Mákos kalács, 1910

A csend képei.

Fényes Adolf (1867- 1945) emlékkiállítás

Magyar Nemzeti Galéria

2025. október 10. – 2026. március 15.

Fényes Adolf - Vasárnap délután, 1910 körül, Az otthonosság képei

Fényes Adolf

A magyar festészet egyik nagy mestere, Fényes Adolf volt. Halálának 80. évfordulóján rendezett kamara kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. Ezt azt jelenti, hogy nem a teljes életmű bemutatására törekedtek, hanem bemutatják életét, meghatározzák alkotói korszakait és ezeknek a korszakoknak néhány jellemző vagy kiemelkedő alkotását mutatják be. Különösen izgalmas ez a kiállítás rendezési forma olyan szerzők esetében, akik sokféle témában alkottak és ezen témák mindegyikében képesek voltak remekművek létrehozására.

Fényes Adolf - Anya, 1901 Szegény emberek élete ciklus

Fényes Adolf - Duzzogók, 1898, Szegény emberek élete ciklus

Fényes Adolf - Hazatérő testvérek, 1903, Szegény emberek élete ciklus

Fényes Adolf - Néma utca, 1899, Szegény emberek élete ciklus

A tárlat, az életmű az 1890-es évek végétől az 1940-es évek elejéig tartó időszakából ad ízelítőt, időrendben haladva vázolja Fényes alkotópályájának főbb állomásait. 4 ilyen korszakot rajzol fel. Az első a szegény emberek életét mutatja be, erőteljes, naturalista stílusban, 1898-1902 közötti képekből válogatva.

Fényes Adolf - Szegények ebédje, 1906 körül, Magyar Zsidómúzeum és levéltár

Fényes Adolf - Testvérek, 1906, Napfényes korszak

Fényes Adolf - Varró parasztlány, 1905 körül, Napfényes korszak

Fényes Adolf - Babfejtők, 1904, Napfényes korszak

Fényes Adolf - Kisvárosi délelőtt, 1904, Napfényes korszak

Fényes Adolf - Szentendrei táj, 1907-8, Napfényes korszak

A második az élet napfényesebb oldalát mutatja, sok fénnyel, impresszionista hatásjegyekkel. A 20. század első évtizedének kisvárosi életét, Vác, Szentendre utcaképeit, a magyar tájat, szolnoki éveit jellemző emberkaraktereket örökíti meg képein. Ebben a korszakában a magyar plein air festészet mesterének számított. 1903-1906 közötti képek.

Fényes Adolf - Terítés, 1908, Kecskeméti Katona József Múzeum, Az otthonosság képei

Fényes Adolf - Ünnepnap, 1909, Az otthonosság képei

A következő korszak képeiben a posztimpresszionista stílusjegyek hatását figyelhetjük meg. Élénk színű szobabelsők, a paraszti élet, dekoratív csendéletek és épületenteriőrök jelennek meg képein. Ezek az otthonosság képei 1906-1913 közötti időszakból. 

Fényes Adolf - Mózes vizet fakaszt a sziklából, 1914, Magyar Zsidómúzeum és levéltár, Romantikus korszak

Fényes Adolf - Régi város, 1914, Romantikus korszak

Fényes Adolf - Nyugtalan idő, 1919, Romantikus korszak

Fényes Adolf - Májusi táj - Vonuló katonák, 1919, Hadtörténeti Múzeum, Romantikus korszak

A két világháború közötti időszakában elszakad a hétköznapi valóságtól és romantikus, bibliai, történelmi, az aktualitásoktól eltávolodó világokat jelenít meg. A kor baljóslatú hangulata mindenképpen ott van e művek mélyebb értelmezésében, jelentés rétegeiben, 1913-1940 közötti művekből válogatva.

A Néprajzi Múzeum gyűjteményéből a terem közepén egy tárlót rendeztek be. Ezek a tárgyak segítenek megidézni Fényes által használt motívumokat, a paraszti-kispolgári lét miliőjét. 

Fényes Adolf szülei

Fényes Adolf, születési neve Fischmann Adolf volt. Kecskemét, 1867-ben. Apja volt a kecskeméti rabbi, anyja pedig a Pesti Izraelita Hitközség első rabbijának unokája. Anyai nagybátyja az első magyar zsidó országgyűlési képviselő. Fényes, apja halála után Budapestre költözött. 1886-ban vette fel a Fényes nevet. 

Diák csoportkép a párizsi Julien Akadémián, Fényes Adolf a kép bal szélén áll

Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott, és rajzolni tanult. 1884-től 1887-ig Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett, majd Weimarban, Párizsban és ismét Weimarban tanult festeni, összesen 7 évet. Miután hazatért, 1894–1898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott, a szolnoki művésztelep alapító tagjaként.

 Lechner Ödön, Fényes Adolf és Ferenczy Károly a Japán kávéház törzsasztalánál

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után keveset festett, betegeskedett. 1944-ben Horthy Miklóstól kormányzói mentességben részesült néhány más művésszel együtt. A nyilasuralom idején a budapesti gettóba került. A gettó felszabadulása után a Nagymező utcai műteremlakásban agyvérzést kapott 1945. március 14-én és már nem tudták megmenteni az életét. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik. Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten (III. kerület) utcát neveztek el róla. 

Fényes Adolf - Kugler sütemények, 1907 körül, Magántulajdon, Az otthonosság képei

Egy főúri lakosztály díszeként a Kugler sütemények című festmény 

Az 1960-as Fényes Adolf emlékkiállítás plakátja

Életében elég sok kiállítása volt: Nemzeti Szalon (1905), Ernst Múzeum (1912, 1918, 1923, 1927), Fränkel Szalon (1936), Fővárosi Népművelési Központ (1949), Magyar Nemzeti Galéria (1960, 2025-kamara tárlat). Szerintem ez a tárlat sikeres, sokan látogatják, Helye lenne egy életmű kiállításnak is! 

Fényes Adolf - Gyermekjátékok, 1910 körül, Az otthonosság képei

Gyermekjátékok a Népraizi Múzeumból

Munkásságát többször is elismerték: Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja (1895), Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje (1900), Állami nagy aranyérem (1924), Háromkirályok című képe, Varsói képzőművészeti társulat – Diplome d'Honneur első hely (1927), Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj (1929). 

Fényes Adolf - Öreg festő téli tájban, 1940 körül, magántulajdon

A festő halálának 80. évfordulóján a Magyar Nemzeti Galéria reprezentatív tanulmánykötetet jelentetett meg 2025. novemberében, és elsőként közli a mester mintegy 800 darabot számláló œuvre-katalógusát is. 

Fényes Adolf - Fontainebleau, 1911, Romantikus korszak, Magántulajdon

Forrás:

Képek - saját, Szöveg: saját, MNG, Wikipédia, AI

 /2025. december 18./

Jobbra a Béres klinika, balra Platán Bisztró fényei

A télesti Tata fényei

A vár és környéke

Ha már egyszer ki kellett mozduljak ezen a ködös nyirkos estén a meleg lakásból, tettem egy rövid sétát a vár környékén. Nem bántam meg. Egész más hangulata van. A mesterséges fények, árnyékok, a köd és a vízpára együttes hatására különleges milliőt kap minden épület, szobor, vízfelület, vagy fa. Csináltam néhány fotót, amelyek részben visszaadják a látványt és hangulatot.

Ennek a képnek címet is adtam: Kontraszt 

A híres Öreg platán 

Keresztelő Szent János 

 Az Öreg-tó

 Öveges professzor

Várárok. Balra a Platán Bisztró, jobbra a vár

Vár 

Nepomuki Szent János 

A várárok, előtérben az Által-ér kifolyó zúgója

Ez a kép egy Tarr Béla filmben is lehetne

Várárok, háttérben a híd 

Erről a képről is Tarr Béla jutott az eszembe 

 Fényárban a Platánhoz vezető út

2025. december 10.

Cicahomok

Cicahomok

 Sokszor halljuk mostanában ez a fura tájnevet, amely egy bányatavat jelöl Pusztavám külterületén, a Vértesben. Járjuk körbe a környéket, nézzük meg ezt a nagyon szép helyet, ismerjük meg történetét a kezdetektől napjainkig.

A név valószínűleg a terület homokos jellegéből és a helyiek által adott becenévből ered. Kialakulása a Vértes hegység nyugati peremén zajló intenzív barnaszén-bányászati tevékenység következménye.

Eocén korú barnaszenet termeltek ki ezen a területen. A mélyen fekvő rétegeket mélyműveléses bányában. Ez volt a híres Márkushegyi Bányaüzem, amely az ország utolsó mélyműveléses bányája lett. A geológiai folyamatok következtében, a felszín közelébe került széntelepeket pedig külfejtéssel művelték. A 20. század 70-es éveiben világossá vált, hogy az országnak szüksége lesz egy villamos áramot termelő csúcs erőműre.

Ezt Bicskén akarták létesíteni és az áramot barnaszén elégetésével tervezték megtermelni. Meghirdették az Eocén programot és megnyitották Márkushegyet. Paks megépítésével a bicskei erőmű nem épült meg, Márkushegy termelését pedig elsorvasztották és 2015-ben bezárt. Ezzel párhuzamosan a ’60-as évektől nagyjából 2010-ig folytatták a felszín közeli széntelepek kitermelését, külfejtéseken.

Cicahomok

Tucatnyi ilyen külfejtés üzemelt Pusztavám környékén. Ilyen volt a Cicahomok is. Egy ilyen tevékenység úgy zajlik, hogy eltávolítják a széntelepeket takaró anyagrétegeket. Földet, homokot, márgát, stb. Ezeket mind külön deponálják úgynevezett meddőhányókon. Ha a szenet kitermelték, utána úgy kellene ezeket a hatalmas gödröket eltűntetni, hogy a deponált anyagokat ugyanolyan rétegsorrendben visszatemetni, ahogy voltak a kitermelés előtt. Ezenkívül szigetelni kell szivárgás ellen, majd őshonos nővényekkel betelepíteni. Ez a folyamatot már a bánya tervezésekor le kell írni és a bányászati engedély kéréskor csatolni kell, mint rekultivációs tervet.

CIcahomok

Amennyiben a helyreállítás nem történik meg a bányászati tevékenység beszüntetése után, ezekben a nyitott bányagödrökben összegyűlik a talajvíz és a csapadék. Feldúsul környezetükben a növényzet, majd megjelennek az állatok is. Szinte azonnal megkezdődik egy ökoszisztéma kialakulása. Minél tovább áll fenn ez az állapot, annál tökéletesebb életközösség alakul ki. A korábban nem létező tó úgy épül be a környező nagyobb környezeti rendszerbe, mintha mindig annak a része lett volna.

Festékgyári-tó

Pusztavám környékén sok ilyen tó található. A fiatalabb nemzedék már természetes tavakként ismeri ezeket a helyeket, hisz a bányászkodás itt már megszűnt. Ezeken a tavakon horgászegyesületek szerveződtek és volt olyan is, amit fürdőzésre használtak. Ez egyébként tilos és életveszélyes.

