Ismét kedvenc szobraim után eredtem. Budapest számtalan lehetőséget kínál. Ez a 6. összefoglaló, a végtelen sok alkotás közül.
Lecsó
Alternatív neve, Ratatouille, az angol neve, L'ecsó. Kolodko Mihály legújabb miniszobra, amelyet 2021. augusztus 18-án helyezett ki az Erzsébet-híd budai hétfőjénél, a Belvárosi templommal szemben, az I. kerületi Gellért rakparton.
A szobor neve, a 2007-ben bemutatott amerikai, animációs film címével megegyező. Egy Remy nevű patkány pályafutásáról szól, akinek gyermekkorától célja, hogy séf legyen egy párizsi étteremben. Példaképe, Auguste Gusteau mondata lebeg a szeme előtt: „mindenki főzhet”. De mások nem pont így gondolják. Aztán az étterem szemetes fiúja segítségével álma megvalósul. Barátság, kitartás, szerelem, győz az igazság.
Piszoár
Kolodko tán legapróbb szobra, a városligeti Vajdahunyad vár melletti Winston Churchill sétányon található kőfalba van rejtve. 2017-ben került kihelyezésre.
A művész ezzel a piszoárral Marcel Duchamp francia festő és képzőművész piszoárjára utal, amit 1917-ben a Független Művészek Társaságának éves New York-i kiállítására nevezett, de nem vették be.
Seress Rezső
Seress Rezső, a Szomorú vasárnap című szerzeményével szerzett világhírt magának. Számtalan híresség énekelte el a dalt. Ettől azonban a szerző nem gazdagodott meg és bárzongoristaként is dolgozott. A Dob utcai lakása közelében 1954 óta működő Kispipában, az Akácfa utca 38-ban is rendszeresen zenélt.
A falon elhelyezett szobor távolról egy pipának látszik, közelebb érve, feltűnik benne Seress zongorázó alakja.
A Szomorú vasárnapot több száz előadó dolgozta fel, az első felvétel 1934-ben történt, véletlenül. De ez egy másik történet.
Kolodko, a VII. kerületi Önkormányzat megrendelésére készítette ezt a szobrát, 2019-ben. Ez már a 4. alkotás ennek az együttműködésnek a keretében, aminek célja, hogy Erzsébetvárosban legyen a legtöbb Kolodko mini.
Zsidó származása miatt nagyon nehéz élete volt Seress Rezsőnek, sokszor alig menekült meg a haláltól. 1968-ban sikeres öngyilkosságot követett el. A Kozma utcai temetőben nyugszik.
Andrássy Palace Atlasz szobrai
Az Andrássy út 9. számú ház kapujának két oldalán áll, a bejáratot őrző, ill. az erkélyt tartó két izmos férfialak.
A görög atlétákra emlékeztető Atlasz szoborpár erőt és nemességet sugároz. Fémjelzi a palota szépségét és stabilitását.
Fessler Leo alkotásai 1882-ben készültek, a Kallina Mór tervei alapján épült a háromemeletes, neoreneszánsz stílusú palota bejáratához. Az épület felújítása 1992-94 között történt. 1997-ben irodaházzá építették át.
Mekk Elek, az ezermester
Kolodko, Mekk Eleket ábrázoló szobrát, a Széll Kálmán tér szélén egy lépcsőfeljárat kőkorlátján helyezték el 2018. júniusában.
Egyik kezében hobbi csavarozó gép, a másikban egy Moszkva tér feliratú tábla. Azon tanakodik, hová tehetné ki a Moszkva tér táblát. A tábla feliratának betűi nem szépek, kicsit összevissza vannak, amolyan mekkelekes precízséggel.
A teret átnevezték. 1951 és 2011 között viselte a Moszkva tér nevet. Kultikus helye, találkozó pontja volt a budai embereknek. Átnevezése vitákat generált és sokan még ma is korábbi nevén hívják.
A Mekk Elek, az ezermester című televíziós bábfilmsorozat 1973-ban készült. Humoros szövegeit Romhányi József írta, a figurák és a díszlet Koós Iván Kossuth-díjas tervező munkája. Érdekes egybeesés, hogy a tervező 58 éven át a közelben, a Széll Kálmán tér 3. alatt lakott.
A Széll Kálmán tér miniszobrai
A Széll Kálmán téren összesen több mint 30 aprócska szobrot helyeztek el a felújításkor. A gördeszka, a sok csiga, madár, a pénztárca és az esernyő Plank Antal szobrászművész alkotásai.
Ezeket a miniszobrokat azért helyezték el a tér felújításakor, hogy ne lehessen végigcsúszni gördeszkával a padokon, vagy a virágtartókon. A tér fenntartója kérte a tervezőket, hogy speciális elemekkel nehezítsék meg, vagy tegyék lehetetlenné a deszkázást.
Az apró térplasztikák ötlete Szakács Barnabás tájépítésztől származik. Az apró bronz installációkkal olyan megoldást szerettek volna, ami nem tiltást, távol tartást sugall, hanem humánusabb módon tereli el a gördeszkásokat a térről.
Ezért lettek megemelve és lejtőssé téve a támfalak, a fák és az utcabútorok is akadályozzák a nekifutást. A peremeken lecsüngő növények burjánzanak, a fennmaradó helyeken pedig kedves szobrocskák foglalják el a deszkások terepét.
Néreidák kútja
A templom előtt áll Pest város első művészi közkútja, a Ferenciek terén. 1835-ben állították fel. 1899-ben átvitték Kőbányára, a Liget térre. Itt érte a II. világháború, melynek során a talapzaton álló szobrok elpusztultak. Győri Dezső szobrászművész a fennmaradt fotók alapján újramintázta és a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Kőszobrász üzemében faragták ki süttői mészkőből. 1976-ban került vissza az eredeti helyére.
A kb 5 méter magas kompozíció felső részén 2 korsót tartó nőalak, egymásnak hátat fordítva van ábrázolva, az egyik térdel. Két és fél méter magas.
Kőláb
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar épülete előtt, az Egyetem téren áll Szmrecsányi Boldizsár modern alkotása, 2010. április 3-a óta.
Az alkotás igazodik egy modern városrész, új főutcájának hangvételéhez. A szobor együtt él a térrel. Nem csupán látványelem, interaktív eleme is a térnek. A gyerekek megmászhatják, a fiatalok ráülhetnek, ráfekhetnek, érinthető, emberközeli. Színe miatt, hűvösebb időben, kellemesen langyos.
A második képen látható további két szobor: jobbra Pázmány Péter, balra Eötvös Lóránd alakjai.
Száva
Az egykori Danubius-kút megmaradt alakja, a Ráday utca 1. szám alatt, a Kálvin Kamara Kert étterem udvarán.
Az 1883. október 22-én avatott impozáns Danubius-kút Fessler Leo alkotása és építészként Ybl Miklós is közreműködött. A II. világháború során a neoreneszánsz stílusban készült kút óriási károkat szenvedett. Az egyetlen, közel épségben megmaradt alak Száva, ebbe az udvarba került elhelyezésre.
Eredetileg a „ kút két alsó csészéje között ül a három nőalak: északkelet felé tekint, ölében halakkal telt hálót tartva a „Tisza", délkelet felé, ölében csigákkal a „Dráva", végül nyugat felé, lábainál sasos címerrel, a „Száva" allegóriája.
A Száva „folyót megszemélyesítő hölgy könnyed eleganciával ül helyén. Ruházata csupa könnyed redő. Haja épp úgy omlik alá, mintha a folyó hullámait idézné meg”
Danaidák kútja
1933-ban állították fel Sidló Ferenc alkotását az V. kerületi, Szomory Dezső téren.
A vörösmárványból készült talapzaton, 230 cm magas bronz alakok. A két egymást támogató nőalak 3 korsót cipel.
„Danaidák, a görög mitológiában Danaosz király ötven leánya. Unokafivéreik, az őket szerelmükkel üldöző ötven Aigüptosz-fiú elől apjukkal Argoszba menekültek. Itt utolérték őket az Aigüptosz-fiak, és Danaosz, engedve a kényszernek, beleegyezett a házasságokba, és kisorsolta a leányokat a kérőknek. Majd tőröket osztott szét közöttük azzal a paranccsal, hogy a nászéjszakán öljék meg alvó férjüket. Valamennyien engedelmeskedtek a parancsnak, az egy Hüpermnésztra kivételével. Ezután Danaosz atlétikai versenyeket rendezett, s leányait jutalomból hozzáadta a verseny egy-egy győzteséhez. Később a danaidákat és apjukat Hüpermnésztra férje, Lünkeusz megölte, így torolta meg fivérei halálát. Tettükért a danaidák az alvilágban azzal lakolnak, hogy örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba.”
Wikipédia