A Clark Ádám tér, Budapest nevezetes helye az I. kerületben, a Vízivárosban. A Lánchíd budai hídfője és az Alagút bejárata közt található. Nevét, a híd és az alagút skót tervezőjéről, Adam Clark skót építészről kapta.

Itt állt a Budai Népszínház, az 1860-as években. Mostani nevét 1912-ben kapta. Előtte Lánchíd tér volt a neve. A körforgalmat 1949-ben alakították ki.

Az Alagút

A Lánchíd budai hídfőjét, Krisztinavárossal összekötő alagút 350 méter hosszú. Szükségességét Széchenyi István vetette fel. 1842-ben javasolta a Várhegy keresztülfúrását. A munkáknak 1848 áprilisában kellett volna megkezdődni, de időközben kitört a forradalom. Később Haynau, majd Bach miatt hiúsult meg a munka. Attól tartottak, hogy a vár stratégiailag gyengül, ha alagút van alatta. Az építést, 1853-ban kezdték meg és 1857-ben adták át. 1918-ig használatáért díjat kellett fizetni. 1856. március 6-tól a gyalogosok számára az alagutat átjárhatóvá tették. A Várhegyet hét és fél hónap alatt fúrták át 9,5 méter szélesen, és 349,66 méter hosszan. A középen csupán 7,83 méteres magasság, a bejáratokig 10,6 méterre nő. Az Alagút 1,8 százalékkal lejt a Duna felé, ami a vízelvezetést megoldja. Keleti kapuja eklektikus stílusban épült, míg a nyugati, a háború alatt elpusztult. Ezt 1949-ben újraépítették.

A kétezres években a Clark Ádám téri kapunál több halálos baleset is történt, miután többen kimásztak a terasz szélére, és onnan lezuhantak. A vár környékén több közterület, pl. a Sikló feletti gyalogoshidak is díszes korlátot kaptak és a keleti kapu feletti teraszkorlát építése a 2013 őszén valósult meg.

0 KM

 A 0 KM szobor a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot.

A 20. század elején Festetics Pál vetette fel a közlekedési hálózat kiindulópontjának megjelenítését. 1932-től a Kereskedelmi Minisztérium épülete melletti járdán állt három alakos szoborcsoport töltötte be ezt a szerepet, de a második világháború alatt megsérült szobrot lebontották.

A mai „0” kilométerkő helyén 1953-ban állították fel Molnár László egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrát. Ezt 1974-ben áthelyezték a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz.

A mai Borsos-féle szobrot 1975. április 4-én állították fel a Clark Ádám téren, a Budavári sikló előtti parkban.

Forrás - Wikipédia

 Villamos

1907 óta közlekedik villamosjárat a tér alatt.

A föld alól felbukkanó vagy éppen alámerülő villamosok a turisták kedvenc fotótémái.

Sikló

A pálya hossza 95 m, az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 m. 30 fok a lejtése. Amíg az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé halad. Kocsinként 24 utast tud szállítani, 1,5 m/s sebességgel halad.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott. A helyreállítás romjait eltakarították és 1986-ig nem üzemelt.

Budapesti Történet Múzeum

Vármúzeum Clark Ádám téri egyesített országcímer

Mérete kb. 300x350 cm. A mozaik tervezője Nagy Sándor volt, aki Lotz Károly előtervei alapján dolgozott, 1880

A Clark Ádám tér déli oldalán, a Várba vezető sétaút kezdőpontján látható mozaikon angyalok tartják a magyar középcímert. A középcímer elsősorban egy ország olyan címere, mely külön pajzson a fő tartományokon, vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek fennhatósága alá tartoznak. Általában nem tartalmazza minden ténylegesen birtokolt, vagy igényelt terület címerét, melyek a nagycímer részei. Jobbról indulva, a magyar címert keretezve szerepelnek Dalmácia, Horvátország, Erdély, Fiume és Szlavónia felségjelvényei. A Magyarországot jelképező pajzs középső részét a Habsburg-Lotharingiai-ház címere foglalja el. Az utalás magyar címerben szokatlan. Feltételezhető, hogy uralkodói megrendelésére készült. Ezt valószínűsíti a címerpajzsot és a Szent Koronát tartó angyalok talpa alatti szalag felirata, amely Ferenc József jelmondata volt: „Bizalmam az ősi erényben".

1880-tól 1946-ig volt eredeti állapotában, ekkor azonban valakik a koronát leverték.

1950-ben a tobzódó kommunista rendszer határozatot hozott a címer elpusztításáról.

Egy erdélyi születésű, örmény származású építész, Vákár Tibor személyes helytállásával sikerült végül megmenteni. Az az ötlete támadt, hogy egyszerűbb volna az egészet elfalazni.

1984-ben, Ráday Mihály városvédő műsorában felvetette a rekonstrukció gondolatát.

Sikerült az ötletéhez megnyernie Grósz Károlyt, aki akkor a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. Azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a 0 KM szobron viszont maradjon a vörös csillag. Elbontották a téglafedést, de a sérült mozaik rekonstruálása csak 1990-ben kezdődött újra. Négy restaurátor, 1991 - 1992 között állította helyre, mai formájára.

A rekonstruált mozaikot 100 darabra vágva szállították vissza a Clark Ádám térre és helyezték vissza eredeti helyére.

Sikló utca

A térről a mozaik mellől induló Sikló utca fokozatosan táruló panorámát mutat a Lánchídra, a térre és a pesti oldalra.

Két híd is átvisz a sikló pályája felett, ahonnan szintén érdemes lenézni.