Jagello egyetem
A Jagelló Egyetemet III. Kázmér lengyel király alapította Krakkóban, az akkori fővárosban, 1364-ben. Lengyelország első, és Európa egyik legrégebbi egyeteme. Az intézmény 1367-ben kezdett működni, V. Orbán pápától kapott engedély alapján Studium Generale néven. Három karon indult meg a képzés: szabad művészet, orvostudomány és jogtudomány. A pápa, a teológiai kar alapítását megtiltotta. Működéséhez a király biztosított forrást. Halála után, Nagy Lajos magyar király került a lengyel trónra. Ekkor az egyetem támogatás hiányában összeomlott. Lajos halála után lánya, Hedvig lépett a trónra, Jadwiga néven. Újjáélesztette az oktatást és férjével, II. Ulászlóval 1397-ben sikerült elérniük IX. Bonifác pápánál a teológiai oktatásra vonatkozó tilalom feloldását. 1400-ban alapították újjá a kampuszt és már 4 tanszékkel működött. 15. században összesen 17 876 diákja volt.
Jagello egyetem, Collegium Maius
A 16. század első felében, a Krakkói udvar jezsuita szellemisége gátolta a reformáció tanait, ezért a nyíltságot és felvilágosult eszméket képviselő diákság elszivárgott. Ebben az időben már vagy 20 egyetem működöt Európában. A magyar és német diákkollégiumok bezártak. A lengyel nemesség egyetemi képzettség nélkül is betölthetett hivatalokat, így a lengyel hallgatók száma is lecsökkent. 1655-ben, svéd megszálló csapatok dúlták fel az egyetemet.
Jagello egyetem, díszudvar A tudás és a hatalom jelképei láthatók ezen a reneszánsz kori udvari faliképen
A 18. században, a felvilágosodás korszakában, 1748-ban létrehozták a Természettudományi tanszéket. Oktattak hadtudományt, földrajzot, jogot, francia és német nyelvet. Obszervatórium, botanikus kert, klinikák és laboratóriumok létesültek.
A Jagello egyetem tudósok, királyok, írók, költők politikusok, egyházi tisztségviselők nemzedékeit termelte ki.
A 15. században a krakkói matematikai és asztrológiai iskola fénykorát élte.
Itt tanult az 1490-es években Kopernikusz, aki a heliocentrikus világkép kidolgozásával forradalmasította az emberiség univerzumról alkotott világképét. Itt tanultak a nagy uralkodók döntéseit segítő asztrológusok, például Hunyadi Mátyásé.
Az egyetem hallgatója volt minden idők egyik legmeghatározóbb sci-fi írója, Stanisław Lem (Asztronauták, Magellán-felhő, Solaris, Pirx pilóta kalandjai).
Talán a legbüszkébbek mégiscsak Karol Józef Wojtyła-ra, akit II. János Pál néven pápává választottak.
Szent Péter és Pál templom
Krakkó első manierista, barokk stílusban épült, jezsuita temploma. Homlokzatával a római Il Gesù-t idézi. A XVIII. század elején, mindössze 20 év alatt épült el. Mind a külső, mind a belső, olasz mesterek munkája. Giovanni Maria Bernardoni tervei alapján épült. A kupola, a homlokzat és a belső tér Giovanni Battista Trevano munkája. Az építéshez főleg dolomitot használtak.
Érdekesség, hogy II. János Pál pápa szülei itt kötöttek házasságot 1906-ban.
A belső díszítés stukkói Giovanni Battista Falconi-t dicsérik. Szent Péter és Szent Pál életéből származó jelenetek láthatók az apszisban.
A templom fő nevezetessége, a 12 életnagyságúnál is nagyobb szobra, amely az apostolokat ábrázolja.
A templomban működik egy Foucault inga is,1949 óta. A Foucault-inga, a Föld forgásának és a Coriolis-erő hatásának szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, amelyet Léon Foucault francia fizikus fejlesztett ki. Ez az inga, 46,5 méteres magasságban van felfüggesztve. Csütörtökön reggelenként látható működés közben.
