
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, Pécs
Pécsi tartózkodásom top 5 látnivalójaként már nagyon vártam, hogy felkereshessem. Voltam már itt, kisiskolás koromban. A 4 torony látványa maradt csupán emlékként. Most rászántam az időt és mindent megnéztem, amit lehetett. A főhajót, a Mária és István kápolnákat. Az altemplomot és felmentem a dél-keleti toronyba is. Körbejártam a bazilika környékét, rengeteget fotóztam és elolvastam mindent, amit tudni lehet erről a monumentális épületről és szakrális helyről.

Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
Magyarország egyik legjelentősebb műemléke. Az épület méretei: hosszúság: 70 méter hosszú, 27 méter széles. A tornyok magassága: 60 méter (mind a négy torony azonos magasságú). A hajó belmagassága körülbelül 22 méter. Központi eleme a főoltár, amely az itáliai bazilikák stílusát idézi. Faragott márvány, helyenként aranyozott díszítéssel. Négy hatalmas, polírozott márványoszlop tartja a baldachint. A boltozat belső oldalán és az apszisban mozaikok és festmények. Érdekességek a belső térről. A mennyezet 154 darab, egyenként is művészi kidolgozású, festett fa kazettából áll. Altemplom: Az oltár alatt található az ország egyik legnagyobb altemploma (25x21 m és 5 m magas), amely az épület legősibb, 11. századi része.

Az altemplom alapjait a 4. század végén megépítették (római kori temetőt is feltártak itt). A Pécsi egyházmegye 1009-es alapításakor is már itt egy székesegyház. A krónikák szerint a második székesegyházat Orseolo Péter, 2. magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati részén, őt itt is temették el. Salamon királyt Szent Mór itt koronázta királlyá. 1064-ben tűzvész pusztította. A harmadik székesegyház építése a 11. század végén kezdődött Szent Mór püspöksége idején, és 1140-1180 körül fejeződtek be. A tatárjárás idején a várfal nélküli városban fekvő dómot felgyújtották, majd 1299-ben a muszlim Mizse nádor dúlta föl Pécset, a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. A török hódoltság alatt az épületet mecsetként és élelemraktárként használták, ami súlyos állagromláshoz és a középkori díszítések pusztulásához vezetett.
A 18. század elején Pollack Mihály vezetésével klasszicista stílusban próbálták helyreállítani, de a templom tornyai ekkor még páronként eltérő magasságúak és stílusúak maradtak.
A 19. század végére az épület statikailag annyira meggyengült, hogy Dulánszky Nándor püspök Friedrich von Schmidt tervei alapján a teljes, neoromán stílusú átépítés mellett döntött
Az 1882 és 1891 közötti nagy átépítés során a templomot visszabontották, majd egységes neoromán stílusban építették újjá. Ekkor nyerte el mai, négy egyforma magasságú toronnyal rendelkező, monumentális külsejét, amely a középkori bazilika hangulatát hivatott felidézni.

A dóm főoltára
A pécsi székesegyház főoltára felett emelkedő cibórium (oltárbaldachin) tekintélyes méreteivel uralja a szentélyt. A cibórium csúcsa egy ötemeletes ház magasságának felel meg. A monumentális márványoszlopok 6-7 méter magasak és 5-6 méter széles. A főoltár oltárasztala 1 m magas és 3 m széles, fehér márványból készült. A méreteket tovább hangsúlyozza, hogy az altemplom boltozata miatt a szentély padlószintje 2 méterrel magasabban van a főhajónál. Ezért a főoltár és a cibórium összesen közel 20 méterrel magasodik a templomban álló hívek fölé, ami monumentális látványt nyújt.

A székesegyház belső tere és ez a különleges oltárépítmény több figyelemre méltó részlettel rendelkezik. Az oltár felett egy négy márványoszlopon nyugvó, gazdagon díszített, fedett építmény, az úgynevezett cibórium látható. Ez a megoldás ritka az újkori templomépítészetben, így a pécsi bazilika egyik legkülönlegesebb eleme. A jelenlegi formáját az 1882–1891 közötti neoromán stílusú átépítés során nyerte el. A belső teret aranyozott díszítések, falfestmények és kazettás mennyezet teszi látványossá.
A dóm egyik legdíszesebb része, a Corpus Christi (Úrnapi) kápolna egy részlete. Lotz Károly falfestményei a fal felső részén, az árkádok feletti mezőkben. Ezek a festmények az Eucharisztiához (oltáriszentséghez) kapcsolódó újszövetségi jeleneteket és azok ószövetségi előképeit ábrázolják. A kép bal oldalán, egy emelvényen a díszes, vörös kárpitozású püspöki trónus látható. A kép jobb alsó sarkában sötét tónusú, gazdagon faragott fa kóruspadok (stallumok) sorakoznak. A tér felett lógó monumentális, aranyozott csillár a bazilika 19. századi neoromán stílusú belső világításának jellegzetes darabja. A falakon és oszlopokon megfigyelhető a templom egészére jellemző, kék és arany színekben domináló, geometrikus és indás ornamentika, amely Székely Bertalan és Lotz Károly irányításával készült.
A képen a szentélyének (apszisának) belső terének egy része látható. A középen a Püspöki trónus (Cathedra): Az apszis ívét egy arany betűkkel írt bibliai idézet szegélyezi: „ESTO FIDELIS USQUE AD MORTEM ET DABO TIBI CORONAM VITAE” (Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját).
A felső sávban, az ablakok között és felett arany háttér előtt fehér ruhás angyalalakok láthatóak. Neoromán stílusú festmények a 19. század végi nagy átépítés során készültek. A szentély figurális kifestését Karl Andreä német festő készítette Lotz Károly és Székely Bertalan irányításával. A falakat látványos, függőleges sávokba rendezett, különböző erezetű márványlapok borítják. A trónus két oldalán magas, aranyozott állógyertyatartók állnak, a kép jobb alsó sarkában pedig a sötét fából faragott papi kóruspadok (stallumok) egy része látszik.

Püspöki trón
A szentélyben található, a püspök tanító és kormányzó hatalmát jelképezi. A bazilika 19. századi nagy neoromán stílusú átépítése során készült, összhangban a templom többi berendezésével. Két oldalról aranyozott oroszlánszobrok őrzik, amelyek az erőt és a bölcsességet szimbolizálják. A háttámlája felett egy kagylómotívummal díszített baldachin látható, a tetején pedig egy angyalalak foglal helyet.

A képen látható festmények a főhajó északi falát díszítik. Két szinten láthatók rajta bibliai történetek. Alsó nagy frízen Újszövetségi jelenetek. A kép központi sávjában az Újszövetség eseményei láthatók, amelyek Jézus életét beszélik el. Középen, Jézus megkeresztelkedése látható a Jordán folyóban. Keresztelő Szent János alakja mellett angyalok és tanítványok csoportja jelenik meg. Balra, Jézus tanításaihoz kapcsolódó jelenetek, például a gyermekek megáldása vagy gyógyítások láthatók. Jobbra, További újszövetségi epizódok, köztük Jézus bevonulása vagy tanítványai körében való megjelenései.
A festmény alatt futó latin szöveg („ECCE AGNUS DEI ECCE QUI TOLLIT PECCATUM MUNDI”) közvetlenül a középső jelenethez kapcsolódik: „Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit”.
A felső sávban az ablakok közötti ívekben Ószövetségi jelenetek. Dávid, Salamon és a próféták, az Újszövetség előhírnökeiként jelennek meg. A kazettás mennyezet aranyozott. Minden egyes kazettában egy-egy szent, angyal vagy egyházatya arcképe található, ami az égi dicsőséget szimbolizálja a földi események felett. Ezeket a monumentális hajóbeli festményeket Karl Andreä és Moritz von Beckerath német festők készítették a 19. századi nagy felújítás során.
Szent István-kápolna apszismozaikja
A képen, a dóm északkeleti tornya alatt található Szent István-kápolna apszismozaikja látható. Központi alakja Szent István király. A dicsfénybe burkolt uralkodót kétoldalról két-két hódoló angyal veszi körül az aranyozott háttér előtt. A képen olvasható szöveg (FECIT MIRABILIA IN VITA SUA) a Biblia Sirák fia könyvéből származik, jelentése: "Életében csodákat művelt".
Az alkotás a bazilika 19. századi neoromán stílusú megújulásának részeként készült. A tervező, Friedrich von Schmidt szándéka az volt, hogy a kápolna a középkori keresztény művészet pompáját idézze meg. A képen látható négy alak úgynevezett hódoló angyal, nincsenek névvel megjelölve. A keresztény művészetben az ilyen típusú ábrázolásokon az angyalok, a mennyei udvartartást jelképezik.

A szentély apszismozaikja - Mindenható Krisztus
Krisztus, a mindenség királya, jobbján Szűz Mária: balján Keresztelő Szent János. Tőlük kifelé a bazilika védőszentjei, Szent Péter és Szent Pál. Előttük két hódoló angyal. A templom belső falfestményein olyan híres magyar festők dolgoztak, mint Székely Bertalan és Lotz Károly.

A főhajó másik falán a központi jelenet, nagyon szépen ábrázolja Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, ahol Keresztelő Szent János vizet önt a fejére.
A latin felirat, a festmény alatt futó szöveg: „ECCE AGNUS DEI ECCE QUI TOLLIT PECCATUM MUNDI”. „Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit.”

A főhajó kazettás mennyezete
A középső nagy rombuszokban: Jézus, Szűz Mária és apostolok, például Szent Péter és Szent Pál láthatók trónoló pózban. A kisebb négyzetekben szentek, angyalok, egyházatyák és vértanúk portréi sorakoznak. Ez a díszítési mód azt a képzetet kelti a templomban állókban, mintha a mennyország tekintene le rájuk.

A képen a rendkívül díszes szószék látható. Alsó részét vörösmárvány oszlopok tartják, a kosár részét pedig zöldes márványberakások és gazdag aranyozás díszíti. A szószék peremén egy kiterjesztett szárnyú, aranyozott sas látható. Ez Szent János evangélistát jelképezi, és egyben a Bibliát tartó pultként is funkcionál.

A templom orgonája
Az orgona az egykori híres pécsi Angster József és Fia orgonagyár alkotása. A templom nyugati karzatán helyezkedik el, és gazdagon díszített, neoromán stílusú homlokzattal rendelkezik. Az orgona feletti mennyezeten és a környező falakon bibliai alakokat és szenteket ábrázoló freskók láthatóak, amelyek a dóm 19. századi nagy rekonstrukciója során készültek. Az ország egyik legjelentősebb hangszere. Legutóbbi (2005–2007 közötti) nagyrekonstrukció óta a következő technikai paraméterekkel rendelkezik: Összesen 6101 darab síp szólaltatható meg rajta. A hangszer 81 regiszterrel büszkélkedhet. Az orgonista 4 manuálon (kézbillentyűsoron) játszhat. A legnagyobb síp hossza eléri az 5 métert, míg a legkisebbé mindössze 5 milliméter. Modern, elektromos vezérléssel működik, és rendelkezik egy különleges visszajátszó rendszerrel is, amely képes rögzíteni és önműködően megismételni az eljátszott műveket.

Mária megkoronázása / Kapisztráni Szent János miséje, a Mária-kápolna déli falán található.
Székely Bertalan a kápolna kifestésére 1887-ben kapott megbízást, és a freskóciklus a magyar szentek legendáit, valamint a nemzet Mária-tiszteletét dolgozza fel.
A freskó két fő részből áll. Felső félköríves mezőben Szűz Mária megkoronázása a mennyben. Az alsó jelenet történelmi eseményt jelenít meg, amely a nándorfehérvári diadalhoz kapcsolódik. A kép a nándorfehérvári csata előtti pillanatot örökíti meg, amikor a keresztény seregek Szűz Mária, a Keresztények Segítsége közbenjárásáért imádkoznak Kapisztráni Szent János miséjén. A kép központi alakjai között felismerhető a kereszttel imádkozó Kapisztrán Szent János és a térdeplő Hunyadi János.
A jelenet alatt olvasható latin felirat: „IN ANGUSTIIS ANTE VICTORIAM AD TAURUNUM OPEM DIVAE PATRONAE IMPLORANT”. Ez magyarul nagyjából annyit tesz: „A szorongattatásban, a nándorfehérvári győzelem előtt az isteni Patróna segítségéért könyörögnek”.

