A vár, Bory Jenő és felesége közös művészi alkotása, melyet saját elgondolásaik és terveik alapján két kezük munkájával hoztak létre. Ezzel emeltek emléket művészi álmaiknak és a hitvesi szeretetnek. 1923-tól körülbelül 41 éven át építették a várat, melyet Jenő szobrai és Ilona festményei díszítenek. A vár építőanyaga beton és vasbeton, mert Bory Jenőt – kutatóként és szakemberként – főleg a beton széles körű alkalmazása foglalkoztatta. A vár kertjében saját szobrait helyezte el, míg a műteremben felesége festményei mellett más neves művészek képei is megtalálhatók. Műalkotásaik az ország minden pontján fellelhetők, egyes eredeti gipszmodellek, pedig a vár oszlopos udvarának árkádjai alatt találhatók meg.
Bory Jenő (1879 – 1959) Székesfehérvár szülötte. Magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943 és 1945 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. Leghíresebb alkotása a „magyar Tádzs Mahal”-ként emlegetett székesfehérvári Bory-vár. Felesége Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész volt.
Kőbezárt arc
lehunyom szemem
már nem számít semmi
kővé merevedett lét
vágyak
s álmok
kristályrácsok börtönében
„mikor én még legény voltam”
„mikor én még legény voltam”
vágyam nem kereste senki
kéretlen is megvolt
Modern Ámor
én modern Ámor
nyilam mobilon lövöm
mindig betalál
Amor, köznyelvi alakjában Ámor, római mitológiai alak, a szerelem istene
Faun
kecskepatám nem láthatod
csak latin metszésű álam, s orrom
de már mindegy
elvesztél
egy faun vagyok
A faunok, a római mitológiában kecskelábú, félig ember lények, a görög szatírok megfelelői. Az érzékiség szimbólumai. Művészi ábrázolásaik igen gyakoriak.
Keresztelő Szent János
Merítelek Uram a Jordán vizében
tiéd testem, s lelkem
Heródiás ármánykodása
bennem már nem tehet kárt
Keresztelő János prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni. Heródes király elfogatta, mert elítélte amiatt, hogy fivére özvegyét, Heródiást elvette. A nő kérésére a király lefejeztette Jánost, amikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, s az megígérte, hogy teljesíti egy bármilyen kívánságát. Ekkor Heródiás utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.
Hajnal ébredése
Eósz vagyok
a hajnal istennője
titánok lánya
napfényt adok
először isteneknek
majd embereknek
Éósz (róm: Aurora) a hajnal istennője a görög mitológiában. Hüperión titán és Theia leánya. A napisten Héliosz és a holdistennő Szeléné testvére. Rózsás ujjaiban kulcsokat tartott, amelyekkel kinyitotta az égbolt kapuját, hogy kiengedje a nap fogatát, Hélioszt. Őt magát is gyakran ábrázolták az égbolton átrohanó fogatában.
Pipás Pista
Rieger Pálné Fődi Viktória, született Földi Piroska (1886 – 1940)
Férfiként élő bérgyilkosnő, a Szeged környéki tanyavilág legendás, mitikus figurája, életéről több egymásnak is ellentmondó legenda maradt fenn.
A börtönben derült ki, hogy nő.
