Az MTA székház lépcsőháza
Az MTA kincsei 2. rész
Vörösmarty Mihály és barátai
Az MTA kincseit bemutató sorozat második részének főszereplője Vörösmarty Mihály és barátai, kapcsolatai, kötődései. Az elődök, mint Kisfaludy Károly, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István. A múzsa, Csajághy Laura, Petőfi, aki mindenki barátja és összekötője volt, Arany, Bajza, Liszt és más idejű kapcsolódással Kodály. Itt mutatom be Körösi Csoma Sándort is, bár nem volt személyes kapcsolódásuk.
Vörösmarty Mihály – Szózat, kézirat 1-2-3 kép
A Szózat Vörösmarty Mihály egyik legjelentősebb, a magyar nemzet második himnuszaként is emlegetett verse. Egressy Béni zenésítette meg 1843-ban, és azóta a nemzeti ünnepek és megemlékezések szerves részévé vált. A költemény, a hazához való rendületlen hűségre szólít fel, örök érvényű üzenetet fogalmazva meg a magyarság számára.
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban, kézirat
A Gondolatok a könyvtárban Vörösmarty Mihály egyik legjelentősebb, 1844-ben írt filozófiai, gondolati költeménye. A költő pesszimista világképét és a 19. századi emberiség sorsával kapcsolatos gyötrő kételyeit fogalmazza meg.
Vörösmarty íróasztala
A remény és a kétségbeesés örök harcát mutatja be az emberi szellemben. A vers, a kultúra és a haladás értelmetlenségét feszegeti, ám a mű mégis a gondolkodás és az igazságkeresés fontosságát hangsúlyozza. A mű aktualitását ma is az adja, hogy provokálja az olvasót a világ állapotáról és az egyén felelősségéről való gondolkodásra. 
Vörösmarty elefántcsont sakk-készlete és akadémiai kupája
„Hová lépsz most, gondold meg” írja a költő Gondolatok a könyvtárban című versében. Sakk készlete elefántcsontból faragott gyönyörű műalkotás. 
Vörösmarty Mihály Előszó című versének kézirata,
Vörösmarty Mihály "Előszó" című verse az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tragikus leverése után, a reménytelenség és a gyász időszakában íródott, valószínűleg 1850-51 telén. A költemény a magyar irodalom egyik legmegrendítőbb darabja, amely a nemzeti sorscsapást és az emberi lét alapvető kérdéseit veti fel. 
Csajághy Laura Ezüstgyönggyel berakott pénztárcája
Vörösmarty és hitvese Csajághy Laura. 1841-ben ismerkedtek meg, amikor Laura nővéréhez, Bajza József költő feleségéhez érkezett Pestre látogatóba. Bajza és Vörösmarty egy házban lakott akkoriban és Vörösmarty gyakran étkezett náluk. Csajághy Laura egy ilyen étkezés idején érkezett meg. 1842-ben jutott Laura tudtára, hogy Vörösmarty számára nem közömbös.
Vörösmarty Bajzának mondta el, mit érez a lány iránt, tőle tudta meg Laura, de nem válaszolt Vörösmarty érzéseire semmit.
Vörösmarty Mihály A merengőhöz című versének fogalmazványa és tisztázatának kézirata, 1843
Ennek köszönhetően írta meg Vörösmarty 1843-ban a Merengőhöz című versét. Ezenkívül Laurához íródott A szomjú, Laurához és az Ábránd.
Vörösmarty végül Pesten, 1843. május 9-én vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Laurát, a menyasszony tanúja Bajza József volt. Házasságuk csupán 12 évig tartott, mert Vörösmarty 1855-ben elhunyt. 
Liszt Ferenc levele Vörösmarty Mihálynak
Liszt és Vörösmarty kapcsolata két meghatározó műalkotásban öltött testet: Vörösmarty "Liszt Ferenchez" című ódáját 1840-ben írta, Liszt nagy sikerű pesti hangversenyei után. Az óda a zeneszerző géniuszt, mint hazafit élteti, akinek zenéjében a nemzet sorsa és fájdalma is megszólal.
