Egészen ritkán előfordul, hogy egy régi emlék álmunkban jelentkezik, képzelt környezetben manifesztálódik. Ez által új és friss élmény lesz, ha ébredéskor emlékszünk rá. Mondhatnám azt is, hogy az álomban az emlék randevúzik a képzelettel, vagy egy másik megtörtént eseménnyel. Valami hasonló történt velem nem is olyan régen. Szerencsére emlékeztem rá, ezért gyorsan leírtam.

Álom

(K-nak)

Ma hajnalban álmodtam.

Ritkán emlékszem az álmaimra.

Talán, mert korán kelek

és mindig ugyanakkor.

Ma viszont másfél órával később.

Meglepődtem, hogy:

Jé! Emlékszem az álmomra!

Virágos parkban egy padon ülök.

Combjaimon tartok egy régi rádiót.

Azt a fajtát, amiben van két kazettás magnó

s a két oldalán egy-egy hangszóró.

A kilencvenes évek elején volt divat.

Pont, amilyen otthon van nálam is,

a konyha falán, egy neki tervezett,

falra szerelt kisbútorban.

Apámtól kaptam, szóval régi,

hiszen ő 1999-ben meghalt.

Szerintem legalább 35 éves lehet.

Mostanában vettem észre,

hogy kezdi megadni magát.

Ha hallgatom, egyszer csak elhalkul,

majd visszajön a hang, aztán megint.

Szóval gyengélkedik.

Tehát ülök a padon

és tekergetem a rádió gombjait.

Átellenben, szembe oldalon is van egy pad.

Azon is ül valaki, ölében tart egy kutyát.

Kicsit, talán csivavát, vagy yorkyt.

Süt a nap, kellemes idő van.

Még a madárhangokra is emlékszem.

Úgy érzem, inkább tavaszi délelőtt,

mint őszi. De ez mindegy.

Odalépsz hozzám.

Nem is láttam, hogy jössz.

Előrehajolsz egész közel.

Akkor nézek fel.

Nem lepődöm meg,

pedig pár éve nem találkoztunk.

Amikor utoljára láttalak,

csókkal búcsúztunk.

Arcunk csak pár centire egymástól.

Rám mosolyogsz és

adsz egy gyors puszit a számra.

Meglepődöm, és már kapom is a következőt.

Aztán sok picit sorozatban.

Aztán, már nem is emeled el a szád.

Gyengéden megcsókolsz.

Nagyon rég kaptam már

ilyen őszinte csókot.

Ekkor felébredtem

kimentem a konyhába és

bekapcsoltam azt a rádiót.

Amíg hallgattam, nem halkult el.

2025. 11. hó

A Vág  festői részletei

A három folyó túrája

Irány Szlovákia

Szeretek nevezetes földrajzi pontokat megkeresni. Ilyenek például a folyók, a folyók összefolyása, torkolata. Szlovákiában sok nevezetes pontot lehet könnyen megközelíteni. A szombati komoly eső után, vasárnapra sem mondtak tuti száraz időt. A hegyeket kihagytam a sár miatt. Nem mintha félnék a sártól, vagy az esőtől, de ha van más célpont is, amit sár nélkül meg lehet úszni, azt választom. 

A Vág torkolata távolabbról

Többször jártam már Észak-Komárom legkülönbözőbb részein és tervben volt, hogy elmegyek oda, ahol az úgynevezett Régi-Nitra beleömlik a Vágba. Nyáron voltunk Gúta környékén, ahol láttuk, hogy a Nitra folyó javát, amit Új-Nitrának hívnak itt vezetik a Vágba, árvízvédelmi megfontolásokból. Még északabbra a Nitrába vezetik a Zsitvát is, ami korábban lejött a Dunáig. A nagy Dunai árvíz idején, aminek emlékkövét már megmutattam, a Duna által visszaduzzasztott Zsitva hatalmas károkat okozott.

Homokpadok és pára teszi misztikussá ezt a helyet

A Vág szintén Gútánál felveszi a Kis-Duna vizét is, létrehozva Európa legnagyobb szárazföldi, folyók által határolt szigetét, a Csallóközt, ezért a Vág igazi nagy folyó, mire eléri a Dunát. 

A Vág töltésén elindulva hamarosan feltűnik a folyó közúti hídja

A Vág vasúti hídja

Valamilyen sport csapat dicsőségfala van ezen a hajón

Terveim szerint a túra első látványos pontja a Vág - Duna torkolat, Komárom keleti szélén. Itt a töltésen északra fordulva, addig gyalogolok, amíg elérem a Régi-Nitra torkolatát. Aztán délre fordulok és megcélzom a két Komáromot összekötő hidat. 13-14 km lesz a túra hossza.

A vonatról leszállva átgyalogolok a szlovák oldalra az Erzsébet hídon, amit 1892-ben nyitottak meg és Erzsébet királynőről, Sissiről neveztek el. A hídról levezet egy lépcső a Duna menti első utcába. Ezen gyalogolok a Vág torkolat felé. 

Elhaladok egy nagy régi várszerű épület komplexum mellett. A Selye János Egyetem egyik épülete, amely ma a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar otthona. Ez az épület korábban az egykori Tiszti Kaszinó volt. Az épület a XIX. század közepén, romantikus stílusban épült, és a komáromi erődrendszer részeként funkcionált.

Útközben betérek a vasárnapi piacra, amit Pezinské Trhoviskonak hívnak. Igazi turkálós, keresgélős, vásárfia keresős hely. A magyar áraknál olcsóbb dolgokat lehet venni, persze euróért. Régi bakelit lemezek, könyvek, porcelán, vas, réz tárgyak festmények. Márton nap előtti hétvége miatt libák. Élve, vagy feldolgozva.

Vásárfiaként két kis női szobrot vettem, a '60-as évekből. A kettőért összesen 3 Eurot fizettem. Törékeny, festett agyagszobrocskák. A kalapos a Beáta, a másik a Jitka nevet kapta tőlem.