Mária kápolna keleti fala - Szent István koronafelajánlása - Székely Bertalan freskója István felajánlja a koronát a boldogságos Szent Szűznek
A freskó két fő részből áll: A felső részen Szűz Mária látható a trónon a gyermek Jézussal, angyaloktól körülvéve. Az alsó részen a történelmi jelenet Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja a magyar koronát és az országot Szűz Máriának. Ez a mozzanat a magyar történelemben „Regnum Marianum” néven ismert, amikor a haldokló király az egyházat és a népet a „Mennyek Királynője” oltalmába ajánlotta.
A kép alján futó latin felirat („HUNGARORUM APOSTOLUS DEI GENITRICEM PATRONAM HUNGARIAE INSTITUT”) „A magyarok apostola Isten szülőjét Magyarország pártfogójává tette.”

Mária kápolna déli fal - Szent Margit kolostorba vonul a Nyulak szigetén - Székely Bertalan freskója
A gyermek Margitot szülei, IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné a Nyulak szigetén (a mai Margit-szigeten) lévő domonkos kolostorba viszik. A királyi pár a tatárjárás idején tett fogadalmat, miszerint születendő gyermeküket Istennek ajánlják az ország megmeneküléséért.
A kép alján látható szöveg: „PRO REGNI INCOLUMITATE PATRONAE H DEVOTA CLAUSTRO DATUR” Pro regni incolumitate. „Az ország megmaradásáért Magyarország Patrónájának felajánlva kolostorba adatik.

Altemplom - Krisztus dicsfényben áldást oszt, kezében az evangéliummal
Az altemplom egyik domborműve, az északi altemplomi lejáróban található, és a 19. század végi (1887–1891) nagy rekonstrukció során készült. A központi alak, Krisztus, dicsfényben (mandorlában), aki egyik kezével áldást oszt, a másikban pedig egy könyvet (az evangéliumot) tart. A jeleneteket Zala György szobrászművész készítette Czobor Béla művészettörténész ikonográfiai programja alapján. A román kori díszítési módot követi, de a 19. századi historizáló stílus jegyeit hordozza magán. Az altemplom lejáróit összesen 21 hasonló jelenet díszíti, amelyek bibliai eseményeket és szenteket ábrázolnak

Altemplom - Ádám és Éva teremtése, illetve bűnbeesése
A Székesegyház altemplomának egyik domborműve. A domborművek a 19. század végén készültek, korábbi román kori stílusjegyek alapján. A képen látható jelenet Ádám és Éva teremtését, illetve bűnbeesését ábrázolja. A Székesegyház belseje híres a részletgazdag freskóiról és szobrairól. A dóm közelében találhatók az UNESCO Világörökség részét képező ókeresztény temetői építmények.

Az északi altemplomi lejáró román kori stílusú, aranyozott domborművei
Az alakok az Ószövetség pátriárkáit és a világ teremtésétől a választott nép történetéig tartó bibliai jeleneteket ábrázolják. A ma látható formájukat a 19. század végén nyerték el, amikor Zala György szobrász az eredeti töredékek alapján rekonstruálta a teljes sorozatot. Ezek a faragott, festett és aranyozott reliefek a székesegyház legfontosabb szobrászati emlékei közé tartoznak. Az eredeti domborművek megalkotása az 1170-es és 1180-as évekre tehető. A domborművek különlegessége a gazdag aranyozás és a mélykék háttér, amely kiemeli a figurák plasztikusságát az oszlopokkal tagolt ívek alatt. A fülkékben álló magányos alakok a zsidó nép nagy alakjait ábrázolják. Ezzel szemben a déli lejáró (a templom túlsó oldalán) már az Újszövetséget, Jézus gyermekségét és Sámson történetét mutatja be.

Dulánszky Nándor pécsi püspök (1829–1896) síremléke a székesegyház altemplomában található. A neoreneszánsz stílusú emlékmű központi eleme a püspök fehér márványból faragott mellszobra, amelyet gazdagon aranyozott, virágmintás keret övez. Alatta latin nyelvű felirat olvasható, amely megemlékezik a püspökről, aki a dóm 19. század végi nagy rekonstrukcióját irányította. Püspöki székében 18 évet ült. Fehér márványból készült mellszobrát Kiss György (1852–1919) neves magyar szobrászművész készítette, aki baranyai születésű művész volt és ő készítette a székesegyház déli homlokzatán látható apostolszobrokat is.

Dulánszky Nándor püspök díszsírhelye
A fekete-arany építmény, a püspök díszes kőtumbája (díszsírhelye), amely felett a mellszobor őrködik. Ez a síremlék együttes a székesegyház altemplomának nyugati falánál helyezkedik el.

Janus Pannonius, a híres humanista költő és pécsi püspök síremléke a dóm altemplomában
A költő földi maradványait 1991-ben, az altemplom felújítása során találták meg. Az azonosítást egy a sírban talált pápai bulla ólompecsétje, majd a 2008-as antropológiai vizsgálatok tették biztossá. A maradványokat 2008. október 21-én helyezték örök nyugalomra ünnepélyes keretek között. A nyughelyet Rétfalvi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész carrarai márványból készült alkotása jelöli.
Janus Pannonius a magyarországi humanizmus legkiemelkedőbb költője volt, akit Mátyás király nevezett ki pécsi püspökké 1459-ben. Itteni tartózkodása alatt Pécs az európai szintű műveltség és irodalom egyik legfontosabb központjává vált, ahol latin nyelvű elégiáiban és epigrammáiban a hazai tájat és saját vívódásait is megörökítette.
A leghíresebb részlet, amelyben a pécsi püspökséget és annak szellemi rangját említi, miután itáliai tanulmányai után hazatért:
"S eddig a szittya hazát csak a barbár hírneve lakta,
Most a mienknek mond a világ is, a latin is már,
Mert te velünk vagy, s áltatod itt a nemes tudományt."
– (Részlet a Pannon dicsérete című verséből)
Ebben a versében Janus büszkén hirdeti, hogy Pécs (és Pannónia) az ő munkássága révén vált az európai humanista kultúra egyenrangú részévé.

Az altemplom csodás belső tere
Pápai látogatás. 1991-ben Szent II. János Pál pápa ellátogatott a székesegyházba is imádkozni. Erre emlékeztet egy emléktábla, amely megörökíti a látogatás tényét és azt, hogy a pápa ekkor emelte a székesegyházat "basilica minor" rangra. A basilica minor (kis bazilika) egy kitüntető cím, amelyet a pápa adományozhat.

A pécsi székesegyház déli oldalán, a bejárat közelében található az az emléktábla, amely megörökíti Szent II. János Pál pápa 1991. augusztus 17-i látogatását. A pápa ezen a napon nemcsak meglátogatta a várost, hanem a székesegyháznak adományozta a megtisztelő basilica minor címet is. Ez volt az első alkalom a történelemben, hogy a római katolikus egyház feje Magyarországra és Pécsre látogatott. A pápa a közeli pogányi repülőtéren celebrált ünnepi szentmisét több százezer hívő előtt, majd a székesegyházban is imádkozott. A látogatás a rendszerváltás utáni Magyarország számára a lelki megújulás és a világhoz való nyitás egyik legfontosabb szimbóluma volt.

A dél-keleti torony harangjai
A Székesegyház délkeleti (a Dóm tér felől nézve jobb oldali) tornyának harangjai. A Szent Pál-harang a legnagyobb ebben a toronyban. Súlya: 1697 kg. 1804-ben öntötték. Szent Ferenc-harang: Súlya: 1160 kg, 1949-ben készült. A Mária-harang, (vagy Magyarok Nagyasszonya): 700 kg, 1949-ből. A toronyban lévő három harang úgy van összehangolva, hogy együtt egy harmonikus C-dúr hármashangzatot (C1 - Esz1 - Gesz1/Fisz1 környéke) alkossanak a többi torony harangjaival együttműködve. Ez a három harang adja a pécsi dóm harangjátékának a „közepét”. Amikor mind a négy torony összes harangja (összesen 12 db) megszólal, az Európa egyik legszebb és legösszetettebb harangzúgása.
A délkeleti torony az, amelyik a látogatók számára is nyitva áll. 133 lépcsőfok leküzdése után, a harangok szintje felett található a kilátóterasz, ahonnan 360 fokos panoráma nyílik Pécs belvárosára, a Mecsekre és tiszta időben akár a Villányi-hegységig is el lehet látni.