Liszt zenei tiszteletadásaként egy zongoradarabját eredetileg Vörösmarty Nóta címmel tervezte publikálni, és később egyszerűen csak a Vörösmarty címet kapta, ezzel tisztelegve a költő művészi nagysága előtt.
A két művész személyes levelezésben is állt egymással, ami tovább erősítette a közöttük lévő szellemi és baráti köteléket. 
Szalatnyay József - Kodály Zoltán, 1962
Évtizedekkel később Kodály Zoltán zenésítette meg Vörösmarty "Liszt Ferenchez" című ódáját, amely így a magyar kultúra három nagy alakját kötötte össze egyetlen műben. 
Kovács Mihály - Arany János, 1870-es évek
Vörösmarty, Arany és Petőfi barátok voltak a szó nemes értelmében. A 19. században, a reformkorban éltek és alkottak. Vörösmarty Mihály Szózat című verse inspirálta Arany Jánost, a János vitéz megírásakor pedig Vörösmarty bírálatából merített ihletet.
Arany Kapcsos könyve
Petőfi kalapján viselt strucctolla, Aranynak adta ajándékba
A Walesi bárdok kézirata
1848 elején Vörösmarty és Petőfi, Arany Jánost is bevonták a Shakespeare-művek lefordítására irányuló tervükbe. A vállalkozás végül Aranynak köszönhetően fejeződött be, több mint egy évtizeddel később. Petőfi mindkettőjük barátja volt. Ez a közös pont erősítette a kapcsolatot a három költő között.
Petőfi útidoboza
*
Josef Kreuzinger - Kazinczy Ferenc, 1808
Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály kapcsolata összetett volt. Mentor-tanítvány viszony. Egyrészt kölcsönös tisztelet jellemezte a két irodalmi nagyság között, másrészt jelentős ízlésbéli és eszmei különbségek is elválasztották őket. 
Kazinczy Ferenc rajza a kufsteini várról a Fogságom naplója c. művében
Kazinczy buzdítólag hatott a fiatal Vörösmarty pályakezdésére. Elismerte tehetségét, és nagy reményeket fűzött hozzá. 1824-ben kelt levelében üdvözölte Vörösmartyt az írói körben, és sokat várt tőle. 
Kazinczy Ferenc márvány mellszobra ismeretlen alkotó
Kazinczy, a felvilágosodás és a klasszicizmus vezéralakja, mentora volt a fiatalabb nemzedéknek, beleértve Vörösmartyt is, de nem tudta teljes mértékben értékelni a kibontakozó romantika stílusát. Vörösmarty új kifejezésmódot hozott a magyar irodalomba, különösen a Zalán futása című eposzával. Idővel a stílus legfontosabb képviselőjévé vált. 
Székely Bertalan - Kisfaludy Károly, 1870-71
Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály kapcsolata alapvetően a magyar irodalom 19. századi őrségváltását fémjelzi. Kisfaludy volt a nemzedék elindítója és vezére, Vörösmarty pedig a legtehetségesebb tanítványa és utódja. 
Kisfaludy Károly - Vénusz és Ámor, 1829 előtt
Kisfaludy Károly az 1820-as években a magyar irodalom vezető alakja volt, az Aurora című irodalmi almanach szerkesztője, amely fórumot biztosított a fiatal tehetségeknek. Felismerte Vörösmarty tehetségét, számított a munkásságára, és támogatta a pályájának kezdetén. Vörösmarty Kisfaludy köréhez tartozott, Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel együtt alkották az úgynevezett romantikus triászt, triumvirátust, akik Kisfaludy örökségét vitték tovább. 
