KIlátás a TV -oronyból

Gerinctúra a Közép-Mecsekben

A Közép-Mecsek a hegység turisztikailag leglátogatottabb és geológiailag egyik legváltozatosabb része, amely közvetlenül Pécs északi határában húzódik. Legmagasabb pontja a Tubes (611 m), de ide tartozik a Kis-Tubes (581 m) és a tévétoronynak otthont adó Misina (535 m) is.

Főként triász kori mészkő építi fel, amelynek köszönhetően a felszínen látványos karsztjelenségek, például a Kis-Tubes sziklagyepes területe a kilátópont körül, a Melegmányi-völgy mésztufa-lépcsői és vízesései alakultak ki. Északi részén jura kori kőzetek, köztük kőszéntelepek is megtalálhatók. Innen bányászták a feketeszenet.

Kilátás a TV-toronyból

A terület szubmediterrán jellegű, különleges flórával rendelkezik. Olyan ritka, védett fajok élnek itt, mint a pécsi zergevirág, a bánáti bazsarózsa vagy az illatos hunyor. Ottjártamkor a hunyor sok helyen zöldellett. Állatvilágából kiemelkedik a mecseki őszitegzes (kinézetre légy és molylepke keveréke, kisebb bögöly méretű!) és számos denevérfaj, amelyek a kiterjedt barlangrendszerekben lelnek otthonra. A Mecseki őszitegzest sikerült közelről megnéznem, mert másnap reggel az egyik zoknim szárán pihent a hotelszobámban.

A Misina-tető a Közép-Mecsek egyik legismertebb, 535 méter magas csúcsa, amely közvetlenül Pécs városa felett magasodik. Itt található Magyarország legmagasabb építménye, a 197 méter magas pécsi TV-torony, amelyet 1973-ban adtak át. A torony kilátószintjéről és üvegfalú presszójából lenyűgöző panoráma nyílik a városra és a környékre.

A közelmúltban megújult Misina TetőPont egy modern családi és mozgásközpontot kínál a látogatóknak, játszótérrel és túraútvonalakkal kiegészítve. Helyi járatú busszal lehet feljutni a tv toronyhoz. A helyszín népszerű kiindulópontja a mecseki kirándulásoknak. Az én gerinctúrám is innen indult. A TV-torony alatti buszfordulótól induló sárga sáv jelzésen kell ösvényre térni. 

Az első nevezetes pont, amit elérek a Rotary emlékkő, amely egyben lehetőség is, egy panorámás tanösvény, a Rotary körsétányra rátéréshez, de én eredeti tervemnél maradok. Egy kényelmes, viszonylag sík, kb. 1,5–2 km-es erdei séta, ami nagyjából 20-30 percet vesz igénybe, elérjük a Kis-Tubes (577 m) panorámapontját.

Medvehagyma és a virágzó som

Zöld hunyor

Hóvirág és odvas keltike

Széles, jól járható túraútvonal, rengeteg a medvehagyma. Sok a hóvirág. Nagyon hosszú szára van. Nem ilyenekkel szoktam találkozni. Mindenfelé látom a zöld hunyort, ibolya is itt-ott. Sárgába borult a som. Március 12-e van. Egy tájba illesztett kilátóhoz jutok.

Kilátás a Kis-Tubesről

1959-ben épült, teraszos kőkilátó (más néven könyöklő), amely a hegyoldalba simul. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás Pécs nyugati részére, a Jakab-hegyre és tiszta időben a Villányi-hegységre. Padok és asztalok várják a kirándulókat, ideális helyszín egy rövid erdei piknikhez.

A sárga jelzésen továbbhaladva újabb 15 perc alatt elértem a János-kilátót. A Közép-Mecsek legmagasabb pontjára, a Tubes 611 méteres csúcsára értem. Itt egy 22 méter magas, 2001-ben épült őrtoronyszerű kilátó áll, amelynek legfelső szintjéről teljes, 360 fokos körpanoráma nyílik.

Közelében adótorony mindkét irányban. A Mecsek ezen részén mindenhol adótorony van. Az egyik a Yettel-é, a másik katonai. A Zengőre is akartak telepíteni, a NATO. Erről szól a Zengői csataként elhíresült esemény, de erről majd a Zengőről szóló bejegyzésben írok.

Egy csomóponthoz érek. Itt található a túra egyik legérdekesebb látnivalója, az Erdész-emlékmű. további nevei: Honfoglalás és Hét vezér emlékmű. Épült Tóth Aladár tervei alapján, a Honfoglalás 1100. évfordulójára, 1996-ban. A Mecsekben található 7 kőzetből (gránit, szürke mészkő, rózsakristályos mészkő, zöldkristályos mészkő, vörös homokkő, andezit, fonolit) épült, és a 7 magyar törzs (Nyék, Megyer, Kér, Keszi, Tarján, Jenő, Kürtgyarmat) egységét jelképezi.

Rátérve a zöld csúcs jelzésre, a Csörgey Titusz emlékkőhöz érek, aki magyar ornitológus, festőművész, Herman Ottó tanítványa, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő természettudósok közé emelkedett. Az erdei emlékhely közvetlenül a Lapisi kereszt és a Sós-hegy közötti szakaszon található.

A következő pont Lapisi kereszt, a Közép-Mecsek fontos tájékozódási pontja, ahol a hegység északi és déli oldalát összekötő utak találkoznak. Az eredeti fakereszt már elkorhadt, Legutóbb 2020 körül kapott teljesen új szerkezetet. A Remeterétet és Árpádtetőt összekötő műút, valamint több fontos turistaút csomópontjában áll.

Továbbhaladva elérem a Sós-hegyet (424 m). A Misina és a Tubes szomszédságában, a Mecsek déli oldalán található, és az egyik legizgalmasabb kilátópont a környéken. Különleges, kőből készült, bástyaszerű építmény áll a csúcson. Formája a középkori őrtornyokat idézi. Innen nyílik az egyik legjobb rálátás a TV-toronyra, alatta pedig Pécs nyugati városrészei (Uránváros) terülnek el. Sokkal csendesebb és vadregényesebb, mint a TV-torony környéke, így tökéletes, ha elkerülnéd a tömeget.

Tovább haladva, még mindig sok a medvehagyma, szerpentines ösvényeken ereszkedem, a Nagy Deindol-völgy oldalában kék-piros és sárga jel is itt vezet, míg elérek a Mandulás parkba, Pécs egyik legnépszerűbb családi pihenő- és kirándulóközpontjához, amely a Misina-tető lábánál, a város és az erdő találkozásánál fekszik.

Totemoszlop Mandlás park 

Erdei játszótér, tornapálya, kondiösvény, futóutak, van itt minden! Baráth Gábor fafaragó művész madár és totem szobrai díszítik a parkot. Kék cinege és Széncinege, Vörösbegy, Csuszka, Erdei fülesbagoly, Fekete rigó, Zöld küllő, a Mecsek jellegzetes madarai. A megújult parkban, a madárfigurák mellett egy totemoszlop is látható, amelyen az erdei hierarchia szerint egymás felett sorakoznak a Mecsek jellegzetes állatai.

A Roboz-pihenőt elérve fontos pontot érintünk, itt már délre fordulunk a város irányába, az úgynevezett Kardos útra. A Roboz pihenő, Roboz József bankfiók-igazgató 1928-as hirtelen halálára emlékezik, aki a Pécsi Rotary Club tagja és nagy természetjáró volt. A Kardos út pedig a Mecsek Egyesület első elnökének, Kardos Kálmán egykori ügyvéd, országgyűlési képviselő, főispánnak állít emléket, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a hegység turistaút-hálózatának és kilátóinak kiépítésében.

A meredek szerpentinen sárga csúcs jelzésen, elhaladunk a Kardos úti kulcsosház mellett, még érintjük a László pihenőt és elérkezünk túránk egyik legérdekesebb helyéhez, a Mecsek kapujához. Egy 1936-ban emelt, várkapura emlékeztető kőépítmény a Hunyadi úti kanyarban, amely szimbolikusan megnyitja az utat a városból a hegyi szerpentinek és a TV-torony felé.

Az építmény Weichinger Károly építészeti remekműve. Eredetileg turisztikai pihenőhelyként és esőbeállóként szolgált, stílusa pedig szervesen illeszkedik a közeli Pálos templom építészetéhez, mert a tervező ugyanaz.

Az 1956-os szabadságharc egyik legfontosabb pécsi helyszíne is, ahol a „Mecseki Láthatatlanok” vívták hősies küzdelmüket a szovjet tankok ellen. Ma a kapu népszerű kiindulópontja a túráknak, falán emléktábla hirdeti a múltat.

Lesétálva a Hunyadi úton a Magyarok Nagyasszonya templom található, amelyet a helyiek egyszerűen csak Pálos templomként ismernek és szeretnek. Innen már a városi túra folytatódik, de a gerinctúra és a Pécsre levezető szerpentin túra ezen a ponton végetért.

Séta a Tubes felé 

Még sok élmény és megmutatni való vár publikálásra, hiszen a Mecsek és Pécs bőkezűen kínálja értékeit. Ha tetszett ez a kaland, kövesd majd azokat is.

 Kilátás a Tubesről

vége

A következő mecseki túrabeszámoló a Zengőről fog szólni. 