Egy jó eszpresszó másfél euró, egy sima lángos 2. Van sült kolbász. Én pozsonyi kiflit kerestem, de sajnos nem találtam. Mindenre lehet alkudni, jót beszélgetni. Körbe szlovák és magyar beszéd egyformán hallatszik, az árusok mindkettőt tudják. Érdemes felkeresni ezt a helyet. A karácsony közeledtével egyre nagyobb és színesebb lesz. 

Nem kérdés, hogy csodás ez a hely

A Vág (szlovákul: Váh, magyar neve a szlovákból származik) Szlovákia leghosszabb folyója. 403 km és teljes egészében Szlovákiában folyik. A Duna bal parti mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km. Neve, a régi germán wȃg szóból ered és hullámzó vizet jelent. 

Telepített ártéri erdő

A Vág a Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre. A Fehér-Vág északon a Csorba-tó alatt ered a Magas Tátránál, míg a Fekete-Vág délen az Alacsony-Tátrában ered. Gútánál éri el a Kis-Dunát, ezután a folyó végső szakaszát Vág-Dunának nevezik.

A korábbi árvizek vízmagasságait jelölték a híd pillérén 

A Vág  - Nitra torkolata

A Nyitra a Vág bal oldali mellékfolyója Szlovákiában, hossza 197 km. A Kis-Fátrában ered. Az alsó folyásánál szedi fel a Zsitvát, mely 99,3 km-es hosszával a leghosszabb és 1 243,6 km²-es vízgyűjtő területével a legnagyobb mellékfolyója. 

A Nitra holtág, egy nagy tószerű képződmény hajózási, horgász, és búvárkodási lehetőségekkel.

Észak-Komárom Vág folyó közelében lévő várnegyede, az Öregvár és az Újvár. Ezek a komáromi erődrendszer legrégebbi részei, amelyek a Duna és a Vág összefolyásánál találhatók

Az Öregvár, az erőd legősibb része, a 16. században épült. Az idők során folyamatosan bővítették és megerősítették.

Az Újvár, a 17. században építették, és az Öregvár kiegészítéseként szolgált. A Vág-vonal nevű rész bástyái a Vág közelében találhatók.

Ez a fotó jelzi, hogy nemrég volt Halloween

A vasútállomás előtti sínpályák alatt hosszú aluljáró vezet át. Ezt profi graffitisok díszítették. Íme néhány jól sikerült alkotás.

Forrás:

Képek: saját

Szöveg: saját, Wikipédia, AI

Pe

Best of Tata

Ismét felgyűltek a fotók a mobilomban. Ezért sok-sok fotót kimásoltam a PC-re. Mivel Tatán tartózkodom legtöbbet, ezért a legtöbb fotóm, itt készült. Csináltam belőle egy válogatást.

A kék órán, az alkonyat és az éjszaka határán 

Tata minden évszakban gyönyörű. Sok szép hely van a világban, de kevéssel tud az ember érzelmi viszonyt kialakítani. A legtöbb csupán szép emlék marad. De az nem fordul elő sok hellyel, hogy az ember visszavágyjon, gondolatai közé képek villanjanak be a legváratlanabb pillanatban. 

Öveges professzor szobra

Sokáig nem volt rajta szemüveg, mert ellopta valaki. Pár év után pótolták.

Egyik kedvencem a pergola előtti virágos park.

A kép pár napja készült. Az Új úti fákat lángba borítja a lemenő nap.

Ez valamiféle kisugárzás, kapcsolódás, ami hozzá köti az ember lelkét egy helyhez. Tata számomra ilyen és mivel évtizedek óta itt élek, bármikor megélhetem, megélem ezt az érzést. Én ezt a megfoghatatlan dolgot a hely szellemének hívom.

A volt tatai bőrgyár felújított épülete az Öreg tavi sétány ikonikus épületegyüttese 

Az Öreg-tó igazi varázsa a folyamatos felhő - víztükör, nap, fény, pára, szél által létrehozott látvány.

A Cseke egyik fahídja

Megérezni egy hely szellemét, jutalom. Jelenlét kell hozzá, lelassulás és megfigyelés. Jelenlét. Ez a kulcsszó.

Sok ezer fotót készítettem már a városról. Néha ezeket rendszereznem kell. Ez történik most is. Így került ebbe a válogatásba több olyan kép is, amit nem egy turista vesz észre, hanem aki mindig itt van.

Két városi kép

Kihagytam sok témát is ebből a meggondolásból, pl Fényes tanösvény, nevezetes épületek, stb. Inkább arra koncentráltam, hogy megragadott hangulatokat közvetítsek.

Biztos sokat számít az ember pozitív érzéseinek kialakulásában a sok víz és a vizekben látható élővilág is. 

A Véndek-hegyi harangláb

Elérkeztem azt utolsó poszthoz az október 23 és 25 között, a Tapolcai medence északi részén tett túráimról. Egy Veszprém megyei és egy Zala megyei települést választottam a túrák kiinduló pontjának. Zalahalápról 4 túrát csináltam, Sáska, Hegyesd, Haláp és a mai poszt, a Véndek-hegy irányába. Zalaszántóról pedig, a Béke Sztúpa, a Rezi- és a Tátika várak voltak felkeresve. 

A Véndek hegy Zalahaláp határában emelkedik, de általában Tapolca nevezetességei közé sorolják. Ez is tanúhegy. Két vulkanikus kúpból áll. Anyaga többnyire puha bazalttufa. A magasabb csúcs 255, míg a kisebb 229 méteres. Az utóbbin áll a négyszögletes alapú, téglasisakos harangláb, melyet 1868-ban építettek klasszicista stílusban. A bejárat a déli oldalon nyílik, az egyszerű, puritán kupolát pedig egy kettős kereszt díszíti.

A tornyot Szent Péter, valamint Szent Pál tiszteletére avatták fel. Valószínűleg tervezték további, igazi kápolnává történő bővítését, ám ez végül nem valósult meg. Első felújítását 1984-ben végezték, a helyi bortermelőkkel, illetve a Tapolcai Városszépítő Egyesülettel karöltve. 2011-ben esett át a legutóbbi felújításán.

