Koppány (Kupa) szobra nezdei szoborpark

Fedezzük fel Somogy titkait!

Somogyvár - Koppány emlékmű és a Szentesica forrás

Sok túrát csináltam már Somogyban. Fantasztikus helyeket találhatunk a természetben és kultúrszomjunkat is kielégíthetjük az épített múlt és a hagyományok területén. Most Koppány és Somogy kapcsolatát szeretném megmutatni. Mennyivel érdekesebb egy túra, ha ismerjük az elődöket, a meséket és legendákat, akiknek a lábanyomát tapossuk!

A bencés apátság romjai (nem saját fotó!)

Somogyvár, a somogyi dombok ölelésében megbúvó történelmi település, ahol a 11. századi bencés apátság romjai és a lenyűgöző látogatóközpont a magyar középkor dicső múltjáról mesélnek. A településtől rövid erdei sétára fekszik a Kupavár-hegy. Itt történelmi emlékhelyet alakítottak ki Koppány emlékére. A közelében pedig egy forrást találunk, amelynek szerepe van Somogy legendáinak körében.

Kupa, Somogyország horkája. Nezde, szoborpark. A horka, az államalapítás előtti magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a kende (nagyfejedelem) és a gyula után. Jelentése eredetileg bíráskodó főméltóságot, bírót jelentett.

A hagyomány szerint a somogyvári Kupavár-hegy volt a lázadó Koppány vezér szállásterülete és központja, ahonnan 997-ben elindult Veszprém ostromára I. István ellen. Koppány legyőzése után a terület jelentőségét mutatja, hogy Szent László 1091-ben éppen ide, a pogányság egykori fészkébe alapította meg az ország egyik legnagyobb bencés monostorát.

Géza nagyfejedelem felesége, s így első királyunk édesanyja Sarolt

Géza fejedelem ábrázolása a Képes Krónikában

Koppány, eredeti nevén Kupa (? - 998) nemzetségfő, a Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja. Géza fejedelem halála után, mint a fejedelmi család legidősebb tagja, igényt tartott a fejedelemségre és a pogány levirátus* értelmében. Igényének érvényesítésére hadat indított I. István ellen, de Veszprémnél csatát vesztett és elesett. Testét felnégyelték, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban várkapura szögezték. Birtokait István elfoglalta.

A vesztes Koppány vezér halála (Képes Krónika)

*A levirátus (vagy sógorházasság) egy ősi társadalmi szokás, amelynek lényege, hogy ha egy férfi utód nélkül halt meg, akkor az özvegyét a néhai férj fivérének kellett feleségül vennie. A kifejezés a latin levir (sógor) szóból ered.

Sarolt az erdélyi Gyula leánya és a magyar történelem egyik legbefolyásosabb asszonya volt. Férje, Géza fejedelem. Házasságuk politikai jelentősége abban állt, hogy összekötötte a nyugati magyar területeket az erdélyi részekkel. Sarolt határozott, férfias jellemű nő hírében állt, aki aktívan segítette Gézát a központi hatalom kiépítésében és a kereszténység terjesztésében.

Moritz von Schwind festménye Géza fejedelemről

Közös gyermekük volt a későbbi Szent István király. Géza halála után éppen Sarolt, az özvegy keze és a hatalom megszerzése volt Koppány lázadásának egyik fő indítéka a már említett levirátus alapján. De hát Saroltnak volt gyermeke, István! Akkor Koppány miért formált jogot rá? Ez talán apróság, de pont itt, ezen probléma magyarázatakor érthető meg a későbbi magyar állam nyugati irányultsága! Tehát:

Koppány nem azért jelentkezett Saroltért, mert az asszonynak nem volt gyermeke, hanem a seniorátus (egy ősi öröklési rend, amely szerint a hatalom és a vagyon, a nemzetség vagy család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagját illeti meg) és a pogány nagycsaládi rend miatt.

Koppány emlékhelye, Somogyvár

A sztyeppei népeknél (mint a magyaroknál is Géza előtt) a levirátus célja nemcsak az utódlás, hanem a család és a vagyon egyben tartása volt. Az új családfő (a legidősebb férfi rokon, azaz Koppány) az özvegy feleségül vételével vonta volna uralma alá az előző vezető háztartását és politikai örökségét. Koppány szemében Sarolt megszerzése egy politikai legitimáció és azt jelentette volna, hogy ő lesz a család feje. Így István felett is gyámságot, vagy hatalmat gyakorolhatott volna.

Két jogrend ütközése történt. Koppány az ősi jogra hivatkozott. A legidősebb élő rokon viszi tovább a hatalmat és kapja meg az özvegyet. István (és Sarolt) az új, keresztény/európai rendet képviselte. A hatalom apáról fiúra száll, az özvegy pedig nem örökölhető tárgy. Tehát Saroltnak valóban volt gyermeke, de a nomád jogszokás szerint ez nem zárta ki a levirátust, sőt, politikai értelemben még fontosabbá tette azt a hatalomért folytatott harcban.

A korai latin nyelvű krónikákban (például Kézai Simonnál) Koppány, Cupan néven szerepel. A Koppány névforma valószínűleg csak később, a 14. századi krónikaszerkesztések során vált elterjedtté. Somogyban a népnyelv gyakrabban használta a Kupa vezér elnevezést. Ez a forma őrződött meg több környékbeli helynévben is, mint például a somogyvári Kupavár-hegy, amelyet a hagyomány Koppány egykori szálláshelyeként azonosít.

Szentesica - forrás

A Szentesica-forrás Somogyvár mellett, a Kupavár-hegy lábánál található, és gazdag történelmi, illetve legenda hagyománnyal rendelkezik. A Szentesica név eredete bizonytalan, de a népi etimológia szerint jelentése: Szent is issza. Ez utalhat Szent Lászlóra, akit eredetileg Somogyváron temettek el, vagy Szent Istvánra is. A helyszínhez több fontos magyar történelmi esemény és csodás történet kötődik:

Szent I. István szobra, Csillagösvény, Pilisszántó

Szent László szobra, Csillagösvény, Pilisszántó

Szent István és Koppány: A legenda szerint Szent István király ebben a forrásban mosta meg a kezét, vagy kardját a lázadó Koppány vezér feletti győzelem után. A hagyomány úgy tartja, a király meg is áldotta a vizet. Ezért a forrás vizének régen csodatévő, gyógyító erőt tulajdonítottak. Egy 18. századi feljegyzés szerint még az öreglaki basa vak lova is visszanyerte tőle a látását.

Forrás – Magyarok a világban, Múltkor, Köztérkép, Wikipédia, AI, sajá

Kolodko Mihály két II. kerületi gerillaszobra és történetük

Drón + Paddington és Mása medve

A Drón, a II. kerület, Angelo Rotta rakparton, a Bem József téri villamos megálló közelében található. Titokban került ki, beharangozó nélkül 2025. júniusában. Igazi történet nem volt hozzá. 2024-ben Vácon volt egy kiállítása, megjegyzem ott is vannak szobrai, ahol ez a szobor látható volt. Ott a Drón/Svédcsavar néven. 

Tény, hogy a drón tetején három korona látható, ami Svédország címerében is szerepel. Az egyik képen jól láthatóak a koronák. További utalás, hogy a szobor úgy lett elhelyezve, hogy a háttérben a Vácra vezető út van kitáblázva. De háborús vonatkozása is van, hisz orosz-ukrán háború a világtörténelem első drónháborúja.

Én úgy gondolom, hogy a szobor tájolása itt is fontos. Szemben a magyar Parlament. Az ott dolgozó politikusok jól láthatják a drónokat, tudnak róluk és tisztában kell legyenek a halálos pusztítással is, amit okoznak. 

*

Paddington és Mása medve

Budapest. II. kerület, Medve utca 5-7. A Medve utca és Vitéz utca sarkán lévő fa védőrácsára tette Kolodko 2024-es karácsonyi ajándékát a két medvét. 24-én már kinn volt. 

Ennek a szobornak már bővebb története van. A kompozíció két mese, a Paddington és a Mása és a medve című orosz mese együttes alkalmazása. A hátulról és elölről készült fotón is van egy erős utalás. A kisebb medve úgy tud ráülni a nagyra, hogy öklével szorítja annak golyóit.

Az fájdalmában kiterül. A nagy medve Oroszországot jelképezi. Kicsi pedig az ukrán elnököt, Zelenszkijt, aki amikor bemutatták a Paddigtont Ukrajnában, Paddigton ukrán szinkronhangja volt. 

Ebben a két szoborban az a közös, hogy a háborúra utaló szimbólumok és állásfoglalás. Persze nem csak ez a kettő ilyen… de a többiről máskor. 

Folyt. köv.

Rálátás a Hideg-hegyről a Tihanyi-félszigetre

A Balatonfelvidék eldugott tájain

Vöröstó - Hideg-hegy - Zádor vár - Pécsely - Örvényes

Ezen a túrán a Nagyvázsony melletti Vöröstó falucskából indultam. Felgyalogoltam a Hideg-hegyre, hatalmas gesztenyefákat láttam. A hegyről pillantottam meg először a Tihanyi-félszigetet, de ebből a látószögből csodás volt és ismeretlen. Lassan elértem a meglepően nagy Zádor várhoz. Itt már voltak turisták és piknik hely is rendelkezésre állt, valamint a vár közelében bő és hideg vizű forrást is találtam. Innen szőlők és régi pincék közt ereszkedve jutottam Pécselyre. A falut megcsodálva indultam tovább, ahol egy bekerített szép fekvésű tavat kellett jó nagy kerülővel, az országút szélére kikényszerítve, megkerülnöm. A falu egy medencében fekszik, így még egy hegyre fel kellett menjek, hogy a Balatont újra megpillanthassam. Aztán felújított és felhagyott nádfedeles pincék és működő borászatok szőlői között gyalogolva értem el a csendes és csodás Örvényes falucskát. Műemlék malma még zárva volt. Szép kőhídja és temploma van. Innen még egy kilométernyit gyalogolva értem el a Balaton partját, ahol meglepetésemre tanösvény volt és széles fatrepni vezetett a víztükör fölé, ahol a délutáni napban ragyogó víztükör várt. Hátam mögött a Tihanyi-félsziget, szemben pedig a Kőröshegyi völgyhíd. Csodás útvonal, 21 km. Szép erdők, kevés turista és minden van, ami egy ilyen távon előfordulhat. Ajánlom mindenkinek, ezért térképet is mellékeltem.

Különleges a Vöröstói kálvária

A 14 stációt úgy helyezték el, hogy a a hívőknek oda-vissza cikázva kelljen végigmenni.

Hatszögletű kápolnája a felkelő napban 

A kápolnába belesve: Krisztus a Szent sírban 

Ez a legszebben helyreállított Vöröstói épület. A falu belterületén egy utcája van és minden háza védett!

A templom mögött látható épületszerkezet a falu rendkívülisége, betelepített sváb családok generációi laktak ilyen szerkezetben együtt.

A templom előtt művészileg jelentős feszület és oszlop. A faluban több szép feszület és kopjafa is van. Megérne Vöröstó egy külön bejegyzést is. Még vissza szándékozom térni és utána elkészítem, azt is.

A falut elhagyva elindultam a Balaton irányába 

Lassan beérek a Hideg-hegy erdeibe.

Hatalmas öreg tölgyek mindenfelé

Nagyon szép holtfák

Sok virág mindenfelé, de hát tavasz van...

A hegy túloldala részben szőlőkkel telepített

Itt tárult fel először a Balaton. Ilyen érdekes látószögből még soha nem láttam a Tihanyi-félszigetet

Ereszkedem Pécsely felé. Tavaszi hérics

De előtte még megnézem a Zádor várat.

Zádor vár

Ez a vár belseje. Nagy területen fekszik.

Vár alaprajz

Pécsely határában, visszanézve a Zádor vár irányába mi más fogadhatna, mint egy faluszéli kereszt:

A falu központjában még a húsvéti díszek dominálnak

Az 5 kopjafa egyikének faragványa

Világháborús emlékmű

A templomnál elhagyom a falut

Gyönyörű tó, de sajnos ez is magántulajdon. Hatalmasat kerülve, az országútra kényszerítve kénytelen megkerülni a turista, pedig pont a szemben lévő hegy felé visz az út.

Visszanézve, merről jöttem, és hogy merre tartok:

Tihany

Ahogy átértem a hegyeken, már a Balaton felé haladok, ilyen régi épületek és szőlő ültetvények között

Elérve Örvényest, még itt is a húsvéti díszítések fogadnak

Ez a csodás malom, majd május elsejétől látogatható

Nem gyakori, hogy egy patakon átívelő kőhídra ilyen szakrális építményt tesznek, bár én már láttam hasonlót, tavaly

Gondolom szálláshelyként működik ez a szépen felújított épület

A templom mellett ivókút fogad, de vize nem iható

Meglepetés volt ez a kiépített tanösvény

Szemben a Kőröshegyi völgyhíd

Tihany

A túra térképe

vége 

A pápa szentmisét mutat be Székesfehérváron, 1991. Első magyarországi apostoli látogatása során a székesfehérvári repülőtéren tartott ünnepi szentmisét.

Szent II. János Pál pápa élete képekben 2. rész

TOTUS TUUS – Teljesen a tiéd!

Karol Wojtylát 1978. október 16-án választották pápává. A 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz származású, és az összes addigi pápa között a legelső, aki egy szláv nép fia.

Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a szocializmust és a kapitalizmust.
5 évesen, elsőáldozóként édesapjávalSzülei a bátyjával, Edmunddal

Bátyja, Edmund elsőáldozóként   

Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban. Ő avatta szentté Kingát, IV. Béla lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt.

10-11 éves Karol a bielskói kórházban, ahol bátyja, Edmund dolgozott 1930-31

Karol Wojtyła ministránsként mentora, Kazimierz Figlewicz atya és társai körében, 1930 körül

Csoportkép a wadowicei plébánia ministránsköréről. A felvételen az akkor körülbelül 10 éves Karol Wojtyła (az ülő sorban balról a második) látható mentorával, Kazimierz Figlewicz atyával, aki a fiatal fiú első lelki vezetője volt, és akitől később a papsághoz vezető indíttatást kapta.

A harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.

Wojtyla egyetemista korában, a kötelező állami építőtáborban

Adam Stefan Sapieha érsek krakkói kispapok körében, 1944.

A felvétel a náci megszállás idején készült a krakkói érseki palota kertjében. Karol Wojtyła (a hátsó sorban, balról az ötödik) ekkor a titkos szeminárium növendéke volt. Az érsek a biztonságuk érdekében költöztette a kispapokat a saját rezidenciájára, miután a Gestapo fokozta a razziákat a városban.

Utóda, XVI. Benedek pápa, 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor.

A 29 éves Karol Wojtyła első papi szolgálati helyén, ministránsok és gyermekek körében, Niegowićban, 1949-ben.

Karol Wojtyła érsek a częstochowai Fekete Madonna-kép másolatával körmenetben, 1960-as évek közepe

A felvétel a lengyel kereszténység felvételének 1000. évfordulójára (Millennium) készülő ünnepségsorozat egyik állomásán készült. Karol Wojtyła (középen, püspöki süvegben és pásztorbottal) krakkói érsekként vesz részt a körmeneten, amelyen a Częstochowai Szűzanya híres kegyképének másolatát vitték körbe Lengyelország egyházmegyéiben. A háttérben látható tömeg és a vallási jelképek a lengyel nép hitét és a kommunista rezsimmel szembeni spirituális ellenállását tükrözik.

Karol Józef Wojtyła a dél-lengyelországi, Krakkótól 50 km-re fekvő Wadowicében született, 1920-ban. Édesapja, Karol Wojtyła katonatiszt az Osztrák–Magyar Monarchiában, édesanyja, Emilia Kaczorowska tanítónő. Hívő katolikus családból származott.Karol három gyermek közül a legfiatalabb, de nővére meghalt, mire ő megszületett. A Karol nevet apja azért adta fiának, mert nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak.

Karol Wojtyła érsek bíborosi kinevezése, 1967.

A felvétel a vatikáni Szent Péter-bazilikában készült, amikor VI. Pál pápa ünnepélyesen bíborossá nevezte ki Karol Wojtyła krakkói érseket. A fotón az a pillanat látható, amikor az új bíboros megcsókolni készül a pápai gyűrűt.

Wojtyła frissen szentelt püspökként 1958. A krakkói Wawel-székesegyházban.

1929-ben édesanyját, 1932-ben orvos bátyját, Edmundot, 1941-ben édesapját is elvesztette. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott. Sokat sportolt. Síelt, túrázott, kajakozott, úszott és focizott. Emellett színjátszó körökben is részt vett.

Wojtyła bíborosi öltözetben, krakkói érsekként, 1960-as évek

Wojtyła érsek és Stefan Wyszyński bíboros körmenetben, 1960-as évek közepe

 VI. Pál pápa bíborossá avatja Wojtyłát, 1967. Vatikánban, Sixtus-kápolna

1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba. 1946. november 1-jén szentelték pappá. Ezután a Krakkói főegyházmegye érseke Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. Ezalatt elzarándokolt a híres stigmatizálthoz, Pio atyához (2002-ben éppen ő emelt a szentek sorába), aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz „a legmagasabb tisztség az Egyházban”.

Miseruha, amit a túrák során használt misézéskor

Professzori talár

Pápai öltözet

1948-ban visszatért Lengyelországba. 1949-től a Szent Flórián-templom plébánosaként és egyetemi lelkipásztorként is működött. 1951–1953 között teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az erkölcsteológia professzora lett. 1958-ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964-ben Krakkó érseke, 1967-ben pedig bíboros. Részt vett a második vatikáni zsinaton (1962-1965).

Krakkói érseki beiktatásának napján, 1964

Karol Wojtyła, balról a 2., krakkói püspökként lengyel hegyi pásztorok, az úgynevezett gurálok körében látható

Karol Wojtyła érsek Szent Szaniszló ereklyetartójával, 1975 körül

A felvétel Krakkóban készült, a város védőszentje, Szent Szaniszló tiszteletére rendezett ünnepi körmeneten. Wojtyła krakkói érsekként a kezében tartja a szent földi maradványait őrző, díszes, gótikus stílusú ezüst ereklyetartót. Ez az esemény a lengyel katolikus egyház egyik legfontosabb éves ünnepe, amely a Wawel-székesegyház és a Skałka-templom között zajlik.

A pápa szentmisét mutat be a gdański Zaspa lakótelepen, 1987.

Harmadik lengyelországi apostoli útja során Gdańsk Zaspa lakótelepén mutatott be szabadtéri szentmisét több mint egymillió hívő előtt. A háttérben látható szocialista lakótelepi tömbök és a hatalmas tömeg jól érzékeltetik a látogatás társadalmi és politikai súlyát. A pápa itt mondta el híres beszédét a szolidaritásról, amely a betiltott Szolidaritás szakszervezet és a lengyel ellenállás melletti kiállásnak számított.

  Habemus Papam Az újonnan megválasztott pápa első megjelenése 1978. október 16.

1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után máig nem tisztázott körülmények közt elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án őt választották pápává.

A pápa köszönti a híveket, 1978.

A felvétel Karol Wojtyła bíboros pápává választásának estéjén készült a vatikáni Szent Péter-bazilika központi erkélyén. A fotó azt az euforikus pillanatot örökíti meg, amikor az új pápa mindkét karját felemelve, sugárzó arccal üdvözli a téren összegyűlt, éljenző híveket (Habemus Papam!), az első pápai áldása előtt.

A pápa első Urbi et Orbi áldása a Szent Péter-bazilika erkélyéről, 1978.

Karol Wojtyła bíboros megválasztása után a bazilika központi erkélyére, a Loggia delle Benedizioni-ra lépett, hogy megadja első pápai áldását a téren várakozó hatalmas tömegnek. A felvétel a pápa szemszögéből, hátulról örökíti meg ezt a történelmi pillanatot, amint karjait széttárva köszönti a híveket.

Elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Mint I. János Pál, ő is eltökélte, hogy kevesebbet ad a ceremóniákra, és hű marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei” címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egyszerűbb beiktatási ceremóniát akart, és nem viselte a pápai tiarát.

1981. május 13-án merényletet követtel el ellene. Egy török férfi, Mehmet Ali Ağca egy pisztollyal háromszor meglőtte, amit a pápa túlélt. Életben maradását a fátimai Szűzanya csodálatos közbenjárásának tulajdonította. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mert tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. 

A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért. 2006 januárjában szabadon engedték, de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe.

Felajánló ima a világ békéjéért a Fatimai Szűzanya szobra előtt, 1984.

A pápa és Lúcia nővér találkozása, 1982. A Szentatya Fatimába látogatott, hogy hálát adjon a Szűzanyának, az 1981-es merényletből való felépüléséért. Ekkor találkozott személyesen a karmelita kolostorban élő Lúcia nővérrel, az 1917-es fatimai jelenések utolsó életben lévő látnokával.

A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg. Három alkalommal is ellátogatott Fátimába. 1982. május 12-én a portugáliai Fátimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította.

A merénylő nem értett egyet a második vatikáni zsinat határozataival, a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték, majd száműzték Portugáliából.

A felvételt Arturo Mari, a pápák hivatalos fotósa készítette, 1980-as évek

A pápa, a dolgozóasztalánál Vatikánban, 1980 körül. A felvétel a pápai lakosztály dolgozószobájában készült.

A pápa történelmi jelentőségű látogatása az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban, 1979.

A fotó, a haláltábor kapujánál készült, amelyen az „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) felirat olvasható. II. János Pál volt az első egyházfő, aki felkereste Auschwitz-ot. Lengyel származású pápaként a látogatása mély érzelmi és diplomáciai súllyal bírt. A helyszínen tartott szentmiséjén az emberi jogokról és a békéről beszélt, a tábort pedig „korunk Golgotájának” nevezte.

