egész dombot, és egészen a Medvedgrad váráig, sőt, a Medvednica-hegység elhagyatott Brestovac szanatóriumáig vezet.

A Grič alagút egyik kijárata, az Art Park / Ilica utca felőli déli leágazása (hivatalos nevén az Ilica 28-34. szám alatti belső udvarokhoz vezető kijárat). Jelenleg nem használható. A színes madarakat ábrázoló falfestmény az Art Park tőszomszédságában található, a Strossmayer sétány alatt.

Ha megnézed a zágrábi címert, pl a közeli Szent Márk-templom tetején, a várkastély kapuja alatt egy nyitott, sötét ajtó látható. A helyiek úgy tartják, ez a motívum évszázadok óta a Felsőváros alatti titkos, földalatti járatok létezését szimbolizálja.

Ez a legnagyobb keresztmetszetű rész

Ez egy lezárt járat

Az alagút, története során számos ellentmondásos és fontos történelmi személyhez, illetve eseményhez kapcsolódott. Létrehozását Ante Pavelić, a horvát náci bábállam (NDH) vezetője rendelte el 1943-ban. Az építkezést a korabeli zágrábi értelmiség és a polgárok élesen kritizálták a csillagászati költségek miatt, és nyíltan hangoztatták, hogy a projekt teljesen felesleges pénzpazarlás a háború közepén. Pavelićék eredetileg egy hatalmas földalatti parancsnoki központot akartak a közepére, de a pénz és az idő hiánya miatt végül csak az üres folyosórendszer készült el.

A felirat az alagút belsejében, az egyik eredeti második világháborús falfülke / óvóhely-bejárat mellett található. A falra festett horvát nyelvű feliratok a korabeli, 1940-es évekből származó szigorú magatartási szabályokat őrzik: „Zabranjeno je pljuvanje na pod”: Jelentése „A földre köpni tilos”.„Voda”: Nyilakkal jelzi az egykori ivóvíz-lelőhelyek irányát a menekülők számára. Mivel az alagút a háború után évtizedekig elhagyatottan állt, a felújítás során ezeket a történelmi feliratokat szándékosan megőrizték és restaurálták, hogy emlékeztessenek a helyszín eredeti, légoltalmi óvóhely funkciójára

Az alagút hivatalos evakuálási és alaprajzi térképét ábrázolja. A térkép két szélén látható RADIĆEVA és MESNIČKA nyilak jelzik a folyamatosan nyitva tartó, szabadon járható utcai főbejáratokat. Lezárt vészkijáratok a felfelé mutató négy hosszú folyosó (Nužni Izlaz 1, 2, 3, 4) jelöli azokat a domboldalba és udvarokba vezető északi és déli ágakat, amelyek a mindennapokban le vannak zárva. Az Art Park helye: A jobb alsó sarokban kézzel firkált Art Park felirat és nyíl pontosan a Nužni Izlaz 1 és 2 (1. és 2. számú vészkijáratok) közötti külső területre mutat, ahol a madaras falfestmény és a lila transzformátorház található. A bal oldalon a Radićeva felőli szakaszon lévő narancssárga kör (Vi se nalazite ovdje / You are here) mutatja a fotó készítésének pontos helyét az alagút főtengelyében.

Egy makacs történelmi legenda szerint 1944-ben ebben az alagútban zajlott le egy szigorúan titkos, éjszakai találkozó Ante Pavelić és a partizánvezér, Josip Broz Tito küldöttei között, hogy a háború végső kimeneteléről tárgyaljanak. Bár a történészek ezt vitatják, a zágrábiak körében a mai napig él a történet.

Fotó - Samir Cerić Kovačevi, 2023 

Az 1993-as Under City Rave című esemény beírta magát a popkultúra történetébe. A délszláv háború idején, amikor a várost még a légiriadók fenyegették, fiatalok ezrei gyűltek össze az alagútban egy illegális rave partira, amit az MTV is közvetített. Ez az esemény a szabadságvágy és a háború elleni kulturális lázadás globális szimbólumává vált.

Fotó - Samir Cerić Kovačevi, 2023

A Grič-alagút ma már a zágrábi Advent egyik leglátványosabb és legnépszerűbb központi helyszíne. Amikor a város téli díszbe öltözik, a földalatti bunker teljesen átlényegül egy fénnyel és zenével teli meseországgá

Fotó forrása - 3 Seas Europe

Minden évben decemberben más-más koncepció szerint rendezik be. Volt már példa Charles Dickens karácsonyi világát idéző viktoriánus utcára, jégkastélyokra, óriási függő játékokkal teli Diótörő-világra, valamint a legutóbbi években hatalmas sikert arató „Polar Dream” (Sarki Álom) és „Polar Express” installációkra.

Fotó forrása - 3 Seas Europe

Mivel a karácsonyi időszakban ez a város egyik legfelkapottabb fotós helyszíne, a folyosókon hatalmas tömeg tud kialakulni. A tumultus elkerülése végett a szervezők ilyenkor egyirányú gyalogosforgalmat vezetnek be (általában a Mesnička utca felől lehet belépni, és a Radićeva felé kilépni).

Fotó forrása - 3 Seas Europe

A mennyezetről több száz méternyi fehér és színes anyag lóg le, amelyeket dinamikus LED-fényekkel világítanak meg, így a látogatók feje felett hullámzó sarki fény (aurora borealis) hatását keltik. Ezt holografikus vetítések (például úszó jegesmedvék és bálnák) és finom, környezeti háttérzene egészíti ki.

Fotó forrása - 3 Seas Europe

A tágasabb központi részen, az adventi időszakban rendszeresen lépnek fel élőben éneklő kórusok és kamarazenekarok, amelyek az alagút természetes, monumentális visszhangját kihasználva egészen libabőrös karácsonyi hangulatot teremtenek.

Lezárt járat 

Lumina Fesztivál (Festival Svjetla): Tavasszal a Zágrábi Fényfesztivál részeként az alagutat elképesztő fényművészeti lézershow-val, 3D-s mapping vetítésekkel és neon-installációkkal töltik meg. A város nemzetközi virágkiállításának idején az alagút bizonyos szakaszait élő virágfalakkal és növénykompozíciókkal díszítik fel.

Ez a fotó a Grič alagút Radićeva 19. főbejárata kívülről.

Ilyen zárt helyekre futnak ki ezek az alagutak

Folyt. köv.