Időutazás a Duna kapujában: A Tassi-zsilip

A Ráckevei-Duna déli végénél, ahol a víz és a csend összeér, áll a környék egyik legkarakteresebb építménye, a Tassi-zsilip. Az 1920-as évek végén született műtárgy nem csupán beton és vas. Őrzi az RSD (Ráckevei-Soroksári Duna-ág) vízszintjét és biztosítja a hajók szabad útját a Nagy-Duna felé. 

Tassi-zsilip 1956-előtt, Forrás -Kisdunai nagyhajók

A Tassi-zsilip története egy véget nem érő küzdelem a Duna elemi erejével. A létesítményt eredetileg azért hozták létre az 1920-as években, hogy megzabolázzák a vízszintet és megóvják a Ráckevei-Duna-ágat a folyó szeszélyeitől. A legkritikusabb feladata a visszaduzzasztás megakadályozása, vagyis a Nagy-Duna áradásakor ne zúduljon vissza a víztömeg a mellékágba, visszafele folyva, elöntéssel fenyegetve a part menti településeket. Ezzel Tass, Dömsöd, Ráckeve és még további települések árvízvédelme vált lehetővé. 

Tassi-zsilip jeges ár, 1956. Forrás - Kisdunai nagyhajók

Tassi erőmű, 1956. március (1956. évi téli árvíz) -

Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum

A térség történelmének legfontosabb eseménye volt az 1956-os jeges árvíz. Egy valódi természeti csapás volt. Januárban a rendkívüli hideg miatt a Duna főágán hatalmas jégtáblák torlódtak össze, amelyek gátat képeztek a víz útjában, így a folyó szintje pillanatok alatt a töltések fölé emelkedett. Március 11-én a jeges ár áttörte a zsilip melletti védműveket, és a víztömeg – magával sodorva mindent – betört az erőműbe, ahol a turbinák és a gépház pillanatok alatt megsemmisültek.

Tassi erőmű - Szakadás elzárása, 1956

Id. Ziegler Károly hagyatékából.Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum

A katasztrófa erejét jelzi, hogy a víz nemcsak a berendezéseket, hanem magát az épületet is kettérepesztette, a gátőrházat pedig lakhatatlanná tette. Torzója évtizedekig mementóként magasodott a víz fölé. Technikai szempontból a legnagyobb kihívást ma is az jelenti, amit akkor megtanultak: ha a Nagy-Duna szintje magasabb, mint a mellékágé, a zsilipnek hatalmas nyomáskülönbséget kell elviselnie, miközben megakadályozza a víz visszaáramlását.

A 2021 júniusában átadott, Sajó Elemérről elnevezett új többfunkciós műtárgy egy igazi mérnöki bravúr, 21. századi technológiával. Ami igazán különlegessé teszi, az a kétirányú szivattyúzási képessége. Extrém alacsony dunai vízállásnál is képes friss vizet emelni a mellékágba, áradáskor pedig a gravitációs leeresztést segítve, aktívan szivattyúzza ki a felesleget a Nagy-Dunába.

Ráckevei - ág 

A gátról elérhető, jellegtelen, ártéri Rózsa - sziget

A beruházás, nemcsak egy passzív gát, hanem egy aktív, intelligens rendszer, amely a Kvassay-zsilippel (Csepel – sziget északi csücskén található) összehangolva biztosítja a Csepel-szigeti vízi paradicsom életfeltételeit.

A műszaki paraméterei tiszteletet parancsolóak: Másodpercenként akár több tíz köbméter víz megmozgatására képes, amivel hatékonyan átöblíti a teljes Duna-ágat. A műtárgy 52 méter hosszú és több mint 16 méter széles, az irányítóközpontja pedig mélyen a föld (és a víz) alatt, egy 17 méteres mélységig nyúló vasbeton szerkezetben található.

A létesítmény lelke két darab, világszínvonalon is ritka, vízszintes tengelyű reverzibilis Kaplan-turbina. Ez a technológia teszi lehetővé, hogy a gépészet egyszerre működjön szivattyúként és áramtermelő turbinaként, iránytól és vízállástól függően. Összteljesítménye 1,42 MW, ami megújuló energiaforrás. Másodpercenként akár 60 köbméter vizet is képes átemelni vagy leereszteni, így extrém árvíz idején is kontroll alatt tartható a szintkülönbség. 

A zsilip tetején

A zsilip oldalánál ilyen monumentális emlék- és pihehőhely létesült, mert erre vezet a Magyar Zarándokút túra - és zarándok mozgalom útvonala. Tasson át vezet egész Bajáig, ahol átvisz a Duna túloldalára. Szerintem ez is fölösleges természetkárosítás és pénzpazarlás. Például egy esőbeálló mindenkinek jobb lenne, zarándoknak, túrázónak, kerékpárosnak, bárkinek.

A környék ma igazi bakancslistás helyszín, ahol a horgászok Szent Grálja, a híres V-ös és VI-os víz várja a nagy fogásra vágyókat. Legyen szó egy hétvégi kirándulásról, pecázásról vagy a vízi sportok élvezetéről, Tassnál a mérnöki zsenialitás és a természet nyugalma tökéletes szimbiózisban él együtt.

A következő bejegyzésben erről a paradicsomról, a Tassi üdülőövezetről fogok mesélni.

A területen sétálva 3 halászcsárdát is láttam, egyenlőre zárva. Ez az egyik.

Ha kíváncsi vagy Tass környékére, ezt a bejegyzést se hagyd ki! 

A Csepel sziget legdélibb pontja, a Szigetfői Őrfa

https://paphnutius.blog.hu/2026/02/14/a_csepel_sziget_legdelibb_pontja_a_szigetfoi_orfa

Ittlétem alatt a fényviszonyok folyamatosan és drasztikusan változtak.

De erről te is meggyőződhetsz, a képek nézése során.

A Csepel sziget legdélibb pontja, a Szigetfői Őrfa

A Szigetfői Őrfa egy monumentális fa szobor, amely a Csepel-sziget legdélebbi pontján, a Duna és a mellékág találkozásánál áll. Egy háborítatlan, vadregényes őstájon fogadja a látogatókat. Jelképes szerepe mellett fontos tájékozódási pont a túrázók és kerékpárosok számára, akik Makád, vagy Tass érintésével érik el ezt az eldugott, szakrális hangulatú helyszínt.

A Soroksári - ág

Szigetfői Őrfa a Csepel-sziget legdélebbi csücskén, Makád közigazgatási területén, de a tassi zsiliphez közel található szimbolikus emlékmű. Az alkotást a Tassi Helytörténeti Egyesület kezdeményezésére állították fel 2012 júniusában. 

A legdélibb pont

Az újraegyesült két Duna-ág

A Csepel-sziget Budapesttől délre elnyúló, 48 km hosszú Csepel-sziget Magyarország legnagyobb folyami szigete. Északi része a főváros XXI. kerületét foglalja magában, míg délebbi területein olyan jelentős települések találhatók, mint Szigetszentmiklós vagy Ráckeve.

A kisebb és  hangulatosabb Soroksári - ág

Örülök, hogy ismét sikerült egy jó túracélpontot találnom

A szigetet nyugatról a Nagy-Duna, keletről pedig a népszerű üdülőövezetnek számító Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág öleli körül. Történelmileg fontos terület, hiszen a honfoglalás után a fejedelmi Tass törzs szálláshelye, később pedig királyi vadaskert volt. Ipar- és kultúrtörténeti jelentőségét növeli a 314 méter magas Lakihegyi adótorony, amely az ország egyik legmagasabb építménye. 