Megválasztásakor ő volt az egyik legfiatalabb pápa. 71 éves korában Parkinson-kórt állapítottak meg nála. Innentől kezdve sokszor betegeskedett. De nem volt hajlandó lemondani a szolgálatáról. Isten kezére bízta magát. Végül 2005. április 2-án, 85 évesen hunyt el. 27 évig állt a Vatikán élén. Én most 2026. április 2-án, pont halálának évfordulóján néztem meg az őt bemutató kiállítást.

A pápa térdelve imádkozik az auschwitzi halálfalnál, 1979.

A felvétel a Szentatya első lengyelországi apostoli útja során készült az egykori auschwitz / birkenaui koncentrációs / megsemmisítő táborban. A pápa megkoszorúzta, majd térdre borulva imádkozott a 11-es blokk udvarán álló kivégzőfalnál, ahol több ezer foglyot lőttek agyon a nácik.

A pápa első Úrangyala-imádsága-Angelus, a dolgozószobája ablakából,1978.

A felvétel a Szentatya pápaságának első vasárnapján készült. A pápai lakosztály ablakából köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt híveket, bevezetve azt a szokást, amely pápasága alatt végig meghatározta vasárnapi programját, a közös imádságot és a világhoz intézett rövid üzenetet.

A szentté avatás története: A szentté avatáshoz a katolikus egyház szabályai szerint két igazolt csoda szükséges, amelyek az illető halála után, a hozzá intézett imák hatására történtek. II. János Pál pápa esetében az alábbi két konkrét gyógyulást fogadta el a Vatikán.

II. János Pál pápa a krakkói diákok körében a Skałka-templomnál, 1979

János Pál pápa kilép a gyóntatószékből, 1980 körül

A felvétel a vatikáni Szent Péter-bazilikában készült. Közismert volt arról, hogy minden évben – különösen nagypénteken – maga is beült a gyóntatószékbe, hogy kiszolgáltassa a bűnbánat szentségét a híveknek. Ez a fotó azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Szentatya befejezi a gyóntatást, és elhagyja a díszes, barokk stílusú fa gyóntatószéket.

Az első csoda Marie Simon-Pierre nővér (2005) Ez a gyógyulás tette lehetővé a pápa boldoggá avatását. A betegség: Egy francia apáca, Marie Simon-Pierre Parkinson-kórban szenvedett (ugyanabban a betegségben, mint a pápa).

A pápa, mellkeresztjét megérintő kisgyermekkel, 1980 körül. A felvétel egy általános vatikáni szerdai audiencián készült a Szent Péter téren.

 A pápa, a vatikáni Szent Péter téren, pápamobilon utazva üdvözli az őt éljenző tömeget

Az esemény: Két hónappal II. János Pál halála után a nővér állapota válságosra fordult, már írni sem tudott. A közbenjárás: Rendtársai a néhai pápához imádkoztak segítségért. A gyógyulás: 2005. június 2-án éjjel a nővér hirtelen, minden orvosi magyarázat nélkül teljesen meggyógyult. A remegése megszűnt, mozgása helyreállt.

 A pápa látogatása a jeruzsálemi Sziklamecsetnél

A Szentatya történelmi jelentőségű szentföldi jubileumi zarándoklata során felkereste az iszlám világ egyik legszentebb helyszínét, a jeruzsálemi Sziklamecsetet (Qubbat as-Sakhra). A felvétel azt a pillanatot örökíti meg, amikor a pápa muzulmán vallási vezetők kíséretében megérkezik a Templom-hegyre. Ez volt az első alkalom, hogy római pápa ellátogatott erre a helyszínre, ezzel is hangsúlyozva a vallások közötti párbeszéd és a béke fontosságát.

Betlehemből származó, gyöngyházból készült betlehem, Jaaszer Arafat ajándéka

A pápa és II. Karekin pátriárka a Khor Virap kolostorban, 2001.

A második csoda: Floribeth Mora Díaz (2011) Ez az eset vezetett a 2014-es szentté avatáshoz, A betegség: Egy Costa Rica-i édesanyánál, Floribeth Mora Díaznál 2011-ben agyi aneurizmát (tágulatot) diagnosztizáltak. Az orvosok szerint operálhatatlan volt, és csak hetei voltak hátra. Az esemény: 2011. május 1-jén, pont II. János Pál boldoggá avatásának napján a nő a tévében nézte a szertartást. A közbenjárás: Kérte a pápát, hogy segítsen rajta. Elmondása szerint egy belső hangot hallott: "Kelj fel, ne félj!"A gyógyulás: A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy az agyi értágulat nyomtalanul eltűnt. Az orvosi bizottság ezt nevezte 2013 áprilisában „tudományosan megmagyarázhatatlannak”.

Baseball sapka és szertartási mitra

Fontos megjegyezni, hogy a katolikus tanítás szerint nem a pápa „tette” a csodát a síron túlról. A hit szerint a csodát Isten viszi végbe, a szent jelölt (II. János Pál) pedig csupán közbenjáróként szerepel, akihez a hívők imádkoznak.

A pápa látható kötetlen, természetközeli pillanatban

A hivatalos fehér reverendáját és pápai körgallérját (pellegrina) viseli, mellkereszttel. Ugyanakkor a lábán fehér sportcipő van, a kezében pedig egy egyszerű fából készült botra támaszkodik túrázás közben. A háttérben egy hegyi tó és sziklás vonulatok látszanak, ami valószínűleg a pápák nyári rezidenciája, Castel Gandolfo környékén vagy az olaszországi Abruzzo-hegységben készülhetett, ahol II. János gyakran tett magányos sétákat és imádkozott a természetben.

A pápa egy tipi indián sátor bejáratánál, a kanadai Fort Simpsonban 1987.

Szent II. János Pál pápa

A fotó egy különleges pillanatot örökít meg. A pápa, a vatikáni Apostoli Palota ablakából tekint ki a Szent Péter térre, miközben egy fehér galamb repül el előtte. Ez a jelenet gyakran megismétlődött a vasárnapi Úrangyala (Angelus) imádságok alkalmával, amikor a pápa a béke jelképeként galambokat engedett szabadon a téren összegyűlt hívők előtt.

 Pápamobil, amit Amerikában használt

A pápa megáld egy pápua új-guineai fiatalembert, 1984.

vége

A kiállítás helyszíne

Szent II. János Pál pápa élete képekben 1. rész

A kiállítás címe: TOTUS TUUS – Teljesen a tiéd!

Nagycsütörtökön túrát terveztem. Székesfehérváron kellett volna átszállnom, de a menetrendtervező megviccelt, így ottragadtam a buszpályaudvaron. Több tucatszor jártam már Fehérváron, szinte mindent (is) láttam már. Mit kezdjek az időmmel? Elindultam a sétáló utcában.

II. János Pál pápa a ferulára hajtott fejjel imádkozik, 1999 Fotó-Pier Paolo Cito készítette, amikor a Szentatya a római külvárosban található San Mattia plébániára ment.

Szent István király Múzeumnál jártam, amikor egy nagy plakátról II. János Pál nézett le a sétálóutcára. Megtudtam, hogy egy életmű kiállítás van benn a múzeumban. Gyorsan rákerestem a Google-ban és úgy döntöttem, hogy itt a megfelelő időtöltés, megnézni ezt a tárlatot. Mindig is kedveltem a lengyel pápát, emberileg is közel éreztem magamhoz.

Szülei Emilia és Karol Wojtyla az esküvőjükön

Ráadásul Nagycsütörtöki programnak ez ideális. Hisz nagyon fontos nap, ez a keresztény hitvilágban, mert mi is történt azon a napon 2000 évvel ezelőtt?

Egyetlen fotója édesanyjával, 1920

Jézus Krisztus és 12 tanítványának utolsó vacsorája és az Olajfák hegyén történő elfogatására emlékeztet. A nagycsütörtök jelentősége és hagyományai: Az úrvacsora/eukarisztia alapítása, vagyis, amikor a kenyeret a testévé, a bort a vérévé szentelte.

A gyermek Lolek, 1921

Jézus az utolsó vacsora előtt megmosta tanítványai lábát, ezzel a szolgálat és az alázat példáját adva. A harangok elhallgatása, a harangok "Rómába mennek", vagyis elhallgatnak a nagyszombati, feltámadási körmenetig. A virrasztás. Az utolsó vacsora után Jézus az Olajfák hegyén imádkozott, ahol elfogták. Ezt követően megkezdődik a virrasztás, a csendes imádság a szenvedésre készülő Krisztusra emlékezve.

Karol elsőáldozói fotója, 1929

A Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum Rendház épületében látható pápai tárlat a „TOTUS TUUS – Teljesen a tiéd!” címet viseli.  2026. március 23. – 2026. szeptember 27. látogatható. Egy élményalapú tárlat, amely nemcsak történelmi alakként, hanem hús-vér emberként mutatja be II. János Pál pápát, gyerekkorától kezdve a pápaságán át a világtörténelemre gyakorolt hatásáig.

Általános iskolai kiránduláson, 1930. Karol 2. sor jobb 2. apja 4. 

Elsőéves gimnazistaként

A világ egyik legnagyobb ilyen témájú kiállítása. 18 terem kellett, a teljes életet bemutatni szándékozó fotóreprodukciókhoz, amelyből kisgyermek kort, családját és környezetét, a papi hivatás állomásait ismerhetjük meg. A világot bejáró útjai, a boldog emberek tömegei, az őt ért merényletről készült dokumentumfilm, tárgyi emlékek, ruhák, trónok, pápai ajándékok. A pápa média szereplései.

A wadovicei állomáson. Balszélen Wojtyla, mellette édesapja, 1936

A wadowicei gimnázium diákjai Wieliczkában a bal szélső Karol, 1936

Karol Wojtyła és barátai egy iskolai színielőadáson, Wadowice, 1930-as évek közepe

Olyan eszközök, amelyeket használt. a sporttevékenysége során. Érdekes installációk, az egyiken például a Szentlélek lejövetelét fogja meg mozgó képi módon. De vannak itt a pápa, a pápai szövegek által inspirált művészeti alkotások is. Nagy, komoly kiállítás. Jók a feliratok, 3 nyelven is olvashatóak és segítenek beazonosítani a fotókat.

Utazó pipere- és borotvakészlete

Reggeli bortválkozás a Mazuri tóvidéken

A képen Certo Super Dollina II típusú, 35 mm-es távmérős analóg fényképezőgép látható. Ezt a modellt a drezdai Certo Camera Werk gyártotta az 1950-es évek elejétől kezdve. Ez Karol tulajdona volt. Ezzel készült sok kép, ami itt látható.

Karol Wojtyła barátaival és tanítványaival egy kajaktúrán, 1950-es évek vége

A felvétel egyik híres nyári kajaktúráján készült Lengyelországban, valószínűleg a Mazuri-tavakon. Wojtyła (középen, fehér ingben és rövidnadrágban) fiatal papként és egyetemi tanárként rendszeresen szervezett ilyen természetjáró utakat a "Środowisko" (Környezet) néven ismert baráti köre és diákjai számára, ahol a közös sportolás és imádság állt a középpontban.

Wojtyła krakkói papként és püspökként Lolek néven, inkognitóban túrázott fiatalokkal

A Bieszczady-hegységben, 1953.

A Beskid Wyspovy-hegységben, dél-Lengyelországban, 1953

A Bieszczady-hegységben, 1953

Karol Wojtyła barátaival egy egyetemi építőtáborban, 1939 nyara

A felvétel a Jagielló Egyetem hallgatóinak kötelező egyetemi építőtáborában készült, nem sokkal a második világháború kitörése előtt. Karol Wojtyła (a kép bal szélén látható, félmeztelenül) ekkor még magyar szakos bölcsészhallgató volt Krakkóban.

Karol Wojtyła barátaival a Jagielló Egyetem kertjében, 1938

A felvétel Karol Wojtyła (középen, öltönyben) egyetemi éveinek kezdetén készült Krakkóban. Miután édesapjával Wadowicéből a városba költöztek, megkezdte magyar szakos bölcsészettudományi tanulmányait a Jagielló Egyetemen. A fotó egy kötetlen délutáni pillanatot örökít meg, amikor évfolyamtársaival és barátaival pihent az egyetem egyik parkosított részén.

Karol Wojtyła kötelező katonai felkészítő foglalkozáson Ozomlában, 1939

Közvetlenül a náci invázió előtti időszak. Wojtyła egyetemi hallgatói évei alatt készült a kötelező katonai szolgálat vagy kiképzés során. A képen Wojtyła a sorban álló katonák között jobbról az első.

Karol Wojtyła mint munkás a krakkói Solvay gyárban, 1940

A felvétel a náci megszállás idején készült Krakkóban. Karol Wojtyła, hogy elkerülje a kényszermunkára való deportálást, a Solvay vegyi gyár kőfejtőjében, majd a gyár víztisztító részlegén dolgozott. A fotó munkaruhában örökíti meg a későbbi pápát, aki ebben az időszakban ismerte meg közelebbről a kétkezi munkások életét, ami később pápai tanításaira is nagy hatással volt

A pápa egykori kedvenc labdarúgócsapatának, a krakkói Cracovianak a meze

Egy vatikáni magánaudiencia pillanata látható, amikor a Cracovia küldöttsége egy névre szóló, piros-fehér csíkos mezt ajándékoz a pápának. A képen a küldöttség tagjai a klub jellegzetes sálait viselik. A mez hátoldalán a „JAN PAWEŁ II” felirat és az 1-es szám látható. A mez alatt a klub címerével ellátott, aranyszegélyes zászló látható „Cracovia – Powód do dumy” (Cracovia – ok a büszkeségre) felirattal. Wojtyła köztudottan nagy futballrajongó volt, és pápaként sem titkolta, hogy szíve a krakkói csapathoz húzza. A klub 2005-ben, a pápa halála után visszavonultatta az 1-es számú mezt az ő tiszteletére.

A kajakozó püspök.

Wojtyła még krakkói segédpüspökként is gyakran szervezett többnapos vízitúrákat egyetemi hallgatókkal. Egy ilyen túra alkalmával tudta meg 1958-ban, hogy kinevezték érseknek – a hír után visszatért a vízre, és befejezte az evezést a barátaival.

Aleksander Fredo - Leánykori fogadalmak című darabjának előadása. Wojtyla jobbról a 2. Gustaw szerepében, 1936

Karol Wojtyła, a krakkói egyházmegye fiatal papja, 1946

Karol Wojtyła káplán egy fiatal tanítványával Niegowićban, első papi állomáshelyén, 1948

 A 29 éves Karol Wojtyła első papi szolgálati helyén a falu gyermekeivel és ministránsaival, Niegowićban, 1949-ben.

 Wojtyła (középen, sötét pulóverben) barátaival egy táborozás alkalmával, 1950-es évek közepe

Wojtyla atya a Tátrában, 1950-es évek

A niegowici Nagy boldogasszony plébániatemplom segédlelkészeként

Wojtyla talán valamilyen kajakos szertartáson, befogadáson vesz részt

Tábori élet, Karol középen áll

Wojtyła a lengyel hegyi pásztorok, a gurálok kíséretében

A fiatal Karol Wojtyła, a kép bal szélén, két barátjával a Tátrában, egy síelés alkalmával

A pápa túraöltözéke

Wojtyla kajakja

Karol Wojtyła barátaival síel a Tátrában, 1954 körül.

Karol Wojtyła kerékpártúrán, 1953 körül

Karol Wojtyła barátaival síel a Tátrában, 1954 körül

 Karol Wojtyła (középen, hátulról) barátaival táborozik a Mazuri-tavunknál, 1950-es évek közepe

  Karol Wojtyła síel a Lengyel-Tátrában, 1950-es években

Pihenő egy túra alkalmával, 1950-es évek

Wojtyła, a síelés alkalmával, 1950-es évek, vagy a 60-as évek eleje, Zakopane környékén.

 Wojtyła, mint frissen kinevezett krakkói segédpüspök, 1958

Wojtyła krakkói érseki beiktatásának napján, a krakkói Wawel-székesegyháznál, 1964

A második vatikáni zsinat (1962–1965) egyik ülésszakán.

Egy körmeneten az 1960-as években

Wojtyła krakkói szolgálati idejéből, 1960-as évek

Karol olvas egy túzázás alkalmával

Wojtyła látható krakkói érsekként

A második bejegyzésben még lesz néhány kép a családról és fiatal korából, de már legtöbbet a pápai szolgálatról, igehírdetésről az egész világon és a más vallások felé tett gesztusokról lesz szó. Látjuk majd a meréletet és az azt követő zarándokutakat a fatimai kegyhelyhez és láthatod közelről a pápa mobilt is. Nézd meg azt a bekjegyzést is!

Forrás: saját, Wikipédia, AI

Fényes tanösvény, Tata

Húsvéti képek a a tanösvényről

vége

Kilátás a Füredi-öbölre a Csákány-hegyi kilátóból

Vándorlás a Balatonfelvidéken

Nagypénteken tovább folytattam a Balatonfelvidék bejárását. Ezúttal a Felsőőrs, Csopak, Balatonfüred útvonalat terveztem be, tulajdonképpen, folytatva a két héttel ezelőtti Balatonalmádi – Alsóőrs útvonalat.

Felsőörs a Balaton-felvidék egyik legszebb fekvésű települése. A Balaton-felvidék keleti részén fekszik, a Veszprém, Balatonalmádi és Balatonfüred által körbezárt háromszögben. Lakóinak száma nagyjából 1600 fő. A település neve az ősi Örs nemzetségre utal, amely a honfoglalás után telepedett meg itt. Királyi föld, amely a 13. században három részre vált szét, a mai Alsóörsre, Felsőörsre és Lovasra.

A Balaton-környék legjelentősebb román-kori épülete a felsőörsi prépostsági templom, a Bűnbánó Szent Mária Magdolna-plébániatemplom. Nyugati homlokzati tornyos, templomtere háromhajós, dongaboltozatos, amelyhez félköríves szentély-apszis csatlakozik. Eredeti a mellékhajója is, dongaboltozatos, 3-3 ikerablakkal.

Egy oklevélben említik, a templom Szent Mihály oltárát. amelyet az 1200-as években szenteltek fel. A Szent Mihály-oltárokat általában külön kápolnában helyezték el, a Karoling-kor óta, legtöbbször a nyugati torony emeletén. Tehát ez az idő, a XIII. század első fele felelne meg a torony, illetve az általunk ismert templom első építésének. 

1552-ben a törökök elfoglalták Veszprémet, valószínűleg ekkor pusztította tűzvész a templomot is, melynek nyomait a torony északi és déli oldalán, a karzati térben lehet látni. Ezután a templom gondozás nélkül állt, 1701-ben boltozatai bedőléssel fenyegettek. 1731-43 között felújították. a XIX. század folyamán többszöri tatarozáson esett át, míg szakszerű helyreállításra 1962-1965 között került sor.

A torony nyugati főhomlokzatának gazdag architektúrája egyedülálló. A kaput lezáró timpanon motívum hazánkban itt jelenik meg először. Az ország egyik legkülönlegesebb építészeti és szakrális értéke. Felsőörs a Batthyány család ősi fészke, ahol a mai napig számos emlék őrzi a dinasztia és köztük Boldog Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa” örökségét. 2003-ban avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa. A Batthyány család 1950-ig gyakorolta a felsőörsi prépostság kegyuraságát. A Bűnbánó Magdolna-templom egyik mellékoltárán 2003 óta látható a herceg oltárképe. A templom mellett található épületben zarándokházat alakítottak ki, amelyet 2015-ben szenteltek fel a herceg tiszteletére.

A család ősei, a 11. századtól lakták a vidéket, a család nevét az 1400-as évektől használják. Az Árpád-kori prépostsági templomot a család őse, Örsi Miske ispán építtette valószínűleg a 13. században. A templom tornya a család temetkezőhelyeként is szolgált. A templomban és a település több pontján is fellelhető a család címere, amelynek központi elemei a fiókáit saját vérével tápláló pelikán (az önfeláldozás jelképe) és a szájában kardot tartó oroszlán

Felsőőrs nagy fontosságú helye, a Forrás-hegy. Földtörténeti leleteit Böckh János geológus fedezte fel a 19. század végén. Tudós kutatók munkái nyomán világszerte ismertté vált ez a lelőhely, amelyet Magyarország első földtani alapszelvényeként tartanak számon.

A Felsőörs területén fellelhető kőzetek nagy része a földtörténeti középkor triász időszakában képződött, tengeri környezetben. A középső triász időszakban Felsőörs a Thethysbe lesüllyedt terület volt. Ekkoriban azon a területen, ami most Itália, hatalmas vulkánkitörések voltak. Ezek a rétegek a Forrás-hegyi védett feltárásban megtekinthetők. 

A távoli vulkánok hamuja nagy mennyiségben halmozódott fel a tengerfenéken. A viszonylag mély, jól szellőzött tengerben nagy számban éltek ammoniteszek, a tengerfenéken pedig tengerililiomok és pörgekarúak táplálkoztak. A Forrás-hegyi tanösvény ennek a kornak a kőzeteit mutatja be. 

Vászolyi formáció. Különlegesen színezett rétegek találhatók a részben tetővel védett feltárási helyszínen, a színes ladin kőzeteket. Az óceánban zajló heves tűzhányó-működésről árulkodik a fehér, zöld és néhol vörös, vulkáni porból és törmelékből képződött, tufitból és tűzköves mészkőből álló rétegsor. A vulkáni eredetű anyag a tengervízben nagyrészt agyaggá alakult.

A szabadtéri színpad környéke 

Túrám a Felsőőrsi templomtól indítottam. Északra fordultam, megkeresve a Z+ jelzést. A szabadtéri színpadnál elértem a Z sáv jelet. Ezt követve értem el a Forrás-hegyi geológiai tanösvényt, amit a T jelen jártam végig. Aztán visszatértem Z sáv jelre és egy ideig Lovas Séd vízfolyás vonalát követve mentem fel a hegyvonulat tetejére, hogy kényelmes gerinctúrán haladjak tovább.