A hely elég nehezen megközelíthető, mert zártkertek veszik körül. Közelében vezet a piros sáv jelzés, de onnan letérve semmilyen útmutatást nem kapunk arra nézve, hogy ez az apró kis torony egyáltalán létezik. Én többször is zsákutcába futottam, hiába jelölte az Openstreetmap. De aztán csak meglett. 

Kedves kis látnivaló, de emiatt ne keljünk át a fél országon, kivéve, ha egyébként is a környéken kirándulunk. A hegy teteje bozótos, pedig nagyon szép a kilátás. Valószínűleg, aki télen jár arra, annak könnyebb dolga lesz.

Kiinduló pontnak egy tanösvényt használjunk, a Haláppal átellenben, Zalahaláp külterületén, ahogy a térkép mutatja. Ez a Zalahaláp – Nyirád országútból balra a BEFAG Parkett Kft üzemi útjáról induló ösvény. 

Az erdőben elindulva, a forrás irányába haladva, emléktáblát találunk, a térkép két forrást is mutat, de azok már régen elapadtak.

Az 18. század végén, a Véndek-hegy forrásánál épült meg a Szentkút forrás. Idővel elapadt és a kút műemlék építménye, a nyolcvanas évek közepén, a városszépítő egyesület közreműködésével került Tapolcára. Restaurálása után a barokk stílusú építményt a Malom sétányon helyezték el. 

Elég sűrű erdő ösvényein vágunk át, amíg elérjük a piros sávot, aztán végig azt kövessük. A kis kertes, parcellás, majd ligetes terep nagyon szép. Végül két nyaraló közt felvezető úton elérjük az építményt, amit hol haranglábként, hol apró kápolnaként emlegetnek.

Egy hozzászólásban olvastam, hogy a Véndek-hegy déli előterében, az oda vezető ligetes terep egy kőtenger, talán a legkevésbé ismert a Tapolcai medence geológiai jelenségei közül. Átkovásodott folyami üledék, homok és kavics anyaga, kipreparálódott sziklák formájában bukik ki a füves terepen, szerteszét.

Nagyon szép ez a felújított útszéli feszület 

A humor mindig fontos

Forrás

Szöveg – balaton.hu, kirandulastervezo.hu, Wikipédia, saját

Képek – saját

Búcsúzóul egy kilátás a Véndek-hegyről

Középen a Csobánc, jobbra, a kisebbik hegyes hegy, a Tóti, jobb szélen a nagyobb csúcsos hegy, a Gulács

VÉGE

Hegyesd: horgásztó, templom, tanúhegy várral

Hegyesd

Apró gyöngyszem Tapolca árnyékában

A hegyesdi parasztok nem járnak templomba! Tartja a régi mondás, mert akkoriban tényleg nem volt a falunak temploma.

Fényes Elek "Magyarország geográfiai szótára" című 1851-ben megjelent művében leírja a falu elhelyezkedését, lakosságát és a nevezetes puszta várat, amely "rendkivüli csúcsos hegyre volt épitve".

Csupán ennyit találtam róla és az AI sem tudott többet előbányászni. Szépirodalmi említések nincsenek!

Ha a 77-es úton Tapolcára tartunk, 8-10 km-re a város előtt, jobbról feltűnik egy tanúhegy. Szabályos vulkáni kúp. Pont olyan, mint a Gulács (393 m), vagy a Tóti (346 m), csak nem olyan nagy. Csupán 281 méter magas.

De ez a kúp abban más, hogy ennek várrom van a tetején, amely mindössze 190 m². Apró, de mégis fontos vár volt. A 13. század második felében épült a tatárok újabb támadása elleni védelmi rendszer részeként. 

A várhoz vezető út is csodás

Jobbról-balról kerítés 100-150 m hosszan. Itt nem szerettem volna nyúlnál nagyobb vaddal, vagy kutyával találkozni... és nem is találkoztam!

Aztán jöttek a végnélküli lépcsők

Építője a honfoglaló Atyusz nemzetség volt. 1276-ban az Atyusz nemzetség kihalt. 1282-ben említik először a veszprémi káptalan irata, a faluval együtt említve (Hygusd).

A tanösvény táblái megállásra késztettek és közben lehetett pihenni, levegőhöz jutni. 

A vár középkori tulajdonviszonyai ugyanúgy változtak, mint minden kis váré. A legfontosabb esemény 1561-ben történt. A veszprémi törökök egy rajtaütés alkalmával váratlanul elfoglalták. Innen indultak Zalaszentgrót ellen, rabolni. 

Jó ismertető táblák az erdei ökoszisztémáról és a holtfa szerepéről

A hazafelé tartó portyázókat a környékbeli kis várakból összesereglő, mintegy 400 lovasból és gyalogosból álló magyarok meglepték és a szántói csatában mintegy 300 főt, parancsnokaikkal együtt megöltek. 

Kiilátás a falak tövétől, középen a Badacsony

1562-ben a 2159 fős magyar had ostromolta a várat, amelyben már sokkal kevesebb védő volt. Ágyútűz alá vette a falakat és egy hét után elfoglalta. Majd újjáépítésre alkalmatlannak találta, ezért a következő napokban felrobbantották. Többé már nem építették újjá.

A várhoz meredek, jelzett turistaút vezet fel, a felsőbb részén lépcső segíti a haladást. Ha elértük az alsó falakat, kis ösvény, pihenő is van és szép kilátás. Innen viszont nehezebb feljutni a tényleges várhoz. 

A lepusztuló bazalt oszlopok, mint lépcsők használhatók és 1-2 kisebb fa is segít kapaszkodóként. Nem nehéz, de mindenképpen mászni kell, használni a kezeket is. Fenn látcső és csodás körpanoráma a jutalmunk.

Csodás pihenőhely a vár tövében. Balra a távolban a Művészetek-völgye,  jobbra a Káli-medence

Napfényben fürdik az apró romvár

Hegyesd faluban jelenleg 145-en laknak. Ahogy beérünk a faluba, egy érdekes, 19. századi műemlék kőhídon haladunk át, amelyet az Eger víz fölé építettek.

Ennek az apró falucskának is vannak értékei, amiért érdemes felkeresni. Ahogy letérünk a 77-es útról, mindjárt egy 19. századi műemlék hídon hajtunk át. Én még soha nem láttam hasonlót. 

Hegyedsnek már van egy apró temploma is. A falu közepén egy kis dombocska található, tetején elragadó kápolnával. Itt van a trianoni emlékmű és egy májusfára hasonlító hosszú pózna, tetején kerék, és színes szalagok lógnak róla körben. A szellő vidáman lengette életet adva ennek a dombnak. 

A falu szélén sokáig működött egy bánya, ahol fehér murvát bányásztak. A bányagödör helyén festői tó alakult ki. Mára egy bekerített, jól karbantartott parkos területet találunk itt, parkolóval, játszótérrel, háttérben a hegy és a hófehér bányaterek látványával. Ha erre jársz, ne hagyd ki.

A terület mögött pedig egy sokkal nagyobb tó is található, az első tavacskánál nagyjából 25x nagyobb lehet. Ez is egy halastó, összeköttetésben a kisebbikkel. Az Eger víz felduzzasztásával hozták őket létre. Tehát mesterségesen felduzzasztott tavak. A nagyobb túloldalán pedig Monostorapáti fekszik. 

KIlátás a várból észak felé.

Egyébként található itt szekér múzeum is, ahol sok régi használati tárgyat, falusi életképet ábrázoló festményt is láthatunk, illetve egy hatalmas malomépületbe települt borház is meglátogatható. Ez utóbbi kettőben nem voltam, ezért ezekről fotók sincsenek. 

Szerintem mindenkinek kedves látvány: balra a Badacsony, jobbra a Szentgyörgy-hegy, kicsit látszik Szigliget is és köztük a Balaton.

Kilátás a Haláp oldalából

Jobbra a Keszthelyi-hegység, közöttük a a Balaton, középen a Szentgyörgy-hegy, mellette a Badacsony, a csúcsos, hegy a Gulács, tőle balra a kisebbik csúcsos hegy, a Tóti.

A tanúhegy, aminek a felét felzabálta 75 év alatt az ipar

Haláp

Az utóbbi 3 évben újra felmentem a Balaton felvidéki tanúhegyekre. Sokkal több tanúhegy van, amelyeket annak nevezünk, csak a nevezetesebbeket emlegetjük. Ezek a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács Tóti, Somlyó és a Haláp. Ezekből az idei évre maradt a Badacsony tavasszal, a Somlyó nyáron és utoljára maradt a Haláp, amit október 23-án pipáltam ki.

Ezen a képen ugyanaz a hegyek sorrendje, de jobbról lemaradt már a Keszthelyi-hegység, bal oldalon  pedig feltűnt a legközelebbi tanúhegy, a Csobánc

A Haláp (358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek északi, leginkább lebányászott tagja. Az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét - a hegy bazaltsapkájának közepét - elhordták, a bányaüreg pereme körben megmaradt. Neve vizenyős réten, vadvizes helyet jelent, vagy a víz színén úszó növények sűrű szövevénye, amelyen akár járni is lehet. A hegy déli lábánál található Zalahaláp község. 

Ez maradt a Haláp felső részéból, a sapkájából. Tetejére kilátót és messzelátót tettek.

A hegy északi oldalánál dolomit, déli oldalánál mészkő található, míg a meredek csúcsa tiszta és tömör bazalt. A hegy felülete a nagymértékű kőbányászat nyomait viseli magán. A Halápon az 1920-as évek elejéig csak kockakövet állítottak elő, de kisebb kiterjedésű bányaudvarok már a római korból kimutathatók. 

A Haláp tetején az északi irányba visz a tanösvény egyik ága. Erdős, rétes, speciális mikroklímával rendelkező hely, különleges növényzettel.

Az 1950-es években már három magasságon fejtették a követ egyszerre: 291, 306, 325 m magassági szinten, 9 bányaudvarban folyt bányászat. A kitermelt követ út- és vasútépítési célokra használták fel. Ezek előállítása végül az 1980-as évek folyamán teljesen megszűnt. Képzeljük el, hogy a Haláp 1920-előtt ugyanúgy nézett ki, mint a Badacsony, a Csobánc, vagy a Somló. 

A Haláp, a legfiatalabb a Balaton-felvidék tanúhegyei között. A kormeghatározások szerint 2,7 millió éves. A bazaltban megjelenő ásványfajok tekintetében az egyik leggazdagabb, legváltozatosabb hegynek tekinthető. É-D irányú kiterjedése 2 km, K-Ny felé mintegy 1,8 km.

Vulkáni tevékenység során bazalt és tufa képződött, öt-, hatszögletű, a felsőbb részeken átlagosan 20–40 cm, alul 60–80 cm-es oszlopos elválású. A bazalt sötétszürke, fekete, tömött. A Haláp bazaltja a Balaton-felvidék egyik leggazdagabb ásványlelőhelye. Leggyakoribbak a zeolitok, pl phillipsit, gmelinit, kabazit, apatit kristályok.

A bánya bezárását nem csak a kockakő iránti kereslet, de környezetvédelmi szempontok is indokolták. 2019-ben nyitott meg a hegy geológiai és természeti látnivalóit bemutató Haláp tanösvény, melynek végigjárásával remek képet kaphatunk a hegy különleges bazaltformációiról. Az északi oldala erdős, párás mikroklímájú, rétjei még virágba borulva fogadtak október végén.

A hegy legmagasabb, központi sziklakúpjára meredek ösvény vezet fel, lépcsős, keskeny feljárat. Előtte a bányászok védőszentje, Szent Borbála tiszteletére emelt emlékmű áll. A kráterben érdekes épület együttes. Nem mentem közel hozzá, mert elég komoly eső kezdett szórakoztatni. Esőkabát az autóban, kb 2-3 km-re. Két bányaudvaron is szoborpark található. Non figuratív, robusztus alkotások. Néhány a Stonedhedge-i kőkapukra emlékeztetett. 

A leghosszabb túrakört választottam, hiszen először voltam itt. Útközben a kék sáv jel elveszett, majd levitt a tanösvény aljára, így kétszer kellett felmennem. De nem baj. ó volt így is. Élveztem minden percét.