Cicahomok

A Cicahomok (tó) mély, tiszta vizű tóvá alakult, amely az évek során értékes vizes élőhellyé és Natura 2000-es védettségű területté vált. Ezért is váltott ki nagy tiltakozást, hogy egy cég elindította a tó rekultivációját. Ez a cég elkezdte a bányagödörbe szánt anyagait hordani és terv szerint 45 ezer tonna fedőanyaggal töltené fel. A terület rekultivációja és a felhasznált anyagok jellege továbbra is komoly aggodalmakat vet fel, hisz az anyag összetétele nem ismert. A helyi tiltakozás a 2025-ös év második felében is aktív maradt, mert a cég veszélyes anyagok kezelésével, semlegesítésével is foglalkozik.

A viták középpontjában továbbra is az áll, hogy a bányagödör feltöltése a szabályoknak megfelelő rekultiváció-e, vagy egy álcázott hulladéklerakás, amely veszélyezteti a környék ivóvízkészletét. Az ügyről szóló frissebb cikkeket az Átlátszó és a Szabad Európa (megszűnés alatt, Trump leállította a magyarországi működés támogatását) oldalán találhatsz. Az ügyet felkarolta Greenpeace és az aHang is. Foglalkozott vele a Mérce. Hazai természetvédő szervezetek is tiltakoznak a tevékenység miatt. Közben több önkormányzat is beszállt a küzdelembe (köztük Pusztavám), mert féltik ivóvíz készleteiket.

Vizsgálatok alapján a Cicahomok vízteste kapcsolatba kerülhet az Által-érrel, amely összegyűjti a vidék vízfolyásait, beleszivárog a talajvíz, és szállítja a Dunába. Ezen túl a földalatti vízáramlási folyamatok tevékenysége alapján feltételezhető, hogy kapcsolatba kerül a karsztvíz készlettel, ami már 250 ezer embert érint, például Tatát, a vizek városát, Oroszlányt, a környező falvakat és Dunaalmásig az összes települést, ahol a Dunába torkollik.

A környezet fantassztikus

A legújabb hír az, hogy ideiglenesen leállították a munkát, mert a térség országgyűlési képviselője eljárt az illetékes miniszternél, aki vízfigyelő kútrendszer telepítését ígérte és addig leállítják a tó feltöltését. Nyilvánvalóan ez nem jelenti azt, hogy lemondtak a feltöltésről.

A Kék-tó

Lépa-kúti horgásztó

Személyes véleményem, hogy megfelelően telepített vízfigyelő kutak alkalmasak lehetnek a szivárgások tettenérésére. Azt, hogy ez esetben milyen intézkedéseket tudnak megtenni, és ennek ki állná a költségeit, már vannak kétségeim. Ráadásul mindez csak utólag tudna megtörténni, amikor már szennyeződött a vízbázis.

Gerencsér-vár

Tavaly januárban tettem egy túrát a területen, ezért mondhatom, hogy az utolsó eredeti állapotot tudtam megörökíteni. Aki nem ismerős arrafelé, a közelben van két turista célpont, a Gerencsér vár romja és a Vértesszentkereszti apátság romjai, továbbá arra vezet a Közép-Dunántúli Piros (KDP), ezenkívül egy tanösvényt is kialakítottak a közelben, amely bevezet Pusztavámra.

Vértesszentkereszti kolostor rom

Ha idáig eljutottál ezt is olvasd el:

Jómagam többszörösen is érintett vagyok a témában. Tatai lakosként, aki Oroszlányon nőtt fel, a terület bányászkodásában 30 évet eltöltve, geológus szakmával is rendelkezem. Sok éves szakmai tapasztalatom van veszélyes anyagok, szennyezett területek, vízvizsgáló kutak mintázásában, laboratóriumi vizsgálatában. Ismerem az érintett területet, az ott folyó tevékenységet. Jártam a Cicahomoknál és az összes többi hasonló tónál is a közelmúltban. Aktív környezet-, természet- és erdővédő vagyok.

A Vértes egy ismeretlenebb területe, hisz évtizedekig üzemi terület volt.

Rövid összegzés:

A terület a Vértes alapvetően karbonátos (mészkő, dolomit), jórészt karsztosodott kőzetanyagára épül, amelyet eocén kori rétegek (szenes agyag, márga, mészkő) fednek.

A Vértes és a Gerecse térsége kiemelt jelentőségű a karsztvíz szempontjából, amely az egész régió, beleértve Tatát is, ivóvízbázisát jelenti. Ez a legfontosabb földtani tényező a jelenlegi vita szempontjából. A bányatavak és a bányagödrök közvetlen kapcsolatban állhatnak a karsztvízszinttel, vagy a sekélyebb talajvízrétegekkel.

A jelenlegi aggodalmak éppen a karsztvíz és a talajvíz védelmére fókuszálnak. A tiltakozók attól tartanak, hogy a bányagödör feltöltéséhez használt, esetenként veszélyesnek minősített anyagokból álló fedőanyag, a porózus kőzetrétegeken, töréseken keresztül beszivárogva elszennyezheti ezt a rendkívül fontos ivóvízkészletet.

A bányászati múlt tehát egy olyan földtani tájsebet hozott létre, amely a természetes regeneráció során értékes élőhellyé vált, de a rekultiváció jelenlegi módja miatt potenciális környezeti kockázatot jelent a térség hidrogeológiai adottságai miatt.

Forrás

Szöveg – Saját, AI, Wikipédia, Soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja

Képek – saját, kivéve Márkushegyi Bányaüzem

Összeraktam egy túrát, pusztavámi indulással, amit követve az általam említett részek bejárhatóak. Persze azt nem tudom, hogy a Cicahomokot most mennyire lehet megközelíteni, ezt neked kell kipróbálni, ha elmész oda! 15 km, minimális szintekkel. 4-5 óra időtartammal kell tervezni.

2025. 12. 05.

Az akadémia lépcsőháza

Az MTA kincsei

3. rész

Az MTA fantasztikusan értékes gyűjteménye, természetesen elsősorban a magyar kultúra értékeit tartalmazza, de vannak nemzetközileg is jelentős kincsek, például a könyvek, kódexek, nyomtatványok között. Ebben a harmadik bejegyzésben ezekből válogattam olyan tételeket, amelyeket mindenképpen érdemes megnézni mindenkinek. A negyedik, utolsó részben pedig a főleg az akadémia megbízásait teljesítő magyar és nem magyar festők képeiből válogatok majd.

Elsőre unalmasnak tűnhet régi könyveket és kéziratokat nézegetni ebben a lüktető világban, azonban én úgy gondolom fontos és érdekes. Előzetesként lesz itt közel ezeréves könyv, Mátyás kódex, a történelmi személyiségeket, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Miklós képviseli, a tudósokat Bolyai Farkas és Albert Einstein, a költőket Ady, Kosztolányi, József Attila, vagy Tóth Árpád, többek között. Ez egy közel ezer éves utazás a magyar írásbeliség világában.

Zárai hóráskönyv

A Zárai hóráskönyv1071–1085 körül. A zárai (Zadar) Benedek-rendi Szűz Mária-apácakolostorból származó imakönyv a gyűjtemény legrégibb kódexe. A kéziratot feltehetően Čika zárai nemesasszony adományozta a kolostornak, aki 1066-ban alapította azt. Az imakönyv, amely latin nyelvű ájtatosságokat és imádságokat tartalmaz Szűz Máriához, a Szentlélekhez, a Szent Kereszthez, valamint a halottakért szóló imákat, hét bűnbánati zsoltárt és egy naptárat.

A hóráskönyv középkori imakönyv. A hóra (óra) szó a kánoni órákra utal, vagyis amikor naponta hét alkalommal dicsérik az urat. A késő középkor legkedveltebb imádságos könyve. Tartalmát tekintve a legnépszerűbb szentek, evangéliumi részletek, Mária-történetek szerepelnek benne. Gazdagon díszített imádságos könyv, mely az őt megfizetni tudó arisztokrácia számára készült. Lapjain ún. droleriek, azaz kis képek, mulattató ábrák (pl. furulyás majom) is találhatóak, melyek azonban a szöveghez nem kapcsolódnak, céljuk kizárólag esztétikai-szórakoztató jellegű.

13. századi latin nyelvű, illuminált kézirat

Pál apostol leveleit tartalmazza, amelyek az Újszövetség központi részét képezik és az Akadémia egyik legértékesebb műtárgya. Gazdagon díszített, illuminált (fényes) kézirat, amely a korabeli könyvművészet magas színvonalát képviseli. Díszítései között szerepelnek színes címerpajzsok (összesen 112 darab), amelyek a megrendelőre vagy a későbbi tulajdonosokra utalhatnak. Nemcsak vallási és történelmi jelentőséggel bír, hanem művészettörténeti szempontból is kiemelkedő, bemutatva a középkori kódexmásolás és díszítés technikáit.

Budai krónika

A Budai krónika 1473-as eredeti kiadásának egy példánya azért kiemelten jelentős, mert ez volt az első Magyarországon nyomtatott könyv. Hess András budai nyomdász fejezte be nyomtatását 1473. június 5-én, pünkösd előestéjén. A kolofon (zárómondat) pontosan megadja a készítés helyét és idejét: "Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess". Megjelenése a magyarországi könyvnyomtatás történetének kezdetét jelenti, alig húsz évvel Gutenberg találmánya után.

A latin nyelvű krónika Magyarország történetét meséli el a mondai eredetektől egészen Mátyás király uralkodásának kezdetéig. A fennmaradt példányokból néhány tucat található a világon; Magyarországon két teljes példány ismert, amelyek az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárában vannak. Az első kiadás nyomtatási költségei rendkívül magasak voltak, egy-egy díszesebb példány ára elérhette egy havi napszámos bérét, így vásárlói főként magas rangú udvari tisztviselők és főpapok voltak.

Ludovicus Carbo Dialogus de Matthieu regis laudibus

(Párbeszéd a felséges fejedelem s Magyarország híres-nevezetes királya Mátyás dicső tulajdonai és viselt dolgairól) című mű egyike a fennmaradt hiteles corvina-kódexeknek. Bár a fennmaradt corvinák között a szerényebbek közé tartozik, értékes forrás Mátyás korának irodalmi és humanista törekvéseiről. Szerzője Ludovicus Carbo (Ludovico Carbone) ferrarai humanista. Eredeti latin címe: De divi Mathiae regis laudibus rebusque gestis dialogus. Magyarul gyakran "Mátyás király dicső tetteiről írott corvina" címen említik. 1473–1475 körül írták és illuminálták Ferrarában. A mű egy dicshimnusz, amely Mátyás király tetteit és erényeit dicsőíti, klasszikus, antik párhuzamokkal és példákkal alátámasztva. Kiemeli a király tudománypártolását, olvasottságát és a történelem iránti érdeklődését.

Kilátás az Akadémia ablakából

Thuróczy János Chronica Hungarorum, Augsburg, 1488. június 3. Nyomtatta Erhard Ratdolt Theobald Feger megrendelésére.

A Thuróczy János Chronica Hungarorum

A középkori magyar történetírás egyik legfontosabb emléke. Thuróczy János országbírói jegyző és történetíró. Ez az első olyan krónika, amely egyetlen szerző munkája, nem korábbi művek gyűjteménye. A magyarok eredetétől Mátyás király koráig (1487-ig) dolgozza fel a történelmet, felhasználva korábbi krónikákat és szóbeli hagyományokat. Jelentősége felbecsülhetetlen a magyar történelmi tudat formálásában és a középkori Magyar Királyság történetének megismerésében. Német nyelven is megjelent, még abban az évben.