Tavaszi hérics

Egy jórészt sík területre értem, ahol főleg fenyők és nagyobb, bokrosok, rétek fogadtak, számtalan nyíló virággal. Nagyon sok tavaszi héricset láttam, szinten sárgállott a vidék. A bokros részeken éppen virágzott a kökény, fehér pamacsokká változtatva a bokrokat. Apró kék pöttyök színezték a tájat, a fürtös gyöngyike virágai. Találok kis télizöldet is, üdét hatnak lila virágai. Nagyobb foltokban sárgállik a tavaszi pimpó. Nagy megörülök az apró nősziromnak.

Virágzó kökény bokrok 

Képek a fennsíkról

Fekete fenyő

A fennsík virágai: télizöld, kökény, tavaszi hérics, fürtös zöldike

 Tavaszi pimpó, apró nőszirom

A fennsíkon P sáv, majd a P forrás jeleket követve jutottam el a Nosztori Élményparkhoz, majd a Nosztori erdőben haladva megtapasztaltam a fennsíkon pusztuló fenyőket. Ők az éghajlatváltozás igazi áldozatai ezen a vidéken.

Mindenfelé kidőlt hatalmas fenyők

II. világháborús emlékhely

Rátértem a K csúcs jelre és utam legmagasabb pontja felé, a Csákányhegyi kilátó felé tartottam. Útközben több alkalommal figyelmeztetett a tábla veszélyes darazsakra.

A királynők 10–15 °C feletti hőmérsékletnél ébrednek fel és kezdenek fészeképítésbe. Márciustól november elejéig számítani lehet a rovarokra, de inkább nyáron, főleg augusztus idején veszélyesebbek. Ha forró a nyár, már előbb is. Akkor viszont az ilyen figyelmeztetést nagyon komolyan kell venni. Életveszélyes lehet a támadásuk. Így április legelején én még nyugodtam végigmentem ezen a párszáz méteres szakaszon, de augusztusban nem tenném!

Csákány-hegyi kilátó

Kedvelt kirándulóhely a 327 m magas Csákány-hegy tetején, 1972-ben, fából épült kilátó.  Páratlan kilátás nyílt a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére. Az évek során a tartószerkezet tönkrement, veszélyessé vált. A tragédiák elkerülése érdekében lebontásra került. 2015-ben épült a mostani, 22 m-es torony.

A kilátó nevet is kapott: Endrődi Sándor-kilátó Az építmény hivatalos nevét a veszprémi születésű Endrődi Sándorról, a 19. századi költőről, műfordítóról kapta.

* 

Kilátás a Tihanyi-félszigetre a régi temető felől 

Ekkor már a Balatoni K jelzésen jártam. Meredek ösvény vezetett le a hegyről és elértem Csopak északi részét. Csopak István korától létező település, de őskori nyomok is vannak itt. 2100 lakosú község, de ettől sokkal fontosabb, hogy történelmi és fürdőhely.

Olyan látnivalókat néztem meg amelyek a jelzés mentén útba estek. Így az Árpád-kori Szent István-templom romja, amely egy torony, amihez hozzáépítettek egy cső építményt, jelezve, hogyan nézhetett ki a templom. Csonkatorony néven említik.

Megálltam a szépen felújított Plul malomnál. 1277-ben is már malom állt ezen a helyen, de mai formájában 1910-ben épült. Malomkerekét ma is a Séd patak hajtja. Gyönyörű szabadidő és piknik területet létesítettek itt.

*

Az ezüstös-Balaton, az egyik kedvenc Balaton-színem 

Villák Csopak és Arács között

A K sáv jelzésen, a legfelsőbb szinteken épült szép, vagy ocsmány, modern, tájidegen, gazdagok ízlését kifejező, épülő és már kész villák mellett haladok az Öreghegyi úton. Amelyek ízlésesen vannak felújítva, üdítően hatnak.

Szemben a Csákány-hegy, a kilátóval

Időközben az Arács és Balatonfüred feletti Péterhegy oldalában haladok. Átgyalogolok Arács parkjain és elérem a füredi szállodasort. Van itt 1-2 figyelemre méltó szobor és nagyon ötletes a járdán és az utcabútorokon visszaköszönő hullám motívum. Érdemes egyszer végigsétálni, mégha nincs is szobafoglalásunk ezekben a **** csillagos hotelekben. A túra végén szeretnék egy remekművet megmutatni, egy köztéri szobrot erről a sétányról. 

Lowell Ellis - Tangót táncoló szerelmesek, 2007

A Balatonfüreden 2004-óta évente megrendezett Nemzetközi Kőszobrász Szimpóziumon készült a szobor. A tangót táncoló szerelmesek címez viseli és Lowell Ellis Jamaicai szobrászművész alkotása.

Forrás: saját, Köztérkép, Wikipédia, AI, Csopak.hu, Természetjáró.hu, Openstreetmap, Google maps.

A túra térképe

vége

A Zengő, Hosszúhetény határából

Irány a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő!

A Zengő meghódítását Pécsváradról kezdtem. Ez egy kisváros, a Zengő déli oldalán, 4000 körüli lakossal, történelmi és szakrális hagyományokkal, várral, helyi múzeumokkal, állandó kiállításokkal, templomokkal, kálváriával, köztéri szobrokkal. Szerettem ezen a településen végigmenni. Szinte végig emelkedőn kell haladni, már a városban is és nagyjából 6 km emelkedő után érjük el a Zengő tetejét.

Történetének legjelentősebb momentumai a pécsváradi várhoz köthetőek. Eredetileg erődített monostor, Magyarország egyik legfontosabb állam- és egyházalapítás kori emlékhelye. Története több mint ezer évet ölel fel.

Asztrik apát szobra a vár előtt - Rigó István, 2000

Már Géza fejedelem idején királyi udvarház és kápolna állt itt. Szent István a Koppány feletti győzelem után, 998-ban bencés szerzeteseket telepített le, majd 1015-ben bocsátotta ki az alapítólevelet. Az első apát Asztrik volt, aki a koronát hozta Rómából. A 11. században épült meg a ma is látható, bizánci hatásokat mutató altemplom.

Szent Jakab szobra 

Itt nevelkedett és lelt menedéket a későbbi II. (Vak) Béla király is. A 15. században a fenyegető török veszély miatt a kolostort falakkal és bástyákkal erődítették meg. 1543-ban a törökök ostrom nélkül foglalták el, miután a szerzetesek elmenekültek. A hódoltság alatt romlásnak indult, a 18. században pedig kamarai birtokközpont lett.

Nagyboldogasszony-plébániatemplom és kálvária

Monumentális barokk stílusú épület a város központjában. 1757 és 1767 között épült gróf Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich pécsváradi apát megbízásából és saját finanszírozásában. Belső terében figyelemre méltó az 1820 körüli orgona. A Kálvária közvetlenül a templom előtti dombon helyezkedik el, sajátos művészeti megoldásokkal. A stációk látványosak. Hagyományos kőfaragványok helyett modern, csempe-mozaikos alkotások. A mozaikokat Haraszti Pál festőművész tervezte, a kivitelezés pedig Gyimesi Ferenc kőművesmester munkája.

A pécsváradi városháza 1857-ben készült, neogótikus stílusú épület. Gianone Ágoston olasz–svájci származású, pécsi építész remekműve.

Ülő akt - Garami László, 1963

Írókázó - Szabó Iván, 1967
Szentháromság-szobor, 1816, amelyen a város patrónusa, Sárkányölő Szent György címere is látható.

Mivel március 13-án jártam itt, nem maradhat el Kossuth Lajos szobrának bemutatása, alkotó-Kálmán Ede, 1911

Útban a csúcsra menedékház, bivak hellyel. 532 m magasan található.

A kilátó története, több mint 100 éves. Az első kilátót az erdészek 1895-ben létesítették, később azonban összedőlt. A helyén 1929-ben a Földművelésügyi Minisztérium állíttatott új tornyot. Aztán következett a geodéziai mérőtorony, amely sok hegyünk tetején ott található. A beton torony tetejéről szép panoráma nyílt a Mecsekre. 1978-ban készült.2020-ban valósult meg a kilátó rekonstrukciója. Acélszerkezet burkolatot kapott a betontorony. A 682 méter magas hegycsúcson álló 7 szintes, 22 m magas kilátóból tiszta időben a Keleti-Mecsek mellett a Balaton, a Villányi-hegység, sőt, a horvátországi Papuk-hegység is látható.

A magyar turisták szavazatai alapján, a Zengő-kilátó nyerte el az Év Kilátója 2025 címet. Különlegessége, hogy a lépcsők rácsokból, az oldalfalak pedig lyuggatott lemezből vannak, így légies, átlátszó. Ha valaki szédül a magasban, annak kicsit nehezebb lesz lejönni a tetejéről.

*

A Zengővár maradványai 

A Mecsek legmagasabb csúcsán Hosszúhetény közelében egy ismeretlen vár csekély romjai láthatók a kilátótól néhány méterre. Oklevelekben nem szerepel, építtetője, tulajdonosai ismeretlenek. A vár legelső felmérését 1992-ben végezték. Az 1998-ban végzett részletesebb kutatás alapján a vár teljes területe (az árokkal, sánccal együtt) 105 × 70 m. A védett terület 75 × 44. A felszínen csupán az egykori torony maradványai láthatók.

A geodéziai mérőpillér. A torony legteteje

A torony alaprajza szabályos kör. Külső átmérője 12 méter, falvastagsága 2,5 méter. A vizsgálat szerint vagy nem épült fel teljesen, vagy nem használták. Maga a vár is lakatlan lehetett, mert nagyon kevés 13. századi cseréptöredék került elő és az élet más nyomait (állatcsontok, szemét) sem találták meg.

Útban lefelé Hosszúhetény irányába 

Összefoglalva megállapítható, hogy a Zengő tetején egy árokkal, sánccal övezett, kő tornyos, 13. századi erősség állt. Figyelembe véve azt, hogy Zengővár utaktól, településektől távol, nagy relatív magasságban és a pécsváradi apátság birtokán helyezkedik el, az a legvalószínűbb, hogy menedékvárnak épült.

Rálátás a hegyekre, a kilátóból 

Az erdők titokzatosak. Mesék és legedák születnek itt. Ennek a romnak is kerekített a néphagyomány egyet. A környékbeliek Miklós-várként is emlegették. A legenda szerint Miklós vitéz a szomszédos Márévár urának a feleségét elszerette, sőt lányuk is született. A hosszú távollét után hazatérő Máré vitéz mérgében mindkét várat szétágyúztatta.

A Zengővári csata néven elhíresült környezetvédő akció jelentős volt hazánk legújabb történetében. Még önálló Wikipédia oldalt is kapott! A Zengő-hegyi csata, a környezetvédők és a környező települések lakóinak akciója volt 2004. február 13-án, melynek során megakadályozták, hogy fakivágó munkások az érvényes engedélyek birtokában és biztonsági őrök kíséretében megkezdjék a Zengő hegyre tervezett NATO rádiólokátor-állomás építéséhez szükséges munkájukat.

Fiatal bükkös

A kormány egy 1998-as vállalás alapján korszerű 3D radarállomást kívánt építeni a Zengőn, jórészt a NATO finanszírozásában. Ez egy három magyarországi állomásból álló rendszer része lett volna, a másik két állomás Békéscsaba közelében, illetve Bánkúton már felépült.

KIlátás a Nyugat-Mecsek felé

2001 nyarán a lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12.000 védett növényt ültettek át, de az átültetett növények 90%-a elpusztult. A csata időzítése azért volt fontos, mert a következő napokban lejárt volna az a határidő, amikor még törvényesen lehetett volna fákat kivágni a hegytetőn.

A környezetvédők testükkel védték a kivágandó fákat és amikor közülük valakit elvonszoltak, más állt a helyébe. Az órákig tartó huzakodásnak az vetett véget, hogy a helyiek szervezte riadóláncnak köszönhetően egyre többen érkeztek a hegyre, ráadásul a helyszínen tévékamerák és rendőrök is megjelentek. Egy Greenpeace-aktivista vérző fejéről készült fotók bejárták az országos médiát. A konfliktus a környezetvédők győzelmével ért véget. De a riadókészültséget a helyiek a következő hónapokban is fenntartották.

Kőbánya a Zengő oldalában, Hosszúheténynél

A kormány ezután a radar Tubesen történő felépítése mellett döntött, ami további tiltakozásokat váltott ki. Emiatt Magyarország hosszú ideig nem tudott eleget tenni NATO-vállalásainak. Végül a radarállomás a Tolna megyei Medina közelében épült fel. Ám a Tubesre mégis létesült adóállomás. Kettő is.
Bocz-kereszt (vagy más néven Bárányles-kereszt), amely a Mecsek legmagasabb csúcsa alatt pár száz méterre, a hegy nyugati nyúlványán, egy ritkás bükkösben áll. A viharvert kőtalapzaton egy fémkereszt látható. A talapzaton lévő felirat a Bocz család fohászát örökíti meg. A helyszínhez kötődik a húsvéti bárányles hagyománya. Minden húsvét hajnalán zarándokok és helyiek vonultak fel a kereszthez, hogy megemlékezzenek egy régi legendáról és fogadalomról. A hagyomány szerint egy helyi gazda, Bocz János, a 19. században egy hatalmas hóviharban eltévedt a hegyen a nyájával, és fogadalmat tett, ha megmenekülnek, keresztet állít a helyszínen. Úgy látszik megmenekült.

A csata emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez, amelynek során a pécsváradiak és a hosszúhetényiek külön indulva (a hozzájuk csatlakozó, messzebbről érkezett természetvédőkkel együtt) a hegy tetején találkoznak. A túrámat én is ezen az útvonalon, Pécsváradról Hosszúheténybe tettem meg.

Medvehagyma mindenfelé. A Mecsek az egyik legnagyobb medvehagyma termű vidék. Nincs minden hegységben: Somogy, Bakony, Vértes, Gerecse a fő termőhelyek.

Hármashegy

Hosszúhetény, a Zengő délkeleti lankái és a Hármashegy lába közti völgyekben és dombokon terül el. 3300 lakosú község. A turizmus-vendéglátás, szőlőművelés és a néphagyományok ápolása a legjelentősebb jellemzői. Neve először a többszörösen átírt és kiegészített 1015-ös pécsváradi apátságot megalapító oklevélben szerepel. Később Heten alakban tűnik fel egy 1289-es oklevélben.

HosszúhetényKőmorzsoló óriás - Baráth Gábor, 2021

Az ezeréves Hetény vezér - Bocz Gyula, 2001.

Az óriási szürke mészkő tömbökből kifaragott modern alkotás azt az ősrégi Hetény vezér alakot mintázza, aki a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.

Imádság - Mezei Izabella, 2015.

A pécsváradi apátság felszentelését 1015-ben foglalták írásba. Az alapítólevélben, az egyház szolgálatára rendelt negyven falu között Hosszúhetény is szerepel, így 2015-ben lett 1000 éves az első írásos emlék a településről. Ennek tiszteletére a helyi közösség emlékévnek nyilvánították az évet. Ez alkalomból egy életnagyságú bronz feszületet állíttattak a régi Kálvária domb helyére, a felhagyott kőbánya udvarán.

Ez a feszület nagyon különleges számomra. Semmit nem tudtam kideríteni róla. A 19. századból származhat, Krisztus alakja is egy régebbi szemléletű ábrázolás és a kereszt alsó részén még látható egy pieta ábrázolás, míg az idő fel nem morzsolja.

Wikipédia, bama.hu, Várlexikon.hu, Pécsvárad.hu, AI, köztérkép,

A túra útvonala

vége

A pécsi Barbakán története

Mi az a Barbakán?

A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori vár falának északnyugati sarkánál. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt.

A Barbakán a Szinbád étterem felől 

A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra. Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban látható még barbakán, de van Szlovákiában és a legnagyobb talán, Krakkóban.

 A püspökvár képe 1540-ből. Ennek része a Barbakán. Ezt a rekonstrukciót a Dóm tornyába felfelé mente láttam, mint kiállítási elemet.

Ez a Püspöki várról, a Dómról és a Barbakánról készült szemléletes rekonstrukció Pécs főterén található

Az építmény célja az volt, hogy az ellenségnek a kapu ellen irányuló, merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányba terelje. Így a támadók hosszabb ideig kerülhettek a védők fegyvereinek tűzvonalába.

Itt jól látszik a Barbakán, Körtorony, külön fallal, a védelmi képességek növeléséhez

A felvonókapuval és hátsó híddal ellátott épületet jura-márga mészkőből építették, és körülötte vizesárok húzódott. A 21. század elejei kutatások szerint a barbakánt a 16. században Szatmári György püspöksége idején építették.

A törökök képtelenek voltak maguktól elfoglalni Pécs várát, ám végül mégis az övék lehetett, ugyanis az akkori püspökség elegendő haderő hiányában önként feladta azt, 1543-ban. A kaputorony az évszázadok során elveszítette harci fontosságát, állapota fokozatosan leromlott. 1787-ben az Esze Tamás utca kialakításakor áttörték a várfalat, a várárkot feltöltötték.

Az 1870-es évekre a barbakán környéke gyakorlatilag már Pécs külvárosi részéhez tartozott. A Zsolnay család a 20. század elején teniszpályát építtetett a barbakánárokba, aminek a helyére később kosárlabdapálya került, amelyet télen átalakítottak korcsolyapályává. 1968-ban a barbakán épületét – a régi várfal többi részével együtt – rendbe hozták, és egy évszázad alatt újra a belváros részévé vált.

Kereszt alakú lőrés

A püspöki székháztól délre, az egykori várárok helyén jött létre a Barbakán kert. Ennek végén áll Janus Pannonius szobra, akit Borsos Miklós formázott meg. A legnagyobb magyar humanista költő 1459 és 1472 között Pécs püspöke volt.

Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János, római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista. Csezmiczei János néven született. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Sírja a Dóm altemplomában.

Hiteles képmása nem maradt fenn, ezért a művész nem Janus Pannonius arcát emelte ki, hanem a humanista műveltséget és költészetet jelképező könyvet, amelyet féltőn szorít a szívére. A csaknem eredeti mélységében megmaradt nyugati várárok jelzi, hogy az erősség bevétele milyen komoly akadályok leküzdését kívánta meg az ostromlók

A Szinbád Hotel és étterem a Barbakán mellett, ahol kitűnő ételeket fogyasztottam

Barbakán Hotel *** 

 A Barbakán menti füves területen különböző minőségű és stílusú szobrok vannak kiállítva. Végezetül ebből mutatnék párat:

Ez egy kő cipó

Kuti László - Mindennapi kenyerünk, 2006

1956-os emlékmű, Szatyor Győző 1989-es alkotása

Ez a kő valamilyen irány mutat. Címe: Mérföldkő, Mohácsi András alkotása 2006-ból. A kép közepén egy bástyaszerű építmény és egy hosszú kőfal látható. Ez az Aradi vértanúk útja, a vértanúk szobraival. Erről talán egyszer...

Forrás: Képek – saját; Szöveg – Wikipédia, saját

vége

Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, Pécs

Pécsi tartózkodásom top 5 látnivalójaként már nagyon vártam, hogy felkereshessem. Voltam már itt, kisiskolás koromban. A 4 torony látványa maradt csupán emlékként. Most rászántam az időt és mindent megnéztem, amit lehetett. A főhajót, a Mária és István kápolnákat. Az altemplomot és felmentem a dél-keleti toronyba is. Körbejártam a bazilika környékét, rengeteget fotóztam és elolvastam mindent, amit tudni lehet erről a monumentális épületről és szakrális helyről.

Szent Péter és Szent Pál Székesegyház

Magyarország egyik legjelentősebb műemléke. Az épület méretei: hosszúság: 70 méter hosszú, 27 méter széles. A tornyok magassága: 60 méter (mind a négy torony azonos magasságú). A hajó belmagassága körülbelül 22 méter. Központi eleme a főoltár, amely az itáliai bazilikák stílusát idézi. Faragott márvány, helyenként aranyozott díszítéssel. Négy hatalmas, polírozott márványoszlop tartja a baldachint. A boltozat belső oldalán és az apszisban mozaikok és festmények. Érdekességek a belső térről. A mennyezet 154 darab, egyenként is művészi kidolgozású, festett fa kazettából áll. Altemplom: Az oltár alatt található az ország egyik legnagyobb altemploma (25x21 m és 5 m magas), amely az épület legősibb, 11. századi része.

 Az altemplom alapjait a 4. század végén megépítették (római kori temetőt is feltártak itt). A Pécsi egyházmegye 1009-es alapításakor is már itt egy székesegyház. A krónikák szerint a második székesegyházat Orseolo Péter, 2. magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati részén, őt itt is temették el. Salamon királyt Szent Mór itt koronázta királlyá. 1064-ben tűzvész pusztította. A harmadik székesegyház építése a 11. század végén kezdődött Szent Mór püspöksége idején, és 1140-1180 körül fejeződtek be. A tatárjárás idején a várfal nélküli városban fekvő dómot felgyújtották, majd 1299-ben a muszlim Mizse nádor dúlta föl Pécset, a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. A török hódoltság alatt az épületet mecsetként és élelemraktárként használták, ami súlyos állagromláshoz és a középkori díszítések pusztulásához vezetett.

A 18. század elején Pollack Mihály vezetésével klasszicista stílusban próbálták helyreállítani, de a templom tornyai ekkor még páronként eltérő magasságúak és stílusúak maradtak.

A 19. század végére az épület statikailag annyira meggyengült, hogy Dulánszky Nándor püspök Friedrich von Schmidt tervei alapján a teljes, neoromán stílusú átépítés mellett döntött

Az 1882 és 1891 közötti nagy átépítés során a templomot visszabontották, majd egységes neoromán stílusban építették újjá. Ekkor nyerte el mai, négy egyforma magasságú toronnyal rendelkező, monumentális külsejét, amely a középkori bazilika hangulatát hivatott felidézni.

