A japán vers rövid története

A japán irodalom 1300 éves múltra tekint vissza. Legjellemzőbb sajátossága a sokszínűség. Ennek oka, hogy hosszú idő során a japán kultúrát különféle filozófiai, vallási, irodalmi és művészeti hatások érték. Ezeket nem vették át, hanem sajátos viszonyaikhoz igazították. Elszigeteltség és nyitottság, nemzeti öntudatra ébredés és idegen kultúrák hatása. Ellentétes, egymást kiegészítő irányzatok jellemzik az évszázadok során a japán irodalmat. A japán esztétikai gondolkodás a szív és nem az ész logikáját követi.

Befolyások és kulturális környezet

    Buddhista költészet, vallás, jelentős japán hozzájárulással

    Klasszikus kínai költészet, nagy hatással a korai japán költészetre

    Japán esztétika

    Tang költészet, utalva a 618-907-es költeményekre jellemző költészetre

    Karuta, a verses kártyajáték hagyománya

        Iroha-garuta, verses kártyák, amivel játszanak

        Uta-garuta, amely általában az Ogura Hyakunin Isshu-on (száz hagyományos waka-ból szerkesztett antológia) alapszik, ősi költői versenyek

    Wabi-sabi, japán világnézet vagy esztétikai (a japánok szépségről alkotott szemlélete)

A gondolati formák kialakulásában nagy jelentősége van a buddhizmusnak, amely iu 550-600 körül jelent meg japánban, kínai közvetítéssel. Ezen belül is a zen, a buddhizmus északi ágának gyökerei mélyen Buddha tanításáig nyúlnak. A zen ág önmagát a Buddha Szív Iskolának nevezi, és leszármazását egészen Buddháig vezeti vissza.

Kanshi. (Kanbun) A kanshi szó szerint a Han költészet kifejezést jelenti, és a japán kifejezés a kínai költészetre általában, valamint a japán költők kínai nyelvű költészetéről szól. Kanshi a korai Heian korszakban létezik, a Kaifūsō antológiában, melyet 751-ben állítottak össze.

A főleg arisztokrata hölgyek által művelt költészetet folyamatosan japánná alakították, ekkor a neve már wabun. Hogy miért a nők tették? Ebben a korban a japán férfiak kínai nyelven írtak. Japánul írni lenézett, alantas dolognak számított.

Már ebben a korban szerveztek verselő versenyeket. Antik, kötött formájú slam poetrynak hívnám szívem szerint. Az uta-awase összejöveteleken, waka verseket komponáltak meghatározott témákban, és egy bíró döntött a győztesről.

A japán gondolatiság legjellemzőbb irodalmi műfaja, a vers. A legősibb ismert ága a waka, az udvari arisztokrácia körében fejlődött ki a 6. sz.-tól. A 8. sz. végétől tanka (rövid vers) a neve. Öt sorból és 31 szótagból áll 5-7-5-7-7. Jelenleg újra egyre népszerűbb forma. Fő témái az emberi élet (öröm, elválás, bánat, szerelem) és a természet (a természet szépségei, s főleg a váltakozó évszakok). Kerüli a közönséges, groteszk, háborús témákat, szenvedést, halált, alantas aspektusokat.

A Kyōka (vad vagy őrült költészet) a japán költészet tanka formájának, paródikus változata, 5-7-5-7-7 mórával. A forma az Edo-korszakban (17-18. sz) virágzik és népszerűségét a Tenmei-korszakban (1781-89) érte el.

A japán költészet jellegzetes versformája a haiku, vagy haikai. Kialakulása egészen a 8. századra vezethető vissza. A japán irodalom első fönnmaradt lírai antológiája az Manjósú, a Tízezer falevél gyűjteménye, melyet a Nara-korban (710 – 794) alkottak meg az évszázadok hagyományaiból. 561-en írtak bele, körülbelül ötezer vers és több mint négyezer tanka található benne. Az ebben lejegyzett versekből, dalokból is következtethetünk a haiku eredetére. A versek kisebb része kötetlen formában lejegyezett ősi dal, viszont döntő többségük három versforma valamelyikéhez tartozik: a csóka, a szedóka és a tanka. A haiku, a 13. sz-ban, a tankából eredeztetik, de csak a tizenhetedik századtól számít klasszikus és divatos versformának. Macuo Basó révén vált ismertté Ma használatos elnevezését a 19. század végén Masaoka Sikitől kapta (korábbi neve Masaoka Noboru, 1867 – 1902)., azelőtt hokkunak hívták. Hokku pontosan, a láncvers, illetve a haikai első része. 5/7/5, azaz összesen 17 morából áll. Továbbá jelentheti az önállósodott formáját, a haikut is.

Masaoka Siki

A csóka, vagy choka, a legbonyolultabb japán költészeti forma, a hosszú vers. A japán költészet epikus, történetmondó formája. Az 1. és a 13. század között volt használatos és Waka néven. Eredetileg a choka-t énekelték, de nem nyugati értelemben. A csóka szóbeli hagyománya az volt, hogy magas hangmagasságban szólaljon meg, afféle kántálásként. Az első ilyen ismerté vált vers egy 1. századi csata elbeszélése és ismeretlen alkalmi költő írta. Olyan lehetett, mint nálunk egy ballada. A történetet 149 sorban mesélte el.

Ebben az időben a hivatásos japán költők klasszikus stílusú, kínai nyelvű verseket írtak.

Struktúrája, 5/7/5/5/7/7/ …stb, vagy 5/7/7/5/7/ …stb, vagy 5/7/5/7/5/…7/7, katuaták sorozata.

A költemény végén mindig 2 db 7 szótagos sor kell legyen. Lehetséges bármennyi sor, de páratlan legyen. A lezárás tulajdonképpen egy tanka 5/7/5/7/7.

A japán vers struktúrája:

A japán vers szerkezete, a fonetikai hangok számolásán alapszik. Alapegysége az on, vagy archaikusabban onji. A japán nyelven az on szó jelentése, hang. Az angol nyelvű nyelvészek számára morae-ként ismert, magyarul móra.

A nagyobb fonetikus egységeket haiku (5/7/5=17), sedóka (5/7/7=19 - kétszer), tanka (5/7/5/7/7=31) és más költői formákban számolják. A korai formában a pl. a haikuk egy sorban íródtak, vagyis a katuata egy sor.

Ezt szemügyre véve könnyű megérteni, hogy a történészek miért hiszik, hogy a katuata a japán költészet eredeti alapegysége, vagy a 17 vagy 19 egység onji használatával. Ebből következik, hogy a csóka katuaták sorozata.

A japán haiku 17 mórából áll. A magyar nyelvben a móra, egy rövid szótagnak felel meg, a hosszú szótag két mórás, ezért a 17 szótagot fogadjuk el, mint megfelelőséget. Három soros, 5-7-5 szótagos sorok alkotják. Szigorú, alakilag kötött verselés, amelyet egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni. A régi japán haiku egy sorban íródik, a modern gendai haiku három sorból áll, egy évszakszónak szerepelnie kell benne, és csattanóval záródik. A haikuban nagyon ritkán találunk sorvégi rímet. Belső rímet, szó eleji rímet, azaz alliterációt tartalmaz.

A haiku formában íródnak a szenrjúk (tréfás alkalmi versek), a dzsiszeik (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfaja alá. A modern haikuban már feloldódnak ezek a szigorú szabályok, de az eredeti szemlélet megtartása a haiku írásának alapja.

Fontos költők a régi korokból

Kakinomoto no Hitomaro, Ariwara no Narihira, Ono no Komachi, Izumi Shikibu,

Murasaki Shikibu, Szaigjó Hósi, Fujiwara no Teika, Sogi, Matsuo Bashō, Yosa Buson,

Yokoi Yayu, Kobayashi Issa

Macuo Basó 1662-ben kezdett el haikuval foglalkozni, példaképe a két kínai költőóriás: Li Taj-po és Tu Fu volt, legfőbb mesterének pedig Szaigjó Hósit (1118–1190), a remeteköltőt tekintette. Fő művei, a vándorlásai során írt útinaplói.

