Gerecse
Nyár eleje a Gerecsében
Május végén a természetben a növények fantasztikus színeket öltenek. Mélyzöld takarón, megjelenik a lila, sárga, piros, kék, a paletta összes színe. Idilli állapot, amely addig tart amíg a kánikulai meleg nem fakítja meg ezt a csodás zöldet.
Nagyvirágú laputurbolya
Vannak helyek, ahol úgy érezzük az édenkertbe jutottunk. Nekem is van ilyen. A Gerecse hegység egy nem túl ismert és turisták által egyáltalán nem látogatott hegyén. De ez nem mindenki édene, csak az enyém. Hisz az édenkert nem földrajzilag meghatározható pontja a földnek, csupán bennünk létezik.
Csináltam néhány fotót az én édenkertemben.
Erdei here
Kisvirágú rózsa, vadrózsa
Az édenkertet nem lehet megtalálni.
Nem vezetnek oda utak és titkos ösvények sem.
Nem létezik a kiváltságosok számára.
Nincs ára!
Csillogó gólyaorr
Külön bejárata sincs,
mert egyáltalán nincs bejárata.
Nem rejtett zug apró ablakokkal,
csodás kerttel, háttérben csobogó patakkal.
Nincsen benne almafa.
Nem lakott ott Ádám és Éva.
A bibliai kígyó is csak mese.
Fonalas csenkesz
Sokan hiszik, hogy egyenlő a mennyek országával,
de sajnos még az sem.
Oda élő ember nem kerülhet.
Az édent pedig a földön kellene meglelni.
Cincér
Lábatlan gyík
A lepkék a nedvességet keresik. Ha melegben túrázom, mindig kiköt rajtam egy, és a pólóm nedvességét gyűjti magába. Percekig is eltart, amíg vendégül láthatom ezeket a csodás lényeket, de volt, hogy akár egy órát is eltöltött rajtam az egyik.
Nincs a közepén hatalmas kör alakú ágy,
selyem ágyneművel.
Az benne a legtitkosabb,
hogy nincs olyan tudás,
ami közelebb vinne hozzá.
A rozsdás csövön talált életteret magának ez a kis növény.
Valamilyen boglárka fajhoz tartozhat ez a virág
Csalán
Lehetne egy más dimenzióban,
de az is csak egy sci-fi.
Akkor nincs is!
Ebben az erdőben sok szarvas, őz és muflon él. Mindig nagy szerencse látni egy-egy egyedet, vagy akár egy vegyes rudlit is. Persze nagyon félénk állatok, ezért könnyebb látni őket, mint megörökíteni. Most is csak 1-1 megriadt őzet láttam.
Óriás fekete hangya
Mindent elborít az erdei turbolya, hamarosan fehér virágait is kibontja. A gólyaorrokkal együtt, most ők ketten borítják a Gerecse egyik legszebb hegyének, a Gorbának az erdeit.
Ez áll a legközelebb az igazsághoz.
Hiszen nevezhetünk ki helyeket édenkertnek,
bárhol a világ bármely pontján, ami szerintünk szép.
Az édenkert egy részlete
Virágzik a hegyi kakukkfű. Illatát jól érezni.
Csíkos pajzsospoloska
Csakhogy az édenkert leírható tulajdonsága
nem a fizikailag megfogható szépség.
Anyagtalan.
A lélek állíthatja elő.
Egyszer csak azt érezzük ott vagyunk.
Alant Tardos, a háttérben a Bányahegy és a Nagy-Gerecse
Testünk hirtelen ebben a képzeletvilágban kezd létezni,
szellemünk pedig jóságosan engedi,
hogy a fizika törvényeit és ráció szabályait kicsit felfüggesszük.
Le kell lassulni, nem gondolni semmire,
vagy olyan helyre menni,
ahol elérhet ez a kiüresedés,
s akkor betölthet az érzés,
hogy édenkertben vagy.