Tass a sziget legdélebbi csücskével szemben, Bács-Kiskun vármegye északi határánál fekszik. A környék központi látványossága a Tassi-zsilip, ahol a Ráckevei-Duna visszatorkollik a folyam fő ágába. Ezt a következő bejegyzésben fogom megmutatni. A vidék igazi horgászparadicsom és vízi paradicsom, ahol a Duna-ág csendesebb vize és a part menti üdülőövezet várja a kikapcsolódni vágyókat. A Tassi üdülőövezet, Dömsöd csodás helyei a vidéknek. 

A Szigetfői Őrfa szobor egy 5 m magas, 50-60 cm körméretű, háncsolt és faragott akáctörzsből készült. Egy méter magas, félgömb alakú beton alapzatba rögzítették, amely stabilitást ad neki az ártéri környezetben. Az alkotó, Horváth Attila, a fa természetes gyökérzetét felfelé fordítva építette be a kompozícióba, ami az égi és földi szférák közötti kapcsolatot jelképezi.

Az emlékmű tiszteleg mindazok előtt, akiket a folyó és az erdő éltetett: a halászok, hajósok és horgászok előtt. Emellett emléket állít a vidéket sújtó történelmi árvizeknek és az ellenük folytatott védekezésnek is. 

A szobor az úgynevezett Osztó-szigeten áll, ott, ahol a Ráckevei-Duna-ág visszatorkollik a Nagy-Dunába. Megközelítése Makád felől gáton haladva, vagy Tassról a zsilipen keresztül lehetséges. Én az utóbbit választottam. Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár részét képezi. 

A Szigetfői Őrfa megalkotója Horváth Attila, helyi kötődésű alkotó, akit gyakran „művész-tanárként” említenek, utalva pedagógiai munkásságára is. Művészi tevékenységét Pilinszky-díjjal ismerték el. Aktív tagja a Tassi Helytörténeti Egyesületnek, amely szervezet az Őrfa felállítását is kezdeményezte és gondozta. Alkotásaiban gyakran alkalmaz természetközeli megoldásokat; az Őrfa esetében például a fa természetes formáját (a felfelé fordított gyökérzetet) használta fel a spirituális tartalom kifejezésére.

A felhők játéka is folyamatos csodálattal töltött el.

A következő bejegyzésekben a Tassi zsilipet, a tassi üdülőövezet csodás faszobrait, és Tass község nevezetességeit fogom megmutatni!

Költői kép: az apa, a fia és a barát (Részlet a filmből)

Nyolc hegy

Filozófia, hegyek, barátság...

Könyv és filmajánló is egyben

2023-ban találkoztam a Nyolc hegy című filmmel. Azért kezdtem el nézni, mert valamilyen hegymászó történetet sejtettem a cím mögött és azokat mindig megnézem. De mást kaptam. A hegyek megvoltak a Dolomitok és a nepáli Himalája formájában, de ez a film sokkal többről szólt. Néhány hét múlva újra megnéztem ezt a lassú, nem rövid filmet (2 óra, 27 perc), amelyet egy belga rendezőpár alkotott 2022-ben.

Részlet a filmből

Aztán megnéztem harmadszorra is és akkor beütöttem a címét a könyvkeresőbe. Paolo Cognetti Nyolc hegy (Le otto montagne). Létezik magyar nyelven! Pont akkoriban kérdezte Peti, hogy mit szeretnék karácsonyra. Ezt kértem. Így aztán olvashattam könyvben is. Olvasás közben rájöttem, hogy a film önmagában tökéletes, de a regény részletesebb, több rétegű, nagyobb időszakot ölel fel és másként fókuszál.

Ha felkeltettem az érdeklődésed, olvasd tovább!

  A könyv

Az Everest északi oldala a tibeti alaptáborból nézve

Röviden a könyvről: Paolo Cognetti regénye, egy mélyen megindító történet a férfibarátságról, az apák és fiúk közötti bonyolult kapcsolatról, valamint az ember és a természet elválaszthatatlan kötelékéről.

A történet az 1980-as években indul, amikor a milánói Pietro szülei nyaralót bérelnek egy apró alpesi faluban, Granában. Itt ismerkedik meg Brunóval, az utolsó helyi gyerekkel, akivel életre szóló, harminc éven átívelő barátságot kötnek.

Kép a filmből

A cím, egy nepáli mondára utal. A világ közepén áll egy óriási hegy, a Szumeru (vagy Meru-hegy), amit nyolc tenger és nyolc hegy vesz körül. A kérdés az, hogy ki lesz bölcsebb, ki tanul többet az életről. Az, aki bejárja a nyolc hegyet, vagyis a világot, vagy az, aki feljut a középső csúcsra, vagyis otthon marad.

A regény központjában a felnőtté válás, a transzgenerációs traumák és a hegyek vonzása áll. Míg Pietro bejárja a világot, Bruno sosem hagyja el a völgyet, mégis mindketten saját útjukat keresik az apai örökségük árnyékában. A könyv 2017-ben elnyerte a legrangosabb olasz irodalmi elismerést, a Strega-díjat és a francia Médicis-díjat.

A történet az Aosta-völgyben és a körülötte található hegyeken játszódik

A filmről néhány mondat és adat. A belga Felix van Groeningen és Charlotte Vandermeersch voltak a film rendezői. A főszerepet Luca Marinelli és Alessandro Borghi alakítja, akik a valóságban is közeli barátok, ami mélységet adott a játékuknak. A filmet szokatlan, 4:3-as képarányban forgatták (nem szélesvásznú 16:9), hogy ne csak a táj szélességét, hanem a hegyek monumentális magasságát is érzékeltessék. A kísérőzenét a svéd Daniel Norgren szerezte, akinek melankolikus dalai szorosan összefonódtak a film hangulatával.

Catinaccio és a Marmolada megemlítettnek a történetben

Díjak és elismerések: Cannes-i Filmfesztivál (2022): Elnyerte a Zsűri díját (Prix du Jury).

David di Donatello-díj (2023): Ez az olasz Oscar, ahol a produkció elvitte a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb adaptált forgatókönyv díját is. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb európai alkotásává vált.

A film hűen követi Paolo Cognetti regényét, de a képi világával és a lassú, meditatív tempójával különleges élményt nyújt. A film és a könyv befejezése alapvetően ugyanazt a tragikus ívet követi, de a hangsúlyok és a lezárás módja jelentősen eltér. 

Paolo Cognetti

Paolo Cognetti (1978–) olasz író és dokumentumfilmes, akit ma az erdők és hegyek krónikásaként ismer a világ. Milánóban született és matematikát tanult az egyetemen, mielőtt a filmezés felé fordult. 30 évesen, egy személyes válság után döntött úgy, hogy elhagyja a várost, és az Alpokba költözik egy magányos házba 2000 méter magasan. Ez az élmény alapozta meg későbbi írói sikerét. Bár korábban novellákat és esszéket is írt, a világhírt a 2016-ban megjelent Nyolc hegy hozta el számára. Személyes hangvételű műve, egyszerű, mégis mélyen költői, kerüli a felesleges díszítettséget, és inkább a belső csendre és a természet hatalmára koncentrál. 

Monte Rosa

Több fontos műve is megjelent magyarul: A magányos farkas boldogsága (önéletrajzi ihletésű esszéregény a hegyi életről). Sosem érünk fel a csúcsra (nepáli utazásának naplója). Lent a völgyben (legutóbbi regénye, amely szintén az Alpokban játszódik). 2024-ben mutatták be első egész estés dokumentumfilmjét, a Fiore mio-t, amely kedvenc hegyéről, a Monte Rosáról szól.

Engem nagyon megfogott a film és a könyv is, ezért a továbbiakban sokkal több réteget is bemutatok, a háttér filozófiai vonatkozásait is megmutatom. Azonban innen már lehetnek spojlerek is, ezért csak akkor olvasd tovább, ha a mélységek is érdekelnek.

 Tofane

A regény szimbolikája:

A történetben a két főszereplő sorsa, a két utat modellezi. Bruno a középső hegy embere. Sosem hagyja el a szülőföldjét, a saját völgyét. Mélyen gyökerezik egyetlen helyen, és ott próbálja megtalálni a teljességet.

Pietro a nyolc hegy utazója. Ő a világot járja, Nepáltól Milánóig keresi önmagát, és számtalan különböző csúcsot megmászva gyűjt tapasztalatokat.

A történet arra világít rá, hogy nincs jobb út. Két egyenlő út van. Mindkét férfi a saját hegyét mássza, és mindkettőjüknek meg kell küzdenie a saját választásuk magányával és nehézségeivel.

Szakadjunk el a buddhista szemlélettől és nézzük meg, a történet hogyan gyökerezik a modern filozófiai irányokban. A regény kapcsolódik a modern pszichológiai és filozófiai diskurzushoz a férfiszerepek válságáról (maszkulinitás - kritika, az apák árnyéka). Az apa figurája mindkét fiú számára egy elérhetetlen és szigorú erkölcsi mérce. A barátságuk valójában egy közös kísérlet arra, hogy feldolgozzák az örökölt férfimintákat, és megtalálják a saját útjukat.

Az egzisztencializmus jegyei tetten érhetőek. Heidegger (német filozófus, 1889-1976) fogalmai szerint az ember bele van vetve egy adott környezetbe, világba - vetettség. Bruno sorsa a tiszta egzisztencializmus. Nem választja a hegyet, ő maga a hegy. Számára nem létezik más opció, mert az önazonossága elválaszthatatlan a szülőföldjétől. Sartre (francia író, 1905 – 1980) szerint az ember azzá válik, amit választ. Szabadság és választás. Pietro a modern, gyökértelen ember, aki a szabadságát az utazásban éli meg, de közben folyamatosan szembesül a választás kínjával, hogy sehol sem érzi magát igazán otthon.

Arne Næss (norvég filozófus, 1912 – 2009) Ökofilozófiája alapgondolat a regényben. A természet nem csupán díszlet, hanem egyenrangú fél. Bruno karaktere a mélyökológiát testesíti meg. Elutasítja az emberközpontú világot, ahol a hegy csak turizmusra vagy legeltetésre való. Számára a hegynek önértéke van. Kritika a modernitás ellen, amely a természetet csupán erőforrásként, vagy díszletként (a milánói szülők hétvégi háza) képes értelmezni.

Sassolungo

Maurice Merleau-Ponty (francia fenomenológus, 1908-1961) Fenomenológiája (tudatos élmények vizsgálata) is ott van. A leírások hűen tükrözik azt a filozófiai irányzatot, amely szerint a világot a testünkön keresztül ismerjük meg. Bruno tudása nem könyvekből származik, hanem a fizikai munkából, a kő érintéséből, a hideg érzékeléséből. Ez a fajta „testi tudás” szembeállítódik Pietro intellektuális, távolságtartó szemlélődésével.

 A film egyik kulcsjelenete, amikor Pietro szembesül a csúcskönyv bejegyzésekből, hogy mit hagyott ki életéből és a veszteség pótolhatatlan.

William Blake (angol költő, festő, 1757 – 1827) szerint az emberi lélek két véglet között feszül. Bruno képviseli az ártatlanságot (nem erkölcsi értelemben, hanem mint romlatlan, ősi egységet a természettel), míg Pietro a tapasztalást (a városi, intellektuális, de darabokra tört embert). A ház felépítése a hegyen egy puszta vízióból (az apa álmából) hoznak létre valami kézzelfoghatót. Blake gyűlölte a „sötét sátáni malmokat” (a gyárakat). A regényben a város (Milánó) és a hegy ellentéte pontosan ezt a blake-i feszültséget hordozza: a szabadság birodalma szemben a lélekölő modernitással.

Francis Bacon (brit festő, 1909 – 1992), akinek képei az emberi létezés nyers, húsbavágó és gyakran fájdalmas valóságát ábrázolják. Festményein az alakok gyakran egy zárt, geometrikus térben vannak. Bruno sorsa a film végén kísértetiesen emlékeztet erre: a háza, amit ő épített, a végén a börtönévé és a sírjává válik. A nyers valóság, az esztétizálás elvetése. A Nyolc hegy nem szépelgő tájleírás; a hegy itt hideg, kegyetlen és közönyös. Bruno nem egy romantikus hős, hanem egy nyers ember, aki – ahogy Bacon alakjai – szinte beleolvad a környezetébe, elveszítve társadalmi mivoltát.

Ha valakinek élményekkel teli gyermekkora volt, legalább annyit meg kell őriznie belőle, hogy időnként visszatérhessen oda a gondolataiban.

…és ha már filozófus, hadd zárjam ezt az esszét az Erzsébet-kori Francis Bacon (angol, 1561 – 1626) filozófus gondolatával: „A természetet csak úgy győzhetjük le, ha engedelmeskedünk neki.” Bruno tragédiája pontosan ez: ő engedelmeskedett a hegynek, eggyé vált vele, de ez számára a pusztulást jelentette. Egymásba fagytak, mint a jégkristályok a Marmolada* lejtőin.

* A Marmolada a Dolomitok legmagasabb hegycsoportja (3343 m) az olasz Alpokban, amelyet „a Dolomitok királynőjének” is neveznek. Nevét a márványra emlékeztető, tömör, tengeri korallokból kialakult mészkőzetéről kapta (latinul marmo = márvány).

Forrás: Saját, Wikipédia, AI,

Basilica dei Santi Giovanni e Paolo, Velence

A nő szobra, aki látta a halált

Basilica dei Santi Giovanni e Paolo, Velence

Venezzia mesék

Velencének megvannak a mindenki által ismert és kedvelt látnivalói, mint a Szent Márk tér, a bazilikával és az óratoronnyal, a Dózse palota, a Sóhajok hídja, vagy a Rialto híd. De számtalan gyöngyszem található itt, hisz mindenhol világhírű olasz festők dekorálta templomok és paloták találhatók. A legenda szerint a város alapítása Kr. u. 421. március 25-én kezdődött, amikor a San Giacomo-templom alapkövét letették a Rialto-szigeten. A települést, a vizigótok elől, a lagúnákra menekülők hozták létre. Tehát 1600 éves kultúra, történelem, legenda és hagyomány rakódik itt egymásra, vagyis minden épületnek, térnek, majdhogynem minden négyzetméternek van önálló története. 

A bazilika ódon környéke

A Castello negyedben található egy gyönyörű templom, amelyet az olasz turisztikai ügynökségek a város 10 legfontosabb temploma közé sorolnak. Ennek ellenére a turisták 90 %-a simán elsétál mellette. Ez a Basilica dei Santi Giovanni e Paolo, magyarul a Szent János és Pál templom, amit a 43. dózse, Jacopo Tiepolo építtetett az 1200-as évek közepén. 

Jacopo Tiepolo síremléke a bazilikában

Michelle Morossini dózse síremléke

A bazilika, az évszázadok során a dózsék panteonjává vált, 25 velencei dózse díszes sírja és a köztársaság számos híres emberének síremléke található falai közt. Majd száz évig épült. Fő látnivalói Veronese festményei és Bellini szárnyas oltárképe, valamint a muranói üvegből készült hatalmas gótikus ablaka. 