A dóm főoltára

A pécsi székesegyház főoltára felett emelkedő cibórium (oltárbaldachin) tekintélyes méreteivel uralja a szentélyt. A cibórium csúcsa egy ötemeletes ház magasságának felel meg. A monumentális márványoszlopok 6-7 méter magasak és 5-6 méter széles. A főoltár oltárasztala 1 m magas és 3 m széles, fehér márványból készült. A méreteket tovább hangsúlyozza, hogy az altemplom boltozata miatt a szentély padlószintje 2 méterrel magasabban van a főhajónál. Ezért a főoltár és a cibórium összesen közel 20 méterrel magasodik a templomban álló hívek fölé, ami monumentális látványt nyújt.

A székesegyház belső tere és ez a különleges oltárépítmény több figyelemre méltó részlettel rendelkezik. Az oltár felett egy négy márványoszlopon nyugvó, gazdagon díszített, fedett építmény, az úgynevezett cibórium látható. Ez a megoldás ritka az újkori templomépítészetben, így a pécsi bazilika egyik legkülönlegesebb eleme. A jelenlegi formáját az 1882–1891 közötti neoromán stílusú átépítés során nyerte el. A belső teret aranyozott díszítések, falfestmények és kazettás mennyezet teszi látványossá.

A dóm egyik legdíszesebb része, a Corpus Christi (Úrnapi) kápolna egy részlete. Lotz Károly falfestményei a fal felső részén, az árkádok feletti mezőkben. Ezek a festmények az Eucharisztiához (oltáriszentséghez) kapcsolódó újszövetségi jeleneteket és azok ószövetségi előképeit ábrázolják. A kép bal oldalán, egy emelvényen a díszes, vörös kárpitozású püspöki trónus látható. A kép jobb alsó sarkában sötét tónusú, gazdagon faragott fa kóruspadok (stallumok) sorakoznak. A tér felett lógó monumentális, aranyozott csillár a bazilika 19. századi neoromán stílusú belső világításának jellegzetes darabja. A falakon és oszlopokon megfigyelhető a templom egészére jellemző, kék és arany színekben domináló, geometrikus és indás ornamentika, amely Székely Bertalan és Lotz Károly irányításával készült.

A képen a szentélyének (apszisának) belső terének egy része látható. A középen a Püspöki trónus (Cathedra): Az apszis ívét egy arany betűkkel írt bibliai idézet szegélyezi: „ESTO FIDELIS USQUE AD MORTEM ET DABO TIBI CORONAM VITAE” (Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját).

A felső sávban, az ablakok között és felett arany háttér előtt fehér ruhás angyalalakok láthatóak. Neoromán stílusú festmények a 19. század végi nagy átépítés során készültek. A szentély figurális kifestését Karl Andreä német festő készítette Lotz Károly és Székely Bertalan irányításával. A falakat látványos, függőleges sávokba rendezett, különböző erezetű márványlapok borítják. A trónus két oldalán magas, aranyozott állógyertyatartók állnak, a kép jobb alsó sarkában pedig a sötét fából faragott papi kóruspadok (stallumok) egy része látszik.

Püspöki trón

A szentélyben található, a püspök tanító és kormányzó hatalmát jelképezi. A bazilika 19. századi nagy neoromán stílusú átépítése során készült, összhangban a templom többi berendezésével. Két oldalról aranyozott oroszlánszobrok őrzik, amelyek az erőt és a bölcsességet szimbolizálják. A háttámlája felett egy kagylómotívummal díszített baldachin látható, a tetején pedig egy angyalalak foglal helyet.

A képen látható festmények a főhajó északi falát díszítik. Két szinten láthatók rajta bibliai történetek. Alsó nagy frízen Újszövetségi jelenetek. A kép központi sávjában az Újszövetség eseményei láthatók, amelyek Jézus életét beszélik el. Középen, Jézus megkeresztelkedése látható a Jordán folyóban. Keresztelő Szent János alakja mellett angyalok és tanítványok csoportja jelenik meg. Balra, Jézus tanításaihoz kapcsolódó jelenetek, például a gyermekek megáldása vagy gyógyítások láthatók. Jobbra, További újszövetségi epizódok, köztük Jézus bevonulása vagy tanítványai körében való megjelenései.

A festmény alatt futó latin szöveg („ECCE AGNUS DEI ECCE QUI TOLLIT PECCATUM MUNDI”) közvetlenül a középső jelenethez kapcsolódik: „Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit”.

A felső sávban az ablakok közötti ívekben Ószövetségi jelenetek. Dávid, Salamon és a próféták, az Újszövetség előhírnökeiként jelennek meg. A kazettás mennyezet aranyozott. Minden egyes kazettában egy-egy szent, angyal vagy egyházatya arcképe található, ami az égi dicsőséget szimbolizálja a földi események felett. Ezeket a monumentális hajóbeli festményeket Karl Andreä és Moritz von Beckerath német festők készítették a 19. századi nagy felújítás során.

Szent István-kápolna apszismozaikja

A képen, a dóm északkeleti tornya alatt található Szent István-kápolna apszismozaikja látható. Központi alakja Szent István király. A dicsfénybe burkolt uralkodót kétoldalról két-két hódoló angyal veszi körül az aranyozott háttér előtt. A képen olvasható szöveg (FECIT MIRABILIA IN VITA SUA) a Biblia Sirák fia könyvéből származik, jelentése: "Életében csodákat művelt".

Az alkotás a bazilika 19. századi neoromán stílusú megújulásának részeként készült. A tervező, Friedrich von Schmidt szándéka az volt, hogy a kápolna a középkori keresztény művészet pompáját idézze meg. A képen látható négy alak úgynevezett hódoló angyal, nincsenek névvel megjelölve. A keresztény művészetben az ilyen típusú ábrázolásokon az angyalok, a mennyei udvartartást jelképezik.

A szentély apszismozaikja - Mindenható Krisztus

Krisztus, a mindenség királya, jobbján Szűz Mária: balján Keresztelő Szent János. Tőlük kifelé a bazilika védőszentjei, Szent Péter és Szent Pál. Előttük két hódoló angyal. A templom belső falfestményein olyan híres magyar festők dolgoztak, mint Székely Bertalan és Lotz Károly.

A főhajó másik falán a központi jelenet, nagyon szépen ábrázolja Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, ahol Keresztelő Szent János vizet önt a fejére.

A latin felirat, a festmény alatt futó szöveg: „ECCE AGNUS DEI ECCE QUI TOLLIT PECCATUM MUNDI”. „Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit.”

A főhajó kazettás mennyezete 

A középső nagy rombuszokban: Jézus, Szűz Mária és apostolok, például Szent Péter és Szent Pál láthatók trónoló pózban. A kisebb négyzetekben szentek, angyalok, egyházatyák és vértanúk portréi sorakoznak. Ez a díszítési mód azt a képzetet kelti a templomban állókban, mintha a mennyország tekintene le rájuk.

A képen a rendkívül díszes szószék látható. Alsó részét vörösmárvány oszlopok tartják, a kosár részét pedig zöldes márványberakások és gazdag aranyozás díszíti. A szószék peremén egy kiterjesztett szárnyú, aranyozott sas látható. Ez Szent János evangélistát jelképezi, és egyben a Bibliát tartó pultként is funkcionál.

A templom orgonája

Az orgona az egykori híres pécsi Angster József és Fia orgonagyár alkotása. A templom nyugati karzatán helyezkedik el, és gazdagon díszített, neoromán stílusú homlokzattal rendelkezik. Az orgona feletti mennyezeten és a környező falakon bibliai alakokat és szenteket ábrázoló freskók láthatóak, amelyek a dóm 19. századi nagy rekonstrukciója során készültek. Az ország egyik legjelentősebb hangszere. Legutóbbi (2005–2007 közötti) nagyrekonstrukció óta a következő technikai paraméterekkel rendelkezik: Összesen 6101 darab síp szólaltatható meg rajta. A hangszer 81 regiszterrel büszkélkedhet. Az orgonista 4 manuálon (kézbillentyűsoron) játszhat. A legnagyobb síp hossza eléri az 5 métert, míg a legkisebbé mindössze 5 milliméter. Modern, elektromos vezérléssel működik, és rendelkezik egy különleges visszajátszó rendszerrel is, amely képes rögzíteni és önműködően megismételni az eljátszott műveket.

Mária megkoronázása / Kapisztráni Szent János miséje, a Mária-kápolna déli falán található.

Székely Bertalan a kápolna kifestésére 1887-ben kapott megbízást, és a freskóciklus a magyar szentek legendáit, valamint a nemzet Mária-tiszteletét dolgozza fel.

A freskó két fő részből áll. Felső félköríves mezőben Szűz Mária megkoronázása a mennyben. Az alsó jelenet történelmi eseményt jelenít meg, amely a nándorfehérvári diadalhoz kapcsolódik. A kép a nándorfehérvári csata előtti pillanatot örökíti meg, amikor a keresztény seregek Szűz Mária, a Keresztények Segítsége közbenjárásáért imádkoznak Kapisztráni Szent János miséjén. A kép központi alakjai között felismerhető a kereszttel imádkozó Kapisztrán Szent János és a térdeplő Hunyadi János.

A jelenet alatt olvasható latin felirat: „IN ANGUSTIIS ANTE VICTORIAM AD TAURUNUM OPEM DIVAE PATRONAE IMPLORANT”. Ez magyarul nagyjából annyit tesz: „A szorongattatásban, a nándorfehérvári győzelem előtt az isteni Patróna segítségéért könyörögnek”.

Mária kápolna keleti fala - Szent István koronafelajánlása - Székely Bertalan freskója István felajánlja a koronát a boldogságos Szent Szűznek

A freskó két fő részből áll: A felső részen Szűz Mária látható a trónon a gyermek Jézussal, angyaloktól körülvéve. Az alsó részen a történelmi jelenet Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja a magyar koronát és az országot Szűz Máriának. Ez a mozzanat a magyar történelemben „Regnum Marianum” néven ismert, amikor a haldokló király az egyházat és a népet a „Mennyek Királynője” oltalmába ajánlotta.

A kép alján futó latin felirat („HUNGARORUM APOSTOLUS DEI GENITRICEM PATRONAM HUNGARIAE INSTITUT”) „A magyarok apostola Isten szülőjét Magyarország pártfogójává tette.”

Mária kápolna déli fal - Szent Margit kolostorba vonul a Nyulak szigetén - Székely Bertalan freskója

A gyermek Margitot szülei, IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné a Nyulak szigetén (a mai Margit-szigeten) lévő domonkos kolostorba viszik. A királyi pár a tatárjárás idején tett fogadalmat, miszerint születendő gyermeküket Istennek ajánlják az ország megmeneküléséért.

A kép alján látható szöveg: „PRO REGNI INCOLUMITATE PATRONAE H DEVOTA CLAUSTRO DATUR” Pro regni incolumitate. „Az ország megmaradásáért Magyarország Patrónájának felajánlva kolostorba adatik.