A Haláp tetején 

Mindig keresek irodalmi nyomokat, ha valahol járok. Milyen neves írókat, költőket, meseírókat ihletett meg, vagy milyen monda utal rá. A Halápról csupán egy mondát találtam. Íme:

A vulkáni kráter 

Szent Borbála emlékoszlopa az egykori bazaltbányák udvarán

A bányászok védőszentje

Balaton, az óriás, és Haláp, a leánya

Egy monda szerint ezen a környéken régen óriások éltek, majd meghaltak. Az utolsó óriás, Balaton, a Badacsony fennsíkján élt, lányával, Haláppal. Jóban voltak az emberekkel is, akik feljártak hozzájuk beszélgetni. Egy ember lány, állítólag Csilla, sokáig barátkozott Haláppal. Ám legkedvesebb barátja, az emberlány időközben felnőtt és már nem járt hozzá játszani. Lassan, szegény belepusztult a bánatba.

Szabadtéri szoborpark a felhagyott bányaudvarokon. Jó ötlet, több helyen van ilyen az országban. 

Miközben Balaton Haláp síremlékét készítette, különleges, óriási kőre bukkant. Megpróbálta felemelni, de a kő rázuhant és maga alá temette. Ahonnan a nagy követ elmozdította, víz tört föl a mélyből. Csak folyt és folyt vég nélkül, míg óriási, a lemenő napban ezüstösen csillogó tó lett belőle. A hegy lábánál keletkező tavat, az emberek Balatonnak nevezték el, az óriás tiszteletére. A koporsó alakú hegyet pedig a lányáról, Halápnak.

Forrás:

Kép: saját, Szöveg – Wikipédia, Kirándulás tippek, Libri magazin, saját.

2004

danse macabre

kilenc éve történt

tudtuk mindketten

hogy alig van esély ezt túlélni

de a másik opcióval nem foglalkoztunk

november 2

halottak napja

mondtam neked

maradj nyugodtan otthon

majd én végiglátogatom a családi sírokat

alig tudtál járni

mégis ragaszkodtál hozzá

hogy velem gyere

nem tudhatom

mire gondoltál akkor

ott a sírnál állva

tán magadban búcsúztál

tán körbenéztél

barátkoztál a másik lehetőséggel

nyolc napra rá feladtad

a versenyfutást a halállal

ha a történéseket

időrendiségükben vizsgálom

virágot vittél egy sírra

amibe 16 nappal később

magad is belefeküdtél

lemostál egy sírkövet

amire 16 nappal később

a te nevedet vésték

minden évben

halottak napja környékén

eszembe jut ez a történet

ez a megélt golgotai esemény

lejátszódik az elmémben

látom a múló idő miatt

fakuló szépia-szín mozaikképet

egy meggyűrt szalagos vhs filmet

távoli zenét is hallok

mintha liszt lenne

idén rájöttem

megértettem a történések okát

mekkora beletörődés

megadás kellett

hogy randevúzz a halállal

és eljárd vele a danse macabre-t

akkor-ott meghívást kaptál

és te elfogadtad

2025. 10. 31.

1997

2005

2004

2004

1996

A "danse macabre" jelentése haláltánc. Ez egy középkori, allegorikus műfaj, amelyben a halál (gyakran csontváz formájában) mindenkit, rangra és korra való tekintet nélkül, táncba visz, ami a halál egyetemességét és elkerülhetetlenségét hivatott hangsúlyozni. Ez a műfaj a költészetben, a képzőművészetben és a zenében is megjelent.

A műfaj a 14. században, különösen a pestisjárványok idején terjedt el, amikor a halál látványa mindennapos volt.

A haláltánc azt jelképezi, hogy a halál mindenkit egyenlővé tesz, függetlenül földi gazdagságuktól vagy társadalmi pozíciójuktól. A műfaj figyelmeztetés a halál egyetemes hatalmára, valamint a földi élet mulandóságára. A tánc gyakran groteszk módon mutatja be, hogy a halál kényszeríti táncra az embereket, emlékeztetve őket bűnös életmódjukra.

Rezi vár

Régi csúfoló: „A zsidiek bepörűték a rezi várt, mer nem engette a napot rájuk sütnyi.”

Megint egy híres vár, hosszú történelemmel. Történeti kutatásai mellett, keletkezéséről és pusztulásáról szóló mondavilág is létezik. Ezek a legendák leginkább a környék lakói és a várrom látogatói között élnek tovább, néha kisebb írásokban, mesékben feldolgozva. Talán számunkra ezek fontosabbak is, a száraz adatoknál. Ezért ezekkel kezdeném. A Tátika várnál már említett Kisfaludy Sándor romantikus verses meséje Reziről is szól. Erről a Tátikáról szóló bejegyzésben olvashatsz. 

A titkos alagút: A várból állítólag egy titkos alagút vezetett a közeli Tátika várához, amelyen keresztül a két vár lakói segítséget nyújthattak egymásnak ostrom idején. Nyílvánvalóan nem igaz. Túl hosszú lenne az az alagút…

A gonosz Apor legendája: A 13. század végén a várat elfoglaló Pécz nembeli Aporról az a hiedelem terjedt el, hogy zsarnokoskodott a környékbeliek felett, emiatt pusztult el a vár. Ez a legenda az erkölcsi tanulságot hangsúlyozza, hogy a gonosz tettek elnyerik büntetésüket. Bár igaz lenne, hogy az igazság győz, a zsarnok elbukik…

Az Eger víz medre üres... 

A zsugori várúr története: Pethő Péter várúr nem engedte, hogy a falusiak vizet merítsenek a vár alatti meleg forrásból. Egy koldusasszony ezért megátkozta a várurát, mondván, a várban lévő kincs a vízhez hasonlóan elillan majd. Másnap a várúr aranytányérja eltűnt, és a kastélyban lévő kincs is fokozatosan megfogyatkozott. Az égből lehulló villámcsapás végül felgyújtotta a várat, amely a földdel vált egyenlővé. A várúr elvesztette gazdagságát és hatalmát, a kincses tál pedig sosem került elő.

