Justin Gregg kanadai tudós, etológus azért tart otthon tyúkokat, mert azokkal végez magatartás kutató megfigyeléseket.
Elhatároztam, hogy az idei olvasmányaimból készítek egy-egy ajánlót. 2026-ben ezzel a könyvvel végeztem elsőre:
Justin Gregg Ha Nietzsche narvál lett volna-
Az emberi ostobaság az állati intelligencia tükrében
című könyve (eredeti címe: If Nietzsche Were a Narwhal)
Emberi - magától értetődően pozitívnak értékeljük ezt a jelzőt. Justin Gregg viszont az állatvilágból hozott példákon keresztül tükröt tart fajunknak: valóban olyan kivételes minőség az emberi? Valóban egyedülálló az elménk, vagy csupán egy evolúciós változata annak az intelligenciának, ami az állatvilágban is jelen van? A szerző a legfrissebb etológiai és pszichológiai kutatásokra támaszkodva mutatja be, hogyan tanulnak, oldanak meg problémákat, kommunikálnak, sőt éreznek az állatok - a főemlősöktől a varjakon át az elefántokig -, mindezzel új nézőpontokat nyújtva emberi mivoltunk megértéséhez is. Gregg humoros és mélyen humánus felfogásában létkérdések kerülnek etológiai megvilágításba Nietzsche gondolatainak megidézésével. A könyvet elolvasva a járdán araszoló csigákra sem tudunk ugyanúgy tekinteni ezután.
A könyv központi gondolatai:
Az intelligencia mint teher: Gregg szerint az emberi kognitív képességek (mint az absztrakt gondolkodás vagy az éntudat) gyakran több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak. Nietzsche példáján keresztül mutatja be, hogy a mély egzisztenciális szorongás az emberi elme "mellékterméke", amitől egy narvál – vagy bármely más állat – mentes.
Állati siker vs. emberi kudarc: Míg az állatok évmilliók óta sikeresen fennmaradnak anélkül, hogy elpusztítanák környezetüket, az emberi intelligencia olyan globális válságokhoz vezetett, mint a klímaváltozás vagy a tömegpusztító fegyverek.
Emberi kivételesség mítosza: A szerző tudományos példákkal (nyelvhasználat, erkölcs, racionalitás) bizonyítja, hogy az állatok sokszor hatékonyabb válaszokat adnak az élet kihívásaira, mint a "túlgondolkodó" ember.
A tőzsdéző macska: Gregg leír egy esetet, ahol egy házimacska véletlenszerű választásaival (például játékegerek rágcsálásával különböző részvénynevek között) jobb eredményeket ért el a tőzsdén, mint a profi alapkezelők. Ez arra világít rá, hogy az emberi „racionális” döntéshozatal és a minták keresése sokszor csak felesleges túlbonyolítás.
Galambok mint radiológusok
Focizó poszméhek - A könyv bemutatja, hogy a dongók képesek megtanulni egy apró golyó gurítását egy célba jutalom reményében
A „halott” hangya és a feromonok, ha egy élő hangyát lefújnak „halott-feromonnal” (olajsavval), a társai akkor is kiviszik a szemétre, ha az állat közben kétségbeesetten kapálózik.
Berúgott elefántok: számos állat, köztük az elefántok és a gyümölcslegyek is, szándékosan keresik az erjedt gyümölcsöket az alkohol bódító hatása miatt és képesek kiválasztani azt az alkohol tartalmat, amitől már kellemesen érzik magukat, de még nem lesz másnaposság.
A hím tintahalak (szépiák) képesek a „taktikai megtévesztésre”. Ha egy nőstény és egy rivális hím között úsznak, testük egyik felét nősténynek maszkírozzák, hogy a másik hím ne támadja meg őket, míg a másik oldalukon a valódi színeikkel udvarolnak a nősténynek. 
Ágyipoloskák mint stratégák: rendkívül jól kiismerik az emberi viselkedést. Érzékelik a hőt és a szén-dioxidot, és pontosan megtanulják az áldozatuk alvási ciklusát, hogy akkor támadjanak, amikor a legkisebb az esély a lebukásra. Sőt, a fiatal egyedek gyakran elpusztult társaik külső vázába bújnak, hogy védjék magukat a növényvédő szerektől.
Varjak képesek összetett szerszámokat készíteni és használni (például drótot hajlítani), hogy élelemhez jussanak.
Kutyák és az ok-okozati összefüggések: Míg az emberek mániákusan keresik a „miért”-et (például miért dörög az ég), a kutyák egyszerűen társítják az eseményeket. Tudják, hogy a villámlás után dörgés jön, ezért elbújnak. Gregg szerint ez a fajta asszociatív tanulás sokkal hatékonyabb és kevesebb szorongással jár, mint az emberi ok-okozati elemzés.
A nyugati bozótszajkók képesek a jövőre tervezni, ami korábban csak emberi képességnek tűnt. Egy kísérletben megjegyezték, hova rejtettek el különböző élelmeket (például hernyót vagy mogyorót), és tudták, hogy a hernyó hamarabb megromlik, ezért azt ették meg először. Ez azt bizonyítja, hogy képesek mentálisan visszamenni a múltba és előrevetíteni a jövőt.
A méhek nemcsak az arcokat ismerik fel, hanem képesek alapvető matematikai műveletekre és a nulla fogalmának megértésére is. Ez azért döbbenetes, mert a nulla koncepciója az emberi történelemben is viszonylag későn jelent meg ( a kínaiak 1-9 közötti számokat használtak és a dél-indiai Keralában bukkantak a történelem első nullájára…) , egy apró rovar agya mégis képes feldolgozni.
Csimpánzok fotografikus memóriája: Gregg kitér egy híres kísérletre, ahol csimpánzok és emberek memóriáját hasonlították össze. A képernyőn felvillanó számok sorrendjét a csimpánzok sokkal gyorsabban és pontosabban jegyezték meg, mint az emberek. Ez azt mutatja, hogy az állatok bizonyos kognitív területeken messze felülmúlják az embert, mert nem "pazarolják" az agykapacitásukat absztrakt nyelvhasználatra.
…és még sorolhatnám a végtelenségig.
A narválok, emlős rokonaink
A könyvének egyik legemlékezetesebb gondolatkísérlete a meztelen csiga (és általában a „kevésbé intelligens” lények) példája, amely a könyv filozófiai konklúziójának egyik tartóoszlopa. (Ide sorolnám az intelligensebb cápákat, krokodil féléket, páncélos halakat akik százmillió évek óta itt élnek a földön.)
Az evolúció szempontjából az intelligencia nem „jutalom” vagy „cél”, hanem csak egy eszköz a túléléshez. Ha egy faj – mint a meztelen csiga – évmilliók óta sikeresen létezik, táplálkozik és szaporodik anélkül, hogy bonyolult agya vagy éntudata lenne, akkor biológiai értelemben ugyanolyan sikeres, mint az ember. Nem boldog és nem szorong. Nem fél a haláltól, nem aggódik a hírneve miatt, és nem gyötrik Nietzschei gondolatok az élet értelmetlenségéről. Mivel nincs éntudata, nem tud „szenvedni” a jövőtől való félelemben vagy a múlt feletti bűntudatban.
Ami talán a legfontosabb: az emberi intelligencia egyfajta „evolúciós zsákutca” is lehet. Mi vagyunk az egyetlen faj, amely képes olyan technológiát és ideológiákat létrehozni, amelyekkel saját magát és az egész bolygót elpusztíthatja. Ezzel szemben a meztelen csiga „butasága” garantálja, hogy soha nem fog ökológiai katasztrófát okozni vagy atomháborút indítani.
A következtetés: Ha Nietzsche narvál (vagy meztelen csiga) lett volna, valószínűleg sokkal elégedettebb életet élt volna. Gregg provokatív következtetése, hogy az emberi értelem talán nem egy nagyszerű ajándék, hanem egy olyan mutáció, amely hosszú távon fenntarthatatlan, és ebből a szempontból a meztelen csiga egyszerű, funkcionális létezése magasabb rendű stratégia lehet.
Tata, 2026. január 17.
Id Lucas Cranach – Melankólia, (1532), olaj, fatáblára
A villamos őse, a lóvasút az 1830-as években indult. Az első városi vasutakat még lovak vontatták New Yorkban, 1832-ben. Majd gőzzel, végül elektromosan működött, és folyamatosan fejlődött, hogy kielégítse a növekvő városok közlekedési igényeit. A világ első elektromos villamos vonalát a Siemens építette meg a Berlin melletti Gross-Lichterfelde-ben, 1881-ben. Az első budapesti vonal 1887! Az 1890-es években indult meg a globális villamosítási hullám olyan városokban, mint Prága (1891), Kijev (1892) és Bécs (1897).