Balaton étterem, Óváros
Számunkra kellemes látvány felfedezni ezt a feliratot. A főtér és a Wawel között húzódó hangulatos Grodzka utcában található.
Szent Szentháromság domonkos templom és kolostor
A templom a remek példája a gótikus építészet krakkói változatára. Története a 13. század közepére nyúlik vissza. 1850-ben a templom súlyos károkat szenvedett a hatalmas tűzben, amely Krakkó történelmi városának tíz százalékát elpusztította. 1957-ben XII. Pius pápa kisebb bazilika címet adott Krakkó Szentháromság-templomának.
A Szent Domonkos-rend, a Prédikátor Testvérek Rendje, közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések. III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend. A prédikálás meggyőző erejében hívő Szent Domonkos alapította egy évvel korábban, 1215-ben Toulouse-ban. Tagjai sorából került ki Aquinói Tamás is.
A domonkos rend, az első kifejezetten apostoli munkára alapított szerzetesrend, így kezdettől fogva egyértelműen papi rend. Mivel eredeti célkitűzésük az eretnekek prédikációval történő visszatérítése volt, annak megvalósításához szükségük volt egyfelől a nagyvárosokban történő letelepedésre a minél több emberhez való eljutás érdekében.
Az evangélium prédikálására és az eretnekség felszámolására létrehozott rend az európai késő középkor szellemi életének élvonalába került. Tagjai egyben az inkvizíció legfőbb irányítói, az eretneküldözés élharcosai lettek, egészen a jezsuita rend megalakulásáig. Népnyelven Domini canes, azaz az Úr kutyái néven is hívták őket. Jelmondatuk: Ahol nincs foganatja az áldásnak, ott csak az ütleg használ.
Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház, Wawel
A waweli székesegyház, nevén nevezve Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a Wawel-dombon áll. Ebben a templomban koronázták a lengyel királyokat és itt is temették el őket. A katedrálist Szent Szaniszlónak, a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének szentelték, aki a templomban nyugszik. A mai gótikus templom helyén két korábbi román katedrális is állott. A korábbit, Szent Vencelnek szentelték. Építését 1020-ban kezdték meg. Innen a kettős név! Az épület 1038-ban semmisült meg I. Břetislav cseh fejedelem támadása idején. A második székesegyházat 1142-ben szentelték fel. A katedrális 1305-ben leégett. Röviddel ezután hozzákezdtek az új, gótikus katedrális építéséhez. A székesegyház háromhajós, kereszthajós bazilika lett szentély-körüljáróval és kórussal. A templomot többször is feldúlták idegen seregek, így 1655–1657 között és 1702-ben a svédek, akik sok műtárgyat megsemmisítettek. Az épületegyüttes így folyamatos pusztuláson és újjáépítésen esett át egészen a XX. századig. Utoljára a megszálló náci seregek okoztak benne kárt és fosztották ki. Ide temetkezett I. Ulászlótól Erős Ágostig 19 lengyel király, de a mai napig ide temetik a krakkói püspököket is. Mivel nemzeti temetkező hely volt, mindig is folyamatosan kápolnák épültek hozzá, mintegy 19.
A templom téglából és fehér mészkőből épült. A 18. században a kereszthajók megemelésével elvesztette a korábbi, egységes bazilika jellegét. Évszázadok alatt a gótikus épület köré különböző stílusú kápolnák épültek. 1609-ben, a székesegyházat a külső udvartól elválasztó falon, három barokk kapu épült.
A székesegyháznak három tornya van. Északon helyezkedik el a Zsigmond-torony a híres Zsigmond-haranggal. Ennél magasabb a barokk toronysisakkal készült óratorony (zöld), a déli oldalon pedig a vikárius torony (barna), vagy ezüst harangok tornya.
A templom homlokzata (barna háromszög alakú homlokzattal, az aranykupolás kápolna előtt) nagyrészt megőrizte eredeti alakját, különösen a felső része, melyben megmaradt a rózsaablak. Ennek színes üvegablaka a Szent Szaniszlót ábrázoló eredeti üvegablak 19. századbeli hű másolata, az eredeti az „Elveszett Wawel” kiállításon látható.
