
Az Albertina. Bejárata ott fenn van, ahol a lovasszobor. Megközelíteni lépcsőn és mozgólépcsőn is lehet.
Albrecht Dürer
Október elején alkalmam volt megnézni a bécsi Albertina Múzeumot, ami talán Bécsnek, a múzeumok városának, a legjelentősebb állandó gyűjteményével rendelkezik. Kapcsolatainak és menedzsmentének köszönhetően kiemelkedő időszakos tárlatokat is szervez. Ugyanilyen jelentős a múzeum grafikai gyűjteménye. Most ennek az utóbbinak néhány darabját szeretném megmutatni, egy művészre, Albrecht Dürerre koncentrálva. Ki fog az is derülni, hogy miért éppen őt akarom megmutatni, hiszen itt Michelangelok, Raffaellok, Rubensek is vannak.
Akik budapestiek, azok biztosan ismerik az Ajtósi Dürer sor nevű utcát, ami a Városligetet határolja egyik oldalról. Induljunk innen. A művész édesapja magyar volt. Az aranyműves mesterséget űzte. A Gyula melletti Ajtósról származott, a keresztneve pedig Adalbert volt. Így a középkori szokásoknak megfelelően Ajtósi Adalbert volt a neve. Jobb megélhetés érdekében vándorolt el Nürnbergbe. Ott letelepedett és családot alapított. Vezetéknevét németül használta (az ajtós, Türer németül), ebből alakult át a neve Dürerre.
Dürer - Az innsbrucki vár udvara, (1) 1495, akvarell
1471-ben megszületett kisfia, az Albrecht keresztnevet kapta, így hivatalos neve Albrecht Dürer lett. Milyen jó lenne, ha mindenkinek ez a történet ugrana be, ha arra jár!
Dürer - Az innsbrucki vár udvara, (2) 1495, akvarell
Albrecht tehetsége nagyon korán megmutatkozott. Apja mellett tanult bele az ötvösmesterségbe és közben inasnak szegődött egy festőhöz, ahol grafikát és fametszést is tanult. Kivételes képessége volt az aprólékos megfigyelés. Járta Európát, hogy tapasztalatokat szerezzen. Német, olasz mesterektől tanult. Mindenhol elismerték tehetségét.
Halott kékmadár, 1500 - 1512 körül. Akvarell, fehér testfestékkel és arannyal kiemelve, pergamenen. Magasság: 27,4 x 19,8 cm
Így már fiatalon híres festőként és grafikusként emlegették. Érdeklődése szerteágazó volt, több tudományterületen és művészeti ágban tevékenykedett. Bibliai témájú képeket, szárnyas oltárokat, portrékat készített, megrendelésre. Fa- és rézmetszetei számtalan másolatban, nyomatban élnek tovább. Idősebb korában a művészet elméletével, a szépséggel foglalkozó írásai is megjelentek. Részt vett korának egyik komoly tudományos vállalkozásában, a csillagtérkép megrajzolásában. Kijelenthetjük, hogy Dürer a német reneszánsz legjelentősebb festője és grafikusa.

Kék szalakóta szárnya, Akvarell. Dürer egy elpusztult példányról festette 1512-ben. 19,6 x 20 centiméter. A bécsi Albertina gyűjteményében található. 2013-ban az alkotást más Dürer-művekkel együtt kölcsönadták a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériának.
Dürer rendkívüli érdeklődést mutatott a természet, az állat- és növényvilág iránt. Kialakult rendkívüli tulajdonságának, a legapróbb részletekig történő megfigyelésnek fontos szerep jut képein. Egyedi technikai módszereket alakított ki, hogy megfigyelései megjelenjenek képein. Az állatok ábrázolása nagyon nehéz, mert nem könnyű őket sokáig megfigyelni.

Dürer - Nagy fű, 1503, akvarell, toll
Nem tudhatjuk, milyen trükköket használt Dürer, hogy a képen látható nyúl feküdjön, amíg lerajzolja. A festő még arra is figyelt, hogy a nyúl bal füle a néző felé forduljon. Mintha az állat ugrásra készen hegyezné a fülét, veszélytől tartva. Ez a mozzanat teszi még életszerűbbé a nyúlportrét. Dürer valószínűleg a műtermében készítette a rajzot, nem természetes közegében örökítette meg az állatot. Művészettörténészek szerint a nyúl szemében tükröződik a festőműterem ablakán beszűrődő fény. Ez is arra utal, mennyire pontos megfigyelés nyomán alkotta a részletgazdag művet.

A mezei nyúl
Az érzékeny akvarellt csak néhány évente egyszer szabad nyilvánosan kiállítani. 2003-ben, 2016-ban, 2020-ban 4 hónapig, állították ki. Kivételes szerencse, hogy most 2025-ben is ki volt állítva és megnézhettem.