Péter-harang
A Péter-harang, a Bazilika legnagyobb, közel 4 tonnás harangja, a délnyugati toronyban található. Ezt Weinbert Péter öntötte 1819-ben Pécsett, és csak a legnagyobb egyházi ünnepeken szólal meg. Nem látogatható. Lengésekor akkora az erőhatás, hogy olyankor még a falak is nagy terhelést kapnak.

A Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház déli homlokzatát díszítő apostolszobrok
A pécsi székesegyház déli homlokzatán látható apostolszobrok története gazdag, mivel az idők során három különböző szoborcsoport is váltotta egymást a tetőperemen. A folyamatos cserék oka a felhasznált kőanyag gyors pusztulása volt.
Az első sorozatot egy helyi kőfaragó, Bartalits Mihály (1854): készítette homokkőből. De ez az anyag nem bírta az időjárás viszontagságait. Kiss György szobrai (1891) a székesegyház nagy átépítésekor (Pollack Mihály tervei alapján) készültek szintén homokkőből és alig 70 év alatt annyira tönkrementek. A ma is látható modernista stílusú, letisztult alakokat Antal Károly szobrászművész alkotta meg (1961–1963), az előző szobrok gipszmásolatai alapján.
A szobrok magassága 4 m. Az apostolok sorrendje, ha szemből nézzük a déli homlokzatot a Dóm tér felől, balról jobbra: Szent Péter, székesegyház egyik védőszentje. Aztán Szent Pál, Szent András (András-kereszt), Idősebb Szent Jakab, Szent János, Szent Tamás, Szent Fülöp, Szent Bertalan, Szent Máté, Ifjabb Szent Jakab: Jellemzője a ványolóbot, Szent Júdás Tádé, Szent Simon. A képen, amit a templomtoronyból készítettem, az első kilenc szobor látszik, Szent Pétertől Szent Mátéig.

Ez a barokk stílusú épület, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár és a Székesegyházi Plébánia otthona. A Székesegyház délkeleti oldalánál, a Püspöki Palotával szemben található. 1780-ban épült Antonio Giuseppe Sartori tervei alapján, eredetileg káptalani székházként. Homlokzatának legfeltűnőbb eleme a középső részen elhelyezett nagyméretű óralap, amelyről a látogatók könnyen felismerhetik. Ma itt őrzik a Pécsi Egyházmegye történelmi iratanyagait, és az épület kutatóteremként is funkcionál.

A Liszt Ferenc szobra
A székesegyház mellett álló Liszt Ferenc-szobornak közvetlen köze van a zeneszerző pécsi látogatásához és a dómban tartott koncertjéhez. Varga Imre 1983-ban felavatott alkotása a Püspöki Palota egyik erkélyén látható, és annak állít emléket, hogy Liszt Ferenc 1846. október 24-én érkezett Pécsre Scitovszky János püspök vendégeként. A szobor éppen azt a pillanatot örökíti meg, amikor a zeneszerző kihajol a palota erkélyéről, hogy üdvözölje az őt ünneplő tömeget. A koncert október 25-én volt. A pécsi tartózkodása alatt kezdte el komponálni híres egyházi művét, a Missa solennist, amelyet eredetileg a pécsi dóm felszentelésére szánt (ezért is emlegetik néha „Pécsi miseként”), bár végül az esztergomi bazilika 1856-os avatására készült el teljesen. A szobor tehát nemcsak a világhírű művész előtt tiszteleg, hanem pontosan azon a helyszínen áll, ahol Liszt egykor megszállt.

Pécsi anzix a dóm déli-keleti tornyából
Ez a környék Pécs Mecsekoldal nevű városrészéhez tartozik, közvetlenül a történelmi belváros északi határán. Balra fenn, a Kálvária-kápolna. Fehér, kerek épület egy kis toronnyal. Ez Magyarország egyik legkorábbi klasszicista stílusú körtemploma, a Kálvária-dombon áll. A kép előterében és közepén domináló nagy, piros tetős épületegyüttes, Gizella Hotel és Étterem. A háttérben a Havas Boldogasszony-templom is található. A domboldalon és a házak között felfedezhetők a történelmi belvárost övező középkori városfal maradványai.
Forrás –Katolikus lexikon, Magyar Kurír, Wikipédia, AI, Köztérkép, Országos Széchényi Könyvtár, Pécsi Tudományegyetem, Panadea.com, saját
vége