Párizsi hóráskönyv 1510

Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtárában őrzött, 1510-ben készült párizsi hóráskönyv a késő középkori könyvművészet jelentős darabja. A neves párizsi könyvkiadó és nyomdász, Gillet Hardouyn műhelyében készítették. Párizs, a hóráskönyvek készítésének egyik európai központja volt ebben az időben. Bár a hóráskönyvek általában a kézzel írottak voltak, gazdagon illusztrálva, ez a példány már nyomtatott. A nyomtatott szöveget kézzel színezett, művészi metszetekkel díszítették. Az eredeti, rendkívül értékes példányt a nagyközönség általában nagyon ritkán láthatja, például most.

Sylvester János-féle Újtestamentum

Az 1541-ben megjelent Sylvester János-féle Újtestamentum az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyv, amely az első teljes magyar Újszövetség-fordítás is egyben. A művet Sárvár-Újszigeten Abádi Benedek nyomtatta ki 1541 elején. Sylvester János az eredeti görög és latin (Erasmus-féle) szövegeket vette alapul a fordításhoz. Az eredeti kiadás ritka kincsnek számít. Néhány fennmaradt példányt magyarországi és külföldi könyvtárakban őriznek. Egy példány megtalálható a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban is, ahol Kazinczy Ferenc bejegyzéseit is felfedezték benne.

Bocskai István Copey eines Sendtschreiben, 1605

Balthasar Caymox (1561–1635) Portrémetszetével

1605-ből származó történelmi dokumentum, amely Bocskai István erdélyi fejedelem (1557–1606) egyik levelének német fordítását tartalmazza a magyarországi helyzetről. A kiadvány Bocskai István erdélyi fejedelem levelének másolata, amely a Habsburg-uralommal szembeni felkelés idején íródott. A levél a magyar ügyek állásáról szól. Értékét emeli a Balthasar Caymox (1561–1635) által készített, finom rézmetszetű portré, amely azonban a későbbi időkből származó kiegészítés a kiadványhoz.

Zrínyi Miklós levele III. Ferdinánd magyar királynak, 1654. július 20.

Zrínyi Miklós 1654. július 20-án kelt levelében III. Ferdinánd magyar királytól a török veszély elhárításához és a végvidéki védelem megerősítéséhez kért segítséget, anyagi támogatást és katonai erőt. Zrínyi a levélírás idején (1654) horvát bánként és főkapitányként szolgált. A célja az volt, hogy ráébressze a Habsburg udvart a török terjeszkedés valós veszélyeire, és cselekvésre késztesse a magyar-horvát határ védelmében. Kiemelte, hogy saját birtokait és anyagi forrásait is a védelem szolgálatába állította, de ez nem elegendő a teljes országrész védelméhez. Zsoldos katonákat, fegyvereket és a végvárak fenntartásához szükséges pénzt kért a királyi kincstártól. A levél bírálja a bécsi udvar halogató és a magyar ügyek iránti közömbös politikáját, amely a törökkel való békés viszony fenntartását helyezi előtérbe a tényleges védekezéssel szemben.

Rákóczi Ferenc és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 20-án Szécsényben kiállított szövetséglevele

Latinul Instrumentum Confoederationis,a Rákóczi-szabadságharc egyik legfontosabb alapokmánya. A dokumentum rögzítette, hogy a Habsburgok ellen küzdő magyarországi rendek (nemesség, főurak, klérus, hajdú- és mezővárosok, valamint a Vitézlő Rend) katonai és politikai szövetségét, azaz a rendi konföderációt. A rendek a gyűlésen, szeptember 17-én, II. Rákóczi Ferencet választották Magyarország vezérlő fejedelmévé és szeptember 20-án iktattak be méltóságába a szécsényi mezőn. A szövetséglevél ezt a tényt szentesítette.

A dokumentum jogi alapot adott a szabadságharcnak, hangsúlyozva, hogy a királyt a magyar országgyűlés választja, és nem fogadják el I. Lipót májusban elhunyt császár utódját, I. Józsefet magyar királynak, mivel kinevezése nem a rendi hagyományok szerint történt. A szövetséglevél kinyilvánította, hogy a vallásszabadság és az ország szabadságának kivívását az "austriai ház" elnyomásával szemben. Ez a szövetséglevél egy latin nyelvű eredeti dokumentum, amelynek számos hasonmás kiadása is megjelent az idők során

Bolyai János levele Bolyai Farkasnak, 1823. november 3.

Bolyai János 1823. november 3-án Temesvárról írt édesapjának, Bolyai Farkasnak. Ebben jelentette be korszakalkotó matematikai felfedezését, a nem-euklidészi geometria megalkotását. A levélben szereplő híres mondat, melyet idézett, a következő:

„... semmiből egy ujj más világot teremtettem; mindaz, valamit eddig küldöttem, csak kártyaház a toronyhoz képest”.

Ez a mondat a magyar tudománytörténet egyik legfontosabb dokumentumának számít, és a hiperbolikus geometria születési dokumentumának tekintik. A levél az abszolút geometria rendszerének felfedezéséről tájékoztatott, amely a tér addigi felfogását forradalmasította. A levélben leírt eredményekből született meg később az a híres, latin nyelvű függelék (Appendix), amely Bolyai Farkas Tentamen című művében jelent meg 1832-ben. A matematikusok és fizikusok ezt a levelet és a benne foglalt felfedezést a modern geometria egyik alappilléreként tartják számon.

Bolyai Farkas és János hordozható, úti napórája, 19. sz. eleje

A hordozható napórák a földrajzi szélesség beállítását tették lehetővé, így különböző helyszíneken is pontosan tudták az időt mérni a gnómon (árnyékvető pálca) segítségével. A Bolyaiak polihisztor érdeklődése (Farkas például a hőtannal és a kemencék működésével is foglalkozott) alátámasztja, hogy értettek az ilyen műszerek használatához és a mögöttük álló csillagászati, geometriai elvekhez.

A kupolás bemutató terem

Berzsenyi Dániel - Töredékek a Poétai harmonistika fogalmazványaiból

Berzsenyi Dániel (1776-1836) legjelentősebb esztétikai műve, amely 1833-ban jelent meg akadémiai székfoglalóként. A mű a magyar irodalomtörténetben fontos állomás, mivel a költő ebben fejti ki a költészetről és művészetről vallott elveit, elhatárolódva a romantika bizonyos irányzataitól. Berzsenyi a művészet alapelvét a platóni arany középútban kereste. Ez az elv a mértéket, a harmóniát és a kiegyensúlyozottságot hangsúlyozza. A költő az antik görög-római eszményeket, különösen Horatiust tekinti példaképének, akinek nemes eszményei inspirálják. Kritikusan viszonyul a romantika túlzásaihoz, a túlfűtött érzelmek előtérbe helyezéséhez. Egyben válaszol Kölcsey kritikájára és a saját esztétikai rendszerét állítja szembe Kölcsey klasszicista alapú kifogásaival.

Czucor Gergely bilincsei a kufsteini börtönből 1850

A bencés szerzetes, költő és nyelvész az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, 1849-ben került a hírhedt osztrák várbörtönbe, a Riadó című verse miatt. Hat év várfogságra ítélték, amelyet részben Kufsteinben töltött le.

Ez az egyik kiállító terem gyönyörű mennyezete

Ady és Léda fémlapra készített fényképe

Ady Endre és Léda Párizsban, 1904 és 1910 között készült, fémlapra rögzített fényképe két példányban készült. Az egyiket Léda (Brüll Adél) őrizte haláláig, amely ma a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban található. A képet valószínűleg Székely Aladár készítette 1907 körül Párizsban, és az irodalmi élet egyik ikonikus fotója, amely kettejük viharos kapcsolatát dokumentálja. A fénykép egyike az Ady-hagyaték legfontosabb tárgyi emlékeinek

Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című versének kézirata 1923

A vers, a múló szépség és az elmúlás fájdalmát ragadja meg. A költeményben a lírai én egy esti, szimbolikus látomásban a szeretett személy halálát éli át, akinek fejét glória (sugárkoszorú) övezi. A vers alapvető mondanivalója a halállal való szembenézés, a gyász és a reménytelen, mély szeretet ambivalens érzéseit fejezi ki, amely a szorongásos modern emberi létérzés egyik legmegrázóbb kifejeződése a magyar lírában. Az 1923-ban keletkezett vers, az 1928-as Lélektől lélekig című posztumusz kötetben jelent meg.

Kosztolányi Dezső - Flóra 1935

Írógéppel írt, kézzel javított eredeti példány. Kosztolányi Dezső Flóra című versét 1935-ben írta, és a halál közelségének, az elmúlásnak, valamint az élet utáni vágyakozásnak az érzéseit dolgozza fel. A vers a költő utolsó, Számadás (1935) című kötetében jelent meg. A vers keletkezésének idején Kosztolányi már gyógyíthatatlan beteg volt.1933-ban diagnosztizálták rákbetegségét. A vers megírásának idején, 1935-ben ismerte meg Radákovich Máriát, akivel plátói szerelem szövődött közöttük, és aki több kései versének is ihletője lett. A versben a költő a halál fenyegetettségében éppen az élet apró örömeit, a szerelmet, a szépséget ünnepli.

József Attila …Aki szeretni gyáva vagy című versének kézirata

József Attila Aki szeretni gyáva vagy című versének ihletője Szántó Judit, a költő élettársa. A vers 1936. október 23-án született, és a költő, a szeretettel kapcsolatos bizonytalanságát, a nővel való kapcsolatában érzett kétségeiről ír. A versben Juditot szólítja meg. A „Ringyó!” és „Én nem tehetem; elpusztítalak” sorok a költő szenvedéséből és a nővel szembeni dühéből fakadnak. A vers utolsó szakaszaiban a nő szeretetéért esdekel, és a halált is felveti, a „halálos ágyon” való közös utazást. Így a versben a bizonytalanság és a szenvedés keveredik a mély, szenvedélyes vággyal.

Albert Einstein levele Selényi Pálnak, 1948. október 1.

A levél német nyelven íródott. Címzetje Selényi Pál fizikus magyar fizikus, akit a sztereószkópia területén végzett úttörő munkásságáért ismertek. A levélben Einstein elismerte Selényi munkásságát, kiemelve a sztereoszkópia területén elért eredményeit. Selényi-féle eljárás lehetővé tette a háromdimenziós képalkotást különböző optikai eljárások segítségével. Einstein megemlíti, hogy az eljárást a saját kutatási céljaira is használta a fizikai kutatásokban. A levél két példányban létezik. A Princeton Egyetem Einstein Papers Project (Einstein levelezésével foglalkozó amerikai project) archívumában és a Magyar Tudományos Akadémia archívumában. Becses, tudománytörténeti kincs!

Az Akadémia lépcsőháza megannyi csodás részletet mutat.

Forrás: Szöveg – MTA.hu, Wikipédia, AI, Saját  / Kép - Saját

Gerecse túra

Gorba-nyereg – Tata

A túra terv az volt, hogy autóbusszal elmegyek Tardos behajtóútnál lévő Gorba-nyereg buszmegállóig. Onnan pedig jelzett és jelzetlen utakon átvágok a Gerecsén, majd Baj falu, a tatai Cseke-tó és Angolpark érintésével hazaérek.

Túra hossza 13,2 km, szint pedig, ha végig akarnád járni, 280 m fel és 480 m le. Ez azért lehet, mert a Gorba-nyereg, amely a Gorba-tető és az Öreg-Kovács hegy között húzódik, 200 méterrel magasabban van, mint Baj település.