Panoráma a Csere-hegyi kilátóról

Balatonalmádi - Alsóőrs, Kilátóról kilátóra

Szombaton folytattam a 3 éve elkezdett túrasorozatomat, a Balatonfelvidék teljes bejárását. Ez alkalommal a Balatonalmádi és Alsóőrs közötti hegyeket jártam végig, kilátóik felkeresésével és egy kicsit körülnéztem Alsóőrs kikötője környékén is. Az éledő természet és a Balaton vízfelszínének folyamatos színváltozása igazi élmény volt. Almádiban felkapaszkodva a Felső - hegyre két kilátó is adja magát, az Óvári messzelátó és a Felső-hegy tetején található geodéziai torony. Ez nagy óvatosságot igényel, aki nem biztos magában, ne próbálja meg. Ez után a Csere - hegyi kilátó torony következett, majd az Alsó-hegy oldalában található régi kőfejtő. Végül az Alsóőrs jelképének számító Somlyó-hegyi kilátó.

A kiállított gőzmozdony és a kőhíd Balatonalmádiban található. Az egykori Veszprém–Alsóörs vasútvonalnak állít emléket, amely 1909 és 1969 között üzemelt. A vonalat hivatalosan gazdaságtalanság miatt szüntették meg több mint 50 évvel ezelőtt. Megnézhetjük a MÁV 375-ös sorozatú mellékvonali gőzmozdonyát. Ez a típus a magyar vasúttörténet egyik legsikeresebb mellékvonali mozdonya volt. Az emlékmű egy eredeti vasúti felüljárón kapott helyet, vörös homokkőből készült, amely alatt ma is közút vezet át.

Óvári messzelátó, Balatonalmádi

Történetét itt olvashatod!

Rálátás Balatonalmádira

Balatonalmádi területe 49,88 km² . Érdekesség, hogy ennek a területnek körülbelül a háromnegyedét a Balaton vízfelülete teszi ki. Lakossága 10 172 fő (2025). A népességszám növekszik. Népsűrűsége 205 fő/km². A város négy fő részre tagozódik: a központi Almádira, Vörösberényre, Budatavára és Káptalanfüredre.

Úton a Felső-hegyre. Ez egy több, mint 100 éves felújított villa.

Felső-hegyi geodéziai torony, 4 emeletes, a padozata hiányos, helyenként a korlát is hiányzik!

Felső-hegyi geodéziai torony Alsóörs és Felsőörs között, a 284 méter magas Felső-hegy tetején található. Fontos tudni, hogy ez nem hivatalos kilátó, hanem egy mérőtorony. Az 1970-es és 80-as években épült vasbeton tornyok egyike, amely eredetileg földmérési célokat szolgált. A geodéziai mérőtornyok többségéhez hasonlóan a belépés életveszélyes is lehet. Bár népszerű kirándulási célpont a túrázók körében, hivatalosan nem látogatható és nem rendelkezik kilátóterasszal.

Kilátás a torony tetejéből

A gyönyörű Balatonfelvidék

Csere-hegyi kilátó

A vöröshomokkőből, reneszánsz stílusban épült kilátót 1935-ben adták át az Alsóörs és Balatonalmádi-Káptalanfüred között magasodó 298 méter magas Csere-hegyen. Eredeti neve Horthy Miklós-kilátó volt, melyet az 1950-es években Szabadság-kilátóra kereszteltek. Jelenleg nincs politikai töltetű neve. Az ilyen épületeket, turisztikai célpontokat természettudósokról kellene szerintem elnevezni. Ez volt a Balaton-felvidék első kőből épült kilátója. 2003-ban újították fel, több turistaút is keresztezi, népszerű a kirándulók körében. Kiépített szabadidő park van itt, állandó gondnoksággal.

 A Balatonfelvidék a Bakony és a Keszthelyi hegység között húzódó alacsony hegység, 200-400 m magas hegyekkel, amely a Balaton északi partja mentén húzódik. Van egy északi vonulata Veszprémfajsztól a Káli- medecéig és egy déli vonulata Nagyjából Balatonfűzfőtől majdnem Keszthelyig. A kettő között medencék találhatóak, mint a Tapolcai-, vagy a Káli-medence. Legszebb látnivalói a tanuhegyek, amelyeket az elmúlt 3 évben végiglátogattam. Most a Balaton felett közvetlenül húzódó déli vonulatot járom be.

Kilátás a Csere-hegyről

Vöröshomokkő bánya, Alsó-hegy

Az alsóörsi vöröshomokkő határozza meg az ófalu hangulatát, a templom kerítését és a környék építészeti stílusát. Nagyjából 250 millió éves, a földtörténeti perm időszakban keletkezett, amikor a területet még sivatagi éghajlat jellemezte. A jellegzetes színét a benne lévő vas-oxid (hematit) adja. Rendkívül ellenálló.

Épülő szabadtéri színpad

A kő természetes háttér sugárzása magas. A perm időszaki vörös homokkőben az átlagosnál magasabb a természetes radioaktív elemek, elsősorban az urán és a tórium koncentrációja. A kőzetben lévő urán bomlása során radon szabadul fel. Ez a gáz a szabadban gyorsan elillan, de a belőle épült, rosszul szellőző pincékben vagy régi házakban felhalmozódhat. A sugárzás mértéke nem egészségkárosító a normál mindennapi élet során. A Balaton-felvidéken mért értékek magasabbak az országos átlagnál, de elmaradnak az egészségügyi határértéktől. Régebben vizsgálták a vörös kőből épült házakat, és azt javasolták, hogy a hálószobákban érdemes gyakrabban szellőztetni a radon miatt, de bontási kötelezettséget soha nem írtak elő. Érdekesség, hogy a vörös homokkő sugárzása valójában egy geológiai ujjlenyomat, amely segít a szakembereknek a kőzet korának és eredetének pontos meghatározásában. A geológia tanárom többször említette annak idején, hogy aki igénybe szeretné venni a nyugdíját, ne lakjon hosszútávon ilyen kőből épült házban. 

Jelzésválaszték, ki mit  szeretne

Mi van ott az ágak mögött?

Sikátor Alsóörs tetején, útban a Somlyó-hegyre

Útközben még egy szelfi.

Kilátás Tihany felé 

Alsóörs-Lovasi Református Társegyházközség temploma 

Alsóörs területe 33,34 km². Ebből a belterület csupán 2,7 km². A jelentős méretű külterületet a Balaton, nádasok, szőlőhegyek, erdők teszik ki. Lakossága 2093 fő. Népsűrűség 61 fő/km². A lakosságszám az elmúlt évtizedben növekvő tendenciát mutatott. 2013-ban még csak 1591 fő volt, ami a Balaton-parti agglomeráció népszerűségét tükrözi.

A Harley-Davidson faszobor, a település és a motoros közösség barátságának jelképe. A kikötő bejáratánál található. Az alkotás az egykori alsóörsi Open Road Fest motoros fesztivál emlékére készült. Alkotója Gáborecz István láncfűrészes faszobrász. Több szakaszban készítette. A motor egy nagyjából életnagyságú, fából faragott Harley-Davidson Fat Boy. A szobrot 2017-ben avatták fel a 18. Open Road Fest alkalmából. 2018-ban egészült ki az alkotás egy motoros alakkal, amit a magyar Harley-társadalom egyik meghatározó alakjáról formáztak. 2019-ben a szoborcsoport egy Alsóörs zászlaját tartó, a motor hátsó ülésén ülő női alakkal lett teljes. A szobrot speciális technikával, nagyrészt STIHL láncfűrészekkel faragták ki tömör fahasábokból

Alsóörs kikötő, több mint 175 éves múltra tekint vissza. Történetének legfontosabb dátuma 1846. október 21. Ekkor kötött ki itt először a Kisfaludy, a Balaton legelső gőzhajója. Ez óriási esemény volt, hiszen Alsóörs ezzel bekapcsolódott a tó vérkeringésébe. Ezt az eseményt hirdeti a parkban látható horgony-emlékmű is. A 19. század végéig a kikötő nemcsak a személyforgalomról, hanem a teherhajózásról is szólt. Innen szállították el hajóval a híres vörös homokkövet, amelyet a helyi bányákban fejtettek. A halászok számára is fontos bázis volt, a part menti nádasok és a mélyebb vizek találkozása ideális terepet biztosított. Jelenleg Siófok és Balatonfüred irányába menetrendszerű járat közlekedik főszezonban. Számos yacht és vitorláskikötője, akár 7-800 hajó befogadására is alkalmas.

Balatoni gőzhajózás emlékműve, amely közvetlenül az alsóörsi hajóállomás mögötti parkban található. Az emlékművön lévő márványtábla azt a történelmi pillanatot örökíti meg, amikor 1846. október 21-én a Balaton első gőzhajója, a Kisfaludy, először kötött ki Alsóörsön. 

 A túra térképe. 13 km, 380 m szint.

Forrás: saját, Wikipédia, AI, köztérkép, Google maps, OpenStreetMap-Útvonaltervező.

vége

Zsolnay enteriör 

Pécs ezer színe: Kalandozás a Zsolnay porcelán világában

Zsolnay Múzeum

Pécs városa elválaszthatatlan a Zsolnay névtől, amely nem csupán egy világhírű kerámiát, hanem egy egész városrészt és életérzést jelöl. A Zsolnay család innovációja és művészete a 19. században örökre megváltoztatta a magyar iparművészetet.

Zsolnay Vilmos - Csendélet, 1879 körül

Zsolnay Vilmos nem csupán egy gyáros volt, hanem egy igazi kutató, aki egy kis pécsi fazekasműhelyből teremtett világhírű birodalmat. Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Sok időt töltött a kemencék mellett, hogy tökéletesítse termékei alapanyagát, a fagyálló pirogránitot és a színváltó eozint.

A pirogránit az 1880-as évek elején kifejlesztett, rendkívül tartós, fagyálló és kemény Zsolnay kerámiafajta, amelyet magas hőfokon égetnek. Nevében a pyro a tűzre, a gránit a kőszerű szilárdságra utal. Gyakran használják épületkerámiaként, dísztárgyként, valamint elegáns ajándéktárgyként is.

Az eozin egy különleges, színjátszó, fémesen csillogó kerámiamáz, amelyet a Zsolnay gyár fejlesztett ki az 1890-es években Wartha Vince és Petrik Lajos munkássága révén. Az aranytól a zöldig változó árnyalatú, Hajnalpírnak is nevezett máztechnikával készült porcelánok, a magyar iparművészet világhírű, egyedi darabjai. Az eozin Éószról, a hajnal istennőjéről kapta a nevét.

Zsolnay Miklós, Ligeti Milkós szobra 1920 körül

A család hírnevét nem egyedül, hanem gyermekeivel közösen építette fel, ami a Zsolnay-siker egyik titka volt. Zsolnay Vilmos fia, Miklós a zseniális üzleti stratéga, aki a gyár kereskedelmi hálózatát világméretűvé bővítette. Zsolnay Teréz és Júlia, a lányai, a művészi lelket adták a márkához. Teréz a népművészeti motívumokat gyűjtötte és dolgozta fel, Júlia pedig a keleti stílus és a szecesszió egyik legfontosabb tervezője lett.

A múzeum épülete a belvárosban, a Káptalan utca 2. alatt található. Ez Pécs legrégebbi lakóháza. Itt indult el az első kis manufaktúra, de lakhelyként inkább csak ideiglenesen szolgált a kezdeti időkben. A család 1928-ban, Vilmos születésének 100. évfordulójára alapított itt múzeumot, hogy méltó helyen mutassák be a gyűjteményt.

Az igazi családi fészek, a Zsolnay Negyedben volt, a mai Zsolnay Kulturális Negyed területén, a gyár közvetlen szomszédságában. Ott álltak a lakóvilláik, mint például a Sikorski-villa (Sikorski Tádé, lengyel építész, Júlia férje), ahol a magánéletük zajlott, és ahol a gyerekek is felnőttek. A családnak, a belvárosi a Széchenyi téren is voltak házai, ahol a híres Zsolnay-bazár és kereskedés működött.

Székely Bertalan - Zsolnay Vilmos portréja, 1894

Visszatérve a múzeum épületére: Először egy 1324-es oklevél említi. Ekkor a pécsi káptalan birtokában volt, és az egyházi méltóságok szálláshelyeként szolgált. Később az épület az úgynevezett nagypréposti ház lett, vagyis a püspök utáni legmagasabb rangú egyházi vezető lakott itt. Viszonylagos épségben vészelte át a török hódoltság korát, megőrizve gótikus és reneszánsz részleteit. A család 1854-ben vásárolta meg az ingatlant. Innen költöztek a Zsolnay Negyed területére, az épület pedig megmaradt a család reprezentatív kincstárának.

A család sorsa a 20. század viharaiban nehézzé vált. A háborús időkben és az államosítás küszöbén hősiesen próbálták menteni az örökséget. A legértékesebb darabokat, ritka vázákat, a kísérleti mintapéldányokat falak mögé rejtették, vagy elásták a gyár területén. Ennek köszönhetően a gyűjtemény legjava nem semmisült meg, vagy szóródott szét a világban és ma is látható. 

A háború után a gyárat államosították, a nevet pedig elvették tőlük. A családnak ma is élnek leszármazottai. Közülük a legismertebb Zsolnay Teréz dédunokája, Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia, aki aktívan ápolja a családi hagyományokat.

A Káptalan utcában található Zsolnay Múzeum lenyűgöző tárlata végigvezet minket az eozinmázas dísztárgyak és a finom porcelánok fejlődéstörténetén. Itt testközelből láthatjuk azokat a remekműveket, amelyek egykor a világkiállítások díjait sorra nyerték. 

Az épület udvarán reneszánsz kori kövek és Zsolnay szobrok is láthatóak. Ott jártamkor még lefóliázott, téli állapotukban vártak a tavaszra. A bejárat felett, a homlokzaton található dombormű Antonio Giuseppe Sartori (1714-1792) olasz szobrász alkotása.

Szinte megszámlálhatatlan mennyisségben látunk itt csodás dísztárgyakat és kültéri épületdíszek mintáit is. Van ebben logika, nem ömlesztve vannak elénk tárva.

 Rippl-Rónai József - Farkasné a festőműhely vezetője, 1897

A népművészeti ihletésű korsók, a gyökerek keresése. Júlia és Teréz kezdetben a magyar néprajzi motívumokat kutatták fel. Falvakat jártak, hogy megmentsék a pusztuló motívumkincset és beemeljék az illusztrációtárba. 

Lótusz sorozat

A perzsa és izmiki stílusú tálak. Fémes lüsztermázzal készült, kék-fehér vagy vörös ornamentikájú edények. A különleges „izmiki vörös”, amelyet évszázadokig senki nem tudott utánozni. A tálakon megjelenő dús virágmotívumok – a tulipánok, szegfűk és hyacinthok – a török kertek hangulatát idézik. 

Az egyiptomi hatás, amely Zsolnay-gyár egyik legizgalmasabb korszaka. Szorosan kötődik a 19. századi orientalizmushoz és Zsolnay Miklós utazásaihoz. A tervezők nem csupán a lótuszvirág-motívumokat, szkarabeuszokat vették át, hanem az eozinmázzal sikerült reprodukálniuk azt a különleges, fémes csillogást is, amely az ókori egyiptomi fajansztárgyakat idézi.

Kiemelkedő darabok a szfinxeket ábrázoló dísztálak és az egyiptomi istenalakokkal díszített vázák, amelyeknél a sötétzöld és arany eozin színek még inkább fokozzák a fáraók korának titokzatosságát. A Közel-Kelet egzotikumával frissíteni akarták az európai ízlést, ötvözve a történelmi formákat a modern technológiával.

A Pán Péter, vagy sellős vázák, különleges alakú, organikus vonalvezetésű edények, amelyeken gyakran feltűnnek mitológiai alakok. A természet és az emberi egységét hirdették a szecesszió jegyében, eltávolodva a merev, klasszikus formáktól. 

Sikorski Tádé - Rézmontírozással készült tükör, 1880-as évek

Sikorski Tádé óriás díszvázái, a technikai bravúr hangsúlyozását szolgálták. Gazdagon díszített vázák, amelyeken vadászjelenetek, tájképek láthatók. Zsolnay veje, az építész Sikorski a gyár technikai tudását akarta megmutatni, hogy ekkora méretben is képesek repedésmentes, tökéletes kerámiát égetni. 

Az eozin mázas figurák, kisplasztikák, női alakok, állatok, a fény beesési szögétől függően változtatják a színüket. Wartha Vince és Zsolnay Vilmos közös kísérletezése a titokzatos, fémes csillogású mázzal, amivel a drágakövek hatását akarták utánozni.

Pirogránit épületdíszek, mázas vagy mázatlan, fagyálló kültéri elemek, vízköpők és ornamentumok. Olyan anyagot hoztak létre, amely bírja az időjárást, így a városokat színes, maradandó műalkotásokká alakították.

Klein Ármin munkái

A Klein Ármin-féle historizáló tálak, a klasszikus elegancia megfogalmazói. Görög mitológiai vagy reneszánsz jeleneteket ábrázoló precíz festmények kerámián. A gyár fiatalon elhunyt zsenije, a klasszikus akadémikus művészetet akarta átültetni a mindennapi használati tárgyakra. 

A tájképes vázákon egy festői tájkép, gyakran alkonyi vagy erdei hangulat. A festészet és az iparművészet határainak elmosása volt a cél, hogy a váza ne csak virágtartó, hanem önálló műalkotás legyen.

A Júlia-vázák, mint egy személyes vallomás. Zsolnay Júlia saját tervezésű, finom, indás, virágos motívumai. A női érzékenység és a természet szeretete. Júlia rajzai adták a gyár legbensőségesebb, legfinomabb mintáit.

Art deco dísztárgyak, geometrikus formák, letisztult színek, a gyár későbbi korszakából bizonyították, hogy a Zsolnay-stílus képes alkalmazkodni a 20. század felgyorsult, modern világához is, megtartva a minőséget.

Pécs utcáin sétálva azonban a művészet kilép a múzeum falai közül, és a mindennapok részévé válik. A város terein lépten-nyomon felbukkannak a jellegzetes kültéri látványosságok, mint például a Széchenyi téri eozin kút vagy az épületek díszes kerámiatetői. Erről az előző bejegyzésben olvashatsz.

Forrás: saját, Zsolnay Múzeum - Pécs,  Wikipédia, Köztékép, archinform.net, WikimediaCommons, AI

vége

Keressük Zsolnay-t Pécs nevezetes épületein

Ez a bejegyzés a Zsolnay Múzeumot bemutató nagy bejegyzés beharangozója és kedvcsinálója. Megkeresem és megmutatom Zsolnay hatását a mindenki által ismert és kedvelt épületeken. 

Ez a pécsi Aqua üzletház a Rákóczi úton, melynek modern homlokzatát Fürtös György Munkácsy-díjas keramikusművész alkotása díszíti. A látványos, színes oszlop mázas Zsolnay-pirogránitból készült, és az "erdő-mező állatait", például mókusokat és baglyokat ábrázol. Az épület a kortárs építészet és a világhírű pécsi Zsolnay-hagyomány különleges találkozása a belváros szívében.

Megyeháza a város egyik legszebb eklektikus épülete, amelynek tetőzetét és homlokzatát is a világhírű Zsolnay-gyár mázas kerámiái díszítik.

A harmadik emelet ablakközeiben látható színes képek a takarékosság jelképeit, például méheket és kaptárakat ábrázolnak, utalva az épület eredeti funkciójára. Ez az alkotás tökéletes példája annak, hogyan vált a Zsolnay-porcelán a pécsi városkép elválaszthatatlan és meghatározó részévé. 

Ez a pécsi Rákóczi út 67. szám alatti épület a Dévényi-ház, a neves építész, Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész alkotása, amely az organikus stílus jegyében, 2006-ban épült. A modern téglaarchitektúrát a legfelső szinten elhelyezett, Zsolnay-kerámiából készült színes díszítőpanelek teszik egyedivé, tisztelegve a város iparművészeti hagyományai előtt. A hullámzó formavilágú homlokzat és a különleges anyaghasználat látványos példája a kortárs pécsi építészet és a Zsolnay-örökség találkozásának. 

Ez a pécsi Városháza, amely a Széchenyi tér és a Király utca sarkán (Széchenyi tér 1.) található. Az épület neobarokk stílusban készült, és a város közigazgatási központjaként szolgál, itt működik a Polgármesteri Hivatal is. A Zsolnay-örökséghez való kapcsolódása több ponton is megjelenik. Az épület homlokzatán és belső tereiben is fellelhetőek a Zsolnay-gyárban készült kerámia díszítőelemek, amelyek a pécsi építészet jellegzetességei. 

Ez a pécsi Zsolnay-szobor, amely a világhírű keramikusművésznek és nagyiparosnak állít emléket a belváros forgalmas csomópontjában. A Schulek Frigyes által tervezett, ötszögletű pirogránit talapzaton Zsolnay Vilmos alakja mellett öt mellékalak látható, akik a kerámiaművészet különböző ágait szimbolizálják.

A vegyészetet, a szobrászatot, a festészetet, a fazekasságot és a tervezést (vagy építészetet). Az 1907-ben felavatott monumentális alkotás méltó módon hirdeti a város és a Zsolnay-örökség elválaszthatatlan egységét.

A képen a pécsi Mattyasovszky-palota látható, amely a magyaros szecesszió egyik legszebb példájaként díszíti a belvárost a Zsolnay-szobor mögött. Az 1910-ben épült palota tetőzetét és homlokzati elemeit színes Zsolnay-kerámiák teszik egyedivé, jelezve a tulajdonos család és a gyár szoros rokoni kapcsolatát. Az épület látványos megjelenésével és gazdag díszítettségével a Zsolnay-örökség egyik legimpozánsabb építészeti emléke Pécs szívében. 

A pécsi Postapalota az ország egyik legszebb eklektikus középülete, melynek tetőzetét és homlokzatát a világhírű Zsolnay-gyár mázas pirogránit díszítései ékesítik. Az 1904-ben átadott épület nemcsak építészeti remekmű, hanem a mai napig a város központi postahivatalaként működik a belváros szívében. Színes cserepei, díszes címerei és szoboralakjai a pécsi polgári építészet és a Zsolnay-hagyomány látványos összefonódását hirdetik.

*

A pécsi Cseh-palota a Vörösmarty utcában álló impozáns neobarokk épület, amelynek erkélyét két látványos atlasszobor tartja. Az 1900-ban Pilch Andor tervei alapján emelt palota ma a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának ad otthont. Bár homlokzata klasszikusan elegáns, az épület a Zsolnay-szobor közvetlen szomszédságában a századfordulós Pécs gazdag építészeti örökségének meghatározó része.

...és végül legyen itt egy kép, az épületről, aminek a belsejében csodák vannak, mert ez a Zsolnay-Múzeum. Erről szól majd a következő bejegyzés! 

Folyt. köv.

Önarckép, 1894. (Másolat, az eredeti Magyar Nemzeti Galéria)

Ez Csontváry egyetlen olyan képe, amelyen alkotás közben örökítette meg önmagát. A művet Csontváry soha nem állította ki. Halála után került elő a gácsi (szlovákul Halič, község Szlovákiában, itt dolgozott gyógyszerészként) patika padlásáról. A művész tanulmányait és hivatását összefoglaló mestermű. Az Önarcképet Csontváry tükörből festette, ebből adódik a kép balkezessége.

Csontváry

A Napút festője

Tapasztalataim alapján Csontváry az egyik legnépszerűbb magyar festő. Kiállításai mindig tömegeket vonzanak. Azonban, ha nem csak a nagyjából évtizedenként megszerveződő slágerkiállításokra várunk, Csontváryért Pécsre kell menni.

Római híd Mosztarban, 1903

Fohászkodó üdvözítő, 1903

Csontváry KosztkaTivadar (1853–1919) a magyar festészet egyik legeredetibb és legkülönösebb alakja. Gyógyszerészként dolgozott. 27 éves korában egy látomás hatására – mely szerint ő lesz a világ legnagyobb „napút” festője – a művészet felé fordult. Tényleges festészeti tanulmányait csak 41 évesen kezdte meg, és bár megfordult Münchenben és Párizsban is, alapvetően autodidakta zseninek tekinthető.

Művészetét a „napút” (plein air) színek keresése és a monumentális látomásosság jellemezte. Alkotásait sajátos szimbolika és belső tűz hatja át, amelyek gyakran közel állnak az expresszionizmushoz vagy a szürrealizmushoz, bár egyik irányzathoz sem sorolható be teljesen. 

Kerényi Jenő - Csontváry, 1979

A Csontváry Múzeummal szemben lévő parkban áll. 1979. június 19-én avatták Kerényi Jenő alkotását. A szobor eredeti példánya a budapesti Kerepesi temetőben van, Csontváry jelképes sírján áll. A festő hamvait az Óbudai temetőben tömegsírban helyezték el 1953-ban, mert a művész sírjának lejárt bérleti díját senki sem hosszabbította meg! A szobor alkotója Csontváry Önarcképét tekintette mintának.

Gerlóczy Gedeon

Egy Csontváry bejegyzés kapcsán mindenképpen meg kell említeni Gerlóczy Gedeon (1895–1975) magyar építész nevét. A magyar építészet egyik jelentős alakja, akit főleg Csontváry Kosztka Tivadar életművének megmentőjeként ismerünk. Véletlenül talált rá a nem sokkal korábban elhunyt Csontváry műtermére, 1919-ben. A festményeket vászonként, fuvarosponyvának akarták elárverezni az örökösök. Gerlóczy minden vagyonát összeszedve megvásárolta az életművet és ezzel megmentette az utókornak.

Selmecbánya látképe, 1902

Ez a festő második legnagyobb tájképe, csodás színekkel, a kálváriával és a környező hegyekkel.

A Nagy Tarpatak, a Tátrában 1904-5

Csontváry gyermekkorának helyszíne a Tátra, vonzódott hozzá. Amikor 1904-ben hazatért Jeruzsálemből, minden előtanulmány nélkül kezdte festeni a képet. Aztán Athénba utazott. A kép télvíz idején Felkán pihent. Csontváry időközben Taorminába ment, Szicíliába. Innen történt visszatérésekor fejezte be 1905-ben. A közel 10 m2-es kép, a művész legnagyobb tájképe.

Csontváry nem pécsi származású volt. Kisszebenben született (szlovákul Sabinov, Szlovákia keleti részén, az Eperjesi kerületben található) és életében nem is kötődött Pécs a városához. Kapcsolata Péccsel a halála után, az életmű megőrzése révén vált valóra.

 Csontváry Múzeum

A hagyatékot megmentő Gerlóczy Gedeon fontosnak tartotta, hogy a képek egyben maradjanak. Mivel Budapesten akkoriban nem kapott méltó helyet a gyűjtemény, a képek egy jelentős része Pécsre került letétbe, majd végleges őrzésre. Így Pécs ad otthont a világ legjelentősebb Csontváry-gyűjteményének. 

Baalbek, A naptemplom Baalbenkben, 1906

Csontváry írta: „hajnalban a naptemplommal szemben Hotel Viktóriában, álmomból felriasztott egy fény, mely tűzvörösben húzódott le a magas Libanonról, belángolta a Hellios oszlopait aranylehetettel és átkarolta a Bacchus, Antonius és Vesta templomait lángoló színekkel.”

Magányos cédrus, Egy cédrusfa Libanonból, 1907

A képet eredetileg Egy cédrusfa a Libanonból címen állította ki. Az 1910-es Berlinbe tervezett kiállításához részletes címmel látta el: Egy cédrusfa Libanonban Tripolinál, az 1800 mélyen fekvő Földközi-tengerrel. Alkonyatkor. Ehhez így már nincs is mit hozzáfűzni!

Első olajfestményem, Pillangók, 1893

Csontváry ezt a képét minden kiállításán bemutatta. Kiskorától imádta a természetet, lepkéket, rovarokat, gombákat gyűjtött. Még nekem is volt lepkegyűjteményem. Ez a múlt században minden diák dolga volt. Érdekesség, hogy a képen 23 lepkefaj látható és mellette ugyanolyan méretben és elrendezésben kiállították a 23 lepkefajt, megnevezve őket! Ettől most eltekintenék.

A múzeum 1973-ban nyílt meg a Janus Pannonius Múzeum részeként, egy reprezentatív neoreneszánsz épületben, nem messze a Székesegyháztól. Itt láthatóak a festő legfontosabb óriásvásznai, mint a Magányos cédrus, vagy a hatalmas Baalbek. Ezek a képek olyan méretűek, hogy szállítani is rendkívül nehéz őket, így a pécsi kiállítás az életmű "szentélyévé" vált.

Zrínyi kirohanása, 1903 Ritka történelmi képek egyike.

