A Neszmély nevű komp óránként fordul és ingyen szállít a Duna két partja között
A Három Folyó Régiója
Az Ister – Granum euroregio
Van annak haszna, hogy a határ közelben laksz és mivel a határok átjárhatóak, könnyen mehetünk oda-vissza akárhányszor. Így egyre jobban megismerjük a vidéket. Én évek óta, tudatosan járom ezt a tájat, a Három Folyó Régióját. A magyar oldal szinte minden idetartozó településén és vidékén voltam. A szlovák oldalon futó kerékpárúton pedig alkalom van felfedezni a dunaparti településeket. Az ide tartozó Burda hegyet is bemutattam már a blogban, hamarosan pedig vissza is térek majd oda. A csodás dunai, garami és ipolyi töltéseken is végig gyalogoltam már. Nagy élmény volt az is. 
A csodás Dunapart, távolban a Gerecse hegyei
Most egy Dunaradvány – Dunamocs – Karva településeket érintő kerékpár túra ad lehetőséget, hogy bemutassam régió ezen részén. Ami még fontos, a Neszmély és Dunaradvány közötti óránkénti ingyenes komppal nagyon könnyen elérhető a régió. 
A karvai katolikus templom és harangláb
Az Ister–Granum Eurorégió (Jelenleg: Ister–Granum EGTC), egy határmenti együttműködés, 102 település önkormányzati társulása. Esztergom és Párkány (Sturovo) között 2001-ben újjáépült Mária Valéria híd lehetővé tette e kis európai régió megalakulását Magyarország és Szlovákia területén. Ha geográfus szemmel nézzük, ez magában foglalja a magyar oldalon a Dunapart Komáromtól keltre levő részét, a Dunakanyarral, a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és Börzsöny hegység jó részét, a dunai szigeteket, a szlovák oldalon pedig a Csallóköztől keletre található, jó részt magyarok lakta területeket, valamint a Dunaradvány és Párkány közötti területet. Ezzel Esztergom visszanyerte a vonzáskörzetének északi részét is, amit Trianon után elvesztett. A régió nevének eredete: Ister, a Duna római kori latin neve, a Granum pedig a Garamé. A latin név, a közös európai kulturális örökségre utal. Érdekesség, hogy Esztergom neve is a földrajzi helyzetére utaló két folyónévből keletkezett. 
A vasárnapi, 11 órai, magyar nyelvű mise
Területe több, mint 2200 km². Kétharmada Magyarországhoz, egyharmada pedig Szlovákiához tartozik. Nagyjából Esztergom 25-35 kilométeres körzete. Lakossága kb 220 000 fő. Központja Esztergom. Olyan települések tartoznak ide például, mint a magyar oldalon Esztergom, Bajna, Bajót, Csolnok, Csobánka, Dömös, Kismaros, Kisoroszi, Dunabogdány, Dág, Dorog, Kesztölc, Lábatlan, Leányfalu, Nyergesújfalu, Tinnye, Piliscsaba, Visegrád, Zebegény, stb, vagy a szlovák oldalon Párkány, Bátorkeszi, Garamkövesd, Helemba, Dunamocs, Dunaradvány, Karva, Muzsla, Szőgyén.
A Rákóczi szabadságharc helyi eseményeinek emlékműve, Karva
A Három Folyó Régiója pedig azt jelenti, hogy a Duna, Garam és Ipoly folyásvidéke ez a terület. Fontos, hogy Komárom és vonzáskörzete nem tartozik ide, Nagyjából a magyar oldalon Neszmély és a vele szemben található Dunaradványtól keletre található területről beszélünk. 
A régióból most nézzük meg Karva és Dunamocs történetét, hisz a bicótúrám során ezeket kerestem fel és a fotók is itt készültek. Karva már az őskorban lakott volt. Neolit kori település nyomait tárták fel. A római korból való települést is találtak. A község, a Tardos családé volt. Először 1245-ben említik. 1300-ban Csák Máté emberei a falut kifosztották. 1303-ban a falu Karvai Miklós birtoka, de fiai, pénzhamisítás gyanújába keveredtek, és vagyonvesztésre ítélték őket. Sok tulajdonosváltás volt, ami már érdektelen számunkra. 
A mohácsi csata után a település elpusztult, majd újra települt. Itt is a törökök voltak az urak. Az 1600-as évek közepén a Felvidéken sorra váltottak az egyházi közösségek a protestáns vallásra, de Karva lakossága nem volt hajlandó. Ekkoriban a falunak 50 háztartása volt és két muzulmán ura, Szijárus ben Abdullah és Mehmed ben Mahmúd tímároké, tehát az adók egy részét a lakosság nekik fizette. Tizedet fizettek búzából, kaptárból, lenből, kenderből, valamint az erdőhasználatért, legeltetésért, juhokért, hordók és bírák után, a földhasználatért, dunai halászatért és sertéstartásért. A község, a század végére újra elnéptelenedett.
A karvai kilátó
A török elvonulása után 18. század elején Nedeczky Sándor földesúr telepítette be újra. A kurucok 1705-ben sáncot építettek a falunál a császári csapatok megállítására Esztergom irányába, de 1707-ben szétverték őket, a falut pedig felgyújtották. 1711-ben pestisjárvány tört ki.
Kilátás Komárom irányába
A községet sokszor érték természeti csapások, árvizek, tűzvészek és földrengések.
Hihetetlen, de volt itt földrengés 1753, 1759, 1763, 1764, 1765 és 1768-as években is. Az következő 1783-as rengés súlyos károkat okozott, és kisebb rengés volt 1828-ban. 
Kilátás Esztergom - Visegrád irányába
A szabadságharc idején 1849-ben a magyar honvédek az itt élő Hunyadi gróf karvai juhaklaiból hajtották el a juhok egy részét, sőt a termés egy részét is elvitték a sereg táplálásához.
A kilátó belsejében
Az I. világháború után a falu a Csehszlovák Köztársaság része lett. 1938 novemberétől 1945 májusáig pedig ismét Magyarországhoz tartozott. A II. világháborúban, 1945. január 6-tól Karva a németek védelmük megerősítésére erőket összpontosítottak itt. Innen bombázták Budapestet. Erre akarták kiszabadítani a Budán ragadt katonáikat. Márciusban pedig jöttek az oroszok. A község újkori történelmének legfontosabb eseménye, hogy a kommunista rezsim megszűnése után felbomló Csehszlovákia megszűnésével a falu Szlovákia része lett 1993. január elsején.
Emlékoszlop, Karva
Dunamocs (Machala, Mocsolya, Moch) 1208-ban Moth néven szereplő falu királyi várbirtok, ahol a királynő hírnökei laktak. A 14. századra minden kiváltságát elvesztette, s Zsigmond, a falut és annak népét koronázási ajándékként az esztergomi érseknek adományozta. A falu népe ettől kezdve egyházi jobbággyá lett. A török hadak pusztítását csak 1529-ben tapasztalhatták először, amikor azok a falun áthaladva, majd Komáromot feldúlva Bécs első ostromára vonultak. A falu a zsitvatoroki békéig a hódoltság határvidékén feküdt, és mindkét félnek egyformán adózott. A falu jövedelmének igen jelentős forrása volt a dunai halászat, a vízimolnárság, a hajóvontatás, a révészet.
Karva
A Rákóczi-féle szabadságharc megakasztotta a vidék gazdasági fejlődését, 1704-ben a kuruc csapatok elfoglalták Érsekújvárt, s ennek során a párkányi járás lakosságának élelmeznie kellett a kuruc csapatokat. Mocs falujának története a kuruc szabadságharc alatt szorosan összefüggött a Bottyán generális vezette harcokkal.
Mocs, a hangulatos süttői sétány
1918 novemberében berendelték a községházára a falu elöljáróságát, és közölték velük, hogy a falu ezután nem Magyarországhoz fog tartozni. Közben érkeztek haza a frontról a katonák, s velük a hírek a Monarchia felbomlásáról és az őszirózsás forradalom kitöréséről. A komp a folyón át még szabadon közlekedett, bár egyesek már tudták, hogy ott lesz az új államhatár. Aztán a komp sokáig nem közlekedett. …és most ismét ezzel a komppal járok át biciklizni.
Mocs. Ennek a kis villának az udvarán régi horgonyokat láthatunk
A II. világháborúban a falu fiataljai a Don kanyarban vesztek oda, olyanok is akik a faluban harcolva vesztek oda és voltak, akiket haláltáborokba hurcoltak.
1947-ben újabb megpróbáltatások vártak a falu népére. A magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, elrendelték a teljes vagyonelkobzást, be kellett zárni minden magyar iskolát. Megkezdődött a deportálás Csehországba a kiűzött szudétanémetek helyére. Mintegy 69 mocsi került így Csehországba. 1948-ban pedig a kitelepítés vette kezdetét Magyarországra.
Apró és nagyobb szigetek
Dunamocs külső képe sokat változott az utóbbi évtizedben. Különösen a Duna-part, az ún. Süttői sétány újult meg. Modern lakóházak, villák épülnek a régi kis házak helyén.
Kellemes pár órás program a Tata - Karva közötti kerékpártúra
/2025. 08. 15./