Jelzetlen úton indultam, majd hamarosan elértem a piros sávot. Ezen haladva utamba esett a Hidegkút. Ez befoglalása, 1988 óta, egyenletes vízhozammal, a legnagyobb forróságban is tiszta, hideg vizet adott. A tavaly már nem volt benne víz és most sem, pedig nagy eső volt a héten errefelé is.

Egy hatalmas, többszáz éves bükk

Az erdő téli arcát mutatta. Nyoma sem volt a kétnapos, 60-70 mm esőnek. Megmaradt a hó, helyenként kisebb lefagyások és vastag jéggel borított tócsák voltak.

A szebb napokat megélt Baji vadászház

Az erdőben csend volt, semmilyen állatmozgást nem tapasztaltam. A hóban viszont sok nyomot találtam. Róka, disznó, őz és muflon járt előttem ezeken az ösvényeken.

A piros jelzést sárgára váltva haladtam tovább, a Kovács-hegy kultikus helye, a 13. századi Szent Péter templomrom felé. A templom másolatát újjáépítették az innen légvonalban néhány km távolságra fekvő Ökofaluban, ahol a templom mellé kegyeleti erdőt létesítettek. Sokan választják ezt a helyet szeretteik végső nyughelyének.

A Kovács-hegy nagyon érdekes hely. Van itt kálvária út, repülőgép katasztrófa színhely emlékművel, 2 adótorony, tucatnyi víznyelő barlang védett denevérfajokkal. Természetesen lezárva. Víznyelő barlangokba nem szabad bemászni. Hatalmas meredek sziklák a Vértestolna feletti részen. A hegy szomszédságában található a híres Agostyáni arborétum is.

A Kovács-hegy tulajdonképpen egy hegycsoport több nevesített heggyel. Ezek közül most az Öreg-Kovács, a Lábas, a Reim, a Kecske és a Szőlőhegyeket kerestem fel. Baj szőlőhegyről a Szent Péter romig egy kálvária út vezet 12 épített stációval, majd 3 keresztes kálváriával. Itt tértem le a jelzett ösvényről. Ez már a vadászok birodalma.

A Lábas hegyre érkezve már nincs nyoma a hónak és ez így marad Reim hegyen és tovább a faluig. A Reim hegy egy része fokozottan védett természetvédelmi terület, hatalmas bükkök otthona.

Sajnos egy arrébb levő erdőrészletben a bükkök javát már kivágták az elmúlt 15 -20 évben. A hegynek ezen részén leszakadó meredek sziklák is vannak. Ezt a helyet találták meg maguknak a siklóernyősök is.

Egy gyönyörű holtfa

A stációk levezetnek az épített részre. Baj-Szőlőhegy a településrész neve. 

Itt borászatok, pincék, kóstolóhelyek találhatók. Bajon átgyalogolva hamarosan Tóvároskertbe értem, majd elértem a Cseke tavat.

Varjúvár, Baj

Rideg tartás, Baj

A 2-3 fokos idő tavasznak tűnt a Kovács-hegy zord tele után. Az Angolparkon átsétálva hamarosan hazaértem.

Angolpark, Tata

Ez a délelőtti séta 3 óra 45 percig tartott.

2025. november 29.

Séta a havas Tatán

Vasárnap tettem egy sétát a behavazott Tatán. Sajnos kevés hó esik az utóbbi években. Az is lehet, hogy ez volt az idei tél legnagyobb hava. Így nem csoda, hogy igyekeztem bejárni a legszebb behavazott helyeket. Az előző bejegyzésben bemutattam a behavazott tatai szobrokat.

Most pedig megmutatnám a többi csodás képet. Hármat már közzétettem a Facebook posztjaimban, de érdemes megnézni mindegyiket.

Ez a kép a híres Platán étterem előtt készült.

A várárok

Várkanyar

Tóparti sétány

A Malom és Kacsa komplexum

Pergola, vagy zenepavilon

Az Angolparkban csak itt, ezen a helyen nyílik a téltemető. Február végén már keresni fogom.

Szabadtéri színpad és  Nyári-lak

Angolpark

Török mecset

Cseke, a Kazinczy pad felől

Az 5 sziget egyike

Túloldalon pont az Edzőtábor

Fekete-dió fa az ablakomból

Havas város a balkonról

Porcukros - Tata havas szobrai

Tatának méretéhez képest sok köztéri szobra van. Ezek főleg nem zsáner szobrok, bár számomra azok is elfogadhatóak és az emberek szeretik a zsánerszobrokat. Az éjjel leesett az első hó nálunk. Reggelre 10 centis fehér lepel borított mindent. A természetben terveztem tölteni a délelőttöt, így aztán azt találtam ki, hogy turista tempóban végigjárom Tata legszebb részeit és megnézem, az első hó miként díszítette fel a várost. Mivel a hőmérséklet -2 fok körül volt, nem tudtam meddig tart majd ez a varázslatos látvány, elolvad-e délutánra. Ezért próbáltam minél több helyre eljutni. Amikor az első szoborhoz értem, eszembe jutott milyen jópofák a havas szobrok. Ezért az utamba esőket lefotóztam és most abból készült ez a blogbejegyzés. Érdemes ezekkel a szobrokkal megismerkedni, hogy amikor majd nem lesznek porcukorral vastagon meghintve, mint illatozó almás pite a vasárnapi ebéd után, másképpen nézhessünk rájuk.

Tatai Diana

Tóth Béla szobrászművész bronzkompozícióját a volt Eszterházy-kastély előtti parkban helyezték el, 1988-ban. Diana holdistennő a római mitológiában a népek védnöke, a nők, a szülés és gyermeknevelés patrónája, az állatok és a vadászat istennője. Itt a vadászat istennőjeként ábrázolják. A szobor majd 5 méter magas. Talapzata süttői fehér márvány és krétakori, úgynevezett kékkő, ami a vár falaiban is megtalálható. Diana kezében sólymommal, a vár felé néz.

Keresztelő Szent János szobra

Keresztelő Szent János szobra, Nagy Kovács Mária 1943-ban készült alkotása az Öreg-tóban, a platán előtti sziklaszigeten áll. Az alkotó, szobrával elnyerte az akkori Budapest, Ferenc József Nagydíját, majd részt vett a Velencei Biennálén. Utána 1944-ben került a tatai Malom-tó kis szigetére. 1958-ban ledöntötték. Tata Baráti Körének tagjai azonban megmentették az enyészettől és restaurálás után 1989. május 27-én újra helyére állították.

Öveges József mellszobra

1922-24-ig és 1930-40-ig tanított Tatán, a piarista gimnáziumban, jelenleg Eötvös József Gimnázium. Kedves szobor a vár platán felöli bejáratánál. Időnként eltűnik a szemüvege. Tóth Béla alkotását 2002-ben állították fel.

Napóra

Alkotók: Simon János (tervező), Simonné Harmados Ildikó (iparművész). A vár mögötti sétányon található. II. Ulászló király tatai tartózkodásának állít emléket.

Előzmények: 1508-ban a német-római császár, a francia és spanyol király között, a Velencei Köztársaság területeinek felosztására titkos egyezmény jött létre. 1509 elején a ligához való csatlakozásra szólították föl a Magyar Királyságot, dalmáciai területeket ígérve a belépésért. II. Ulászló nehezen kötelezte el magát, hiszen Velence Magyarországot anyagilag támogatta, a törökök előrenyomulása ellen. Ezért 1510-ben országgyűlés elé vitte a kérdést. Ezt Tatán tartották. A király huzamosabb ideig tartózkodott Tatán, amelyet okmányok és levelek bizonyítanak, melyeket itt adott ki. Ezek tanúsága szerint kevés megszakítással az egész nyarat Tatán töltötte. Az országgyűlést is itt tartotta meg, a terjedő pestis miatt. Július 10-én, mikor a pápai követ II. Ulászló királynak átadta a pápa által megáldott díszkardot és pallost, a magyar rendeket a török elleni hadjáratra buzdítani. Tatát a főnemesség július második felében, a király pedig augusztus 10-én hagyta el a közelgő pestis miatt.

Az eseményre az Óratorony, utca nevek, például Perényi utca (Perényi nádor 200 lovasával biztosította a helyszínt), valamint a kapucinus templom előtti téren, süttői kőből készült ereklyetartó -II. Ulászló hatalmas kardjával- emlékeztetnek. Egy ilyen kard van a napórában is elhelyezve.

Végvári vitéz

Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész Végvári vitéz című szobra Thury György várkapitánynak, a végvári harcok csapatvezérének állít emléket. Thury György 1566-ban részt vett Tata várának visszafoglalásában. Ekkor használták először a patarát (a várkapu berobbantása). Ennek emlékére rendezik évente a Tatai Patara fesztivált. 1571-ben Orosztony község határában 150 lovasával együtt tőrbe csalták és megölték. Fejét a törökök levágták és Isztambulba küldték, testét gróf Zrínyi György Kanizsán temettette el. A szobor 1968-ban került felállításra a vár Rosenberg-bástyáján, majd 1977-ben kapott új helyet a Lovarda melletti parkban, az Öreg-tó partján, de ennek a szobornak a várban a helye, ezért 1991-ben visszaállították.

Öreg halász szobra

Borbás Tibor szobrát 1974-ben állították fel. A tatai halászoknak állít emléket a közel 3 méter magas szobor.

Nepomuki Szent János

A korábbi két várost Tatát és Tóvárost elválasztó Által-ér hídján áll. Jelentős szoborkompozíció, Schweiger Antal alkotása 1770-ből.

Eszperantó-emlékkő

Az Ifjúsági eszperantista találkozó emlékkövét 1980-ban állították. Alkotója ismeretlen. Érdekes látvány, mert zöld színű márványból készült. A zöld az eszperantó színe. Az 5 ágú csillag, az 5 földrészt szimbolizálja. A tóparti sétányon található. Felirata magyar és eszperantó nyelven íródott.

Vitorlás

A tóparti sétányon található szobor. Alkotó Friedrich Ferenc, Martyn Ferenc tervei alapján. Felállítás 1996. Az alkotás egy Breton halászbárka és egy hal közös megformálása, ezzel állítva emléket a Breton halászoknak. Itt a történet, hogy miért:

Martyn Ferenc festőművész, a 20. század képzőművészetének kimagasló jelentőségű mestere a tatai tóparton üldögélve, rajzolgatva azon tűnődött, hogy egyik szobrát e bensőséges hangulatú - őt a dél-francia kisvárosokra emlékeztető - környezetben szeretné elhelyezni. "Ide, a Vár mellé, a tópartra szeretném, ha felállítanák a Vitorlást, két és fél méteres méretben, bronzból, talán süttői kőből faragott posztamenssel.” - mondta. 1986-ban bekövetkezett halála, később pedig az anyagi források hiánya hátráltatta a szoborállítást. A feltételek csak 1995-ben teremtődtek meg. A Martyn Ferenccel már korábban is együtt-dolgozó Friedrich Ferenc szobrászművész révén elkészülhetett a kisplasztika-modell felnagyított gipszváltozata, majd sor kerülhetett a bronzszobor kiöntésére.

Petőfi Sándor mellszobra

Petőfi arcán némi szemrehányást látok. Nem látott még havat, hisz avatása 2024. március 15-én volt és azóta ez volt az első hó. Láthatóan az eddigi meleg fogadtatás után nem erre számított.

