A Várnegyed csodás épülete, háttérben a Halászbástyával
A Batthyányi térről a Budai Várba felsétálva, a Franklin, majd az Ilona lépcsőn juthatunk fel. A Hunfalvy utcánál megállva megakad a szemünk egy csodás, eklektikus villán.
Itt élt egykor Hunfalvy János akadémikus, aki megalapította a Magyar Földrajzi Társaságot, valamint egy máig működő szakközépiskolát, amely a nevét viseli.
Hunfalvy_János_Pollák Zsigmond metszete 1888
Hunfalvy János Nagyszalókon született 1820-ban, Szepes vármegyei szász családban, Johann Hunsdorfer néven. Egyetemi tanulmányait Berlinben és Tübingenben végezte.
1846-ban statisztika és történelem tanár lett a késmárki líceumban. Két évvel később részt vett a szabadságharcban. Emiatt börtönbe zárták.
Szabadulása után Pestre költözött. Újságírói, szerkesztői munkát végzett, majd a műegyetem tanára lett.
1870-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjében (Pesti Egyetem) alapított földrajzi tanszéken kezdett tanítani, egészen haláláig.
1872-ben meghatározó szerepet vállalt a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, amelynek elnöke lesz. Ezen kívül a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. Részt vett a Magyar Statisztikai Hivatal megszervezésében is.
Érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteletbeli tagjává. A főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt.
Mintegy 50 könyvet és számtalan tudományos értekezést írt.
1888-ban halt meg, Budapesten.
Chata_pod_Rysmi menedékház. Az eredeti 1913-ban leégett
Neve a Magas – Tátrában túrázóknak is ismerős lehet. A Tengerszem-csúcsot, a Tátra-csúcstól elválasztó Hunfalvy-hágó, a Hunfalvy-hágó alatti Hunfalvy-völgy, valamint a Hunfalvy menedékház elnevezésekben maradt fent. Ez a Tátra legmagasabban fekvő menedékháza (2250 m).
Hunfalvy Pál
Fivére Hunfalvy Pál, filozófus, jogász, politikus, néprajzkutató, az MTA tagja, aki a török–magyar nyelvrokonság híve volt, majd ő volt az első, aki Magyarországon a sumer–magyar nyelvrokonság lehetőségét felvetette.
Csók István, 1936 nyarán (Pesti Napló, 1937)
Az épületben élt Csók István festőművész is (1865-1961).
Állítólag ez az épület ihlette meg Szerb Antalt, aki leghíresebb regényében, az Utas és holdvilágban, ide helyezi az egyik kulcsszereplő, Ulpius Tamás lakhelyét.
Vége