Altemplom - Krisztus dicsfényben áldást oszt, kezében az evangéliummal

Az altemplom egyik domborműve, az északi altemplomi lejáróban található, és a 19. század végi (1887–1891) nagy rekonstrukció során készült. A központi alak, Krisztus, dicsfényben (mandorlában), aki egyik kezével áldást oszt, a másikban pedig egy könyvet (az evangéliumot) tart. A jeleneteket Zala György szobrászművész készítette Czobor Béla művészettörténész ikonográfiai programja alapján. A román kori díszítési módot követi, de a 19. századi historizáló stílus jegyeit hordozza magán. Az altemplom lejáróit összesen 21 hasonló jelenet díszíti, amelyek bibliai eseményeket és szenteket ábrázolnak

Altemplom - Ádám és Éva teremtése, illetve bűnbeesése

A Székesegyház altemplomának egyik domborműve. A domborművek a 19. század végén készültek, korábbi román kori stílusjegyek alapján. A képen látható jelenet Ádám és Éva teremtését, illetve bűnbeesését ábrázolja. A Székesegyház belseje híres a részletgazdag freskóiról és szobrairól. A dóm közelében találhatók az UNESCO Világörökség részét képező ókeresztény temetői építmények.

Az északi altemplomi lejáró román kori stílusú, aranyozott domborművei

Az alakok az Ószövetség pátriárkáit és a világ teremtésétől a választott nép történetéig tartó bibliai jeleneteket ábrázolják. A ma látható formájukat a 19. század végén nyerték el, amikor Zala György szobrász az eredeti töredékek alapján rekonstruálta a teljes sorozatot. Ezek a faragott, festett és aranyozott reliefek a székesegyház legfontosabb szobrászati emlékei közé tartoznak. Az eredeti domborművek megalkotása az 1170-es és 1180-as évekre tehető. A domborművek különlegessége a gazdag aranyozás és a mélykék háttér, amely kiemeli a figurák plasztikusságát az oszlopokkal tagolt ívek alatt. A fülkékben álló magányos alakok a zsidó nép nagy alakjait ábrázolják. Ezzel szemben a déli lejáró (a templom túlsó oldalán) már az Újszövetséget, Jézus gyermekségét és Sámson történetét mutatja be.

Dulánszky Nándor pécsi püspök (1829–1896) síremléke a székesegyház altemplomában található. A neoreneszánsz stílusú emlékmű központi eleme a püspök fehér márványból faragott mellszobra, amelyet gazdagon aranyozott, virágmintás keret övez. Alatta latin nyelvű felirat olvasható, amely megemlékezik a püspökről, aki a dóm 19. század végi nagy rekonstrukcióját irányította. Püspöki székében 18 évet ült. Fehér márványból készült mellszobrát Kiss György (1852–1919) neves magyar szobrászművész készítette, aki baranyai születésű művész volt és ő készítette a székesegyház déli homlokzatán látható apostolszobrokat is.

Dulánszky Nándor püspök díszsírhelye

A fekete-arany építmény, a püspök díszes kőtumbája (díszsírhelye), amely felett a mellszobor őrködik. Ez a síremlék együttes a székesegyház altemplomának nyugati falánál helyezkedik el.

Janus Pannonius, a híres humanista költő és pécsi püspök síremléke a dóm altemplomában

A költő földi maradványait 1991-ben, az altemplom felújítása során találták meg. Az azonosítást egy a sírban talált pápai bulla ólompecsétje, majd a 2008-as antropológiai vizsgálatok tették biztossá. A maradványokat 2008. október 21-én helyezték örök nyugalomra ünnepélyes keretek között. A nyughelyet Rétfalvi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész carrarai márványból készült alkotása jelöli.

Janus Pannonius a magyarországi humanizmus legkiemelkedőbb költője volt, akit Mátyás király nevezett ki pécsi püspökké 1459-ben. Itteni tartózkodása alatt Pécs az európai szintű műveltség és irodalom egyik legfontosabb központjává vált, ahol latin nyelvű elégiáiban és epigrammáiban a hazai tájat és saját vívódásait is megörökítette.

A leghíresebb részlet, amelyben a pécsi püspökséget és annak szellemi rangját említi, miután itáliai tanulmányai után hazatért:

 "S eddig a szittya hazát csak a barbár hírneve lakta,

Most a mienknek mond a világ is, a latin is már,

Mert te velünk vagy, s áltatod itt a nemes tudományt."

– (Részlet a Pannon dicsérete című verséből)

Ebben a versében Janus büszkén hirdeti, hogy Pécs (és Pannónia) az ő munkássága révén vált az európai humanista kultúra egyenrangú részévé.

 Az altemplom csodás belső tere

Pápai látogatás. 1991-ben Szent II. János Pál pápa ellátogatott a székesegyházba is imádkozni. Erre emlékeztet egy emléktábla, amely megörökíti a látogatás tényét és azt, hogy a pápa ekkor emelte a székesegyházat "basilica minor" rangra. A basilica minor (kis bazilika) egy kitüntető cím, amelyet a pápa adományozhat.

A pécsi székesegyház déli oldalán, a bejárat közelében található az az emléktábla, amely megörökíti Szent II. János Pál pápa 1991. augusztus 17-i látogatását. A pápa ezen a napon nemcsak meglátogatta a várost, hanem a székesegyháznak adományozta a megtisztelő basilica minor címet is. Ez volt az első alkalom a történelemben, hogy a római katolikus egyház feje Magyarországra és Pécsre látogatott. A pápa a közeli pogányi repülőtéren celebrált ünnepi szentmisét több százezer hívő előtt, majd a székesegyházban is imádkozott. A látogatás a rendszerváltás utáni Magyarország számára a lelki megújulás és a világhoz való nyitás egyik legfontosabb szimbóluma volt.

A dél-keleti torony harangjai

A Székesegyház délkeleti (a Dóm tér felől nézve jobb oldali) tornyának harangjai. A Szent Pál-harang a legnagyobb ebben a toronyban. Súlya: 1697 kg. 1804-ben öntötték. Szent Ferenc-harang: Súlya: 1160 kg, 1949-ben készült. A Mária-harang, (vagy Magyarok Nagyasszonya): 700 kg, 1949-ből. A toronyban lévő három harang úgy van összehangolva, hogy együtt egy harmonikus C-dúr hármashangzatot (C1 - Esz1 - Gesz1/Fisz1 környéke) alkossanak a többi torony harangjaival együttműködve. Ez a három harang adja a pécsi dóm harangjátékának a „közepét”. Amikor mind a négy torony összes harangja (összesen 12 db) megszólal, az Európa egyik legszebb és legösszetettebb harangzúgása.

A délkeleti torony az, amelyik a látogatók számára is nyitva áll. 133 lépcsőfok leküzdése után, a harangok szintje felett található a kilátóterasz, ahonnan 360 fokos panoráma nyílik Pécs belvárosára, a Mecsekre és tiszta időben akár a Villányi-hegységig is el lehet látni.

Péter-harang

A Péter-harang, a Bazilika legnagyobb, közel 4 tonnás harangja, a délnyugati toronyban található. Ezt Weinbert Péter öntötte 1819-ben Pécsett, és csak a legnagyobb egyházi ünnepeken szólal meg. Nem látogatható. Lengésekor akkora az erőhatás, hogy olyankor még a falak is nagy terhelést kapnak.

A Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház déli homlokzatát díszítő apostolszobrok

A pécsi székesegyház déli homlokzatán látható apostolszobrok története gazdag, mivel az idők során három különböző szoborcsoport is váltotta egymást a tetőperemen. A folyamatos cserék oka a felhasznált kőanyag gyors pusztulása volt.

Az első sorozatot egy helyi kőfaragó, Bartalits Mihály (1854): készítette homokkőből. De ez az anyag nem bírta az időjárás viszontagságait. Kiss György szobrai (1891) a székesegyház nagy átépítésekor (Pollack Mihály tervei alapján) készültek szintén homokkőből és alig 70 év alatt annyira tönkrementek. A ma is látható modernista stílusú, letisztult alakokat Antal Károly szobrászművész alkotta meg (1961–1963), az előző szobrok gipszmásolatai alapján.

A szobrok magassága 4 m. Az apostolok sorrendje, ha szemből nézzük a déli homlokzatot a Dóm tér felől, balról jobbra: Szent Péter, székesegyház egyik védőszentje. Aztán Szent Pál, Szent András (András-kereszt), Idősebb Szent Jakab, Szent János, Szent Tamás, Szent Fülöp, Szent Bertalan, Szent Máté, Ifjabb Szent Jakab: Jellemzője a ványolóbot, Szent Júdás Tádé, Szent Simon. A képen, amit a templomtoronyból készítettem, az első kilenc szobor látszik, Szent Pétertől Szent Mátéig.

Ez a barokk stílusú épület, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár és a Székesegyházi Plébánia otthona. A Székesegyház délkeleti oldalánál, a Püspöki Palotával szemben található. 1780-ban épült Antonio Giuseppe Sartori tervei alapján, eredetileg káptalani székházként. Homlokzatának legfeltűnőbb eleme a középső részen elhelyezett nagyméretű óralap, amelyről a látogatók könnyen felismerhetik. Ma itt őrzik a Pécsi Egyházmegye történelmi iratanyagait, és az épület kutatóteremként is funkcionál.

A Liszt Ferenc szobra

A székesegyház mellett álló Liszt Ferenc-szobornak közvetlen köze van a zeneszerző pécsi látogatásához és a dómban tartott koncertjéhez. Varga Imre 1983-ban felavatott alkotása a Püspöki Palota egyik erkélyén látható, és annak állít emléket, hogy Liszt Ferenc 1846. október 24-én érkezett Pécsre Scitovszky János püspök vendégeként. A szobor éppen azt a pillanatot örökíti meg, amikor a zeneszerző kihajol a palota erkélyéről, hogy üdvözölje az őt ünneplő tömeget. A koncert október 25-én volt. A pécsi tartózkodása alatt kezdte el komponálni híres egyházi művét, a Missa solennist, amelyet eredetileg a pécsi dóm felszentelésére szánt (ezért is emlegetik néha „Pécsi miseként”), bár végül az esztergomi bazilika 1856-os avatására készült el teljesen. A szobor tehát nemcsak a világhírű művész előtt tiszteleg, hanem pontosan azon a helyszínen áll, ahol Liszt egykor megszállt.

Pécsi anzix a dóm déli-keleti tornyából

Ez a környék Pécs Mecsekoldal nevű városrészéhez tartozik, közvetlenül a történelmi belváros északi határán. Balra fenn, a Kálvária-kápolna. Fehér, kerek épület egy kis toronnyal. Ez Magyarország egyik legkorábbi klasszicista stílusú körtemploma, a Kálvária-dombon áll. A kép előterében és közepén domináló nagy, piros tetős épületegyüttes, Gizella Hotel és Étterem. A háttérben a Havas Boldogasszony-templom is található. A domboldalon és a házak között felfedezhetők a történelmi belvárost övező középkori városfal maradványai.

Forrás –Katolikus lexikon, Magyar Kurír, Wikipédia, AI, Köztérkép, Országos Széchényi Könyvtár, Pécsi Tudományegyetem, Panadea.com, saját

vége