Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

Jávor Pál otthona

A II. kerület, Pasaréti út 8. szám alatti villa

2022. november 13. - Paphnutius

01.png

Jávor Pál otthona

A II. kerület, Pasaréti út 8. szám alatti villa

Érdekes budapesti épületek 6.

A Pasaréti út kertes villákkal szegélyezett útvonal Budapest II. kerületében, a névadó Pasarét kerületrész legfontosabb útja.1896-ban társulat alakult a Pasaréti úton és környékén családi házas telep kialakítására, és már a századfordulótól kezdve olyan villák épültek itt, amelyek téli itt tartózkodásra is alkalmasak voltak.Az utat 1899-ban építették meg.

02_20220910_182201.jpg

A környék felfedezése közben akadtam erre a villára. A ház 1926-ban épült, Vajda Andor és Vajda Pál műépítészek tervezték Papp Lajos műszaki főtanácsos részére. 1939-ben vette meg Papp Lajos műszaki főtanácsostól Jávor Pál, és miután amerikai turnéjáról nem tért haza, államosították. Jelenleg fogászati rendelő működik itt, ami csak akkor fontos, ha fogorvost keres az ember. Viszont az épület kertje és homlokzata elárulja, hogy nem egyszerű századforduló utáni épületet látunk, hanem annál sokkal többet.

03_21.jpg

Mindjárt az elején feltűnik egy emléktábla, miszerint ebben a házban lakott Jávor Pál (1902-1959), színművész, a Nemzeti színház örökös tagja. A villa utcai homlokzatára 2002-ben helyezték el az emléktáblát, amelyet Stremeny Géza készített.

04_23.jpg

Minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. 69 magyar filmben szerepelt 1929 -1945 között, de voltak külföldi filmszerepei is. Kisebb szerepeket kapott Hollywoodban 1950-51-ben. Színdarabokban is szerepelt Shakespeare (Hamlet, Vízkereszt, vagy amit akartok, Ahogy tetszik. A makrancos hölgy), Molnár Ferenc (Liliom), Ibsen (Nóra, Peer Gynt).

05_22.jpg

Vele végződött a magyar némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon, 1929) és vele kezdődött a magyar hangosfilmgyártás (Kék bálvány, 1931) és a háború után meginduló magyar filmgyártás (A Tanítónő, 1945).

06_19.jpg

Az épület jobb oldalán a falon egy dombormű látható. Mária és a gyermek Szent János. Nem túl stílusosan elhelyezve egy garázsbejáró fölött. A dombormű ismerős, de nem tudom hova tenni. A köztérképről megtudtam, hogy Mária és a gyermek Szent János reliefjének másolata. Michelangelo Buonarroti alkotása és 1926-ban helyezték az épületre, közvetlenül az építése után. Az eredetit a firenzei Bargello Múzeumban őrzik.

07_19.jpg

Irving Stone írja a domborműről: „A kövön ülő Madonna egész testével kiemelkedett, a kis Jézus az anyja ölében fekvő könyvre támaszkodik, János Mária válla mögött, félig eltűnt a kőben. Tökéletesen fényesre csak Mária arcát csiszolta... Úgy érezte ez a legérettebb Madonnája, erősebb alkotás, mint a többi.”

08_19.jpg

Az épület mellett, a kertben egy bikaszobrot vettem észre. Az alkotó és az avatási időpontot nem ismert. egy közel 2 méteres betonoszlopon, 60 cm-es álló bika. Valószínűleg műkőből öntötték. Állapota meglehetősen leromlott. A Budapesti Városvédő Egyesület és a Budapest Galéria adatbázisaiban nyilvántartott alkotás. A Budapest Köztéri Szobrainak Katalógusa tartalmazza.

10_19.jpg

A bejegyzés a Wikipédia és a Köztérkép adatainak felhasználásával készült.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paphnutius.blog.hu/api/trackback/id/tr3817977368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása