Ártéri dzsungel a Dunán
A Rácalmási Nagy–sziget
A Duna gyönyörű és változatos. A jégkorszak végén folyamatosan alakult ki a mai folyása. Életben tartotta az élővilágot, legyen az ember, állat, növény. Így az emberiség történetének rétegei is megtalálhatók a folyása mentén. Izgalmas dolog részleteiben is felfedezni. Most a Rácalmási Nagy–szigetre esett a választásom. 
Egy hangulatos kép Rácalmásról
Rácalmás város, a Duna jobb partján, Budapesttől 61 km-re délre, Dunaújvárostól 4 km-re északra, a 6-os főúton. Mai területe már az őskorban is lakott hely volt, de megfordultak itt a kelták, avarok, longobárdok és hunok is. 
A Király-kút
A legendák szerint Salamon király ivott az itt feltörő vízből, más legendák szerint, Nagy Lajos király. Szerintem erre már maga a kút sem emlékszik. Mindenesetre szép és hangulatos látványt nyújt, ahogy az vándor a Duna felé igyekszik.
A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt a környéken. Az első, a településre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik. 1329-ben már Almás néven említik. A XVI.-XVII. sz-ban egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedett le a környéken. Innen ered a Rácalmás név.
Ez az artézi kút a Duna partján 1913 óta ad hűs és tiszta vizet az erre járóknak. Nekem is segített visszaúton sok km megtétele után.
1696-ban, a török kiűzése után egyesítették Almás, Tikos és Szigetfa településeket Rácz Almás néven. A XVIII. sz. elejétől a Jankovich család birtoka lett. 1896-ban vasútállomást kapott a település. Én is vasúton érkeztem. Alig egy óra az út, Kelenföldről. 
1950-től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni a közelében, a vasművet (Dunapentele-Sztálinváros, ma Dunaújváros). Emiatt kezdetben sokan települtek ki, majd költöztek ide az 1980-90-es években és a rendszerváltás után. 
A híd feljáratánál Molnár Janó János - Lélekharang (2011) című szobra emlékeztet az árvizek során, a Dunába fulladt emberekre.
Rendezettségének és infrastruktúrájának köszönhetően, némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezték. Sajnos a vasmű épp napjainkban zárt be. Közelsége okán találtam egy olyan boltot, ami máshol nem is lehetne a neve alapján: Martinász ABC. A martinász fémöntő szakember. 
Rácalmás életében meghatározó volt a 2006-os év, ekkor tették le a régió egyik legnagyobb munkáltatója, a Hankook alapkövét. Az autógumigyár 2007-ben kezdte meg a termelést, munkát adva több mint 1000 embernek. Azóta többször is bővítették.
Apály. Jobbra a sziget, szemben a híd
A város nevezetességeivel nem foglalkozom most, bár az utamba eső köztéri szobrokat és épületeket fotóztam, de célom a Rácalmási Nagy-sziget körbejárása volt. A szigetkerülés 10-12 km-es túra, a vonatállomás pedig 4,5 km távolságra van a sziget bejáratához, ami oda-vissza 9 km, tehát eleve egy kb 20 km hosszú túrával számoltam.
A Rácalmási Nagy-sziget
A szigetre széles hídon juthatunk be. A Duna rácalmási ága, széles, lapályos, nagy kavicsteraszokkal, vízmosott derekú fákkal, aszályos állapotában is csodás, kies táj. Partján kiépített pihenőhely, artézi kúttal. Ismertető táblákkal.
Ez a fa többet tud a Dunáról, mint az összes tudós.
A természetvédelmi oltalom alatt álló, 380 hektáron elterülő rácalmási Nagy-sziget a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Növény- és állatvilága számos érdekes látnivalót kínál. 
A vadon körbeölel
A sziget védetté nyilvánításának egyik legfontosabb célja az volt, hogy a korábbi tarvágások után a gyönyörű tölgy-, kőris- és szilfa növénytársulásokat helyreállítsa és megóvja az új, idegenhonos agresszívabb fafajtáktól.
Sűrű lombkoronájuk ellenére a ligeterdők cserje- és gyepszintje is rendkívül gazdag. Kifejezetten nagy és értékes a védett lágyszárúakból álló aljnövényzet. Megtalálható többek között a hóvirág, a tőzike és a gyöngyvirág. 
Egy festői holtág
Itt jegyezném meg, hogy a burjánzó aljnövényzet helyenként áthatolhatatlan, a kijelölt vízpartra vezető ösvényeken is. A szeptember eleji 30 fokban pedig hatalmas mennyiségű rovarral nehezített a táj élvezete. Késő ősszel a madárvonulások és a jobban járható, rovarszegény ösvények, míg tavasszal a virágok miatt is érdemes felkeresni. Ám, ha a mocsaras, fülledt, dzsungelszerű ligeterdő felfedezése a cél, bizony nyáron kell odamenj, ahogy én is tettem. 
A táplálékban gazdag holtágak és öblök madárvilága változatos. A Nagy-szigeten jelenleg is 92 különböző fajuk fészkel és több mint 50 további látogatja rendszeresen. Gázlómadarak, szürkegém, vagy fekete gólya is előfordul itt. Vonuláskor a szigetek több száz fős réce- és lúdcsapatoknak nyújtanak ideiglenes lakhelyet. A szigeten olyan fenséges ragadozó madarak is megtalálhatóak, mint a rétisas, a halászsas vagy a kerecsensólyom. 
Nehezített terep
A dzsuggel körbevesz és magába szív
Jelentős a sziget emlősállománya is. Mezei- és pézsmapocok, vizicickány, hermelin, őz vagy a ritka és fokozottan védett vidra. Sok vaddisznó is él itt. Ott jártamkor tábla figyelmeztetett, hogy a disznók leellettek.
A Nagy-szigeten kiépített túraútvonalon kialakított tanösvény várja az érdeklődőket. Sok információs táblát és 3 figyelőtornyot is találunk. A mélyebben fekvő ártereken és mocsaras területeken pallós cölöphidak vezetnek át. Így a sziget élővilágának szinte minden területét száraz lábbal kényelmesen járhatják be a látogatók. A tanösvény fő vonala kerékpáros túrázásra is alkalmas.
Elhagyom a szigetet...
2025. szeptember 7-e, vasárnap