A Rezi vár a Balaton nyugati partjától északra található Rezi és Zalaszántó között, az erdős Keszthelyi-fennsík északi peremén, a 418 m magas Meleghegy előre ugró, meredek, dolomit szirtfokán épült.

Rezi uradalmát 1282-ben Kun László király a Hernád menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tibának, tőle pedig fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. Valószínűleg Apor és az ugyancsak Péc nembeli Lukács parancsára emelték Rezi várának ősét. Apor fiú utód nélkül hunyt el, így a várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe és 1333-ban már biztosan királyi birtok volt. 

Aztán, ahogy lenni szokott, többször cserélt gazdát és többször volt királyi birtok. Mindig, ahogy a történelem szele fújt. 1427-ben a király, a gersei Pethő családnak, a mondában is szereplő Péternek adta és a család kihalásáig (1729) annak birtokában maradt. Persze mindig történt valami. Például:

1490-ben Mátyás király halála után, trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal bevették a kicsiny várat, amit csak a következő évben tudott visszafoglalni Kinizsi Pál. Ebben a hadjáratban csatázott utoljára a fekete sereg. 

1554-ben az ország középső vidékeit megszálló törökök az egész Balaton-felvidéket végigrabolták, és ott minden várat megostromoltak. A rombolás után a Pethők megerősítették falait, de ezzel együtt hadászatilag jelentéktelen magánvár maradt.

1561-ben a török elfoglalta a közeli hegyesdi várat (ez lesz a következő bejegyzésben!), ezért a Pethő család saját költségén 12 darabontból álló őrséget toborzott.

A Pethő család család anyagi helyzete 1571-re jelentősen meggyengült. Rezi és Tátika várának fenntartását nem győzték pénzzel. 1586-ban a vármegye elhatározta, hogy követeket küld Zrínyi grófhoz, hogy Tátikát vagy a Rezit rombolják le. 1588-ban még biztosan állt a vár. 

1589-ben az Oszmán Birodalom katonái egy portya során megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátikát, igazolva, hogy a rossz állapotú és rosszul őrzött hegyi várak nem tarthatók fönn. Egy 1592-es oklevél szerint Rezi vára addigra romba dőlt. A romokból egyértelműen látszik, hogy a két kaputorony felrobbantásával tették használhatatlanná.

A gersei Pethő család férfiága 1729-ben kihalt, ekkor a magyar kincstár lett a várrom és a terület tulajdonosa, majd 1741-ben Festetics Kristóf vásárolta meg. Innentől egészen 1945-ig a Festetics család tulajdonában volt, majd a második világháború után államosították. Évszázadokon át omladoztak falai, mígnem a 2000. esztendőben megkezdődött régészeti feltárása és helyreállítása. A rekonstrukció 2012-ben fejeződött be.

Tátika vára a szemben lévő hegyen van...

A végére pedig álljon itt a romantikus mese, amely összeköti a Rezi és a Tátika várakat:

Szántó Manci és Rezi Sándor története akkor kezdődik, amikor a honfoglalás idején, az első magyar emberek, a Csák és Tomaj törzsek a környékre jöttek. Örömüket közös táncban fejezték ki. Az örömünnepnek egy boszorkány vetett véget, aki megjósolta, hogy sok rossz fog itt történni.

400 évvel később a középkori Rezi várában érdekes események kezdődnek. A vár ura, Rezi Sándor értesül. hogy a szomszéd Tátika vára új úr, Szántó Estván kezébe került, aki eljönne egy bemutatkozó lakomára. A sikeres megismerkedés után látogat el Rezi Sándor a Tátikába. 

A vár előtti parkos pihenőhely díszei ezek az öreg tölgyek.

Ott meglátja Szántó Mancit, Szántó Estván lányát és első látásra egymásba szeretnek. Ekkor meghal Manci anyja. Hamarosan Szántó egy német asszonyt hoz a várba új feleségnek. De a német nő beleszeret Rezi Sándorba. Rezi tudtára adja, hogy a szíve Szántó Mancié. Az új asszony elárulja Rezi Sándornak, hogy Szántó Mancival azért találkozik mindig ülőhelyzetben, mert a lány béna. 

Szántó elveszi a német nőt. Nagy lakodalmat csapnak. A második napon lovagi tornát rendeznek, amit Rezi megnyer. A tornán vendég a királynő, aki ezután várába rendeli Rezit testőrnek. A gonosz mostohája pedig próbálja megingatni Mancit, amíg Rezi távol él tőle. Manci fájdalmában olyan sírásra fakad, hogy könnyei patakokban folynak, át a várfalon, a patakba, onnan a Dunába. A könnyek hírül adják Rezinek, hogy mi történt, aki nyomban lóra pattan és vágtat haza.

Útját egy boszorkány állja, aki elárulja, hogy az erdő közepén lévő kénköves, meleg vizes tóban Manci meg fog gyógyulni. Rezi Sándor felvágtat Tátika várába, ölébe kapja Mancit és viszi a tóba. A tóból, együtt kézen fogva jönnek ki.

Forrás: Képek – saját; Szöveg: rezi.hu, Várlexikon, Wikipedia, AI, saját 

Tátika-vár

Egy rom, az őszi erdőben a legromantikusabb

Már hallottam korábban is a Tátika-várról, de nem tudtam hol van és azt sem, miről ismert. A Zala megyei Zalaszántó környékén túráztam és a túra tervezésekor láttam meg a vár nevét. Rögtön beletettem a túratervbe. De a Google segített, honnan lehet ismerős. 

Levélszőnyeg borítja az ösvényt

Kisfaludy Sándor régi verse a Tátika, amelyben egy szerelmes történetet mesél el. Ennek helyszíne a Tátika és a Rezi vár. (A következő bejegyzés a Rezi vár lesz.) A bejegyzés végén egy részletet majd beteszek, mert a mese lehet vagy 200 versszakos!

A Sümeg Zalaszántó országúton Zalaszántó közelében található a kijelölt parkoló, ahonnan jelölt túraúton érhetjük el. Tátikahidegkút-major közelében található az a parkoló, piknikhely és esőbeálló, ahol letehetjük az autót. Innen indulunk a kék sávon.