Josza Buszon, japán haiku-költő és festő, Macuo Basó és Kobajasi Issza mellett, az Edo-kor (1603 – 1868) legnagyobb költője. Húszéves korában Edóba (a mai Tokió) költözött, és Hadzsintól tanult költészetet. Példaképe, Macuo Basó nyomdokain bejárta Honsú (a japán fősziget) északi tájait – ez a vidék ihlette Basó híres művét, az Keskeny út északra című, haiku-betéteket tartalmazó prózáját. Buszon úti jegyzetei 1744-ben jelentek meg; ekkor használta először írói nevét.

Két olyan tradicionális és népszerű műfaj is van, amely a haikuhoz kapcsolódik. Az egyik, a haiga. A japán festészet egy formája, mely magába foglalja a haiku művészetét is. A haikuköltők, a középkorban festők is voltak. Tusrajzot, egyszerű festményt készítették és erre ráírták a haikut. A kettő egyben alkotott szerves művészeti alkotást. Az 1600-as években alakult ki, bár korábban is készültek ilyenek, csak nem tudatosan, külön irányzatként. Manapság is népszerű, csak a rajzot digitális fotó is helyettesítheti. Első mestere Nonogucsi Rjúho. Nagy mesterei Basó, Buszon, Issza.

A másik, a haibun. A " haibun " kifejezést először a XVI. századi japán költő Basó használta 1690-ben, egy tanítványához írt levelében A haibun egy prózai leírást és a végén egy haikut tartalmaz. A leírás különleges pillanatot rögzíthet, egy természeti képet, jelenséget, de lehet kitalált, vagy álomszerű is. A kísérő haiku közvetlen vagy kifinomult kapcsolatban állhat a prózával, és magába foglalja, vagy arra utal, amit a prózai sorokban rögzítettek. Manapság inkább az elvárás, hogy a lezáró haiku valamilyen ellenpontot képezzen a prózával. Például egy prózai megfogalmazás a gyönyörű, téli tópartról, a záró haikuban megjegyezve, hogy szemlélődés közben metsző szél fújt!

Fontos költők a modern korból

Yosano Akiko, Kyoshi Takahama, Masaoka Shiki, Taneda Santóka, Takamura Kōtarō, Ishikawa Takuboku, Hagiwara Sakutarō, Kenji Miyazawa, Noguchi Yonejirō, Tanikawa Shuntarō, Kitahara Hakushū

Egy mintahaiku:

Cseresznyevirág-

fellegen át-setétlik

egy templomtető.

MACUO BASÓ - SZÁZHETVEN HAIKU (Fodor Ákos fordításában)

(Rövid elemzés: az első sor, a cseresznyevirágzás, a tavaszt jelzi. A második, bár a harmadik sorra utal, mégis az első sor ellenpontjaként egy rossz időt jelez, mind a fellegek, mind az át-setétlik szó. A harmadik sor, a templom pedig felülemelkedik mindezen, az időjárás, az évszakok, az idők fölötti állandóságot jelenti, hiszen a hit örök, nem köthető időhöz, időjáráshoz. Ez a haiku az állandó változáson felül levő állandóságot fejezi ki.)

Kortárs költők

Fujiwara Akiko, Takashi Hiraide,Toshiko Hirata, Iijima Kōichi, Inagawa Masato, Park Kyong-Mi, Sagawa Chika, Ito Hiromi, Wago Ryōichi, Yagawa Sumiko, Yoshioka Minoru, Takagai Hiroya

Költészet formák és fogalmak

Főbb formák

    Haikai, különböző alhálózatokat tartalmaz

        Haiku, önálló Hokku-eredetű költészeti forma, látszólag nagyszerű és növekvő világméretű népszerűséggel

        Hokku, egy ősi forma

    Kanshi, a kínai versek Japánra alakítva

        Qijue (shichigon-zekku), kínai származású jueju vers, 4 x 7 karakteres vonalakkal

    Renga, együttes költészet műfaj, a hokku (később haiku) volt a nyitó vers

    Renku, együttes költészet műfaj, a renga-tól kifejlesztett műfaj

    Shigin, a költészet japán vagy kínai nyelvű szóbeli recitációja (kántálása), közönség nélkül

    Tanka, a hagyományos rövid költői forma, amely a waka-hoz kapcsolódik

    Waka, a hagyományos, rövid költői forma, amely a tanka-hoz kapcsolódik

Egyéb formák és műfajok

    Halálvers, a szerző halála előtti, várakozó írás

    Dodoitsu, négy sor 7-7-7-5 "szótagú" struktúrával

    Haibun, prózai-verses irodalom

    Haiga, vers-kép kombinált művészeti forma

    Imayō, a lírai költészeti forma, korai típusú ryūkōka

    Iroha, egy különleges költemény, japán karaktereket használ magában és egymás után

    Kyōshi, rövidebb formája a komikus kínai versnek

    Renshi, a kooperatív vers modern formája

    Ryūka, költészet (eredetileg dalok) az Okinawa-szigetekről

    Senryū, haikai eredetű forma, vidám

    Yukar, az Ainu emberek szóbeli hagyományából származó epikus költészet egy formája

    Zappai, egy másik haikai eredetű forma

Jelentős japán költészet antológiák

    Kaifūsō, a legrégebbi közzétett kanshi kollekció

    Genji monogatari – heian korabeli élet, művészi enciklopédiája

    Man'yōshū, Nara időszaki antológia

    Nijūichidaishū, 21 birodalmi waka antológiák

    Ogura Hyakunin Isshu, 100 költő 100 költő gyűjteménye Fujiwara no Teika által

Egy saját

Áradás - Apadás

/Ikerhaiku/

Áradó folyó

Öntsd ki szomorúságom

Sodord bánatom

Apadó folyó

Hordalékod itt hagytad

Vitted mindenem

/Nagy István Paphnutius, 2009./

/Megjelent Ezer magyar haiku, Napkút Kiadó, 2010,

Szerkesztette: Vihar Judit, ELTE Japán Tanszék,

Magyar – Japán Baráti Társaság elnöke/ 

Néhány példa az ősi formákra:

Nagy István Paphnutius

A vonal téma kifejtése

különböző keretek között,

egy kép köré költve

haiku

/5/7/5/

A vonal, mit a

hóba húztam, nem örök,

de az irány jó!

haiga

/5/7/5/

tanka

/5/7/5/7/7/

A vonal, mit a

hóba véstem sarkammal,

jó irányba áll!

Tavasszal eltűnik majd,

nem tévedünk el mégsem.

*

sedôka

/5/7/7 és 5/7/7/

Vonalunknak két

felén megosztott terek,

tektonikai törés?

Vonalunknak két

felén, csak cipősarka

osztotta terek, egyek!

*

chôka

/5/7/5/7/…5/7/5/7/7/

Lehet a vonal

ellentétes felére

álltál, de mégis-

egy irányba nézünk, tán

választ is onnan

remélünk. Hát mondd! Tudod,

hogy kételyeink

magvai hol termettek,

s hol leltek rá

az éltető humuszra?

Hited? Megérzés?

Mi sugallta, hogy oda

állj a vonalon

túlra? Jobb lesz hallgatni

most! Nem szólok én

egy szót se, és te se tedd,

kérlek! Legyen ez

a hallgatás egyezség,

hogy a távolság

ahová meredünk, jó

válaszokat is

tartogat számunkra, s

mire ez a hó

elolvad, vonalunkat

örök testével,

mélyen beszívja a föld.

Télre nyílik a tavasz.

Megjelent: Napút, 2016/2

Vonalvendégség című tematikus szám

(módosított, verzió)

Források:

Vihar Judit: A japán irodalom rövid története

Terebess keleti portál

Wikipédia

Wikipedia

Fodor Ákos

Japanese poetry

www.thepoetsgarret.com

Vonderviszt Anna - Haiku fordítástechnika Macuo Basó, Josza Buszon és Kobajasi Issza művei alapján, Szakdolgozat, ELTE Japán szak, 2011

Napút, 2016/2 szám, Vonalvendégség

Vihar Judit - 1 000 magyar haiku