Az apszis (szentély) mennyezetén Niccolò Circignani (Il Pomarancio) 1588-as freskója, a Dicsőséges Krisztus látható.

Giovanni Bellini - Szent Vince Ferrer oltárképe

A korai reneszánsz stílusú műalkotás 1464 és 1468 között készült. Méltán híres arról, hogy az évszázadok során végig az eredeti helyén, az eredeti faragott és aranyozott keretében maradt.

Az oltárképet a Dominikánus-rendi szerzetesek számára készítették, a rendjük templomában, a Santi Giovanni e Paolo (helyi dialektusban San Zanipolo) bazilikában. Ez volt Giovanni Bellini első nagyszabású, nyilvános megrendelése, amely fontos lépést jelentett művészi fejlődésében.

A poliptichon* kilenc tempera panelt tartalmaz, amelyek három regiszterben (szintben) vannak elrendezve. A középső regiszterben látható a névadó Szent Vince Ferrer, akit a tüzes prédikációt szimbolizáló lánggal ábrázolnak a kezében. Mellette jobbra Szent Sebestyén (akit a pestisjárványok idején tiszteltek), balra pedig Szent Kristóf (az utazók védőszentje) áll.

*poliptichon (gör.): háromnál több részből álló, szétnyitható tábla.

A felső regiszterben, a középpontban a Pietà (Halott Krisztus angyalokkal) látható, két oldalán az Angyali üdvözlet szereplőivel: a Gábriel arkangyallal és Szűz Máriával.

Az alsó sorban (Predella) öt kisebb panelen a szent csodái vannak ábrázolva.

A főoltár feletti nagy festmény Giacomo Triga műve 1726-ból, amely Szent Pál vértanúságát ábrázolja. A főoltár két oldalán lévő festmények Giovanni Domenico Piastrini (Szent János vértanúsága) és Pietro Andrea Barbieri (Terenziano megtérése), szintén 1726-ból.

De van itt még valami, ami monda, ami legenda! A német szobrász Melchior Barthel (1625 - 1672) 3 Velencében található főműve közül a legérdekesebb. Ráadásul magyar vonatkozása is van. A templomnak van egy kápolnája, a Mária Magdolna kápolna. Itt temették el Vettor Pisani-t, a chioggia-i háborús hőst, a velencei flotta parancsnokát. A velencei–magyar háborút hívták az olaszok chioggiai háborúnak. 1372-től 1381-ig tartott. I. (Nagy) Lajos uralkodása idején. A magyar-velencei háború a Dalmácia feletti fennhatóság megszerzéséről szólt és csak ekkor dőlt el a magyarok javára.

Ezt a sírt díszíti szobor Melchior Barthel alkotása. Egy szomorú nőt ábrázol. A szobor a melankólia egyik leghitelesebb megjelenítése. Ám idővel egy történet ragadt hozzá.

E szerint egy szép és hiú nőt ábrázol, akit egész életében csak a megjelenése érdekelt. Egy nap, amikor belenézett a tükörbe, egy szörnyen megöregedett nőt látott ott maga helyett. A tükör megmutatta neki, hogy mivé fog válni. Ebből arra következtetett, hogy a halála közeli és a tükörben a sorsát, a halált látja. A gondolattól szörnyethalt!

A templomban jellegzetes, alacsonyan függő csillárok vannak, amelyek miatt gyakran "a csillárok templomaként" (La chiesa dei Lampadari) is emlegetik.

De a templom névadói, János és Pál, egy római testvérpár is szörnyethaltak. A nagy Constantinus császár leányának, Constantiának az udvari főemberei, később pedig katonák voltak. 361-ben a hitehagyott (apostata) Julianus császár (uralkodása csupán két évig tartott) tudomására jutott, hogy János és Pál abból a vagyonból, amit a szűz Constantia hagyott rájuk, támogatják a szegény keresztényeket. Udvarába hívta őket, és megparancsolta, hogy csatlakozzanak seregéhez.

Guercino - Szent János és Pál vértanúsága, 1632

Ám a testvérpár azt felelte: „Míg a dicsőséges Constantinus császár és lánya Constantia azzal dicsekedhettek, hogy Krisztus szolgái, mi őket szolgáltuk. Te azonban elhagytad az erényekkel teli vallást, ezért hátat fordítottunk neked, és elutasítjuk az engedelmességet. Istent előbbre tartjuk nálad, nem félünk fenyegetéseidtől, mert az örök Isten haragját vonjuk magunkra.” Kijelentésükért halálos ítéletet kaptak. Kínvallatás után a saját házukban fejezték le őket 362-ben.

Tán a templom legszebb része a Rózsafüzér kápolna (Capella del Rosario). Itt vtalálhatók Veronese freskói:

Rózsafüzér kápolna. - Capella del Rosario

Veronese - A pásztorok imádása

Veronese - Angyali üdvözlet

Veronese - Nagyboldogasszony

VÉGE

 Forrás: Wikipédia, Google, saját

Drón

Drón + Paddington és Mása medve- Kolodko Mihály gerillaszobrai

A Drón, a II. kerület, Angelo Rotta rakparton, a Bem József téri villamos megálló közelében található. Titokban került ki, beharangozó nélkül 2025. júniusában. Pont olyan titokban, ahogy egy gyilkos drón közelít. Igazi történet nem volt hozzá. 2024-ben Vácon volt egy kiállítása, megjegyzem ott is vannak szobrai, ahol ez a szobor látható volt. Ott a Drón/Svédcsavar néven. Tény, hogy a drón tetején három korona látható, ami Svédország címerében is szerepel.

Az egyik képen jól láthatóak a koronák. A történet svéd szála, a másodelnevezés svédcsavar oka pedig a következő lehet: Magyarország nem akadályozta meg, de 2023 folyamán végig halogatta a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását, ezzel akadályt gördítve a folyamat elé. A magyar parlament végül csak 2024. február 26-án szavazta meg a belépést. Így Svédország végül 2024-ben csatlakozhatott a szövetséghez, vagyis nem egyenesen, ahogy mindenki várta, hanem egy svédcsavar után.

További utalás, hogy a szobor úgy lett elhelyezve, hogy a háttérben a Vácra vezető út van kitáblázva. De háborús vonatkozása is van, hisz orosz-ukrán háború a világtörténelem első drónháborúja. Én úgy gondolom, hogy a szobor tájolása itt is fontos. Szemben a magyar Parlament. Az ott dolgozó politikusok jól láthatják a drónokat, tudnak róluk és tisztában kell legyenek a halálos pusztítással is, amit okoznak.

*

Paddington és Mása medve

Paddington és Mása medve

Budapest. II. kerület, Medve utca 5-7. A Medve utca és Vitéz utca sarkán lévő fa védőrácsára tette Kolodko 2024-es karácsonyi ajándékát a két medvét. 24-én már kinn volt.

Ártatlan, aranyos szobrocskáknak tűnnek. Nézzük meg jobban! Ennek a szobornak már bővebb története van. A kompozíció két mese, a Paddington és a Mása és a medve című orosz mese együttes alkalmazása. A hátulról és elölről készült fotón is van egy erős utalás. A kisebb medve úgy tud ráülni a nagyra, hogy öklével szorítja annak golyóit. Az fájdalmában kiterül. A mesékben mindig kell a csoda, vagy az ész. A puszta erővel nem lehet egy nagyobb ellenfelet legyőzni. A nagy medve Oroszországot jelképezi. Kicsi pedig az ukrán elnököt, Zelenszkijt, aki amikor bemutatták a Paddingtont Ukrajnában, Paddington ukrán szinkronhangja volt. 

Ebben a két szoborban az a közös, hogy a háborúra utaló szimbólumok és állásfoglalás. Persze nem csak ez a kettő ilyen… de a többiről máskor.

Fotó forrása - Internet

Kőszegi Imre

December – január

Statisztikai adat, hogy decemberben és januárban halnak meg a legtöbben. A legkevesebben pedig júliusban és augusztusban. Elegem lett a halálból. Sok ismert, általam valamiért figyelemmel kísért személyiség hunyt el az utóbbi két hónapban. Csak a legismertebbeket említem: 

Kőszegi Imre dobszóló, Kőszegi 4G Group a IV. Józsefvárosi Jazzfesztivál, 2024. szeptember 21. Saját felvétel.

Decemberben Chris Rea (74) brit énekes-gitáros, Kálloy Molnár Péter (55), Balázs Péter (82), színművészek. Januárban hunyt el Dudás Miki (34) kajakozó, Tarr Béla (70) filmrendező, Voith Ági (81) színésznő, és ma olvastam a legfrissebbet: Kőszegi Imre (81) jazzdobos legenda.

Már várom a februárt, érjenek végre véget ezek a halálos hónapok! Erről és ezért született ez a rövid, szójátékon alapuló kántáló-vers:

december

január

halál előtt

halál után

minden vár

öröm után

gyász előtt

öröm előtt

gyász után

minden már

jöhetne már

február

mert gyászos

lett december

gyászos a január

legyen vidám

február

a gyász utáni

február

volt sok halál

gyászos lett

december

és gyászos

a január

teljen már

múljon már

a dögszagú

január

a farsang már

vígságra vár

Bokod, 2026. január

 Saját felvétel!

A bejegyzéshez mellékelem Kőszegi Imre 2024-es koncertjén készült fotóimat.

A Kőszegi 4 Generations (más néven Kőszegi 4G) jazz group a IV. Józsefvárosi Jazzfesztivál keretében lépett fel 2024. szeptember 21-én, szombaton, a Rákóczi téri Vásárcsarnokban. A formáció volt Kőszegi Imre legutolsó együttese, amelyben különböző generációk képviselői játszottak együtt.

A zenekar tagjai voltak:

Kőszegi Imre (dob), Egri János (nagybőgő), Egri János Jr. (zongora), Molnár Sándor (tenorszaxofon). Az 1 órás program jól sikerült, nem gondoltam akkor, hogy utoljára láthatom, hallhatom a Mestert.

Kőszegi Imre

Kőszegi Imre (Budapest, 1944. december 6. – Budapest, 2026. január 29.) Liszt Ferenc-díjas magyar dobos, zeneszerző, zenetanár.

Mindenkivel játszott együtt, aki a magyar jazzben nevet szerzett, és számtalan külföldi hírességgel is, mint Pege Aladár, Gonda János, Szabados György, Csík Gusztáv, Szakcsi Lakatos Béla, a legendás Rákfogó együttes, Radics Béla, Frank Zappa, Babos Gyula, Zoller Attila, Szabó Gábor, Albert Mangelsdorf, Pharoah Sanders, Art Farmer, Charlie Mariano, Eberhard Weber, Toto Blanke, Larry Coryell, Trilok Gurtu, Jiří Stivín, hogy csak azokat említsem, akiket én is ismerek. 

1975-ben indult el első saját együttese, a Kőszegi Rhythm and Brass. Ez a különleges felállás Kőszegi munkáját dicséri, hiszen az együttes két fafúvósból, egy dobosból és egy ütősből állt. 1980-ban megalapította nemzetközi együttesét Jack Gregg amerikai basszgitáros, Zbigniew Namysłowski lengyel szaxofonos és Gárdonyi László magyar zongorista társaságában. 1980-tól Vukán György és Berkes Balázs részvételével Super Trio néven léptek fel.

1977-től Kovács Gyulával és Jávori Vilmossal közel 15 éven át Dob-Show néven nagy sikerrel koncerteztek. 1995-ben Tomsits Rudolffal, Babos Gyulával és Pege Aladárral létrehozták a Take 4 együttest.

Több mint 150 lemezen működött közre.

Művészi munkásságának elismeréseként 1982-ben Nívó-díjat, 1985-ben eMeRTon-díjat, 1995-ben Szabó Gábor díjat, 1999-ben Lyra-díjat kapott, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. 2009-ben Gramofon Magyar Jazz Díj, 2010-ben Artisjus díjjal, 2011-ben Liszt Ferenc díjjal tüntették ki.

Kőszegi 4 Generations koncerten jártunk! M2 Petőfi TV

JAZZER Podcast - Kőszegi Imre, 2024. nov. 12. JAZZER Podcast. A Magyar Jazz Szövetség

A BÚCSÚ

Gatta - Velencei macskamaszk

A Macskák mezeje tér, Velence

Venezia mesék

Nagyjából 10 éve kezdtem el írni a velencei legendákat és mondákat elmesélő sorozatomat. A címe Venezia mesék volt. 6-8 ilyen történet született és napjainkig felkelti egyik –másik az olvasók figyelmét. Rendszeresen ott vannak az olvasási listán. Ezért elhatároztam, hogy írok még néhányat, hisz több tucatnyit kutattam meg és készítettem el a vázlatait.

Fotó - National Geography

Az első szóljon a macskák és Velence kapcsolatáról, egy olyan kis terecske révén, amely maga a történelem. Persze ez nem szokatlan itt Velencében, ahol minden egyes tégla, kapu, cölöp és a maga víz, vagy a levegő is a titokzatos múltat rejti.

Campo delle Gatte, Fotó - Wikipédia

A velencei utcanevek néha nagyon szokatlanok. Például, ha a Castello negyedben sétálunk, találkozhatunk Macskák mezeje névvel: Campo delle Gatte. Ám a tér nincsen tele a házak tövében árnyékot kereső, doromboló macskákkal. Valójában a név teljesen mást jelent. Giuseppe Tassini-től származik, aki 1863-ban írt egy könyvet a velencei helységnevekről. A nevet a pápai küldöttek adták a térnek, akiket a közeli Máltai Rend palotájában láttak vendégül, amíg a Velencei Köztársaság IV. Piusnak apostoli nunciusa és hivatala részére a Gritti Palace-t oda nem adta.

Palazzo Pisani Gritti, Fotó - Wikipédia

Campo delle Gatte az a hely is, ahol a költő Ugo Foscolo (1778 - 1827.) a Szabadság szerelem olasz költője tartózkodott édesanyjával és nővérével. Az első irodalmi és érzéki tapasztalatait szerezte a nemes hölgy, Isabella Teotochi Albrizzi társaságában e falak között.

Ugo Foscolo

Isabella Teotochi Albrizzi, Fotó - Wikipédia

Foscolo, egész életében a zsarnokság ellen küzdött, mint katona. Száműzetésben halt meg Angliában. A nagy gondolatok és klasszikus tökélyű forma Olaszország lírájának legértékesebb gyümölcsei közé emelték.

A tér 1950-ben, Fotó - Wikipédia

A kis palota falán egy emléktábla állít emléket Ugo Foscolo költőnek, aki itt élt édesanyjával és nővérével. Az emléktábla szövege:

Fotó - Giovanni Dall'Orto,2007.

„1792-től 1797-ig Ugo Foscolo szomorú és lelkes ifjúsága itt,

szabad tanulmányok közepette érlelődött. Irodalmi életet élt, fegyvereket keresett, Olaszországért élt, büszke szelleme átvészelte a szegénységet és a száműzetést, és hazája nagy költői közé emelkedett.”

A dózse és macskája 

Velence első macskáit eredetileg a Közel-Keletről érkező kereskedők hozták a városba, hogy kordában tartsák a patkánypopulációt a hajókon és a raktárakban. Úgy tartják, a macskák mentették meg a várost az 1348-as pestisjárvány idején a betegséget terjesztő rágcsálók irtásával. A híres velencei dózsénak (1688 – 1694 között), Francesco Morosininek is saját macskája volt, amelyet még a hadjárataira is magával vitt. Amikor az említett macska, Nini elpusztult, bebalzsamoztatta, egy egérrel a lábai közt.

Nini, a bebalzsamozott macska

A macskák tisztelete a velencei szuvenírekben is megjelenik: a híres macskamaszkok (Gatta) és számos emléktárgy macskatémájú!

Egyenlőre ezzel a gyönyörű Foscolo verssel búcsúzom Velencétől:

Ugo Foscolo: Az estéhez

(Jékely Zoltán fordítása)

Tán mert jelképe vagy a nagy Nyugvásnak,

azért örülök úgy jöttödnek, Este;

s hozzad bár felhőnyáját a nyárnak,

csélcsap zefírt hozzál bár lengedezve,

vagy, tőlem hozz a megrémült világnak

havas égből hosszú homályt hetekre -

mindég egyformán hívlak, invokállak,

szivem titkos útjait ismered te.

Az ösvények, hol töprengőn bolyongok,

örök semmibe visznek; ámde vélek

fut a hitvány idő, és a fut a gondok

csapatja, s eltűnvén, velem enyésznek.

S amíg békéden, Este, elborongok,

alszik, s nem zúg bennem e harci lélek.

Tata, 2026. január 27.

Buborékok és zárványok

Milyen állapotban van jelenleg társadalmunk?

Hetek óta faragom ezt a szöveget. Forrong a társadalom. Táborok definiálódnak és vonzanak magukhoz semleges, de befolyásolható embereket. A legtöbben eltökéltek a véleményükben és teljesen megingathatatlanok. Vitára szinte alkalmatlanok. Buborékban élnek. De van egy kemény mag. Ők zárványban élnek. Semmilyen külső információ nem juthat már el hozzájuk. A buborékszó ezen társadalmi állapot leírására bevett fogalom. E jelenség súlyosabb formájának kifejezésére vezettem be a zárvány fogalmát, amely főleg a geológiában használt fogalom.

Ehhez a bejegyzéshez egy publikálatlan fotósorozatot mellékelek, amely 2021. februárjában készült a ködös, fagyos Pilisben.

Buborékok és zárványok

már csak zárványokat látok

magam körül mindenfelé

kemény burkú

átlátszó zárványokat

jó hogy kitalálták a buborék szót

a társadalmi minták leírásában

mindenki a saját buborékjában van

nem is találkozik a másikkal

csak virtuálisan

egy buborékból bármikor kikerülhetsz

kiszakad

kirángatnak

magadtól találsz ki

még ki is szédülhetsz

de egy zárvány

az kemény

isteni felső erő

a kristályfizika törvényei

tartják egyben

egy kalapács

egy erős külső kéz

és tudat

akarat

az kell hogy kitörhess

a modern kor találmánya

alattomos szándékkal

vezérelt elvek

irányította tudósok

elme-szakemberek

ők hitetik el veled

és a föld lakosságának

de legalábbis a fejlett világ

elnyomott rétegeivel

hogy a zárvány

csupán buborék

személyre szabott végzetes csapda

privát pókháló

türelmes pókkal vár

nem ijesztget

magadtól adod fel szép lassan

miközben kilátsz a buborékból

és rá sem jössz halálodig

hogy zárvány volt

becsaptak

hogy hiába reménykedtél

hiába erőlködtél

soha nem tudnál kitörni

mert hiszed hogy a zárvány

egy buborék

a légben vígan táncoló szappanbuborék

és nem is próbálod kiszakítani

vagy csak ráfújni egyet

mert belül megkapod

a léthez szükséges alapokat

meleget kalóriát szellemi muníciót

kit szeress

kit gyűlölj

kinek örülj

kit üss agyon

ha egyszer majd azt kérik

s ha már nem kellesz

jön a pók

vagy magadtól roppansz össze a felismeréstől

a zárvány belsejében

s lelked kővé válva

tán egy szép ametiszt

csiszolt opál

medálba-karkötőbe fűzve

s ragyoghatsz

egy szép hölgy nyakát díszítve

aki egy buborékban él

s ha nem eszmél

már várja a saját zárványa

Szerettem volna igazolást kapni e gondolatom helyességéről, ezért megkérdeztem a mesterséges intelligenciát, mit gondol arról, amit írtam. Két kérdést tettem fel. Az első ez volt:

Kérdés:

A társadalmi minták leírására használt szavaim a buborék és a zárvány. Ez lehetséges, helyes-e?

A válasz:

Igen, a buborék és a zárvány szavakat is használják a társadalmi minták leírására, különösen a társadalmi elszigeteltség vagy a külső hatásoktól való elzártság kontextusában.

A buborék használata

A buborék kifejezés gyakori a modern szociológiai és médiaelméleti diskurzusban, általában az alábbi értelemben:

Szociális buborék: Olyan csoport, amelynek tagjai hasonló véleményekkel, érdekekkel és világnézettel rendelkeznek, és elsősorban egymással kommunikálnak, elzárva magukat az ellentétes nézetektől. Pl: szűk ismeretségi kör.

Információs buborék / visszhangkamra: A médiafogyasztással kapcsolatos jelenség, amikor az egyén csak olyan információkat kap, amelyek megerősítik a meglévő hiedelmeit, elszigetelve más nézőpontoktól. Pl: valaki csak egyfajta médiatartalmat fogyaszt.

Gazdasági buborék: Bár elsősorban gazdasági fogalom (pl. ingatlanbuborék), a társadalmi mobilitásra és a gazdasági zavarokra gyakorolt hatása révén társadalmi kontextusban is megjelenik. Pl: valaki azonos támogatott rétegbe tartozik. Ez lehet gazdasági versenyelőny, de egy zsák krumpli is. 

A zárvány használata

A zárvány szót szintén használják a társadalmi elszigeteltség leírására, gyakran a fizikai vagy földrajzi elzártsággal összefüggésben:

Zárvány-faluk / szegregátumok: Földrajzilag vagy társadalmilag elszigetelt területek, ahol gyakran konzerválódnak az archaikus viszonyok, zárt belső világot és hagyományos normarendszert fenntartva.

Társadalmi vagy ipari zárvány: Egy településen belül működő, de a helyi társadalomba nem, vagy csak részlegesen integrálódó egység (pl. egy külföldi érdekeltségű vállalat, amely szigetként működik).

Összefoglalva, mindkét szó használható, de kissé eltérő árnyalatokkal: a buborék inkább a vélemény- és információs elszigeteltségre, míg a zárvány inkább a fizikai vagy strukturális elzártságra utal a társadalmi minták leírásában.

A zárvány szóra adott válasszal nem voltam elégedett, hiszen én nem erre gondoltam. Ezért még egy kérdést feltettem:

Kérdés:

A lélek fogságának leírására hogyan használhatók ezek a szavak?

Válasz:

A buborék és a zárvány kifejezések kiválóan alkalmasak a lélek belső állapotainak, különösen a fogság vagy elszigeteltség érzésének leírására, de különböző árnyalatokat hordoznak:

Buborék: Az átlátszó, de törékeny fogság. A lélek buborékja egyfajta védelmi mechanizmusként kezdődő, de végül fogsággá váló állapotot jelöl.