A tóparti korzón található, Hamary Dániel szülőháza előtt. Az alkotója Lantos Györgyi, akinek ez a 16. Petőfi szobra. Az avatáson részt vett Lezsák Sándor, mert a szobor Lakitelek ajándéka Tatának.

Vízi szellem

Tóparti füves területen található. Rácz Edit alkotása, felállítás 1973-ban. Mészkőből kifaragott magas, karcsú, fiatal nőalak. Tata várának domborművét tartja a kezében. A tó hullámzó vízét szimbolizálja hosszú haja és ruhája redőzete. Talapzata egy kifolyóval ellátott kút, de itt soha nem folyt rajta víz.

Mária szobor

Az Ady Endre út és Baji út kereszteződésében, magánterületen álló festett kőszobor.

A Hősök emlékműve

A végvári csaták 1526-1685, Bocskai szabadságharc 1605, Rákóczi szabadságharc 1704-1705, Forradalom és szabadságharc 1848-1849, Forradalom és szabadságharc 1956, közös emlékművét 1996. október 23-án avatták fel a Kodály téren. Taubert László alkotása. Kőtalapzaton 130 cm magas torzó. Bronzból készült fej nélküli férfi- és nőalak.

Manó szobor

A Sport utca egyik kerítésoszlopán tanyázik ez a kedves manó. Mintha csak a havat szeretné szétfújni.

Griffek

Az Angolpark Sport utca felöli bejáratát őrzi két griff madár. Schweiger Antal homokkőből készült alkotásai, 1793-ból. A felállítás 1801-ben volt. A képen, a jobb oldali griff látható.

A két griff madár együtt

Dobroszláv Lajos festőművész mellszobra

Az Angolpark Erzsébet téri bejáratánál található 2012 óta, Laborc Éva alkotása. Dobroszláv Lajos Munkácsy-díjas festőművész 44 évig élt Tatán, haláláig. Itt tanított és a Kuny Domonkos Múzeum igazgatójaként tevékenykedett 1950-től 1954-ig.

A szobrokat a séta sorrendjében tettem fel. 8 km, turista tempóban 2 óra. Sétálva 3.

Forrás:

Képek - Saját

Szöveg – Köztérkép, Wikipédia, Új Forrás, Saját, Nemzeti Achivum/Szobrászat

/2025. 11,23. Vasárnap/

Az MTA székház lépcsőháza

Az MTA kincsei 2. rész

Vörösmarty Mihály és barátai

Az MTA kincseit bemutató sorozat második részének főszereplője Vörösmarty Mihály és barátai, kapcsolatai, kötődései. Az elődök, mint Kisfaludy Károly, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István. A múzsa, Csajághy Laura, Petőfi, aki mindenki barátja és összekötője volt, Arany, Bajza, Liszt és más idejű kapcsolódással Kodály. Itt mutatom be Körösi Csoma Sándort is, bár nem volt személyes kapcsolódásuk.

Vörösmarty Mihály – Szózat, kézirat 1-2-3 kép

A Szózat Vörösmarty Mihály egyik legjelentősebb, a magyar nemzet második himnuszaként is emlegetett verse. Egressy Béni zenésítette meg 1843-ban, és azóta a nemzeti ünnepek és megemlékezések szerves részévé vált. A költemény, a hazához való rendületlen hűségre szólít fel, örök érvényű üzenetet fogalmazva meg a magyarság számára.

Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban, kézirat

A Gondolatok a könyvtárban Vörösmarty Mihály egyik legjelentősebb, 1844-ben írt filozófiai, gondolati költeménye. A költő pesszimista világképét és a 19. századi emberiség sorsával kapcsolatos gyötrő kételyeit fogalmazza meg.

Vörösmarty íróasztala

A remény és a kétségbeesés örök harcát mutatja be az emberi szellemben. A vers, a kultúra és a haladás értelmetlenségét feszegeti, ám a mű mégis a gondolkodás és az igazságkeresés fontosságát hangsúlyozza. A mű aktualitását ma is az adja, hogy provokálja az olvasót a világ állapotáról és az egyén felelősségéről való gondolkodásra. 

Vörösmarty elefántcsont sakk-készlete és akadémiai kupája

„Hová lépsz most, gondold meg” írja a költő Gondolatok a könyvtárban című versében. Sakk készlete elefántcsontból faragott gyönyörű műalkotás. 

Vörösmarty Mihály Előszó című versének kézirata,

Vörösmarty Mihály "Előszó" című verse az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tragikus leverése után, a reménytelenség és a gyász időszakában íródott, valószínűleg 1850-51 telén. A költemény a magyar irodalom egyik legmegrendítőbb darabja, amely a nemzeti sorscsapást és az emberi lét alapvető kérdéseit veti fel. 

Csajághy Laura Ezüstgyönggyel berakott pénztárcája

Vörösmarty és hitvese Csajághy Laura. 1841-ben ismerkedtek meg, amikor Laura nővéréhez, Bajza József költő feleségéhez érkezett Pestre látogatóba. Bajza és Vörösmarty egy házban lakott akkoriban és Vörösmarty gyakran étkezett náluk. Csajághy Laura egy ilyen étkezés idején érkezett meg. 1842-ben jutott Laura tudtára, hogy Vörösmarty számára nem közömbös.

Vörösmarty Bajzának mondta el, mit érez a lány iránt, tőle tudta meg Laura, de nem válaszolt Vörösmarty érzéseire semmit.

Vörösmarty Mihály A merengőhöz című versének fogalmazványa és tisztázatának kézirata, 1843

Ennek köszönhetően írta meg Vörösmarty 1843-ban a Merengőhöz című versét. Ezenkívül Laurához íródott A szomjú, Laurához és az Ábránd.

Vörösmarty végül Pesten, 1843. május 9-én vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Laurát, a menyasszony tanúja Bajza József volt. Házasságuk csupán 12 évig tartott, mert Vörösmarty 1855-ben elhunyt. 

Liszt Ferenc levele Vörösmarty Mihálynak

Liszt és Vörösmarty kapcsolata két meghatározó műalkotásban öltött testet: Vörösmarty "Liszt Ferenchez" című ódáját 1840-ben írta, Liszt nagy sikerű pesti hangversenyei után. Az óda a zeneszerző géniuszt, mint hazafit élteti, akinek zenéjében a nemzet sorsa és fájdalma is megszólal.

Liszt zenei tiszteletadásaként egy zongoradarabját eredetileg Vörösmarty Nóta címmel tervezte publikálni, és később egyszerűen csak a Vörösmarty címet kapta, ezzel tisztelegve a költő művészi nagysága előtt.

A két művész személyes levelezésben is állt egymással, ami tovább erősítette a közöttük lévő szellemi és baráti köteléket. 

Szalatnyay József - Kodály Zoltán, 1962

Évtizedekkel később Kodály Zoltán zenésítette meg Vörösmarty "Liszt Ferenchez" című ódáját, amely így a magyar kultúra három nagy alakját kötötte össze egyetlen műben. 

Kovács Mihály - Arany János, 1870-es évek

Vörösmarty, Arany és Petőfi barátok voltak a szó nemes értelmében. A 19. században, a reformkorban éltek és alkottak. Vörösmarty Mihály Szózat című verse inspirálta Arany Jánost, a János vitéz megírásakor pedig Vörösmarty bírálatából merített ihletet.

Arany Kapcsos könyve 

Petőfi kalapján viselt strucctolla, Aranynak adta ajándékba

A Walesi bárdok kézirata

1848 elején Vörösmarty és Petőfi, Arany Jánost is bevonták a Shakespeare-művek lefordítására irányuló tervükbe. A vállalkozás végül Aranynak köszönhetően fejeződött be, több mint egy évtizeddel később. Petőfi mindkettőjük barátja volt. Ez a közös pont erősítette a kapcsolatot a három költő között. 

Petőfi útidoboza

*

Josef Kreuzinger - Kazinczy Ferenc, 1808

Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály kapcsolata összetett volt. Mentor-tanítvány viszony. Egyrészt kölcsönös tisztelet jellemezte a két irodalmi nagyság között, másrészt jelentős ízlésbéli és eszmei különbségek is elválasztották őket. 

Kazinczy Ferenc rajza a kufsteini várról a Fogságom naplója c. művében

Kazinczy buzdítólag hatott a fiatal Vörösmarty pályakezdésére. Elismerte tehetségét, és nagy reményeket fűzött hozzá. 1824-ben kelt levelében üdvözölte Vörösmartyt az írói körben, és sokat várt tőle. 

Kazinczy Ferenc márvány mellszobra ismeretlen alkotó

Kazinczy, a felvilágosodás és a klasszicizmus vezéralakja, mentora volt a fiatalabb nemzedéknek, beleértve Vörösmartyt is, de nem tudta teljes mértékben értékelni a kibontakozó romantika stílusát. Vörösmarty új kifejezésmódot hozott a magyar irodalomba, különösen a Zalán futása című eposzával. Idővel a stílus legfontosabb képviselőjévé vált. 

Székely Bertalan - Kisfaludy Károly, 1870-71

Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály kapcsolata alapvetően a magyar irodalom 19. századi őrségváltását fémjelzi. Kisfaludy volt a nemzedék elindítója és vezére, Vörösmarty pedig a legtehetségesebb tanítványa és utódja. 

Kisfaludy Károly - Vénusz és Ámor, 1829 előtt

Kisfaludy Károly az 1820-as években a magyar irodalom vezető alakja volt, az Aurora című irodalmi almanach szerkesztője, amely fórumot biztosított a fiatal tehetségeknek. Felismerte Vörösmarty tehetségét, számított a munkásságára, és támogatta a pályájának kezdetén. Vörösmarty Kisfaludy köréhez tartozott, Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel együtt alkották az úgynevezett romantikus triászt, triumvirátust, akik Kisfaludy örökségét vitték tovább. 

Kisfaludy Károly festménye Madonna Jézussal / Önarckép (?) / kézfejcsontja 19. századi, kézzel festett perzsa tolltartójában / halotti maszkja / porcelán tintatartója / első fakoporsójának töredéke / általa tervezett plakát / stb

Személyes jó viszonyban voltak, Vörösmarty mély tisztelettel adózott Kisfaludy emlékének. Halálakor írta a Kisfaludy Károly sírjára című versét, amelyben megörökítette barátja szellemi nagyságát. Kisfaludy Károly 1830-ban bekövetkezett halála után Vörösmarty vette át az irodalmi vezér szerepét. Szimbolikus egybeesés, hogy a Magyar Tudós Társaság Kisfaludy Károly helyébe választotta rendes tagnak Vörösmartyt, néhány nappal Kisfaludy halála előtt. Halála után 1836-ban, Vörösmarty és Kisfaludy barátai megalapították a Kisfaludy Társaságot. 

Schaffer Béla - Széchenyi István apoteózisa, 1861

Széchenyi István és Vörösmarty Mihály kapcsolata

A kortársak gyakran vontak párhuzamot kettejük között: amit Széchenyi István jelentett a magyar politikai életben, azt Vörösmarty Mihály jelentette az irodalomban, mindketten központi figurái voltak a reformkornak.

Részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia (akkori nevén Magyar Tudós Társaság) munkájában, ahol Vörösmarty az irodalmi osztály tagja és titkára volt, Széchenyi pedig alapítóként és vezetőként tevékenykedett.