A katedrális déli szárnyához csodálatos barokk stílusú kápolnák csatlakoznak, amelyek királyok, püspökök és dinasztiák emlékét őrzik.
A főhajóban I. Ulászló magyar király (Lengyelországban III. Ulászló néven uralkodott) 1906-ban gótikus minták után készült jelképes szarkofágja (a sír üres, a király tetemét a vesztes várnai csata után nem találták meg).
Jagelló Ulászló vörös márványból készült szarkofágja a 15. század első felében. A reneszánsz homokkő baldachin felette 1524-ben készült.
A templom közepén helyezkedik el Szent Szaniszló barokk síremléke, mely 1626-1629 között készült. Ebben helyezték el Szent Flórián ereklyéit és Szent Szaniszló maradványait is.
A kórus két oldalán a pillérek közt I. Ulászló lengyel király († 1333.), fia, Nagy Kázmér király († 1370).
Hedvig lengyel királynő († 1399) fehér márvány síremléke is a katedrálisban van.
A királysírok hét kriptából állnak, melyeket folyosó köt össze egymással. Itt nyugszanak Öreg Zsigmondtól Erős Ágostig a lengyel királyok és családtagjaik, többek között Báthory István, valamint a legnagyobb lengyel hősök is. A nemzeti hősök kriptájában van a nemzeti költő Mickiewicz sírja.
A főbejárat bal oldalán a sárga falú, bronzbarna tetős Vasa kápolna, 1664-1666 között épült a Vasa dinasztia mauzóleuma céljából. Megőrizte barokk jellegét. A dinasztia sírfeliratait tartalmazza, a falakat fekete márvány burkolja, a székesegyháztól rács választja el.
Jobb oldalán a Zsigmond kápolna. 1533-ban szentelték fel. A négyzet alaprajzú kápolnát aranyozott kupola fedi. Az oltárral szemben I. Öreg Zsigmond és Zsigmond Ágost király síremléke van. A bejárattal szemben Jagelló Anna síremléke helyezkedik el.
Ettől jobbra lévő kápolnák, amelyek a képen láthatóak, Jan Konarski püspök kápolnája. 1351-ből, 1728-ra Szaniewski püspök mauzóleumává építették át.
Jakub Zadzik püspök kápolnája. 1350-ben építették, a 14. században, majd 1650-re mauzóleumává építették át.
János Albert király kápolnája. 1501-ben épült a Szent János kápolna kettéosztásával. A kápolnában van elhelyezve I. János Albert király síremléke.
Báthory sírja a waweli székesegyház kriptájában
Báthori István (1533 – 1586) erdélyi fejedelem (1571–1586), Lengyelország királya (1576–1586) és Litvánia nagyfejedelme (1576–1586).
A Jagellók kihalása után (1572) Lengyelország szabad királyválasztó országgá lett. 1573-ban Henriket, a francia király öccsét választották. Az új király azonban, bátyja halála után inkább a francia trónt foglalta el. Megindult a küzdelem az üresen maradt lengyel trónért.
Habsburg Miksa császár és király, az orosz Rettegett Iván és Báthory István erdélyi fejedelem neve is felvetődött. Az orosz cár területi engedményekért cserébe visszalépett Miksa javára, akit a pápa is támogatott. A főurakból és főpapokból álló szenátus Miksát, a köznemesség és a törökök Báthoryt támogatták. Végül Báthory gyorsan feleségül vette a nála 10 évvel idősebb Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi lengyel király húgát. Ekkor, 1576. május 1-jén királlyá koronázták a Wawelben. Krakkóban. Miksa még abban az évben meghalt, így elmaradt a várható csetepaté.
Zsigmond-harang
Nevét I. Öreg Zsigmondról kapta, a harang a Waweli katedrális Zsigmond-tornyában. A legtöbb turista felmászik ide, hogy a harangot megérintve kívánjon valamit.