Jellemzői:

Hamis biztonságérzet: A lélek egy olyan illuzórikus világba vonul vissza, ahol csak a saját félelmei vagy vágyai visszhangoznak, elszigetelve a külső valóságtól.

Átláthatóság és elszigeteltség: Látja a külvilágot, de nem tud hozzá kapcsolódni; a falai vékonyak, mégis áthatolhatatlanok.

Törékenység: A buborék-lét folyamatos szorongással jár, hiszen bármilyen külső behatás a belső világ összeomlásával fenyeget.

Zárvány: A megkövült, mozdíthatatlan fogság. Míg a buborék dinamikusabb, a zárvány a lélek mélyebb, statikusabb és nehezebben feloldható fogságát szimbolizálja:

Konzervált traumák: Egy régi fájdalom vagy élmény, amelyet nem tud feldolgozni, ezért zárványként ott maradt a lélek szövetében, megállítva az időt az adott ponton.

Élő anyag a holtban: Ahogy a borostyánba zárt rovar, a lélek egy része is életben maradhat egy érzelmileg megkövült struktúrában, de mozgásképtelenül.

Integrálatlanság: Ez a belső fogság azért fájdalmas, mert a személyiség többi része fejlődik, de ez a "zárvány" idegen testként akadályozza a teljes belső szabadságot.

Összehasonlítás

Buborék                                     Zárvány

Jellemző                    Lélek fogsága                          Lélek fogsága

Időtartam                   Átmeneti, törékeny,                  Tartós, megkövült,

                                   gyakran aktuális                      múltbéli gyökerű

Funkció                       Elhatárolódás a jelentől          Egy állapot, vagy trauma konzerválása

Kiszabadulás              Kidurranás                               Feloldás

                                   (hirtelen felismerés/krízis)       (hosszú terápiás folyamat)

Mindkét metafora azt a pszichikai börtönt írja le, ahol az egyén saját hiedelmei, szokásai vagy traumái válnak korlátozó falakká, még ha azok eredetileg a biztonságot is szolgálták.

Igen!!! Pont erről akartam írni. Ilyen állapotban van jelenleg társadalmunk!

Shakti

a minden

s az egy ugyanaz

egész

belső tükör

szemlesütve is

hiteles

amikor a vidámságnak van ideje

a táncnak van ideje

belső öröm

telem

követi tavaszom

felszabadulás

amikor lélek lel lélekre

az angyalok randevúznak

bennünk

elérthetetlen vágyaid

magadban

lelheted

szállj le a földre

minden apró

csodájáért

ha kisimul a lélek

érezni fogod

nem tudni

A történet

A írásban az a jó, amikor minden előzmény nélkül jön az ihlet, a flash*, a flow* és minden eltűnik, mert elkezdődik valami folyamat, ami feltartóztatatlan. Ezt az állapotot pedig egy lelki ellazulás, ernyedés kellemes érzése követi, a relaxáció.

Shakti Group

Ma reggel nem tudom hogyan és miért, de kávézás közben megtalált újra a Shakti. Érdekes, hogy az ember felkel 5:50-kor és sejtése sincs arról, hogy 6:10-kor már a Shaktival fog foglalkozni. A You Tube-ra mentem és hagytam, hogy az első Shakti* találat rámleljen. Az 1977-es Natural Elements lett az enyém. Az első hangoktól magába szívott és leírtam, ami először eszembe jutott. Nem tudom miért, de azt is éreztem, hogy ezt a Mester, John McLaughlin nyelvén is meg kell fogalmazzam, ezért a sorokat rögtön angolra fordítottam, mielőtt a következőre tértem volna. Mindezt annyi idő alatt képes voltam megtenni, amíg a dal szólt. 8 dal, 8 rövid gondolat. Lélek fürdő és mágikus utazás is volt egyben a védák világában, a szanszkrit ősiség felé. McLaughlin így nyilatkozott a Shaktiról:

„Számos zenei formációban játszottam már, némelyik igazán kiemelkedő volt a pályafutásom során, de a Shakti mindegyikük felett áll! - emlékezik vissza McLaughlin, visszatekintve arra az útra, amely saját klasszikus szólóalbumait, a Mahavishnu Orchestrával való fellépéseit foglalja magában, és olyan korszakalkotó fellépéseket is, mint Miles Davis, Tony Williams, Carlos Santana, Al Di Meola, Paco De Lucia és még sokan mások.

Ha elindítottad a zenét, akkor épp a Shakti szól és ami eszembe jutott közben elolovashatod:

Shakti

Natural Elements

A természet alkotói

1

mind ecology

elme ökológia

all

and the one is the same

whole

a minden

s az egy ugyanaz

egész

2

Face to Face

Szemtől szembe

interior mirror

even with eyes closed

authentic

belső tükör

szemlesütve is

hiteles

3

Come On Baby Dance With Me

Gyerünk, babám, táncolj velem

when there is time for joy

there is time for dancing

inner joy

amikor a vidámságnak van ideje

a táncnak van ideje

belső öröm

4

The Daffodil And The Eagle

A nárcisz és a sas

my winter

follows my spring

liberation

telem

követi tavaszom

felszabadulás

5

Happiness is being together

A boldogság az együttlét

when soul meets soul

the angels are dating

within us

amikor lélek lel lélekre

az angyalok randevúznak

bennünk

6

bridge of sighs

sóhajok hídja

your unattainable desires

you can find them

within yourself

elérthetetlen vágyaid

magadban

lelheted

7

Get Down And Sruti

Szállj le és Sruti*

come down to earth

for all its

little wonders

szállj le a földre

minden apró

csodájáért

8

Peace of mind

Léleknyugalom

if the soul is smooth

you will feel

not knowing

ha kisimul a lélek

érezni fogod

nem tudni

*flash – villám

*flow - A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel.

*Shakti, szanszkrit szó jelentése erő, energia vagy képesség. A hinduizmusban ez a fogalom a mindenséget átható, dinamikus isteni női energiát takarja, amely a teremtés, a fenntartás és a pusztítás mozgatórugója.

Kozmikus energia: A megnyilvánult világ aktív alapelve, amely szemben áll a passzív, tiszta tudatossággal (Siva). Ketten együtt alkotják az egységet (pl. Ardhanárísvara alakjában).

Istennőként: Gyakran személyesítik meg nőalakban, mint a legfőbb Anyaistent (Dévi). Különböző formái közé tartozik a gyengéd Párvati, a harcos Durga, a pusztító Káli vagy a bőséget hozó Lakshmi.

Belső erő: Az emberi testben szunnyadó spirituális energiát Kundalíni Shaktinak nevezik, amelynek felébresztése a jóga és a tantra egyik célja.

Saktizmus: Az a hindu vallási irányzat, amely Shaktit (az Istennőt) tekinti a legfőbb, abszolút valóságnak

John McLaughlin és Zakir Hussain, 2024. 12. 15-én elhunyt

*Sruti

A sruti (vagy shruti) szó szerint azt jelenti: „ami hallatott”. A hinduizmusban ez a fogalom két fő területen jelenik meg:

1. Vallási jelentés: Kinyilatkoztatott szentiratok

A sruti a hinduizmus legtekintélyesebb, isteni eredetűnek tartott szentiratait jelöli. A hagyomány szerint ezeket az örök igazságokat az ősi bölcsek (risik) meditációjuk során közvetlenül „hallották” vagy tapasztalták meg, majd szájhagyomány útján adták tovább.

A négy Véda (Rigvéda, Számavéda, Jadzsurvéda, Atharvavéda), valamint a hozzájuk kapcsolódó Brahmanák, Áranjakák és az Upanisadok.