Kisfaludy Károly festménye Madonna Jézussal / Önarckép (?) / kézfejcsontja 19. századi, kézzel festett perzsa tolltartójában / halotti maszkja / porcelán tintatartója / első fakoporsójának töredéke / általa tervezett plakát / stb
Személyes jó viszonyban voltak, Vörösmarty mély tisztelettel adózott Kisfaludy emlékének. Halálakor írta a Kisfaludy Károly sírjára című versét, amelyben megörökítette barátja szellemi nagyságát. Kisfaludy Károly 1830-ban bekövetkezett halála után Vörösmarty vette át az irodalmi vezér szerepét. Szimbolikus egybeesés, hogy a Magyar Tudós Társaság Kisfaludy Károly helyébe választotta rendes tagnak Vörösmartyt, néhány nappal Kisfaludy halála előtt. Halála után 1836-ban, Vörösmarty és Kisfaludy barátai megalapították a Kisfaludy Társaságot. 
Schaffer Béla - Széchenyi István apoteózisa, 1861
Széchenyi István és Vörösmarty Mihály kapcsolata
A kortársak gyakran vontak párhuzamot kettejük között: amit Széchenyi István jelentett a magyar politikai életben, azt Vörösmarty Mihály jelentette az irodalomban, mindketten központi figurái voltak a reformkornak.
Részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia (akkori nevén Magyar Tudós Társaság) munkájában, ahol Vörösmarty az irodalmi osztály tagja és titkára volt, Széchenyi pedig alapítóként és vezetőként tevékenykedett.
Bár tisztelték egymást, a nemzet jövőjét illetően voltak vitáik, amelyek a nyilvánosság előtt is megjelentek: Széchenyi 1841-ben megírta a Kelet népe című művét, amelyben bírálta Kossuth Lajos politikáját. Vörösmarty erre válaszul írt egy költeményt: Széchenyihez, 1835. Ebben a versben fejezte ki a Széchenyi iránti tiszteletét.
Kőrösi Csoma Sándor, azonosítatlan festő
Mindenképpen ide kell tegyem a kor legnagyobb utazójának emlékeit.
Kőrösi Csoma Sándor és Vörösmarty Mihály soha nem találkozhattak és nem említik egymást a fennmaradt írásaikban, levelezéseikben vagy műveikben. Kőrösi Csoma Sándor 1819-ben indult el Magyarországról, és haláláig (1842) Ázsiában, elsősorban a Himalája térségében élt és dolgozott. Kutatási területe a nyelvtudomány, tibetológia és az őshazakeresés volt. 
Kőrösi Csoma Sándor levele Döbrentei Gábornak, 1835. július 18. Latin nyelven tudatja tibeti-angol szótára megjelenését.
Vörösmarty az irodalom, a költészet és a belpolitika területén tevékenykedett. Nem voltak közös barátaik vagy ismerőseik. De mégis volt közös platform. A Magyar Tudományos Akadémia. 
Kőrösi Csoma Sándor tibeti - angol szótár
Mindketten az MTA tagjai voltak. Kőrösi Csoma Sándort 1833-ban választották az MTA levelező tagjává, elismerve ezzel a nemzetközi szinten is jelentős munkásságát. Vörösmarty aktív résztvevője, később titkára volt az irodalmi osztálynak. Az Akadémia volt az a hivatalos fórum, amely mindkettejük munkásságát számon tartotta és elismerte. A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt eredményeiről, például a Tudományos Gyűjtemény vagy a Honművész.
Kőrösi Csoma sírja
Ugyanakkor Széchenyi István rendkívül nagyra becsülte Kőrösi Csoma Sándor kitartását és áldozatos munkáját. Döblingi magányában fogalmazta meg a Kőrösi Csoma Sándor érdemeit összefoglaló, szívbemarkoló sorokat, amelyeket később a tudós dardzsilingi síremlékén is elhelyeztek. 
Széchenyi István döblingi íróasztala, rajta a Kőrösi Csoma Sándor síremlékét ábrázoló festmény
A Széchenyi által írt szöveg a következő: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve, bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében”.
Forrás:
Képek – saját.
Szöveg: saját, Wikipédia, AI, Paprika blog, Magyar életrajzi lexikon
Folyt. köv.