A világ legforgalmasabb és leghosszabb villamosvonalai közé tartozik a 4-es és 6-os villamosok vonala. Európa, sőt a világ egyik legforgalmasabb villamosjárata, amely a Nagykörúton halad keresztül. Ezeken a vonalakon közlekednek a világ leghosszabb, egybefüggő, alacsonypadlós villamosai is a spanyol gyártmányú, 55,9 méteres CAF Urbos 3 szerelvények.
Miskolc, 2017 
Kollázs a Széchenyi téri villamosokról 
Elhunyt Tarr Béla (1955–2026), a kortárs filmművészet egyik legnagyobb hatású látnoka, január 6-án, 70 éves korában. A lassú filmművészet óriása volt. Hosszú és súlyos betegség után távozott közülünk. Radikális stílusa, végtelennek tűnő fekete-fehér beállításai és kompromisszumot nem ismerő látásmódja örökre megváltoztatta a mozgókép nyelvét. Ahogy egykor ő maga vallotta: „Azt gondolom, minden embernek méltósága van” – ez a méltóság és a létezés súlya marad utána az egyetemes kultúrában.
A Werckmeister harmóniák egy magyar–német–francia–olasz filmdráma Tarr Béla és Hranitzky Ágnes rendezésében. A forgatókönyv Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényén alapul. A film 1997-2000 között készült
A torinói ló Tarr Béla 2011-ben bemutatott filmje, amely filmes életművének – saját nyilatkozata szerint – utolsó alkotása. A címe arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. Főszereplő Derzsi János, Tarr legfoglalkoztatottabb színésze.
A bárány (Lamb) Tarr utolsó produceri filmje
Az ember ahová belép, otthagyja lábnyomát. Véglegesen. A képen egy régi időkből itt maradt ember. Múltja a természettel való együttélés, a természet tisztelete és az ősi hit. A sámánok hite. A szobor egy hantit ábrázol. A hanti jelentése ember. A hanti egy nép is. Távoli rokonaink. Szibériában őshonos népcsoport, az obi-ugorok közé tartoznak, legközelebbi rokonaik a manysik. Az Ob folyó közelében élnek. Ősi életformájuk a halászat, vadászat. Kolodko egy videót is közzétett, amelynek szövege fontos és informatív:
Szűz Mária Mennybemenetele plébániatemplom, Kostol Nanebovzatia Panny Márie más néven Blumentálsky kostol A templom 1885 és 1888 között épült, eklektikus stílusban, gótikus, reneszánsz és barokk elemeket ötvözve. Jellegzetes magas tornya messziről látható, a belseje pedig gyönyörű ólomüveg ablakairól ismert. A templom előtt a barokk stílusú Szent Flórián-oszlopot 1732-ben emelték egy jelentős pozsonyi tűzvész emlékére, Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének tiszteletére. A szobor a templom előtti Floriánske námestie (Flórián tér) központi eleme.
Még egy Szent-Flórián szobor a negyedből 
Már jócskán ebédidő volt, amikor letudtam Mengyelejevet. Ideje volt a 2. számú program kivitelezésének, vagyis az ebédnek. Az utca itt már a belvárosi hangulatot vett. Egy szintbe hozott utcák, piros villamosok, autóforgalom kizárva. Sok étterem van erre. Az étlapok kirakva az utcára. Ezeket nézegetem. Van egy kínai, egy koreai, kaukázusi, burgeresek és sok kebabos. én egy ilyet választok, de nem akarok megszokott ételt enni, ezért egy érdekes marhahúsos fogást választok. Finomnak mondanám, de nem kiemelkedő íze volt. Még ráeszek egy apró, tényleg csupán falatnyi baklavát és megiszom a minden vendégnek járó, számára frissen elkészített teát. A személyzet szerintem török, jól beszélnek szlovákul, kicsit angolul egymás között valamilyen török hangzású nyelven. 8 euroból megúszom az egészet. 
Az Andersen, Pozsony egyik ismert helye 