A sruti az abszolút igazság forrása, szemben a szmritivel (ami megjegyeztetett), amely emberi emlékezeten és hagyományon alapul (pl. Mahábhárata, Rámájana).

2. Zenei jelentés: A legkisebb hangköz

Az indiai klasszikus zenében a sruti a legkisebb hallható hangközt jelenti, amelyet az emberi fül még képes megkülönböztetni

Míg a nyugati zenében egy oktáv 12 félhangból áll, az indiai zeneelmélet szerint egy oktáv 22 srutira oszlik. Ez teszi lehetővé az indiai zenére jellemző finom hajlításokat és mikró tónusokat.

*Shakti Group

A Shakti egy nemzetközi fúziós zenekar, amelyet John McLaughlin angol gitáros és Zakir Hussain indiai tabla mester alapított, és amely az indiai klasszikus zenét ötvözi a jazz és világzene elemeivel. A zenekar úttörőnek számít a világzene műfajában, és zenéjük jelentős hatással volt generációkra.

1973-ban alakult (eredetileg Turiyananda Sangit néven) azzal a céllal, hogy a nyugati és indiai zenei hagyományokat akusztikus hangszerelésben fuzionálja. A zenéjük a dél-indiai (karnátikus) és észak-indiai (hindusztáni) zenei hagyományokat egyaránt magába foglalja, komplex ritmusokkal és improvizációkkal. Az eredeti felállás 1978-ig volt aktív, majd 2020-tól újra összeálltak, és 2023-ban This Moment című albumukkal Grammy-díjat nyertek a Legjobb Globális Zenei Album kategóriában. 

Mahavishnu Orchestra

Jelenlegi Tagok

A zenekar jelenlegi felállása a 2023-as évfordulós turné óta a következő művészekből áll:

John McLaughlin – gitár

Zakir Hussain – tabla (2024. 12. 15-én elhunyt)

Shankar Mahadevan – ének

V. Selvaganesh – ütőhangszerek (ghatam, kanjira, mridangam)

Ganesh Rajagopalan – hegedű

Diszkográfia

A zenekar a főalbumokat tekintve rövid pályafutása alatt több jelentős lemezt is kiadott:

Shakti with John McLaughlin, 1976

A Handful of Beauty, 1977

Natural Elements, 1977

This Moment, 2023 (Grammy-díjas album)

Philip Roth – Portnoy-kór

A modern irodalom botrányhőse, aki vágyait, szorongását és identitását tabudöntögető vallomássá gyúrta.

Minden évben felfedezek egy írót. Két éve a szlovák Jozef Karikát, tavaly pedig az amerikai Philip Roth-ot. Beszereztem néhány kötetét, ezeket le is fotóztam ide a blogba való illusztrációnak és az egyiket most bemutatnám: Philip Roth – Portnoy-kór

A Portnoy-kór (Portnoy's Complaint) Philip Roth amerikai író 1969-ben megjelent regénye, amely a modern amerikai irodalom egyik legmeghatározóbb és egyben legvitatottabb alkotása is egyben. 

A regény egyetlen hosszú, megszakítás nélküli monológ, amelyet a 33 éves Alexander Portnoy mond el pszichoanalitikusának. Portnoy kíméletlen őszinteséggel és öniróniával vall életéről. Szexuális megszállottságáról, saját csillapíthatatlan vágyaival és az ezeket kísérő bűntudattal, a zsidó anya komplexussal, a gyenge apa képpel, a zsidó hagyományokkal, a társadalmi elvárások és az egyéni szabadságvágy közötti feszültséggel való küzdelméről.

Ezek határozzák meg identitását és neurózisát. A könyvben a főhős saját magáról nevezi el, az önmagán tapasztalt tünetegyüttest. Innen a könyv címe: Portnoy-kór. A könyv fiktív orvosi definíciója szerint egy olyan állapot, amelyben az erkölcsi gátlások és a vad szexuális késztetések folyamatos harcban állnak egymással, súlyos szorongásos állapotot okozva a páciensnek. 

A szakirodalom (Bruno Bettelheim elemzései) hivatkozik rá az Oidipusz-komplexus modern, ironikus szemléltetéseként, ahol a domináns anya és a szorongó fiú dinamikája áll a középpontban. Ma már inkább a szexuális kényszerbetegségek, vagy a nárcisztikus személyiségzavar irodalmi illusztrációjaként említik meg egyetemi kurzusokon. Ez az irodalom és az orvostudomány határterülete már.

Megjelenésekor hatalmas botrányt kavart nyers szóhasználata és a szexuális tabutémák nyílt emlegetése miatt. Mára azonban a zsidó-amerikai öntudat és a 20. századi férfi lélektan alapműveként tekintenek rá, amelyben a humor és a tragikum egyszerre van jelen. Szokták a korai Woody Allenhez is hasonlítani, de annál nyersebb, bár nem kevésbé intellektuális a stílusa.

Philip Roth (1933-2018) az amerikai irodalom egyik legmeghatározóbb alakja volt a 20. században. Felforgatta a kialakult irodalmi normákat. Egyes vélemények szerint, a modern amerikai regény születését tőle lehetne számítani.

A New Jersey-i Newarkban született és nőtt fel, amelynek zsidó-amerikai miliője egész életművének legfontosabb ihletforrásává és visszatérő helyszínévé vált.

Pályafutása során szinte minden jelentős irodalmi elismerést elnyert, köztük a Pulitzer-díjat is, bár a Nobel-díjjal – sokak várakozása ellenére – sosem tüntették ki.

Műveiben mesterien mosta össze a fikciót és a valóságot, gyakran használva alteregókat (például Nathan Zuckermant) saját élete és félelmei boncolgatására. Roth, a Portnoy-kórral vált irodalmi botrányhősből világhírű szupersztárrá, miközben örökre megváltoztatta a zsidó-amerikai identitásról szóló közbeszédet.

Életműve összesen 27 regényt foglal magában. Pályafutása során összesen 31 könyvet publikált, amelyek között a regények mellett novelláskötetek (mint például a debütáló Isten veled, Columbus), memoárok és esszégyűjtemények is szerepelnek. 

Legfontosabb művei és sorozatai:

Amerikai trilógia: Amerikai pasztorál (Pulitzer-díjas), Kommunistához mentem feleségül, Az emberi szégyenfolt.

Zuckerman-sorozat: Kilenc regény, amelyek főszereplője Roth irodalmi alteregója, Nathan Zuckerman. Az író árnyékában, Zuckerman felszabadul, A boncolóművész, Prágai orgia, Az ellenélet, Amerikai pasztorál, A szégyenfolt, A szellem elmegy.

Ebben a kötetben 4 Zuckerman regényt olvashatunk egymás után, mégpedig a következőket:

Kései rövid regények: Az életművét lezáró négyes sorozat tagjai az Akárki, a Düh, a Kiégés és az írói tevékenységét 2010-ben lezáró, a Nemezeisz (Nemesis).

2018-ban bekövetkezett haláláig már nem publikált több szépirodalmi alkotást.

A Portnoy-kór mellett leginkább külön említendő könyve a Sabbath színháza. Sokan ezt tartják Roth igazi főművének (maga az író is); egy gátlástalan, dühös és zseniálisan trágár óda a halálhoz és az életösztönhöz, ami mellett a Portnoy-kór csak esti mese. 

Még sorolhatnám. Nagyon jelentős szerzőről van szó, akinek sok könyve jelent meg nálunk, számos kiadásban, különböző fordításokban az évtizedek folyamán. A Portnoy-kór magyarul leggyakrabban Nemes Anna fordításában olvasható.

            Tata, 2026. január 20.