A középkor szelleme Wieliczkában és a világhírű sóbánya
Bármerre megyek Magyarországon, számtalan vár és templomrom található. Városainkban is volt középkori városfalak maradékai, mind-mind számunkra fontos és értékes műemlék.
A középkori várost körülvevő fal tornya, Wieliczka
Tőlünk északra a Felvidéken, Lengyelországban, vagy Csehországban már sokkal épebb várakat, középkori városközpontokat őrzött meg a történelem, az utókor számára. Nem járt arra a török.
Wieliczka
Wieliczka lengyelországi település, Krakkó agglomerációs körzetében. Lakosainak száma 27 ezer fő. Nagyon régi város, 1123-1127 között alapították és 12. században épült fel. 1290-ben pedig már városi rangot kapott. A város alatt található a világ egyik legrégebbi sóbányája.
Wieliczka
Nem saját fotó!
Hangulatos főtere van, egy érdekes művészeti alkotással. Bányász alakok tartanak egy 3D technikával, a járófelületre festett sóbányába.
A kősót 13. századtól bányásszák. Ez a világon az egyedüli olyan bánya, melyben megszakítás nélkül folyt a kitermelés, a középkortól máig. A sótelepek a miocén korban keletkeztek, a bádeni korszakban. 15 millió évesek. A miocén kori tenger eltűnésekor, a Kárpátok északi előterében, zárt tenger alakult ki, növekvő sótartalommal.
A főtér bányacsillével
A forró éghajlat és a Kárpátok felgyűrődése, a tengerfenék megemelkedése lehetővé tette az üledék lerakódását. Először a karbonátok, majd a szulfátok, végül a kősó vált ki. A folyamat 15-20 ezer évig tartott, majd a medence iszappal és agyaggal töltődött fel. A későbbi tektonikai folyamatok mintegy 10 km-rel tolták arrébb a sótelepeket, a mai helyükre.
Kopernikusz kamra
Az elmúlt évszázadokban számos híresség megfordult itt. Kopernikusz, lengyel csillagász, az 1500-as években. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elméletének kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, a Hold pedig a Föld körül. Tiszteletére neveztek el egy termet Kopernikusz-kamrának. Ez a terem 1785 előtt alakult ki, a zöld kősó bányászata folyamán. 1973-ban születésének 500-adik évfordulóján Kopernikusz sószobrát is elhelyezték itt.
Bányász életkép
Az 1800-as években Johann Goethe író, költő, a német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője, aki remekművek sorát alkotta. Róla nevezték el a bánya egyik termét Weimar kamrának, hisz a költő életének legfontosabb éveit ott töltötte és ott is van eltemetve. A Weimar kamrában mini hang- és fényjáték zajlik a sóbányászást mutatja be.
Sóból faragott életkép a Bibliából
Frédéric François Chopin lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz, az 1800-as évek első felében.
A pápa szobra
Karol Wojtyla, aki a környéken született és II. János Pál néven pápa lett belőle 1978-ban és mára már szenté avatása is megtörtént. A bánya védőszentje, aki 1999-ben pedig hivatalosan kanonizálta Szent Kingát a sóbányászok védőszentjévé.
Sielec-kamra
Végül, William Jefferson Clinton, azaz Bill Clinton, aki 1993 és 2001 között az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke volt.
A bánya 1976-tól műemlék, 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 1989-ben pedig a veszélyeztetett világörökségi helyszínként is bejegyezték. 1989-től Lengyelország történelmi emlékhelye. Hatalmas népszerűségnek örvend, évi több, mint 1 millió látogató keresi fel, akiknek 60%-a külföldi.
Én is kétszer jártam ott, 1981-ben és 2019-ben.
A turisták által bejárható rész hossza mintegy két kilométer. A 64 méter mélyen kezdődő sóbányába több emeletet kitevő 378 lépcsőfok megtételével lehet lejutni. Innen indul a nem mindennapi túra. A közel 2 órás kirándulás alatt kápolnákat, járatokat, kamrákat és tavakat lehet megnézni.
Kifelé pedig bányalifttel lehet kijönni.
Utolsó vacsora - sókép a Szent Kinga kápolnából
A bányában 9 szintet különböztetnek meg. Az első 64 m mélyen van, a legalsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák összes hossza az összekötő folyosókkal, tavakkal, termekkel, aknákkal együtt meghaladja a 300 kilométert.
A bánya egyedülálló mikroklímával rendelkezik, melynek a nagy pára- és nátrium-kloridtartalom mellett állandó a hőmérséklete 12-14 °C. A 135 m mélyen fekvő Wessel-tó termébe rehabilitációs turnusokat szerveznek légúti betegségekben szenvedő személyek számára.
A wieliczkai bánya világszerte ismert földalatti turistaútja már a 18. és 19. század fordulóján kialakult. 20 teremből áll és körülbelül 3 km hosszú. A túra időtartama körülbelül 2 óra.
A Kiégett-kamrában, ahol egykor metán robbanás volt, látható a sújtólég elleni védekezés kezdetleges módszerét. Hosszú botokra erősített fáklyákkal égették a mennyezeten felgyűlő gázt.
Janowice terem
Janowice, egy falu Wieliczka közelében. A kamrát a 17. században alakították ki. A teremben elhelyezett szobrok a wieliczkai sótelepek keletkezésének legrégebbi legendáját illusztrálják. A kősó bányászását a 12. század végén, Szemérmes Boleszláv király és felesége, Szent Kinga uralkodása idején kezdték meg. A legenda szerint, amikor Kinga, IV. Béla lánya megérkezett Lengyelországba, szeretett volna új hazájának valami rendkívüli ajándékot adni.
Szent Kinga a főoltáron
Amikor megtudta, hogy Lengyelországban nem termelnek ki kősót, ami abban az időben komoly jövedelmet jelentett volna, apjától IV. Bélától a máramarosi sóbányát kérte. Amikor Kinga meglátogatta ezt a sóbányát, jegygyűrűjét az aknába dobta, annak jeléül, hogy birtokába vette a szóban forgó sóbányát.
Szent Kinga-kápolna
Lengyelországba utazott és amikor Kinga Wieliczkába ért, megparancsolta, hogy az egyik dombon kezdjenek ásni. Csodák csodájára, néhány ásónyom után megtalálták a Magyarországon eldobott gyűrűt és a sót. Itt nyitották meg az első sóbányát.
Szent Kinga-kápolna
A sóbánya legcsodálatosabb terme a Szent Kinga-kápolna, mely méreteit tekintve egy föld alatti templomnak is nevezhető. A terem 54 méter hosszú, 18 méter széles és 12 méter magas. S mindezt 101 méter mélyen a talajszint alatt találjuk.
Nagy Kázmér mellszobra
Nagy Kázmér-kamra
A termet Nagy Kázmér lengyel királyról nevezték el, aki a krakkói sóbányákról törvényt alkotott. 1968-ban, a törvény kibocsátásának 600-ik évfordulóján történt a névadás, egyúttal akkor állították fel Władysław Hapek bányász-szobrásznak a nagy királyról készített.
Michałowice-kamra
Ez a turistaút egyik leglátványosabb kamrája. 35 m magas, és mintegy 100 évig bányásztak benne sót a 17. század közepétől a 18. század közepéig. Méretei létesítésétől kezdve különleges beomlás elleni biztosítás építését igényelték, sótömbökből építettek támfalakat és támpilléreket, melyeket végül hatalmas gömbfákból épített két, rendkívül látványos pillérköteggel egészítettek ki az 1870-es években.
Sielec-kamra
Ebbe a terembe gyűjtötték össze a bányában használt, a só vízszintes szállításra szolgáló eszközöket, amilyen például a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vonszolt kis kocsi, mely a sóbálványok mozgatására szolgált, vagy a sóval töltött fahordók szállítására szánt szánkó volt. Az összes fából készült eszközt az évszázadok alatt eredeti minőségében konzerválta a sós levegő.
Bánya hivatali épület és középkori falmaradványok
Forrás: Wikipédia, krakkoinfo.hu, setakrakkoban.hu, Felvidék.ma
Az utcák közül kitekintve megláthatjuk a Tátra lengyel oldalának csodásan csipkézett ormait.