1520-ban készült, lengyel katonák beolvasztott fegyvereiből. Csak a legfontosabb események bekövetkezésekor szólaltatják meg, így például új pápa megválasztásánál, a háború kitörésekor vagy fegyverszünetkor, békekötéskor. A harang megszólaltatásához 8-12 ember szükséges.
Átmérője 2,424 méter, a tömege 10 980 kg. A harang 196 Hz-en szól, a magassága 1,99 méter, a vastagsága 7–21 cm között van, térfogata 1,2 m³, anyaga bronz (80% réz, 20% ón). A harangon olvasható készítési dátuma, „MDXX”, látható még rajta Zsigmond király arcképe, két címer (Lengyelország és Litvánia). A harang másik oldalán Szent Szaniszló ábrázolása található.
Királyi palota reneszánsz udvar
A királyi palota a Wawel része, a középkori Lengyelország uralkodóinak székhelye volt 1038-tól 1596-ig. Helyén, a 12. század és 13. század fordulóján egy kisebb, román stílusú várat építettek, majd a 14. században gótikus építménnyé építették át. Mai alakját a reneszánsz korban nyerte el, mert az 1499-es tűzvész után, I. Zsigmond lengyel király átépíttette. A felújítás során meghagyták a 14. századi gótikus részeket, a bástyát, a tornyokat és a földszinti termek gótikus stílusát.
1595-ben egy tűzvész során leégett a palota egy része. Az elpusztult épületrészeket barokk stílusban építették újra III. Zsigmond utasítására. Ezután a palotát már csak koronázáskor és a királyi temetések idején használták, mivel közben a főváros Varsó lett. Az 1655-57-es svéd ostrom során erősen megrongálódott, 1791-ben poroszok, 1846 után az osztrákok szállták meg.
1905-ben kezdődött meg a palota teljes rekonstrukciója, eredeti állapotát ekkor állították helyre. A második világháborúban a német megszállás idején a kincsek, szobrok nagy részét a németek elrabolták.
Díszudvar, keleti szárny
A királyi palotában egy háromszintes árkádos reneszánsz stílusú belsőudvar található. A tervező, a Budáról idehívott Francesco Fiorentino volt. Az udvar keleti szárnyán megmaradtak az eredeti festett frízek, melyek római császárokat ábrázolnak. A nagy méretű belső díszudvarban számos bált, ünnepélyt, fogadást szerveztek. Itt voltak a vitézi tornák is.
A Wawel domb, a Visztula sétányról nézve
A Wawel egy mészkő-kiemelkedés a Visztula bal partján, 228 méterrel a tengerszint felett. A hegy tetején található a királyi palota, a bástyák és a katedrális. A lengyel királyok és több híres lengyel személyiség temetkezési helye is a hegyen fekvő katedrálisban található.
Wawel egyben a királyi palota és domb neve is. A szó lengyelül vízmosásos szakadékot jelent, amely arra utalhat, hogy egykor egy földcsuszamlás két részre osztotta a dombot. Más elmélet szerint mocsaras helyből kiemelkedő dombot jelent.
A bal oldalon lévő 3 zöld kupolás torony, a palota híres épületrészei, a Zsigmond-torony, a Tyúkláb bástya és a Dán-torony
Tolvajok-bástyája
A Várdomb épületegyüttesét több bástyatorony díszíti. A jobbra található, négyzet alaprajzú, XIV. századi bástyatorony a Tolvajok-bástyája, melynek pincéit börtönként használták. Elnevezése innen ered.
A Visztula, a Wawelből nézve
A Visztula szabályozott partján kiépített sétány, a turisták és helyiek kedvenc sétáló és bicikliző helye. Sétahajózásra is van lehetőség. Füves területei naposak, pihenésre adnak lehetőséget, háttérben a gyönyörű Wavel dombbal.
A Visztula (Wisła) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. Hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén van a Sziléziai-Beszkidekben.
***
Paphnutius, 2021.
Saját fotók, 2019 augusztusában készültek, kivéve a Zsigmond harag (ismeretlen internetes forrás).
A kísérőszövegeket a Wikipédia és más utazási oldalak szövegeinek figyelembevételével írtam.