Az 1502-ben festett képet a kezdetektől legendák övezték. Egy legenda szerint a festő egy árvízből mentette ki az állatot, másik monda, hogy a modell egy macska volt. Állítólag Giovanni Bellini és Dürer velencei találkozásakor az olasz mester azt kérte Dürertől, mutassa meg azt a különleges ecsetet, amellyel az állat bundájának finom részleteit festette. Dürer számos egyszerű ecsetet mutatott Bellininek, és kérte tőle, válassza ki ő, melyiket használta.

A szemben tükröződő ablak fényét belefestette a szembe!
Dürer halála után az eredeti akvarell a Nüremberg család tulajdonába került, majd II. Rudolf császár vásárolta meg. Azóta van az osztrák császári gyűjteményben, amely az Albertina kollekciójának alapját képezi. 140 Dürer alkotás van az Albertina tulajdonában, így ez a mester rajzainak a világszinten legjelentősebb gyűjteménye. Több olyan képet ismerek, amelyek most nem voltak kiállítva. Ez is egy újabb ok, hogy az Albertinát többször is felkeressük. Több ismerősöm véleményét összegezve, a festészet kedvelőinek évi egy látogatás kötelező.

Szelfi Sissi tükrében, Dürer nyulával, Albertina

Albrecht Dürer 1484-es önarcképe. Albertina, Bécs , 27,5 x 19,6 cm
Dürer ezüsttűs rajza, 1484-ből, amikor a művész 13 éves volt. Az Albertina múzeumba, a nürnbergi Imhoff család és a Habsburg-gyűjtemények révén került. Ez a művész legrégebbi, ismert, fennmaradt rajza, az egyik legrégebbi fennmaradt önarckép az európai művészetben, és egyben az egyik legkorábbi gyermekrajz is.
Dürer - Szűz Mária különféle állatokkal, 1506 körül,
Toll feketés-barna tinta, akvarell Toll, tinta, akvarell, papíron, 321 x 243 mm. Albertina, Grafikai gyűjtemény
Dürer szerint, egy tehetséges művész többet tud kifejezni egy egyszerű vonalrajzban, mint egy középszerű művész egy évnyi festés alatt. Ez nem azt jelenti, hogy a művész meg akarja spórolni a munkát! Ez a kép például nagyon részletgazdag:
A Szűzanya a Krisztus-gyermeket tartja a karjában, aki a körülötte lévő természeti csodákat figyelmen kívül hagyva Józsefre mutat. József apró alakja a ház közelében áll, és úgy tűnik, mintha egy gólyával beszélgetne. Közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy a születés történetének számos eseményét mesélik el. Egy angyal ereszkedik le az égből, hogy hírt adjon Krisztus érkezéséről a hegyoldalban nyájaikat legeltető pásztoroknak. A kép bal oldalán a három király hajói megérkeztek, és a bölcsek kíséretükkel útra kelnek.

Ez a bájos kép, a számtalan születés-ábrázolás közül a természet csodái miatt tűnik ki, melyeket Dürer is megemlített. A Szűzanya mellett egy rúdon ülő papagáj volt a próféta, aki bejelentette érkezését. Dürer egy korábbi tanulmányából rajzolta ezt a madarat. A művész szerette a papagájokat, és később, 1521-es hollandiai útján több élő példányt is szerzett belőlük. Az akvarellben a papagáj alatt egy zöld harkály látható, készen arra, hogy dicsőítő éneket énekeljen. A bal alsó sarokban egy nagy szarvasbogár ugratta a Szűzanya hűséges, de álmos kutyáját, akinek egy pillangó szállt a hátára.

Minden teremtménynek jelentése van a képen. Például a láncra vert róka a ravaszság (gonoszság) jelképe. A fatönk körüli két bagoly a sötétség (később lettek csak a bölcsesség szimbólumai) erőit jelképezi, de Krisztus megjelenése megfosztotta őket hatalmuktól. A jobb alsó sarokban egy rák látható, mint amelyiket Dürer első velencei látogatása során festett. A többi teremtmény között található egy csiga, egy szitakötő, egy hattyúpár, egy vörösbegy, egy moly és egy béka.

Dürer finoman színezett rajzokat készített toll- és tusrajzaiból, kéket az éghez és a vízhez, zöld árnyalatokat a tájhoz és vörös nyomokat a virágokhoz. Az így létrejövő mű rendkívül finom, nagy gyengédséggel és egy csipetnyi humorral ábrázolja a Szűzanyát a Kisdeddel. A képnek két másik változata is létezik, és a kompozíció könnyen elképzelhető, hogy egy tervezett metszet tanulmányaként készült.
Forrás:
Szöveg: Wikipédia, Albertina, Liget Műhely, Hetedhét ország, saját
Képek: Saját, kivéve az Önarckép (az Albertina oldaláról)
Közel 400 fotót készítettem a múzeumban. Tervezek további összeállításokat készíteni, ahogy fokozatosan magamba fogadom ezeket a csodás alkotásokat és feldolgozom őket.