Bár tisztelték egymást, a nemzet jövőjét illetően voltak vitáik, amelyek a nyilvánosság előtt is megjelentek: Széchenyi 1841-ben megírta a Kelet népe című művét, amelyben bírálta Kossuth Lajos politikáját. Vörösmarty erre válaszul írt egy költeményt: Széchenyihez, 1835. Ebben a versben fejezte ki a Széchenyi iránti tiszteletét.

Kőrösi Csoma Sándor, azonosítatlan festő

Mindenképpen ide kell tegyem a kor legnagyobb utazójának emlékeit.

Kőrösi Csoma Sándor és Vörösmarty Mihály soha nem találkozhattak és nem említik egymást a fennmaradt írásaikban, levelezéseikben vagy műveikben. Kőrösi Csoma Sándor 1819-ben indult el Magyarországról, és haláláig (1842) Ázsiában, elsősorban a Himalája térségében élt és dolgozott. Kutatási területe a nyelvtudomány, tibetológia és az őshazakeresés volt. 

Kőrösi Csoma Sándor levele Döbrentei Gábornak, 1835. július 18. Latin nyelven tudatja tibeti-angol szótára megjelenését.

Vörösmarty az irodalom, a költészet és a belpolitika területén tevékenykedett. Nem voltak közös barátaik vagy ismerőseik. De mégis volt közös platform. A Magyar Tudományos Akadémia. 

Kőrösi Csoma Sándor tibeti - angol szótár

Mindketten az MTA tagjai voltak. Kőrösi Csoma Sándort 1833-ban választották az MTA levelező tagjává, elismerve ezzel a nemzetközi szinten is jelentős munkásságát. Vörösmarty aktív résztvevője, később titkára volt az irodalmi osztálynak. Az Akadémia volt az a hivatalos fórum, amely mindkettejük munkásságát számon tartotta és elismerte. A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt eredményeiről, például a Tudományos Gyűjtemény vagy a Honművész.

Kőrösi Csoma sírja

Ugyanakkor Széchenyi István rendkívül nagyra becsülte Kőrösi Csoma Sándor kitartását és áldozatos munkáját. Döblingi magányában fogalmazta meg a Kőrösi Csoma Sándor érdemeit összefoglaló, szívbemarkoló sorokat, amelyeket később a tudós dardzsilingi síremlékén is elhelyeztek. 

Széchenyi István döblingi íróasztala, rajta a Kőrösi Csoma Sándor síremlékét ábrázoló festmény

A Széchenyi által írt szöveg a következő: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve, bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében”.

Forrás:

Képek – saját.

Szöveg: saját, Wikipédia, AI, Paprika blog, Magyar életrajzi lexikon

Folyt. köv.

Nyíres a Vág árterében, Szlovákia

Pillangóeffektus nyírfa módra

Nyírfa történetek

A nyírfa

Szeretem a nyírfát.

Hasonló, mint az ember.

Nagyjából 100 évig él.

Nem az emberiség történelmének tanúja,

ahogy egy mamutfenyő,

egy hárs, vagy egy tölgy.

Csak az ember tanúja,

akinek közelében él.

Ha szüleid ültetnek egy nyírfát,

amikor születsz,

veled fog felnőni, öregedni.

Olyan lesz, akár egy testvér.

Olyan lesz, mint a szülő szeme.

Lombja, akár egy óvó kéz.

Együtt nőtök,

váltok csemetéből, gyermekké,

sudár, daliás ifjúvá,

erős derekú felnőtté.

Majd észrevétlen az elmúlás útjára léptek.

Ember és nyírfa.

Nyírfa és ember.

/2025. november/ 

Nyírfák Oroszországban, Fotó forrása: Wikipédia

Áll egy ifjú nyírfa a réten,

virágfürtös nyírfácska a réten,

dúli, dúli, a réten,

dúli, dúli, a réten.

Nyírfa ága, sej, kifaragva,

abból lesz a jó balalajka,

dúli, dúl, balalajka,

dúli, dúl, balalajka.

Így szól a gyerekkorunkban tanult orosz népdal szövege. A tisztaság és ártatlanság szimbóluma, fehér kérge és kecses formája miatt. Mivel tavasszal elsőként hoz levelet, az újjászületés és az újrakezdés jelképe. Törékeny és elegáns alakja miatt gyakran a női szépséggel és gyengédséggel azonosítják. Fontos szerepet játszik az orosz, a ruszin, a szlovák és lengyel irodalomban.

Fiatal nyírek a Gyilkos szikla tövében, Kőszegi - hegység

De nekünk is van egy nyírségünk. Mi köze hozzá?

„A nagy magyar medenczének sajátságos alakúlata azon, mintegy 4.800 négyzetkilométernyi homokterület, melyet a hajdan rajta tenyészett óriási nyírfa erdőségekről „Nyír”-nek vagy „Nyírség”-nek neveznek. (sic!) ” Írja az Arcanum.

*

Gyerekkoromban, a házunk előtt állt egy nyírfa. Könnyen megkülönböztettem a többitől, mert olyan sudár volt. Karcsú, gyorsan növő, afféle nyakigláb kamaszra emlékeztetett. Az ágai vékonyak, akár gyenge csuklók, a levelei kicsik és sárgulók. Halovány jelenségnek írnám le. Ha lánynak képzelném, akkor szőke nádszál-kisasszonynak, ha virágként gondolok rá, tavaszi nárcisznak képzelném. Akkoriban minden fára felmásztam. Erre is szerettem volna. Nézegettem, méregettem, de aztán úgy döntöttem, hogy mégsem teszem. Letörtek volna az ágai.

*

Anyu az épülő ház mellett. A ház mögött még két nyírfa lombja látszik

A kilencvenes évek elején szüleim vettek egy zárt kertet a Bokodi-tó közelében. Tulajdonképpen egy hatalmas, kerítéssel körbezárt mocsárként tudnám leírni. Ha az ember nem nádirigókra és vadkacsára akar vadászni, mit kezdhet egy ilyen hellyel. Hősies munkával kiirtottuk a nádat, kivágtunk az elvadult füzes, barkás, bozótos részeket, a zsombékkal volt a legtöbb dolgunk.

Földmunkák. A zsombékos betemetése földdel.

Kaptunk egy vizenyős sík placcot, ahol kisebb tavacskák, pocsolyák keletkeztek. Szerencsére a Borbála telep dombosabb részén két házépítés is indult, ahol nagy mennyiségű földet kellett kitermelni és nem tudtak vele mit kezdeni. Ezzel a földdel, mintegy 400 teherautónyival töltöttük fel a vizenyős részeket.

Tómeder születés közben

Persze nem akartuk a természetet megerőszakolni, tudtuk, hogy a víz továbbra is ott van alattunk. Ezért a telek legvizenyősebb részén ástunk egy tavat. Ennek medre pedig összegyűjtötte a környező vizeket, akár egy óriási zsomp a bányában. Még egy vízleeresztési lehetőséget is kiépítettünk a tó irányába.

Kész ház, megművelt kert és csak 1 nyírfa...

A tó elé terveztünk és építettünk egy házat. A ház és a tó között meghagytunk 2 fiatal nyírfát. Nagyon jól érezték magukat a ház szélárnyékában és a tóból mindig elég vizet tudtak magukba szívni. Gyorsan nőttek, szinte versenyeztek. Már akkor látszott, hogy nem fognak elférni mindketten. Vadon nőttek, nem mi ültettük. Amikor már nem lehetett tovább húzni, az egyik fát kivágtuk. Mondhatom, hogy nagyon sajnáltam.

Fiatal nyíres a Vág mentén, Szlovákia

Ferenczes István: Táncol a nyírfa

táncol a

táncol a

dombon a nyírfa

dombon a nyírfa

fehér menyasszony

fehér menyasszony

a szélben

a szélben

zöld haja lángol

zöld haja lángol

földig leomlik

földig leomlik

az árva

az árva

nyírfa menyasszony

nyírfa menyasszony

hívja jegyesét

hívja jegyesét

hogy jöjjön

hogy jöjjön

messzi erdőkből

messzi erdőkből

menyasszonytáncra

menyasszonytáncra

de várja

de várja

fenyőfa párját

fenyőfa párját

égre lobogva

égre lobogva

a nyírfa

hiába

Írja a Kossuth-díjas erdélyi magyar költő ebben a dalban.

Nyírtörzs, a pusztuló 100 éves nyíres egy túlélő példánya

Ha az erdőket járom, mindig kiszúrom a nyíreket. Bár a telepített nyíresek látványa lehangoló, akár egy temető. Elkerülik az állatok és nagyon gyér az aljnövényzet is. De, ha bekerül egy-két egyed a vegyes erdőbe, azt nagyon szeretem. Júliusban az Írott-kő hegyen túráztam. A csúcsról lejövet egy olyan ösvényt választottam, ami megegyezett a vasfüggöny magyar oldalán futó ösvénnyel. Arra lettem figyelmes, hogy alig lehet haladni, annyi kidőlt, széttört fa van mindenfelé. Mint amikor a marokkó játékban elvetik a pálcika csomagot.

Keskeny törzsű fák voltak. Nyírek. Mind nyírfa volt. Több száz méteren keresztül. Észrevettem, hogy az ösvény, ami haladok, pont a határ, hisz ott voltak a határkövek, amelyeket Trianon után helyeztek el. Fehérre meszelt kőtömbök rajtuk az évszám, 1922. Az egyik felén nagy M – Magyarország, a másik felén nagy Ö, vagyis Östereich, Ausztria.

Az ösvény

Ausztria felé a nyílt terület

Tehát az ösvény, amin haladtam volt pont a határ. Nagyjából 5-10 méter széles lehetett ez a vízszintes rész. Ausztria felé lejtős, nyílt terület, hosszan belátható. A magyar oldalon sziklás, meredek rész, erre utal a neve is, Gyilkos szikla. Ezt a keskeny részt, a határ és a szakadék között ültették be nyírfa csemetékkel. Ezért volt ennyire sűrű.

Gyilkos szikla, Határsáv

Elkezdtem számolni. A nyírest valamikor 1922 után telepítették, gondolom a rá következő néhány évben. Most 2025 van. Tehát száz éve. Mivel a nyírfák nagyjából 100-120 évig élnek, ezért volt ez a tömeges, majd 70-80 %-os pusztulás. Gyorsan nő, akár az ember, ezért előbb hal, mint a legtöbb fa fajta. Szemléletes biológia óra volt.

S hogy miért írtam a nyírfáról ennyit? Egy kedves face ismerősöm, az egyik reggel, csodás fotót tett fel két nyírfáról. Nagyon megérintett és még aznap délelőtt megírtam róluk a verset, amit a bejegyzés elején olvastál. Aztán, ahogy rámentem a szövegre, többször is és javítgattam, sorra jelentkeztek be a nyírfához kötődő emlékeim… és csak jöttek, csak jöttek. Azt szoktam mondani, hogy az öregedésben csupán egy jó dolog van, hogy az embernek lassan mindenről lesz egy története. A nyírfáról is volt.

Hát ilyen ez a pillangóeffektus nyírfa módra.