Pécs városa ma már elválaszthatatlan a festőtől. A múzeum a város egyik leglátogatottabb kulturális látványossága. 

Hollósy Simon tanítványai közt Münchenben, 1894-ben, balra Csontváry, Középen Kernstok Károly, jobbra Hollósy Simon 

Müncheni portrétanulmányok

Csontváry 1894-ben portrérajzolást tanult Münchenben. Portréi kiemelkedőek és az életmű részei. Nem egy tanuló szemléletét tükrözik. Érzelemmel telítettek ezek az arcok. Büszke volt rájuk és minden kiállításán bemutatta őket. Itt most 8 képet mutatok meg közülük.

Ferenc József, 1914

A Magyar Nemzeti Galériában látható az életmű monumentális darabja, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. A miskolci Herman Ottó Múzeumban található a híres és rejtélyes Az öreg halász című festmény, valamint az Üdvözlet a győztesnek. Számos Csontváry-kép (főként kisebb tanulmányok, tájképek és portrék) magántulajdonban vannak. Ezek időnként aukciókon is felbukkannak, mint például a Traui tájkép naplemente idején, amely rekordáron kelt el egy árverésen.

A panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben, 1904

Csontváry 1903 decemberében érkezett Jeruzsálembe. a Szenteste éjszakáját Betlehemben töltötte. Jeruzsálemben festette meg ezt a monumentális képét. 67 alak látható rajta. Az ember nagyságú alakokat figyelve a néző szinte belevonódik a történetbe. A legkülönbözőbb érzéseket kifejező zsidó arcok mellett felfedezünk egy magyar kucsmát viselő parasztot, egy bosnyák férfit, egy kalapos európai nőt és két tollas kalapot viselő férfit. 

Az olajfák hegye Jeruzsálemben, 1905

Érdekes a kép geometriája. Négyzet alakú, és Csontváry nem is a hegyet ábrázolja, inkább az épületek geometriáját hangsúlyozza.

Castellammare di Stabia,1902

1902-ben 4 képet festett a környékről. Ez a városka a Vezúv közelében van. 

Jajcei vízesés, 1903

Önarckép, 1894

Marokkói tanító, Egy marokkói ember, 1908

1908-as és 1910-es kiállításán is szereplő képen egy önarcképi motívumokat hordozó, átszellemült alakot látunk. A pillanatnyi érzelmeken túlmutató időtlenség érzékelhető.

Tengerparti sétalovaglás, 1909

A művész ebben az időben Nápoly környékén volt gyógykezelés céljából. A kép egy Capri melletti apró szigeten, Faraglionin készülhetett. Nagyméretű 170x70 cm. Az államnak ajánlotta fel megvételre, ami nem valósult meg. Az utolsó befejezett képe és soha nem került kiállításra.

Mária kútja Názáretben, 1908.

Ez egy színes, monumentális kép, amelyen Csontváry messianisztikus képességeit mutatja ismét. A kút körül lévő asszonyok közé odafestette magát is. Ami érdekes, hogy 1908-ban ezen kívül csupán egy képet festett a Marokkói tanítót.

Tavasznyílás Mosztárban, 1903

Vihar a Hortobágyon, 1903

Teremfotó: Mária kútja Názáretben - A Naptemplom Baalbekben. A méretek lenyűgözőek!

Ez egy áttekintés a Csontváry Múzeum anyagából. Ennél több, bővebb a gyűjtemény. Sajnos már ezzel is túlléptem egy blog terjedelmét. Remélem sikerült lekötni az érdeklődő figyelmét és kielégíteni kíváncsiságát!

Forrás: saját, Köztérkép, AI, Wikipédia, Németh Lajos monográfiája.

Vége

Nyergesújfaluról Mogyorósbánya határát elérve feltűnik a láthatáron a Nagy-Gete és kilátszik a Hegyes-kő csúcsa Tokod felett

Mogyorósbánya, a Gerecsében megbúvó kincs

Mogyorósbánya egy festői kisközség Komárom-Esztergom megyében, amely a Gerecse-hegység északi lábánál bújik meg. A település történelme szorosan összefonódott a bányászattal, hiszen már 1812-ben megnyílt itt az első szénbánya.

 A település főtere, ha van ilyen egyáltalán egy ilyen apró faluban

 A falu neve is utal a környéken egykor bőségesen termő mogyoróra és a mélyben rejlő kincsekre. A bányászati múlt emlékét ma is büszkén őrzik a közterületeken felállított különleges szobrok és emlékművek. Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt. Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros néven említik.

 Szűz Mária neve-templom

Az eredeti templom a XII. századból származott és román stílusú volt. Az évszázadok során sokszor pusztult el, került romos állapotba, de mégis fennmaradt! Belsőleg 1957-ben, külsőleg 1968-ban újítják fel. 2000-ben a Jubileumi Év kapcsán elindul a templom újabb külső felújítása, a tető is megújul, a plébánia épületével együtt, ahol a tetőtér beépítésével kialakul egy közösségi és hittan terem.

*  

I. Világháborús emlékmű a főtéren. 1935-ben állították. Az alkotó ismeretlen.  

Bányászemlékmű

Az egyik legérdekesebb látnivaló a bányászlámpa alakú napóra, amely a helyi ipartörténet előtt tiszteleg. A faluban sétálva Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének szobra is emlékezteti a látogatókat a múlt nehéz munkájára. 2002-ben állították. Kavalecz Sándor alkotása.

Vájár szobra 1950-ből, ismeretlen alkotótól

Szent Borbála, a bányászok védőszentje 

Gyakran ábrázolják koronával, mint királyi származású szüzet és vértanút. A bekötött egy ritkább, de létező ábrázolásmód, amely a rendíthetetlen hitet (vak hit) és a külvilágtól való elfordulást, a belső lelki tisztaságot szimbolizálhatja. A bányászemlékmű közvetlen szomszédsága egyértelművé teszi a szobor és a bányászati tradíciók kapcsolatát.

Érdekes részlet ez a régi virágtartó 

Ez a dombormű a falu főutcáján található kőkereszt, az úgynevezett Mogyorósi-kereszt talapzatának része. igen rossz állapotban. Valószínű, hogy Szent Péter apostolt ábrázolja, bal kezében jól látható egy kulcs (vagy kulcscsomó), amely Szent Péter legfontosabb jelképe, a mennyország kulcsaira utalva.

Erről a különleges szoborról nem tudtam kideríteni semmit, ezért az AI-t kezdtem nyaggatni. Sokszori próbálkozás után ezt lehetett kihámozni belőle: A Fáraó szimbolikája: Az egyiptomi motívumok (mint a fáraófej és a kígyó) a modern szobrászatban gyakran az örökkévalóságot, a tudást vagy a föld mélyének titkait jelképezik, ami közvetett módon kapcsolódhat a bányászathoz is, mint a föld alatti kincsek feltárásához. A szobor stílusa (a groteszk vonások és a bronz megmunkálása) alapján valószínűleg egy olyan kortárs magyar szobrász munkája, aki szívesen nyúl ironikus vagy szürreális formákhoz.

A szobrot Márkos Attila készítette, aki nemcsak szobrász, hanem a Komáromi Lovas Színház alapítója, író és költő is. Az alkotás a "trash art" irányzatába tartozik, ahol ipari fémhulladékból, jelen esetben összehegesztett laposvasakból és acéldarabokból születik meg az élethű forma. Bár az alkotó legtöbb szobra Dél-Komáromban látható (mint a híres Vasakarat vagy a Huszár a lovával), Mogyorósbányán is van egy kiállítása és szoborparkja a Térffy Gyula utcában, ahol ez a legeltető lovat ábrázoló mű is áll. A mögötte lévő Jin és Jang szimbólummal ellátott oszlop a kompozíció része, amely az egyensúlyt és a harmóniát hivatott jelképezni a természet (a ló) és az emberi alkotás között.

 *

A csendes utcák és a tiszta levegő miatt a falu ideális hely a városi zaj elől menekülőknek. A környék növényvilága rendkívül gazdag, tavasszal pedig a védett virágok színesítik a domboldalakat. Mogyorósbánya tehát a múlt emlékei és a természet kincsei közötti tökéletes harmónia jelképe.

Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a falun, ami állandó pezsgést hoz a helyi természetjáró életbe. A község történelmében jelentős szerepet játszik a szlovák nemzetiségi kultúra, amelyet a mai napig ápolnak.

A kőszikla felé menet a falu szélén található temetőnél áll Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) emlékműve. Az ifjúság védőszentje. Szent Imre magyar királyi herceg Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse. Anyai nagybátyjáról, II. Henrik német-római császárról nevezték el. A fényviszonyok miatt nehezen volt fényképezhető, viszont alkalmas volt a közös, tükrös szelfi készítésére.

A mogyorósi Kőszikla (vagy Mogyorósbányai Kőszikla) a Gerecse hegység északkeleti részén, Mogyorósbánya község felett magasodó, 297 méter magas kilátóhely. Alatta kisebb barlangok és sziklamászó útvonalak is találhatók.

A település környezete a természet szerelmeseinek valóságos paradicsom, hiszen érintetlen erdők veszik körül. A túrázók körében a Mogyorósi-szikla, vagy más néven Kőszikla a legnépszerűbb célpont. Erről a monumentális mészkőfalról lélegzetelállító panoráma nyílik a Dunakanyarra és az esztergomi bazilikára. A sziklák peremén állva a látogatók közvetlen közelről tapasztalhatják meg a vidék vadregényes erejét.

A korai érkezés (9:30) miatt még nem tiszta a látóhatár. Esztergom és a Börzsöny iránya 

Szemben a Hegyes-kő, Tokod település fölé magasodó, 311 méter magas mészkőszikla, mögötte az ikonikus Nagy-Gete, a Gerecse hegység keleti részének legmagasabb pontja, egy 457 méter magas, látványos szigetszerű hegytömb Dorog és Csolnok határában.

 A Mogyorósi szikla tetején, a vaskereszt mellett

Útban Péliföldszentkereszt felé indulva, jobbra az útba elő Bajóti Öreg-kő, középen a Nagy-Gerecse és környező hegyei, balra Péliföldszentkereszt lankái 

A képen látható fiatal fa valószínű, hogy feketefenyő (Pinus nigra) vagy egy erdeifenyő (Pinus sylvestris). Tájidegen faj. A hegység természetes növényzetét elsősorban lombos erdők, például cseres-tölgyesek és gyertyános-tölgyesek, alkotják, a korábbi évtizedekben jelentős területen telepítettek fenyveseket. Ez a példány szerintem gyönyörű és különleges. 

Ez a kék + már azt jelzi, hogy Mogyorósbányát elhagyva és az országos kékről letérve Péliföldszentkeresztre indultam. Erről máskor!

vége

Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai

Szépművészeti Múzeum, 2025. szeptember 25. - 2026. január 11.

1. rész

Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy William Blake nagykiállítást szervez a Szépművészeti Múzeum, több mint 40 eredeti művel. Számomra Blake évtizedek óta létezik, mint költő, de festői munkásságát nem ismertem közelebbről, hiszen soha nem láttam egyetlen képét sem. Ezen a kiállításon pedig főművek jelennek meg. Ezért még időben elmentem megnézni, nem hagytam az év végi időszakra. Mindig megvárom egy kiállítás végét, addig nem csinálok róla beszámolót. Szerintem ez így korrekt. Most is így történt.

 William Blake. John Linnell alkotása. Blake-et idősebb korában ábrázolja.

William Blake (1757–1827) sok szempontból megtestesíti a romantikus művészről alkotott mai elképzelésünket. A magányos zseni, aki a maga korában nem kapta meg a neki járó elismerést. Londonban élt és rézmetszőként dolgozott. Új nyomatkészítési és festési technikákkal kísérletezett. Prófétának tekintette magát, aki művészetével hidat épít a spirituális és a kézzelfogható világ között. Képein megelevenedik mély vallásos hite és az egyéniségéből fakadó különleges látásmód. Költészetében ugyanezeket az eszméket fogalmazza meg. Költeményeiben (mint például a Tapasztalás dalai) a társadalmi igazságtalanságokat éles kritikával, már-már prófétai hangon ostorozta.

Állandóan a jó és rossz egyensúlyát kereste, a Menny és a Pokol házasságát, melyben a vágy és az értelem egyenrangú félként jelenik meg. A kiállításon látható alkotások jól mutatják, hogy Blake a technikai kísérletezéstől sem riadt vissza, sajátos nyomtatási eljárásai (a domború nyomás) egyedülállóak a művészettörténetben.

Ebben a bejegyzésben William Blake képeiből válogattam, de legalább ennyire jelentősek azok a művészeti alkotások, amelyek kapcsolatba hozhatók Blakkel és kiállításra kerültek. A közeljövőben erről is készül majd bejegyzés, William Blake kortársai és követői a Menny és Pokol házassága kiállításon, címmel.

Oberon, Titánia és Puck táncoló tündérekkel, 1786. Akvarell, grafit és tinta, papíron. Tate Gallery.

Shakespeare Szentivánéji álom című művének zárójelenetét örökíti meg. A kép központi eleme a tündérek körben táncoló, dinamikus csoportja. Ez a motívum később megihletette Henri Matisse-t, akinek A tánc című festményéhez ez az alkotás szolgált forrásként. A festményen a tündérkirály és királyné (Oberon és Titánia) bal oldalon látható, míg a csintalan Puck nekik bohóckodik..

Bethsábé a fürdőben, 1799-1800 körül. Tempera, vászon. Tate Gallery.

A korábbi említett Urizen könyve a teremtés és a korlátok sötét mítosza, ez a festmény (tempera vásznon) a bibliai történet érzéki, ám spirituális oldalát ragadja meg. A festmény közepén a meztelen Bethsábé áll egy medencében, két kísérője (gyakran gyermekként ábrázolva) körében. A háttérben, a tetőteraszon látható Dávid király apró alakja, aki éppen megpillantja őt. Blake nem törekedett anatómiai realizmusra; alakjai megnyúltak, szinte lebegnek, ami a jelenetnek álomszerű, látomásos jelleget ad. A fény nem egy külső forrásból, hanem mintha magából a testből áradna. Ez több képén is megfigyelhető! A bibliai történet (Sámuel II. könyve 11) a művészettörténet egyik legnépszerűbb témája, mivel lehetőséget adott a női akt ábrázolására vallásos köntösben, például Rembrandt, Hans Memling képein.

Urizen Könyve 2. lap - Tanítsuk meg e lelkeket repülni, 1796 körül. Dombormetszet, tinta, akvarell, papír. Tate Gallery.

William Blake Urizen könyve (The Book of Urizen) című művének 2. lapja (a Prelúdium) az egyik legismertebb és legszimbolikusabb illusztráció a kötetben. A kép központi alakja egy anyafigura (Enitharmon), aki gyermekét (Orc-ot) vezeti a levegőben. A képhez Blake egy későbbi változatban (a Small Book of Designs sorozatban) fűzte hozzá az idézett feliratot: „Tanítsuk meg e lelkeket repülni”.

Sátán eredeti dicsőségében, 1805. Tinta, akvarell, papír. Tate Gallery.

Az egyik legmeghökkentőbb ábrázolása a bukás előtti Sátánnak, akit a művész nem gonosz szörnyként, hanem antik szépségű, ragyogó alaknak festett meg. A kép a bűnbe esés előtti állapotában mutatja be a Sátánt, mint „felkent oltalmazó kerubot” (Ezékiel 28,14 alapján). Sátán egy jogart és egy országalmát tart a kezében, ami a világ feletti hatalmát jelképezi. Érdekesség, hogy Blake felcserélte a kezeket: a koronázási jelvényeket a szokásossal ellentétes kézben tartja, ami titkos romlottságára és későbbi csalárd természetére utal. Blake számára ez az alak nemcsak bibliai figura, hanem a gőg és a materializmus szimbóluma is, aki elfordul a valódi spirituális fénytől.

Newton, 1795. Színes metszet, tinta, akvarell, papír. Tate Gallery.

A Newton, az angol romantika egyik legikonikusabb alkotása, amely Sir Isaac Newtont nem a tudomány hőseként, hanem a korlátolt racionalizmus szimbólumaként ábrázolja. Newton meztelenül, izmos testtel guggol egy algákkal borított sziklán az óceán mélyén. Tekintete mereven lefelé irányul, miközben egy körzővel geometriai ábrákat rajzol egy papírtekercsre.

Blake szerint Newton „egydimenziós látásmódja” a tudományos materializmust képviseli, amely elvakítja az embert a természet spirituális szépsége és a képzelet világa előtt. A mögötte látható színes, organikus sziklák a kreatív világot jelképezik, amelynek Newton hátat fordít. A mű egy színes monotípia (egyedi nyomat), amelyet Blake tollal, tussal és akvarellfestékkel finomított.

A bűnbeesés, 1807. Tinta, akvarell, papír. Victoria and Albert Museum

Krisztus kivezeti Ádámot és Évát a Paradicsomból. Alant pedig megnyílik a pokol, a sátán, a légióját hívja (a kép alsó része). Fenn pedig a mennyei Atya, a fellegekben foglal helyet. Szembetűnő, hogy a jó és a rossz urai hasonló vonásokkal rendelkeznek, azt jelezve, milyen kicsi a különbség, milyen vékony a határ, jó és rossz között, milyen nehéz lehet a felismerés a jó és rossz cselekedetek között.

* 

A halál háza, 1795-1805 körül. Színes metszet, tinta, akvarell, papír. Tate Gallery

Blake nagyméretű, színes nyomatokból álló sorozatának kiváló darabja ez a kép. A művész gondolkodása a halálról és életről egyedi szemlélet kialakulásával érhető tetten. A kép tetején a halál, akinek képében felismerjük Urizent, Blake mitológiai rendszerének negatív kulcsfiguráját. Blake a társadalmi nyomor elviselésének kulcsaként a társadalmi fejlődést és a gondolkodás szabadságát jelöli meg.

A kígyó megtámadja Buoso Donatit, 1826-1827, újranyomva 1892-ben. Rézmetszet, papír. Tate Gallery

Blake alkotó kései alkotói korszakában, Dante Isteni színjátékának ábrázolásával foglalkozott. Számos ilyen alkotás született. Ebben a jelenetben két férfi ítéltetett arra, hogy kígyóvá alakuljon, majd vissza és ez történjen velük az idők végezetéig. Donati és a már kígyóvá változott Calvatti egymásra néznek. „… s az ő sebe s a kígyó szája, bajsza füstölt erősen s füstjük egybefőtt.” Babits Mihály fordítása

A hatlábú kígyó megtámadja Agnolo Brunelleschit, 1826-1827,

újranyomva 1892-ben. Rézmetszet, papír. Tate Gallery

A kép Dante Isteni színjátékának (Pokol, XXV. ének) egyik illusztrációja, amely a tolvajok bűnhődését mutatja be. A jelenet központjában a meztelen Agnolo Brunelleschi látható, akire hátulról rátámad egy hatlábú, sárkányszerű lény (Cianfa de' Donati alakváltozása), miközben Dante és Vergilius balról figyelik a borzalmas eseményt.

A Sátán felkelti a lázadó angyalokat Milton paradicsomából, 1808.

Tinta, akvarell, papír. Victoria and Albert Museum

Az akvarell John Milton Elveszett Paradicsom című eposzának egyik kulcsjelenetét ábrázolja, ahol a bukott Sátán a pokol tüzes tavának partján állva harcba hívja kábult seregeit. A kép központjában a klasszikus szépségű Sátán látható, aki felemelt karokkal, széttárt tenyérrel szónokol. Lábainál hét lázadó angyal vergődik a sziklákon, akiket láncok és bilincsek béklyóznak. Blake a figurák kidolgozásánál Michelangelo anatómiai precizitását és a görög szobrászat idealizált formáit ötvözte. A háttérben gomolygó sötét füstoszlopok és lángnyelvek jelzik a pokoli környezetet. Blake ebben az időszakban két sorozatot is készített Milton művéhez. Ez a konkrét darab a Thomas Butts számára készített 12 részes ciklus nyitóképe. Thomas Butts a festő mecénása volt. Közel 30 éven át szinte heti rendszerességgel vásárolt Blake-től, megmentve ezzel a művészt az elszegényedéstől.

A megzavarodott ördögök harca, 1826-1827, újranyomva 1892-ben. Rézmetszet, papír. Tate Gallery.

A képen, az egymással harcoló ördögök küzdelme olyan heves, hogy belezuhannak az alattuk fortyogó tóba. Blake 7 Dante metszete közül ez az utolsó. Halálakor befejezetlen maradt. 

A Sátán kelésekkel sújtja Jóbot, 1826 körül. Tinta, tempera, mahagóni. Tate Gallery

Ez a mű William Blake egyik legismertebb alkotása a bibliai Jób könyvéhez készített 22 részes illusztráció-sorozatából, amelyet élete vége felé, 1823 és 1826 között vésett rézlemezekbe. A kép azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Sátán – Isten engedélyével – a legsúlyosabb testi szenvedéssel teszi próbára Jób hitét. A Sátán diadalmasan áll Jób felett. Egyik kezéből nyilakat szór áldozatára, a másikból pedig egy edényből önti a pusztító betegséget Jób testére. A kiszolgáltatott Jób, fejét hátravetve tűri a kínokat. Mellette térdel felesége. Eredetileg akvarell (Thomas Butts-féle sorozatban), a leghíresebb változata a rézmetszet. A sorozat elkészítését másik mentora, John Linnell finanszírozta. Blake idős korára komoly anyagi nehézségekkel küzdött. 

A Sátán örvendezik Éva bukásán, 1795 körül. Színes metszet, tinta, akvarell, papír, vászonra feszítve. Tate Gallery

Ez a lenyűgöző alkotás Blake egyik legmerészebb látomása Milton Elveszett paradicsomához, amely a bűnbeesés pillanatának drámai olvasatát nyújtja. Évát egy hatalmas kígyó (a Sátán megtestesülése) körbefonja és az almafa gyümölcsét kínálja neki. Az égbolton lebeg a Sátán emberi alakban. Diadalmasan figyeli a kísértés sikerét. Kezeit széttárva uralja a káoszt. Ez egy egyedi színes nyomat (monotípia), amelyet Blake tollal, tussal és akvarellel finomított.

A tolvajok büntetése, 1824-27. Kréta, tinta, akvarell, papír. Tate Gallery

A tolvajok büntetése Dante Isteni színjátékának illusztrációsorozatához tartozik. A mű a Pokol nyolcadik körének hetedik bugyrát ábrázolja, ahol a tolvajok bűnhődnek. Dante szövege szerint a tolvajoknak azért kell bűnhődniük, mert életükben mások tulajdonát tulajdonították el, így a Pokolban saját testük feletti uralmukat is elveszítik. A képen látható kígyók a bűnözőket kínozzák. Rájuk tekerednek, és egyes esetekben összeolvadnak velük, vagy éppen alakváltásra kényszerítik őket. Vanni Fuccit, a hírhedt pistoiai tolvajt látjuk, aki a kígyók prédájává válik, miután szembeszállt Istennel. Blake élete utolsó éveiben dolgozott ezen a monumentális, 102 darabból álló sorozaton, amely a 14. századi epikus művet hivatott vizuálisan értelmezni.

Ádám és Éva megtalálja Ábel holttestét, 1826 körül. Tinta, tempera, arany, mahagóni. Tate Gallery

Ádám döbbenten áll fia holtteste felett, míg Éva a földre borul. Az előtérben a gyilkos Káin menekül. A mű érdekessége, hogy Blake nem csupán a fájdalmat, hanem az emberi természet sötét és fényes oldalát is megjeleníti rajta. Ennek technikája, hogy ritka eljárással készült. Tempera, arany és tinta felhasználásával mahagónifa alapra. A különleges anyaghasználat ragyogó, szinte látomásszerű fényt kölcsönöz a képnek.

Angyalok Krisztus teste felett, a sírboltban, 1805. Akvarell, papír. Victoria and Albert Museum.

Blake egyik legkülönlegesebb és leglátomásszerűbb bibliai témájú akvarellje. A sírba helyezett Jézus teste felett két angyal lebeg. Szárnyaik egymás felé hajolva egyfajta gótikus ívet alkotnak a holttest felett. A kompozíció az Ószövetségben leírt Frigyládára és az azt őrző kerubokra utal (Exodus/Kivonulás könyve), ahol az angyalok szárnyaikkal befedik az „irgalom székét”. 

A kép színei rendkívül finomak, szinte monokróm hatást keltenek, ami fokozza a jelenet földöntúli, misztikus hangulatát. A sírboltban a fény Krisztus testéből vagy az angyalok jelenlétéből árad. A mű, pártfogója, Thomas Butts megbízásából készült.

Az istenkáromló, 1805. Tinta, grafit, akvarell, papír. Tate Gallery

Drámai erejű akvarell, amely az Ószövetség egyik legfontosabb jelenetét ábrázolja. Mózes harmadik könyvének sorait illusztrálja, amelyben egy nő fiát istenkáromlás miatt halálra kövezik. Megkötözött, térdelő alak, akit feldühödött emberek vesznek körül, készen az ítélet végrehajtására. Az alkotás egyike azoknak a bibliai témájú képeknek, amelyeket Blake legfőbb mecénása, Thomas Butts megbízásából készített.

Az öngyilkosok erdeje - A hárpiák és az öngyilkosok, 1824-1827. Tinta, grafit, akvarell, papír. Tate Gallery

Ez a lenyűgöző akvarell Blake Dante-sorozatának egyik legnyugtalanítóbb darabja, amely a Pokol XIII. énekét dolgozza fel. Dante szerint az öngyilkosok bűne az, hogy eldobták maguktól emberi mivoltukat, ezért a Pokolban nem kaphatnak emberi alakot, göcsörtös, tövises fákká változnak, a törzsek és ágak emberi izmokat és kínban vonagló testrészeket idéznek. A hárpiák (női fejű, madártestű lények) a fák ágai között fészkelnek, és azok leveleit szaggatva okoznak örökös fájdalmat a kárhozottaknak. A két költő Dante és Vergilius középen látható. Dante egy ágat tör le egy fáról, amelyből vér serken és panaszos szó hallatszik. Ekkor döbben rá a büntetés borzalmára.

Enitharmon öröm-éjekörül. 1795 körül. Színes metszet, tinta, tempera, akvarell, papír. Tate Gallery.

Az Enitharmon öröm-éje a művész saját mitológiájának egyik központi alakját ábrázolja. A kép korábban Hekaté (vagy A háromalakú Hekaté) címen volt ismert, mivel a központi nőalak mellett két másik alak is látható, ami a görög alvilági istennő hármas természetére utal. A modern kutatások azonban Blake saját mitológiai rendszeréhez, különösen az Európa: egy prófécia című művéhez kötik. Az állatok (bagoly, denevér, krokodilfejű lény) az éjszakát, a hamis bölcsességet és a képmutatást jelképezik. Enitharmon bal keze Urizen rézkönyvén nyugszik, amely az elnyomó törvényeket és vallási dogmákat tartalmazza. A bogáncsot evő szamár a hivatalos egyház elutasítását jelképezi.

Júdás elárulja őt. 1803-1805 között. Tinta, grafit, akvarell, papír. Tate Gallery.

A mű Máté evangéliumának azt a pillanatát örökíti meg, amikor Júdás egy csókkal azonosítja Jézust a Getsemáni-kertben a felfegyverzett katonák számára. Blake, a jelenetet nemcsak történelmi eseményként, hanem a szellemi nyugalom és a világi erőszak összecsapásaként ábrázolja. Az alkotás azon a több mint nyolcvan darabból álló bibliai sorozat része, amelyet mecénása, Thomas Butts számára készített.

Mózes és az égő csipkebokor, 1800-1803 között. Tinta, akvarell, papír. Victoria and Albert Museum.

A bibliai Kivonulás könyvének egyik legfontosabb jelenetét ábrázolja. A jelenet azt örökíti meg, amikor Isten a tűz formájában kinyilatkoztatja magát és elhívja Mózest a zsidó nép kivezetésére. Blake számára a tűz nem pusztán fizikai jelenség, hanem Isten jelenlétének és a pusztíthatatlan isteni szeretetnek az attribútuma. A műben a fény és a sötétség kontrasztja a spirituális ébredést hangsúlyozza.

*

Egy részlet a következő részből: 

Forrás - Fotók: saját / Szöveg: saját, Szépművészeti Múzeum, Liget Budapest, Magyar Kurír, AI, Wikipédia

Ha érdekel BLAKE KÖLTÉSZETE, EGY KORÁBBI BEJEGYZÉSBEN FOGLALKOZTAM VELE:

https://paphnutius.blog.hu/2020/11/28/william_blake_3_verse

folyt. köv. 

Pázmánd

Egy megbúvó gyöngyszem a Velencei-hegység szélén.

A mostani kiszámíthatatlan időben mindig kérdés, hogy túra vagy települések megismerése. Pázmándon mindkettő lett volna, de mire megkerestem a látnivalók felét, esni kezdett. Így valószínűleg lesz Pázmánd 2. is.

Pázmánd a Velencei-hegység keleti lábánál, az M7-es autópálya és a 7-es főút közelében, Fejér megyében fekszik. A folyamatosan fejlődő település lakossága 2025 elejére elérte a 2278 főt.

Kedves életkép a templommal átellenben

Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatása római katolikus templom a falu legjelentősebb nevezetessége. A törökök 1688-ban, visszavonulásuk során fölgyújtották a falut és a templomot is. A jezsuiták kezdték újjáépíteni ezt követően.

A harmincöt méter magas tornyoknak csupán a tatárjárás (1241-42) utáni maradványai vannak, majd a középkorból Hunyadi Mátyás korából (1460-70 körül) származnak a tornyot a patak oldaláról támogató támfalak, amelyek igen ritkák hazánkban. Ezen maradványok megőrzése mellett építették föl a jezsuiták a barokk stílusú templomukat és a hozzá tartozó rendházakat is. 

*

Az önkéntes tűzoltóság kézikocsival és Szent Flórián képpel

*

Onestyák László (1938–1958) az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik kivégzett mártírja, akit a megtorlás során az „Onestyák László és társai” per elsőrendű vádlottjaként ítéltek halálra. Munkáscsaládból származott, Pázmándon született 1938. június 28-án. Szerszámköszörűsnek tanult, majd segédmunkásként dolgozott több munkahelyen.1956. október 25-én csatlakozott a budapesti IX. kerületi (ferencvárosi) fegyveres ellenállókhoz, a Berzenczey utcai csoporthoz. Részt vett a szovjet csapatok elleni harcokban és a rendfenntartó feladatokban.

Róla elnevezett sétány és a hősök emlékműve 

*

A Budapest–Balaton kerékpáros útvonal (BuBa) áthalad Pázmándon. Az útvonal ezen szakasza Gyúró felől érkezik a településre, majd Nadap irányába folytatódik a Velencei-tó felé. Pázmánd előtt egy jelentősebb, kb. 60 méteres szintkülönbségű emelkedőt kell leküzdeni.

Ezért aztán jólesik egy pihenő, mielőtt a bringás eléri a Velencei-tavat. Van egy népszerű, igényes megállóhely a település határában, amelynek szobrai Varga Norbert alkotásai. 2022-ben állították fel. Van rá esély, hogy ez az ország legszebb, legkülönlegesebb kerékpáros pihenőhelye.

A budai utat mutató Toldi

Pihenőpadok, fa pihenő párnákkal

Fotópont

Kerékpártartó!!!

Részletek...

Pákozd felé tartó huszár

folyt. köv.

12 egy tucat

12 kép a tatai Kálvária dombról

Az ilyen tél végi, kiszámíthatatlan napon legjobb program egy séta és fotózás a tatai Kálvária dombon.

Tass-Szentgyörgypuszta,

ahol a Duna és a Kiskunság összeér

Tass külterülete és Dömsöd között húzódik egy riviéraszerű partszakasz, nyaralókkal, horgászhelyekkel, szabadstranddal. A Tassi zsilipen átkelve, pedig a Csepel sziget déli részét fedezhetjük fel.

Ezen a pusztán Tass és a Duna között táborozott Tass,

Szent István és a későbbi királyok seregei és I. Szulejmán is.

*

A Kiskunsági főcsatorna képei

Itt vezetik ki a Ráckevei-ág vizét a csatornába

A településnél ered mesterséges kivezetéssel a Kiskunsági-főcsatorna (vagy Kiskunsági Öntöző Főcsatorna). A csatorna a Ráckevei-Duna-ágból indul Tassnál, és Akasztó térségében torkollik a Duna-völgyi-főcsatornába, ami tovább haladva nagyjából Bajáig tart. Teljes hossza 50 km, átlagos szélessége 40–50 méter, mélysége jellemzően másfél – két méter, helyenként a 3 métert is eléri. Létesítésének célja, Hogy a Duna vizének egy részét az elsivatagosodott Kiskunságon vezessék végig, öntözés talajnedvesítés céljából.

A csatornán gyalogos fahíd vezet át 

Ez Magyarország egyik legnépszerűbb és legvadregényesebb horgászvize. Partjai változatos, nádasokkal, gyékényesekkel és bedőlt fákkal tarkítottak. Ideális életteret biztosít a halaknak, madaraknak. Ez a 303 hektáros vízfelület igazi horgászparadicsom. Főleg ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, compó, dévérkeszeg és ezüstkárász él itt.

A szabadstrand 

A tassi szabadstrand a Ráckevei-Duna ágnál található. Beépített vaslépcső segít a vízbe jutni. A szörfösök és a kajakosok is imádják ezt a szakaszt a viszonylag álló víz és a biztonságos környezet miatt.

A tassi Duna sor park mentén számos fa szobrot találunk. A rendszeresen megszervezett tasi faragótábor nagyszerű alkotásait láthatjuk itt. A különösen sikeres 2016-os tábor alkotásait állították itt ki, 2017-ben. A későbbiek a faluban láthatók. (Előző bejegyzés!) Sajnos látszik, hogy egyes szobrok nehezebben viselik az idő viszontagságait, lásd Matula kalapjáról már részben letört a karima. A Matula bácsi Langó Gábor alkotása. A Tüskevárból ismert Matula alakjában, a filmben megszemélyesítő Bánhidi Lászlót ismerjük fel a szobron. A filmet nagyrészt itt, a tassi Duna-holtágban forgatták. A Duna-partján elterülő ligetet emlékül Bánhidi László-ligetnek nevezték el. A szoborhoz kapcsolódik Matula kutyájának, Csikasznak a szobra. Ezt sajnos nem találtam meg.

Langó Gábor - Halászleány / Pesti István - Halász

A szoborpár egyben nézendő, még ha különbözők az alkotók, akkor is. A magyar népi szobrászat és fafaragás hagyományaira épülnek. Nem törekednek a klasszikus akadémiai simaságra; a vésőnyomok és a fa természetes erezete a textúra részévé válik.Pesti István és Langó Gábor munkája a helyi identitást erősíti. Az életkép (zsáner), a tassi Duna-ág múltját idézi meg. A halász az aktív, teremtő erőt, a halászlány pedig a befogadó, gondoskodó otthont szimbolizálja. Nem egyedi portrékat látunk, hanem a halász és a halászleány archetípusait, akik büszkén képviselik a mesterségbeli tudást.Ezek a szobrok úgynevezett tájba illesztett műalkotások. Nem egy steril galériatérbe készültek, hanem a Duna-part szerves részének, hogy a kirándulók és helyiek számára kézzelfogható közelségbe hozzák a hagyományt. Összességében a két alkotó egy olyan humanista, természetközeli emlékművet hozott létre, amely a fa melegségével és a kézműves munka tiszteletével válik Tass egyik jelképévé. Pesti István - Sellő

A Sellő alakja a mitologikus realizmus stílusjegyeit hordozza. Ez a szobor nem csupán egy dekoráció, hanem egy „hely szelleme” ábrázolás. A Sellő a természet és az ember kapcsolatát szimbolizálja. Azt az ősi hiedelmet idézi, miszerint a vizeknek nemcsak halai, hanem őrzői és szellemei is vannak. Míg a halászszobrok a múltat és a mesterséget tisztelik, a Sellő a fantáziát és a Duna-ág varázslatos, titokzatos oldalát emeli ki.

Gubacsi Szilveszter - Napsugaras jelzőoszlop és a két pihenő pad

Gubacsi Szilveszter alkotása a tassi táj szellemi iránytűje. Stílusa a hagyományos fafaragó mesterséget ötvözi a modern téralkotással, ahol a funkció, a pihenés és a szimbólum, a napsugár, elválaszthatatlan egységet alkot. Gubacsi Szilveszter a jelképfaragás hagyományaihoz nyúl vissza. 

Az oszlop tetején megjelenő napsugár-motívum az ősi magyar hitvilág és a népi díszítőművészet egyik legfontosabb eleme. Az utat mutató iránytűt jelképezi a vizek mellett. Különleges, mert a műalkotást összeköti a használati tárggyal. A padok, az oszlop mellé rendezve arra hívják a vándort, hogy álljon meg, üljön le és a környező tájat is szemlélje. Ez a szemléletmód a környezetművészet, a land art egyik szép, népi gyökerű megnyilvánulása.

Zarándok kápolna 

Egy tassi kiruccanás sem lehet teljes egy jó halászlé nélkül! A környéken több autentikus halászcsárdát is találsz, ahol a frissen fogott dunai halak kerülnek az asztalra. Keresd a part menti vendéglőket, mint például a népszerű teraszos éttermeket az üdülőövezet szívében.

Forrás: Saját, Köztérkép, Wikipédia, AI

 Hangulatos üdülőtelep

A Dömsödig - Ráckevéig húzódó üdülőtelep

A kép hátterében már a zsilip látható.

Ezzel a képpel búcsúzom Tasstól, amely bemutatásával az előző 4 bejegyzés foglalkozott! Szép volt. Egyszer visszatérek! 

VÉGE