Odvas-kői-barlang
A Magas-Bakony ikonikus helyei
Júliusban a Kőszegi hegység felé vettem az irányt. Mivel hosszú az út odáig kerestem egy olyan túrahelyet, ami nagyjából félúton van, így megfelezve a vezetési időt, egy jó sétával felfrissítem magam. A bakancs listámon volt egy célpont, amiért soha nem akartam direktben odamenni, inkább vártam a jó alkalomra, hogy sorra kerüljön. Ez volt a Hubertlaki-tó és ha már ott vagyok az Odvas-kői-barlang. 
A Magas-Bakony két nevezetességéről van szó, amelyek egy pontról, az Odvas-kői panzió parkolójából jól megközelíthetők, ellentétes irányban, vagyis két különálló túráról van szó. Bakonybél és Bakonykoppány között található. Most ezt az utóbbit, a barlangtúrát mutatom meg pár fotóval és egy rövid leírással. 
A barlang, Bakony egyik népszerű turistalátványossága. Elhelyezkedése miatt nagyon ismert. A Gerence-völgyből induló piros sáv turistajelzést követve érhető el, vagy a Szarvad-árok alján haladó piros barlang jelzésen (Ω). Ez az ösvény meredek sok lépcsővel. Én ezt választottam odaúton, hisz felfelé jobb a meredeken menni, mint lefelé, a visszaúton pedig a piros sávon. 
Magyarország barlangleltára szerint bakonyszücsi Odvas-kői-barlang a neve, bár két település (Bakonybél és Bakonykoppány) is közelebb fekszik hozzá. Érdekes, hogy sok neve van, ez azért lehet, mert az egyik legrégebben ismert barlang. További nevei Bakonybéli zsiványbarlang, Betyárbarlang, Gerence-barlang. Odvas-kői-barlangnak 1976-ban volt először nevezve, a barlang az irodalmában. 
Szarvad-árok kanyarjának jobb oldalán, 80 m magasan, 352 m tszf. magasságban van a bejárata. A barlang 31 m hosszú, 5 m magas és 10 m széles. Csarnokszerű sziklaüreg, amely Felső-Triász korú fődolomitban jött létre. A barlangnak 4413/1. a barlangkataszteri száma. Bejárata 7 m széles és 3,5 m magas, fokozottan védett, régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. A Bakony 9 kiemelt jelentőségű, fokozottan védett barlangjainak egyike.
Ezt a csodás tájat a Szarvad-árokban fotóztam, a barlang felé haladva.
A barlang kutatástörténete:
Régen ismert barlang. Egy 1037-ben I. István magyar király által kiadott adománylevélben fel van tüntetve az Oduaskw név, amely az első, barlangra utaló földrajzi név írott dokumentuma Magyarországon. 1914-ben az első ásatás néhány cserépdarabot, csontszilánkokat és tüzelésnyomokat tárt fel. 1926-ban barlangi medve fogat találtak. 
Egy 1937-ben megjelent könyv szerint a barlang leletei azt igazolják, hogy az újkőkorszakban és a bronzkorban lakott volt. Szakértők szerint, ha tudományosan feltárnák az odvas-kői, cseszneki, bakonyszentlászlói, koloska-völgyi és dudari barlangokat, akkor azokban valószínűleg megtalálnák a moustérien kultúrájú, a solutréi kultúrájú és a magdaléni kultúrájú ember nyomait is.
A következő bejegyzésben a nap második túrájáról, a Hubertlaki tóról készült fotókat fogom megmutatni.
/2025. 07. 16./
Forrás:
Szöveg: Wikipédia, saját
Képek: saját
Mindenkinek ajánlom ezt a rövid túrát, ha a környéken jár, akár gyerekekkel is. Ezért felteszem a túra térképét a parkolóból indulva. Bekarikáztam rajta a barlang helyét, és mellékelek egy szintvonalas képet a terepről is.
Egy kép a következő bejegyzésből:
