A Somlyó-hegyben az a nagyszerű, hogy olyan érzésed van, mintha egy magas csúcsról néznél le, pedig csak egy dombról. Ráadásul 3 Dunántúli-hegységre is rálátni, kettőnek a legmagasabb csúcsát is. Ezen a képen jobbra a Pilis-tető, mellette a Hosszú-hegy, középen a Kevélyek hegycsoport tagjai, az Oszoly, Nagy-Kevély, Kis-Kevély, Ezüst-Kevély, a kép bal oldalán a Budai-hegység tagjai, A Hármashatár-hegy, János-hegy, Nagy-Hárs hegy. Előtérben Fót.

A lepkék hegye

Fóti-Somlyó fokozottan védett természetvédelmi terület

A Gödöllői-dombvidék peremén található Somlyó-hegy kis csodavilág Budapest keleti vonzáskörzetében. Valóságos hegy látszatát kelti, bár tengerszinttől mért magassága csupán 288,7 méter.

A kép jobb oldalán a Gödöllői-dombság lankái, középen, hátul, a Börzsöny.

A terület egykor gazdag volt erdőségekben, amelyeket jórészt már kiirtott a felelőtlen ember, a mezőgazdasági tevékenység áldozata lett. Az északi lejtőláb löszös üledékén már csak kis foltban található meg a lösz szukcessziós sorozatának záró társulása a tatárjuharos löszpusztai tölgyes.

Puha gólyaorr

Széleslevelű salamonpecsét

Ösztörűs veronika

A korábbi évek erdősítései során az ostorfa, az akác, a bálványfa, az erdei- és fekete fenyő betelepítésével megváltozott a táj arculata. Mindez a növény- és állatvilág elszegényedéséhez vezetett. Néhány éve megkezdődött a tájidegen fajok cseréje. Természetvédelmi érdek a mikro-klimatikus viszonyok fenntartása, a löszpusztai tölgyes.

Gyermekláncfű virágán táplálkozó Hajnalpír lepke

Ostorménfa virágán pihenő Aranyos rózsabogár

A területet 1953-ban nyilvánították védetté. Az Országos Természetvédelmi Hivatal, országos jelentőségű területek közé sorolta. A védett terület bővítése és egy részének fokozottan védetté nyilvánítása is megtörtént. Kiterjedése: 282 ha, ebből fokozottan védett: 105 ha.

Ezen az ösvényen járva szép piroxén-andezit tufát gyűjtöttem

A fóti Somlyó, amely piroxén-andezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel.

A déli sziklás rész a pannon tenger üledékét tartalmazó mészkő

A kárpát-pannon térség zömmel andezitből álló hegységei a Börzsönytől a Hargitáig húzódó, a miocéntől a pleisztocénig működött belső-kárpáti vulkáni koszorú tagjai.

Csodás zöld ez a hosszú, csöves-szárú fűfajta

E vonulat legkeletibb tagjainak, a Börzsönynek és a Visegrádi-hegységnek közös jellemzője a láva- és vulkáni törmelékes kőzeteikben egyaránt gyakran megjelenő gránát. E területhez kapcsolható a Somlyó is.

Erdei gyöngyköles

Zamatos turbolya

Érdekesek a terület lágyszárú növényei. Kiemelkedően magas a szubmediterrán fajok száma, szinte az egész vegetáció a jégkorszak utáni felmelegedés emlékeit őrző reliktumfajok sokaságából áll. Ez a terület egyik fő értéke.

Különösén szép, dús Gyermekláncfű telep

Törpe nőszirom

A terület lepkefaunájának avatott kutatója, Szalkay József 1962-ben megjelent közleményében csaknem 650 nagy lepke faj előfordulásáról adott tájékoztatást. A helyről elnevezett lepkefaj, a fóti boglárka legjelentősebb hazai lelőhelyét itt találni. Nagy ritkaság a melegkedvelő, szubmediterrán elterjedésű zörgőlepke. A Kép jobb oldalán a Kevélyek hegycsoport, bal oldalán a Budai-hegység látható

A Dunántúl egyik legteljesebb kilátása: a Budai, a Pilis, és a Visegrádi-hegység hegyei

A lenyomott, hosszú szárú, nedves fű mutatja, hogy itt nemrég két nagytestű állat, valószínüleg disznó pihent.

Ez is mutatja, hogy a Somlyó melegebb korszakok emlékét őrző fajok menedéke. A lepkékről nevezték el a terület bejárását kijelölő lepke tanösvényt. Mivel az egész terület fokozottan védett, az ösvényről nem szabad letérni.

Böhönc - A több száz éves tölgyfa neve. E fát, fiatalabb korában nagy emberek látogathatták, mint Vörösmarty, Kossuth, vagy Deák Ferenc. Hisz a közelében gyakran tartózkodtak.

Molyhos tölgy

Virágos kőris

A lepkéken kívül a területen sok gyíkfaj, harkály, gyurgyalag él. A homokpuszták egykori lakója, a parlagi vipera feltehetően kipusztult.

A Fáy présház

Fáy András  költő gyakran megfordult a hegy lábánál álló Fáy présházban, aki politikus és meseíró is volt egy személyben, 1832-ben vett itt szőlőt, présháza hamarosan a reformkor nagyjainak találkozóhelye lett. Járt itt Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bajza József és Vörösmarty is.

Állítólag egy itteni borozgatás alkalmával született meg a fröccs szavunk. Vörösmarty Jedlik Ányossal iszogatott, aki 1829-ben írta le a szóda hazai gyártásának eljárását. Ahogy borozgattak, Jedlik adott egy kis szódát Fáy borához, és állítólag ekkor találta ki Vörösmarty a túl németesnek tartott spritzer név helyett a fröccs szavunkat, és állítólag e napon írta a Fóti dal című versét is.

Fóti betyár, 2015. Fáy étterem melletti kis parkban. Készítette: Koltai László fafaragó