Ez a földvár. Csupán a terep formájából lehet felismerni. 

Ezen az útvonalon sok medvehagyma terem, ezért kora tavasszal is érdemes felkeresni. Egy nagy kanyar túlfelén, másfél km megtétele után bronzkori földvár nyomait láthatjuk. Ha már láttunk hasonlót, észre fogjuk venni. Majd megjelenik a kék L jelzés, ami felkísér a várig. Az út hossza 2 km, vagyis egy 4 km-es túrával megjárhatjuk, és garantált élménnyel gazdagodunk. 

A Tátika-vár Zalaszántó közelében, a Keszthelyi-fennsík egyik 413 méter magas bazalthegyének csúcsán található középkori várrom. Feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára, a Balaton-vidék legrégebbi várainak egyike. 

A területet egy Tádenka vagy Tadeuka nevű gazdag ember vásárolta meg és a tatárjárás előtt várat épített a mai rom közelében. Ebből alakult ki a sokkal magyarosabb hangzású család és várnév, Tátika. Ezt Alsó-Tátika várnak hívják. 

Nem tudom vannak-e falmaradványai, a térkép jelöli, de semmilyen ősvény nem közelíti meg. 1980-ban archeológusok igazolták létezését és azonosították az alsó, korai vár helyét a hegy északnyugatra néző, függőleges sziklafallal határolt peremén, a Tátikahidegkút-puszta felett, a közismert rom alatt. 

1248-ban Árpád-házi IV. Béla király parancsára elkobozták a Tátika nemzetségtől a Várhegy egyik kiugró meredélyén emelt várat, mert feldúltak egy közelükben fekvő falut, ahol a veszprémi püspök kúriája állott.

Az erdő a legszebb köpenyét húzta magára 

A király, a kárt szenvedett veszprémi püspöknek adta kárpótlásul a várat, aki nem tartotta elég erősnek. Ezért a Várhegy csúcsán egy új kővárat emeltetett és 1262-ben már ebben az új rezidenciájában hunyt el. Ez a vár a mostani Tátika őse.

A szemben lévő hegyen van a Rezi vár, egy picit a Balaton is látszik. 

Ettől kezdve sok tulajdonos váltotta egymást, ahogy ez lenni szokott váraink történetében. Állítólag itt őrizték a környékbeli nemesi családok és pálos kolostorok értéktárgyait, melyeknek pénzbeli értéke meghaladhatta a százezer aranyforintot.

Ez a kép azért érdekes, mert a látóhatáron, két ponton is látszik a Balaton 

A XVI. század közepére a vár egyre jelentéktelenebb lett, kis helyőrséggel, legyengült falakkal. 1589-ben egy nagyobb portyázó török csapat lerohanta és elfoglalta, majd kifosztása után felgyújtotta épületeit. Ezután már nem építette újjá az elszegényedő tulajdonosa.

A képen, a közepétől jobbra, a látóhatáron havas hegy látható. Az a Bécsi Alpok legmagasabb hegye, a Schneeberg. 

1713-ban császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották az elhagyott várat. 1741-ben a birtokot megszerző Festeticsek már csak egy romvárat mondhattak magukénak. 

Évszázados pusztulása után, a 2000-es években végre régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeztek falai között. Igyekeztek turistabaráttá tenni ezt csodás kilátással bíró hegyormot, ami nem mellesleg egy történelmileg is fontos hely.

Egy gyönyörű példa a holtfára

A falak biztonságosak, alkalmas pihenésre, piknikezésre, eső elleni menedéknek. Jól járható és jelzett túraútvonalon közelíthető meg. Séta tempóban két óra alatt tehetjük meg ezt az utat oda-vissza. Ha piknikezünk, vagy ott esszük meg a szendvicseinket, hosszabb a program.

A szemben lévő hegy tetején egy fehér épület látszik. Az a Béke Sztúpa. 

A közelben van a Béke Sztúpa, Ugyanarról az országútról érhetjük el, mint ezt a helyet. A kettőt egymás után megtéve gyakorlatilag egész napos programunk lesz.

Az útvonalam. Egyébként a környéken, jelzett ösvényeken hosszabb, körtúra is tervezhető.

 Akit érdekel, idemásolom Kisfaludy Sándor -Tátika című romantikus költeményének egy részletét...

Négy fal közé zárt a télnek

            Szele, hava, hidege:

Kedvelt, tisztelt barátom, Nagy!

            Im! halljad, egy agg rege:

Tátika - - most csak omladék,

            S vércse-lakta váráról,

S két fiatal magyar szívnek

            Szerencsétlen sorsáról.

Héj barátom! akkor is volt,

            Valamint most, rossz ember,

Embertársa lehelletét

            Irigylő és dúló szer;

Ember, kinek szíve okol,

            Nyelve éles, tüzes kés,

Vére méreg, lelke ördög,

            Mindenütt túr, ás és vés;

Ki mérgével felzavarja

            A boldogság forrásit

A vad átkokká változtatja

            A jó Isten áldásit:

Maszlagokká a rózsákat

            Igy teszi a mérges pók;

Halállá az édes álmat

            Igy teszik a skorpiók.

Ha érdekel a teljes történet, az Arcanum oldalán megtalálod.

A Zalaszántói Béke Sztúpa

Őszi színekkel díszítve

Régi terv volt már felkeresni a Zalaszántói Béke Sztúpát. Tudtam, hogy sokan keresik fel. 10 órától lehet látogatni, körülbelül ekkorra értem oda és már voltak, már parkoltak le a buszok, telt a lenti és fenti parkoló is.

Én lenn álltam meg és vállaltam a közel 3 km-es emelkedőt. Csodáltam az őszi erdőt és ez az ajánlott felkeresési mód. Megdolgozni azért, hogy ideérhessünk.

A 316 méter magas Világosvár hegyről néz a Balatonra a zalaszántói Béke Sztúpa, mely 30 méter magas és 24 méter széles. Ez Európa egyik legnagyobb sztúpája. Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a Sztúpa belsejében. A Buddha szobor Dél-Koreából származik. 

A Sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe. 