/2025. november/

A Magyar Tudományos Akadémia kincsei

1. rész

Ha a Magyar Tudományos Akadémiára gondolunk, komoly tudósemberek képe jelenik meg előttünk. Azok is, ebben nincs semmi meglepetés. Az épület, amely az Akadémiának ad otthont, szintén tekintélyt parancsoló. Mostanában, újra egyre több Nobel-díjasa lett a magyar nemzetnek, folytatva ezzel a sort, amit a század első harmadában felnővő tudósnemzedék produkált. Az azonban nem jut eszünkbe, hogy ebben az épületben komoly műkincs vagyon halmozódott fel az elmúlt 200 évben. Eljött annak is az ideje, hogy ezeket a kincseket folyamatos restaurálás, gondozás után, kívülállók számára is megtekinthető kiállításba rendezzék. Ez történt a közelmúltban és ez történik napjainkban.

Portrék, kódexek, imakönyvek, a magyar írásbeliség korai dokumentumai, történelmi és tudós elődeink, irodalmi ikonjaink tárgyai, kéziratai, kortárs tudósaink díjai tekinthetők itt meg, az épület harmadik emeletén 4 helyiségben. További érdekesség, hogy ez a 4 terem volt annak idején az első nemzeti képtár otthona, a mostani múzeumaink elődje.

A hosszú csíkra az Akadémia történetének legjelentősebb eseményeit vésték.

A többszáz tárgy, kézirat, festmény megtekintésére másfél óra áll rendelkezésre, hiszen az érdeklődés akkora, hogy mire végzel, ott a következő turnus. Én előre felderítettem a kiállított tárgyak listáját és áttanulmányozva, tervet készítve sikerült, felfedeznem a legfontosabb tárgyak javát. Elkezdtem a fotók beazonosítását és úgy érzem a legtöbb általam vágyott látnivalót megnéztem és fotódokumentáltam.

Legyen ez az első válogatás. Igazi nemzeti kincseink, mint Egyiptomnak a fáraók és piramisaik. Szerencsére a mi büszkeségeink közelebb vannak hozzánk időben, így sokkal több érzelmi kapcsolat köt minket össze.

Széchenyi Istvánt szoros szálak fűzték Johann Nepomuk Ender osztrák festőhöz. Nemcsak több portrémegbízásnak tett eleget, hanem 1818–1819-ben elkísérte az ifjú Széchenyit európai és kis-ázsiai útjára.

Akadémia címerének és pecsétjének alapjául szolgáló olajfestményt, a Borura derü! című vásznat is Széchenyi rendelte meg. Antik viseletben, fehér tunikában és bíborszínű tógával ábrázolt Hébe, az ifjúság ógörög istennője jobbjával kelyhet tart a magasba, amelyre a magyar politikai nemzetet jelképező sas ereszkedik az isteni ambróziáért, a tudás táplálékáért. A Hébe díszpajzsán körbefutó relief, amely a hun Attila és Nagy Szent Leó pápa 452-es találkozását örökíti meg Róma falainál, Raffaello témája, a vatikáni Héliodorosz teremben (Stanza di Eliodoro) található freskó alakjait ülteti domborműbe.

Ender az 1820-as évek első felében Rómában az antik és reneszánsz mesterek munkáinak másolásával tökéletesítette szaktudását. A díszpajzs középmezőjében Pallasz Athéné istennő lebbenti fel a magyar címert tartó Pannónia arcát takaró fátylat, így adva neki az emancipált nemzet számára kívánatos bölcsesség és éleslátás ajándékát.

Hébe ábrázolásának divatja a klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszakában kapott új lendületet, és követte az antik hagyományt. Hébe idealizált, nemes arcvonásai Széchenyi későbbi feleségének, Seilern-Aspang Crescence-nak szóló levelének részlete alapján az asszonyéit idézik: „Önre gondoltam, amikor a festmény eszméje bennem megfogamzott. Önnek kell az öreg szittyát, akit a sas ábrázol, a sötétségből kivezetni.” Az istennő vonásainak portréjellege egyúttal felkínálja az allegória személyes értelmezését, az államférfiúi küldetés és a privát érzelmek összeolvasását.

Eötvös Loránd (Buda, 1848 – Budapest, 1919)

Magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1889-től 1905-ig, Magyarország kultuszminisztere 1894–1895-ben, a Matematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke. Legismertebb találmánya a nevét viselő torziós inga.

Az Eötvös-inga, vagy pontosabb nevén Eötvös-féle torziós inga (Eötvös maga "mérlegnek" vagy "eszköznek" nevezte), egy rendkívül érzékeny műszer, amelyet Eötvös Loránd magyar fizikus fejlesztett ki a nehézségi erő igen kis térbeli változásainak mérésére (gravimetria). A műszer forradalmasította a geofizikát és a nyersanyagkutatást.

Három leánygyermekük született. Jolán (1877) két éves volt, amikor meghalt. Ilona (1880–1945), Budapest ostroma alatt veszítette életét. Rolanda (1878–1952) hegymászó és alpinista teljesítményükkel nemzetközi hírnevet szereztek, nem mentek férjhez. Eötvös, a lányaival együtt járta a Dolomitokat. Magashegyi túráinak száma legalább 500-ra tehető. Legkevesebb 110 önálló csúcsot mászott meg. Első megmászásainak száma - ha a hágókat is beleszámítjuk - kb. 25-30 lehetett. Kb. ugyanennyi csúcsra, mint második, harmadik vagy negyedik jutott fel. Ő maga mondta el egyszer, hogy a Croda da Lagot, a Zinnéket és a Sorapist 15-15 alkalommal mászta meg, a Monte Cristallot 19-szer. A Cadin csoportnak minden egyes csúcsát és hágóját megmászta. Ezen hegycsoportban és egyebütt is végzett hegymászó és feltáró érdemeinek elismeréséül a Cadin csoport második legmagasabb csúcsát Cima di Eötvösnek nevezték el, s a 2837 m-es csúcs ezt a nevet ma is büszkén viseli. A bárókisasszonyok legnagyobb sikere a 3225 m-es Tofana di Rozes meghódítása volt az addig teljesen járhatatlannak tartott déli oldalról; itt máig az ő és vezetőjük nevét viseli a Dolomitok egyik klasszikus hegymászóútja, a via Eötvös-Dimai. Útjairól fotókat készített, amelyek a Fortepanon megtekinthetők.

Barabás Miklós - Báró Eötvös JózsefÉrsené Rosty Ágnes

Barabás Miklós (1810 – 1898) magyar festő, grafikus, fényképész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere, és egyben az egyik legkorábbi magyar fényképész volt, aki elsősorban arcképfestőként szerzett hírnevet. Hazai pályatársai közül az első volt, aki képes volt festészetből megélni. Modelljei gyakran közeli barátai voltak, így Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János is.

Eötvös Józsefné barkóci Rosty Ágnes (1825–1913), Eötvös Loránd édesanyja. Than Mór alkotása. Már nem ismerik el, hogy valóban ő van a képen e kiállításon szerzett információ szerint, bár a Nemzeti portrétárban még így szerepel! Mostani címe: Nő arcképe!

Az Érsekújvári kódex egy 1529 és 1531 között a budai Nyulak szigeti domonkos apácakolostorban írt, nagy terjedelmű magyar kézirat, amely a második legterjedelmesebb magyar nyelvi emlék. A kódex 1540-ben, az apácák menekülésével a budai kolostorból a klarisszarendhez került Nagyszombatra. Feloszlatásuk után 1782-ben érsekújvári ferencesek könyvtárába jutott. Itt talált rá1833-ban Czech János főbíró, az MTA tagja, a könyvtárban. 1851-ben a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került.

Rohonci kódex

A két megfejtetlen kódex egyike a világban. 1838-ban került az Akadémiára a mai Ausztria területén található Rohoncról, a Batthyányak könyvtárából. Az MTA Könyvtárának megalapítása után, Széchenyi felhívására, az arisztokraták sorban ajánlották fel könyvtáraik legbecsesebb kincseit a gyűjtemény számára. A Rohonci kódexet 1838 óta számtalan kutató próbálta megfejteni, de eddig e törekvések sikertelennek bizonyultak.

Nem tudják, ki és milyen nyelven írta, és azt sem, hogy miről szól. A kódexet díszítő rajzok szakrális jellegűek, de a szöveg ismeretlen írással íródott. Valószínűleg jobbról balra kell olvasni, de még a legfejlettebb számítógépes algoritmusok sem tudták megfejteni. Sokan állították, hogy sikerült megfejteni. Sokan csalásnak tartják, ugyanakkor kétségessé teszi a kézirat hamisítvány voltát, hogy több mint 400 oldalas, és 16. századi velencei papírra írták.

Than Mór - Deák Ferenc, 1876

A városegyesítést követően frissen megalakult budapesti közgyűlés 1874. február 4-én szükségesnek látta, hogy Deák Ferenc arcképét elhelyezze a tanácsteremben. Nem is akármilyen képről volt szó, hanem olyanról, amelyhez az ekkor már igencsak beteg Deák ül modellt, azaz nem egy már meglévő arckép másolatát kívánták a képviselők beszerezni. A betegeskedő Deákot a főpolgármester kereste fel, engedélyt kérve a portréhoz. Deák jóváhagyta azzal a feltétellel, hogy előbb meg kell gyógyulnia. A festmény elkészítésére Than Mór kapott megbízást.

Friedrich von Amerling: Gróf Széchenyi István egész alakos képe, 1836

Olaj, vászon, 250 × 165 cm / Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény

Az Akadémia hetedik nagygyűlésén, 1836. szeptember elején jelentették be, hogy gróf Széchenyi István másodelnök testvérei, Lajos és Pál öccsük, azaz az intézmény alapítójának egész alakos, a neves bécsi mester, Friedrich von Amerling által festett portréját küldték be a titoknoki hivatalba (mai nevén titkárság).

Széchenyi István - Hitel Világ Stádium című művei

Széchenyi István Hitel, Világ és Stádium című művei a reformkori magyar gondolkodás meghatározó alkotásai, amelyek a modern Magyarország megteremtésének alapvető problémáit vitatták meg. A "Hitel" a gazdasági viszonyok reformját, a "Világ" a közszellem és a társadalmi erkölcsök megújítását, a "Stádium" pedig a legszükségesebb politikai és gazdasági intézkedések sorát célozta meg.

Anton Einsle: Kölcsey Ferenc, 1835

Anton Einsle (1801–1871) neves osztrák portréfestő volt. Művészetét a bécsi udvar és a nemesség is nagyra becsülte. 1838-tól császári és királyi udvari festőként dolgozott, többek között I. Ferenc József hivatalos arcképfestőjeként, akiről uralkodása első két évében több mint harminc portrét készített.

Az 1830-as években gyakran dolgozott Pest-Budán. 1832-ben ideköltözött, és hamarosan József nádor és családjának kedvenc portréfestőjévé vált. Művei megtalálhatóak többek között a budapesti Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában.

Roskovics Ignác: Madách Imre, 1889–1890

Roskovics Ignác 1889–1890-ben készült olajfestménye. A portré Madách halála után emlékezetből készült. Madách egyik ismert portréja, amelyet gyakran reprodukálnak

Ismertebb változatai: Nógrád Megyei Önkormányzat székháza, Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében található. Roskovics Ignác portréfestészetének egyik fontos darabja, a 19. század végi magyar művészeti ízlést tükrözi.

Ha a festő neve ismerős lenne, az nem véletlen. A kárpátalja kötődésű festő zsánerszobrát a Dunakorzón találjuk. Kolodko Mihály egészalakos alkotása.

Madách Imre Az ember tragédiája első kézirata, 1861

Madách azzal az elhatározással fogott bele a mű megírásába, hogy ha ez a műve is érdeklődés nélkül marad, felhagy az írással. Végül a magyar irodalom egyik legfontosabb alkotása lett, de nem egy pályázat eredményeként született, hanem Madách belső késztetéséből fakadó, monumentális vállalkozás volt.

Jókai Mór

A portrét Horovitz Lipót (Leopold Horovitz) lengyel-magyar festőművész készítette 1888-ban. A festményt nagy sikerrel mutatták be a Műcsarnokban még abban az évben.

1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya a következő írókat terjesztette fel akadémiai tagságra: Arany Jánost, Tompa Mihályt, Tárkányi Bélát, Gyulai Pált és Jókai Mórt (1825‒1904). A jelölteket 1858. december 15-én választották az Akadémia tagjává, Jókait levelező taggá. A nemzet kiemelkedő írójának nem kellett sokáig várnia, hogy rendes tag legyen. Megválasztására már 1861. december 20-án, az Akadémia 23. nagygyűlésén sor került. Jókai elsődlegesen az írói teljesítményének köszönhette, hogy a tudós testület a soraiba emelte.

A zsidó fiú című színmű kézirata

Jókai Mór és Petőfi Sándor a pápai kollégiumban ismerkedett össze 1841 – 42-ben. Jókai a következő évben pályaművet nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia irodalmi pályázatára. A zsidó fiú című dráma kéziratát a MTA kézirattára őrzi Ez látható a képen.

A pályázat feltételei között szerepelt, hogy a pályaműveket egy idegennek kellett lemásolnia. Mivel a pályázatok névtelenek voltak és kézzel írták meg, a zsűri megismerte volna a viszonylag szűk körből érkező művek eredeti szerzőjét. Évről évre ugyanazok pályáztak.

Így hát Jókai másolót keresett. Kapóra jött neki, hogy ekkor érkezett Kecskemétre egy vándorszínész - társulat, amelyben ott volt Petőfi is. Jókai megkérte, hogy másolja le a kéziratot. A legenda szerint Petőfi fel is hozta Pestre magával a művet és saját kezűleg nyújtotta be az Akadémiára. Toldy Ferenc, az Akadémia titoknoka aláírásával igazolta az átvételt. Ez a kéziraton is látható.

Barabás Miklós: Arany János, 1884. Olaj, vászon.

Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette.

A festményen nem az akadémikus, a főtitkár Arany jelenik meg. A kép sokkal korábbi időszakot idéz fel, irodalmi sikereinek előestéjét. A fiatal Arany egy sötét szobában a költő attribútumaival – kezében ceruzával és jegyzetpapírokkal, asztalán tintatartóval, benne tollal – jelenik meg. Bal kezében Ilosvai Selymes Péter Toldijának 1629-ben, Lőcsén nyomtatott példányát tartja a címoldalnál kinyitva. Arany épp saját műve írásához készült, inspirációs forrásának jegyzetelésére készül.

Arany János fotele

Az eposzt 1846-ban a Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatra készítette. A mű az irodalmi körökben általános megbecsülést, egyben országos hírnevet szerzett neki. Az arckép tehát a költő Aranyt ábrázolja.

Petőfi Aranyhoz írt levele

Petőfi és Arany levelezése a magyar irodalom egyik legértékesebb és legbensőségesebb dokumentuma, a két költőfejedelem mély barátságának bizonyítéka. A levelezés 1847 februárjában kezdődött, miután Petőfi elolvasta és lelkesen méltatta Arany Toldi című művét, és egészen Petőfi 1849 júliusi eltűnéséig tartott. Viszonylag sok dokumentum maradt fenn. 64 levél és 5 episztola, amelyeket Arany János 1858-ban írt jegyzetei egészítenek ki értékes adatokkal. Szó esik bennük a költészet megreformálásáról, magánéleti kérdésekről, anyagi helyzetről, közéletről, politikáról. A levelezést többször kiadták, gyakran az eredeti kéziratok fakszimiléjével és modernizált átiratával, hogy az utókor számára is hozzáférhető és élvezetes olvasmány maradhasson.

„Olvastam költőtárs, olvastam művedet…” Írja Petőfi Aranynak, Pest, 1847. február 4. keltezéssel, vagyis ez lehet az első levél!

A Nemzeti dal 1848. március 15-én kinyomtatott példánya. Sajnos a 12 pontot nem találtam meg. Talán nincs is a gyűjteményben. Pár szó arról is. 

A 12 pont eredetije a "Mit kíván a magyar nemzet" című kiáltvány volt, amelyet 1848. március 15-én adtak ki a Landerer & Heckenast nyomdában. Ez a dokumentum az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb követeléseit foglalja össze. A kiáltvány eredetileg az Országgyűléshez intézett beadvány lett volna, de helyette a sajtó útján terjesztett kiáltványt készítettek belőle. Nemcsak a korabeli politikai követeléseket fogalmazta meg, hanem a nemzet alapvető polgári és politikai szabadságjogainak kiindulópontjává is vált.

Petőfi ajándékai Aranynak

Ebben a bejegyzésben ezeket a relikviákat mutatom be: Petőfi kokárdái, karszalagja, katonaruhájának gombja, amelyeket Arany Jánosnak ajándékozott. A következő bejegyzésben a két géniusz további tárgyai is láthatóak lesznek.

Biczó Géza - Hunfalvy Pál portréja

Hunfalvy Pál, (1810 - 1891) jogász, etnológus, nyelvész, az 1848–1849-es szabadságharc idején parlamenti képviselő, az MTA tagja. A magyar nyelv finnugor eredetének elismertetője, a finnugor nyelvrokonság egyik bebizonyítója. Testvére Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója. A Tátra egyik felfedezője. Róla nevezték el a Rysy alatti menedékházat és a Tátra csúcstól elválasztó hágót.

A Hunfalvy-ház egy eklektikus stílusú villa a budai Várnegyedben, a Hunfalvy utca és az Ilona lépcső sarkán. Az épületben élt Hunfalvy János. A Hunfalvy házról már írtam. Ezen a linken olvashatsz róla.

https://paphnutius.blog.hu/2022/07/29/hunfalvy-haz

A kép festője Biczó Géza (1853. - 1907.) festőművész, grafikus és rajztanár. Balassa Bálint, Hunfalvy Pál, Szily Kálmán és Trefort Ágostonról készített arcképei a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát képezik. Arany Jánosról készült képe (Arany László megrendelésére) sajnos elveszett. Síremléke a nagykőrösi református temetőben áll.

Ady Endre Elbocsátó, szép üzenet című versének kézirata Ady Endre ceruzacsonkja, amellyel állítólag az Elbocsátó, szép üzenetet írta.

Ady verse a Léda-ciklus utolsó, tragikus darabja, amely a költő és a nő viszonyának végleges lezárását örökíti meg. A vers gőgös, lenéző pozícióból íródott, kegyetlen búcsúzás, amely véget vet kapcsolatuknak 1912-ben. A kezdeti szenvedélyes évek után a viszony megromlott, heves viták és kibékülések jellemezték. Ady szellemileg túlnőtt Lédán, aki egykor a múzsája volt. A költő úgy érezte, hogy a viszony gúzsba köti, a múzsa szerepe már csak színjáték volt.

Babits Mihály Esti kérdés című versének kézirata

Babits Mihály Esti kérdés című verse egy filozófiai költemény, amely a lét értelmének, a születés és halál kettősségének kérdését veti fel. A vers hangvétele eleinte idilli, később nyugtalanítóvá válik. Stílusa impresszionista jegyeket hordoz, de szecessziós és szimbolista elemek is felfedezhetők benne. A költemény a sokszor felvetődő, végső kérdést teszi fel: mi értelme van a szépségnek, az életnek és az elmúlásnak.

Szabó Lőrinc Az Árny keze című versének kézirata

Szabó Lőrinc "Az Árny keze" című verse a költő egyik legismertebb, ún. "istenes" verse. A vers mélyen átélt élményen alapul, amelynek során a hitetlen költő egy ózdi református istentiszteleten vesz részt, és a bibliai idézet ("Maradj velem, mert beesteledett!") hallatán különleges, transzcendens élményben részesül

Radnóti Bori notesz

Radnóti Miklós "Bori noteszét" a költő holttestének exhumálásakor találták meg, 1946. június 23-án, Abda határában, a tömegsírban. Radnótit és 21 társát, akik a bori kényszermunka táborból indultak halálmenetükre. 1944. november 9-én végezték ki őket, a Győrhöz közeli Abda határában és egy tömegsírba temették.

1946. június 23-án az exhumálásnál, a 22 kihantolt férfitest között megtalálták Radnóti Miklós holttestét, egy ceruzával teleírt notesszel a viharkabátja zsebében. A jegyzetfüzet első oldalán, öt nyelven a következő sorok álltak:

„Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére, Budapest VII., Horánszky u. 1. I.”

1946. augusztus 12-én Lustig Ignác, a győri izraelita hitközség elöljárója egy csomagot adott át Gyarmati Fanninak, Radnóti özvegyének. Ebben voltak azok a dokumentumok és tárgyak, amelyeket az abdai tömegsír exhumálásakor a 12-es számmal jegyzőkönyvezett holttest ruházatában találtak.

A megtalált füzet a felfedezés időpontjában (a költő halála után huszonegy hónappal) olyan állapotban volt, hogy a versszövegek hiteles leirata csupán e kézirat nyomán nem lett volna megvalósítható. Radnóti Miklós kéziratainak lapokra írott másolatait átadta néhány bori bajtársának, így Szalai Sándornak is, aki azokat hazatérte után átadta Ortutay Gyulának.

A notesz Radnóti utolsó 10 versét tartalmazta. Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, Gyökér, À la recherche…, Nyolcadik ecloga, Razglednica, Erőltetett menet, Razglednica (2), Razglednica (3), Razglednica (4).

Pilinszky János Apokrif című versének kézirata

Pilinszky János "Apokrif" című verse a világvégét, az apokalipszist állítja a középpontba, de nem a bibliai, isteni kinyilatkoztatás, hanem az emberi tapasztalat, a magány és az elhagyatottság szemszögéből. A mű a XX. századi katasztrofizmus irodalmának egyik legfontosabb alkotása, amely a második világháború és a lágerek borzalmainak hatására született.

Gábor Dénes gyermekkori vázlatfüzete, 1908

Gábor Dénes ((Budapest,1900. – London, 1979.)

1920-tól 1933-ig Németországban, 1934-től 1979-ig élete nagy részét Angliában töltötte. Zsidó családban született. Édesapja, Günszberg Bernát a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott, főkönyvelőként, majd cégvezetőként, végül igazgatóként, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél. Az apja 1902 tavaszán a fiaival együtt engedélyt kapott, hogy családnevüket Gáborra változtassák.

Nobel-díjas magyar-brit fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. Több mint száz szabadalom birtokosa volt.

Karikó Katalin Nobel díja

Karikó Katalin (1955-) fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését, felfedezéseivel megalapozó biokémikus. Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19-pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információ megosztási lehetőségével és a kutatótársaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat.

Forrás:

Képek - Saját

Szöveg - Saját, MTA, MTA200.hu, Wikipédia, AI, Válasz Online, Turista Magazin, Nemzeti portrétár, PestBuda

folyt. köv.