A magyarországi Buddhista Béke-Szentély Alapítvány elnökének, Tiszteletreméltó Bop Jon (Sunim) koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez a szentély, amelyhez jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek. 

A Békeszentély építése nem valósulhatott volna meg Zalaszántó Önkormányzati Képviselő-testülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül.

Az építkezés összköltsége kb. 40 millió Ft volt. Ezt az összeget a Dél-Koreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni.

Magyar építészek és magyar kivitelezők munkája. Osztrák köz- és magán támogatások segítségével 1992. márciusától szeptember végéig tartott az építkezés.

Őszentsége, a XIV. Dalai Láma, Tenzin Gyatso, 1993. június 17-én ünnepélyes keretek között, nagy örömmel szentelte fel a Béke Sztúpát. 

A Béke-Szentély Alapítvány elnökének, Tiszteletreméltó Bop Jon Sunimnek kérésére Őszentsége Drikung Kyabgon Chetsang Rinpoche 2004-ben kinevezte Tiszteletreméltó Lama Konchok Lhundupot és Tiszteletreméltó Lama Konchok Jigmetet rezidens dharma-tanítóknak a zalaszántói Béke Sztúpához.

Őszentsége Drikung Kyabgon Chetsang Rinpoche, 2007. április 21-én felszentelte a felújított Sztúpát, majd ezt követően tanításokat adott 1 héten keresztül.

Emberi Jogok Parkjában álló Béke Sztúpa árasszon mindent átható, békeszerető gondolkodást az egész világba! 

A Zalaszántói sztúpa időrendben Magyarország hatodik buddhista emlékhelye. A délkelet felé néző, hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A két szerzetes által őrzött szentély belsejébe nem lehet bejutni, zárt építmény.Az épületen belül Buddha tanításait, egy eredeti Buddha-ereklyéket, egy 24 méter magas életfát, illetve a központjában egy – Dél-Koreából származó, aranyozott Buddha-szobrot helyeztek el.

Az épület körbejárható, amit elősegít a kör alakú épület lépcsőzetes formájú talapzata. A körbejárásos tiszteletadást az óramutató járásának megfelelően szokták végezni, méghozzá háromszor. A háromszori körbejárást egyre magasabb talapzaton is lehet végezni.

Az első szint az éberség négy alapját (lásd: szatipatthána), a második szint a négy helyes erőfeszítést, a harmadik szint a négy erőhöz vezető utat szimbolizálja. A harmadik szinten imakerekek vannak végig a sztúpa falán. A hegynek ezt a részét, amin az építmény található, az Emberi Jogok Parkjának nevezik. 

A sztúpa mellett található egy cipő nélkül látogatható meditációs központ, méretes Buddha-szoborral, és egy ajándékbolt is. A területen mindenfelé színes imazászló van kifeszítve.

A sztúpa kupolájának a tetején lévő négyszögletes alakzat a világ csúcsán élő istenek lakhelyének a szimbóluma. A csúcs a tűz elemet jelképezi, a gyűrűk vagy a spirál övezetei a megvilágosodási szinteket jelentik. 

Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli.

Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy Ázsiából eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg.

A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába. 

Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni. Ekkor a helyszínen meditációs központ is épült.

A sztúpához vezető bekötőút a falu Sümeg irányába vezető végén található, amely után nagy táblák jelzik az elágazást a Béke sztúpa irányába. Az út nem túl jó minőségű. A sztúpa mintegy 3 kilométerre található a falu végétől. 

Zalaszántó központjából kiindulva az erdő mélyére vezető úton található egy csendes csobogó patak. Itt található egy kényelmes turistapihenő is. Az emelkedős, murvás domb megmászása nem kis kihívást jelent, azonban a sétálás során a természet által kínált csodálatos látvány és a friss levegő tisztító hatása lecsillapíthatja az elmét, felkészítve azt a nagy pillanatra, amikor végre megérkezik a célponthoz.

A sztúpánál elhelyezett háromnyelvű tábla magyar felirata:

Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez!

A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.

Visszaúton, miközben már folyamatosan jöttek, kis túlzással hömpölyögtek az emberek a sztúpa felé, elgondolkodtam, hogy miért jönnek ide ennyien? 

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyarországi lakosság 43,4%-a (közel 4,2 millió fő) vallotta magát kereszténynek. Az igazi hitéletet érők száma ennél sokkal kevesebb.

A 2022-es népszámlálás szerint 11 042 buddhista élt Magyarországon, de a gyakorló buddhisták és szimpatizánsok becsült száma ennél magasabb, 30-50 ezer közé tehető. A 2011-es népszámláláson 5223 fő vallotta magát buddhistának, ami akkor a lakosság 0,10%-át tette ki. Magyarországon számos buddhista imahely található, köztük a Hoboji zen-templom Pilisszentlászló, az Eredeti Fény zen-templom Esztergom közelében, a Mokusho zen-ház Szombathely, a Pu-ji templom Budapest (15. kerület), a Szabadító Buddha Anya templom Tar, a Taisenji Mokusho Zen Ház és a Dai Bi szentély Simontornyán. 

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége ennél még kevesebb lelket számol, nem találtam rá hivatalos adatot. Sokszor feltűnnek mindenfelé. Fantasztikus hangulata van, amikor táncolva, zenélve, énekelve vonulnak az utcán. Beszélgettem is velük. Nekik is megvannak a belső motivációik.

Akkor nem értem, hogy miért áramlik folyamatosan a tömeg a magyarországi buddhista sztúpákhoz, vagy a Krisnavölgybe. Más szemlélet, más világ, más hangulat. De ez a más izgatja, vonzza az embereket.

Az ember szelleme folyamatosan tanulni, tapasztalni akar. Ez a szellemi fejlődés, befogadás ápolja a lelket. A lélek ápolása a gondolat, a szellem által minden egészséges ember célja kell legyen, még ha nem is tudatosan. Így leszünk békések. elfogadóak és pozitív kisugárzásúak. Én azt gondolom, hogy világ színesen szép és én ki nem állhatom a szürke, barna, vagy fekete egyenruhákat.

Forrás: Képek – saját; Szöveg - Wikipedia, bekestupa.hu, AI, saját