Hangulatos utcakép Kazimierz-ből
A történelmi Kazimierz létrejötte - A települést Nagy Kázmér lengyel király alapította 1335-ben. Az ő nevét viseli ma is a kerület. A 15. század végén sok atrocitás érte Krakkó zsidó lakosságát. Sokan Kazimierz-be költöztek, ahol zsinagógát építettek. 1494-ben Krakkóban tűzvész pusztított. A város keresztény lakossága az izraelita vallásúakat okolta.. A támadások miatt Kazimierz-be telepítették a zsidó lakosságot. 1791-ben a folyamatosan növekvő Krakkó részévé vált. A zsidó lakosság ekkor engedélyt kapott arra, hogy Krakkó bármely pontján letelepedjen. A területen elsősorban a szegényebb és az ultrakonzervatív zsidók maradtak 1941-ben.
Krakkóban 70 ezer zsidó élt a német bevonuláskor, közülük mindössze néhány száz élte túl a második világháborút. Többségüket a közeli megsemmisítő táborokban, köztük Auschwitzban pusztították el. A németek Kazimierz-ben akarták berendezni az "eltűnt faj"múzeumát.
Spielberg a Kazimierz-ben forgatta a Schindler listája című filmjének számos jelenetét 1993-ban, bár a gettó és a Schindler gyár a városrésztől délre feküdt. Ám a film forgatási helyszínek keresésekor, a gettót túlzottan megváltozottnak érezte. Az akkoriban teljesen lepusztult, amolyan krakkói nyolckernek nevezhető városrész, sokkal autentikusabbnak tűnt.
Ez a jellegzetes udvar szerepel a filmben.
Oskar Schindler történetét egy regényből ismerhetjük meg. A könyvet Thomas Keneally írta, Schindler bárkája címen. Később Amerikában a Schindler listája címen jelent meg.
Egy Oskar Schindler történetét ismerő férfi Hollywoodnak szerette volna eladni a sztorit. Spielberghez szeretett volna eljutni vele, de nem tudott a közelébe férkőzni. Később elmesélte az írónak, aki szépirodalmi művet írt belőle. A könyv amerikai kiadása után figyeltek fel Spielberg körében is a történetre. Ám ő nem érezte magáénak. Roman Polanski lengyel származású rendezőt próbálta megfűzni, hogy filmesítse meg. Polanski érintett volt, ebben a városrészben élt az események idején és 8 éves volt, amikor el tudtak menekülni. Ő azt mondta, ez nem az ő története és megrendezte helyette a Zongorista című világhírű filmjét, 2002-ben.
Így a filmötlet egyenlőre nem valósult meg.
Ez a lépcsősor szerepel a filmben
A két Németország 1990. október 3-án újra egyesült. Hamar kiderült, hogy mekkora a szakadék a két országrész között. A nyugatiak lenézték, megvetették a szegény keleti rokont. Az elkeseredett kelet-német fiatalok egy része radikalizálódott és elkezdtek terjedni a neonáci eszmék.
Ez eljutott Spielberghez, aki megijedt és azt hitte, újra írja magát a történelem. 90 napra Krakkóba költözött, és megcsinálta a filmet. A forgatás során borzalmas lelkiállapotban volt. esténkét Robin Williams hívta Hollywoodból, hogy lelket öntsön bele. A forgatásért nem fogadott el pénzt, mert azt véres pénznek tekintette. A film 1993-ban jelent meg és hatalmas siker lett.
A gettó falai sírköveket mintáztak. Ezzel is figyelmeztették a zsidókat, hogy mi vár rájuk.
A gettót 1941. március 3-án hozták létre Krakkó Podgórze kerületben. Ez szomszédos Kazimierz-el. Először szögesdróttal vették körül, egy évvel később, pedig magas falat kezdtek építeni, amelyhez erős őrizet alatt levő három kapu vezetett. Az „árja” oldalra nyíló ablakokat befalaztatták. 1941 októberében a gettót hivatalosan is zárt kerületté nyilvánították: a különleges engedély nélküli belépést, vagy kilépést halállal büntették. Ugyanígy büntették azokat az embereket is, akik segítettek a gettón kívüli bujkáló zsidóknak.
A deportált embereket egy 16 háztömbnyi területre zsúfolták össze... és mindig újabbak és újabbak jöttek, ahogy precízen begyűjtötték őket. Ezen az installáción a gettó képeit mutató képernyő látható, a falakon a gettó 16 utcájának neve. Mivel ez a lépcsőház is a gyárban van, azonos a filmben látható hosszú lépcsővel.
A középen lévő épület kb olyan, mint aminek erkélyéről Göth lelőtte a fiút, aki nem takarított nála elég precízen. Mint emlékszünk, nem tudta rendesen kisúrolni a kádat, előtte pedig értékes nyergét merte a földre rakni.
1942 májusában a nácik megkezdték a zsidók haláltáborokba való szállítását. A legnagyobb deportálások október 27-én és 28-án történtek, ekkor összesen 11 000 embert vittek el, köztük betegeket a kórházból és gyerekeket az árvaházból.
A filmben mindkét esemény benne van. Emlékezetes, megdöbbentő jelenet, amikor a munkaképesnek nyilvánított anyák öröme úgy szakad meg, hogy látják teherautóról integető gyermekeiket, akiket megsemmisíteni visznek.
A körházban fekvő betegeket pedig, az ágyukban lelövik.
Krakkói képek a megszállás idején. Az egyiken, náci katona vágja le egy zsidó férfi tradicionális szakállát. A kép annyira hatással volt Spielbergre, hogy az azon látható eseményt, rövid, pár másodperces jelenetként el is játszák.
1943. március 13–14-én a németek véglegesen felszámolták a gettót. 8000 munkaképesnek elismert zsidót a plaszówi táborba szállítottak, mintegy 2000-et a helyszínen meggyilkoltak.
A gettó szélén, ez a 70 székből álló térinstalláció emlékeztet arra, hogy a 70 ezer krakkói zsidó ember közül, csupán pár százan élték túl a német megszállást.
Oskar Schindler, a monarchiabeli Csehországban született szudéta német, apja alkoholizmusa tönkretette a család életét. Schindler is az lett felnőtt korában. Először apjánál dolgozott, majd próbált saját lábára állni. Krakkóba ment, mert tudta a háború idején ott lesz esélye meggazdagodni. Belépett a náci pártba, majd a titkosszolgálatba (Abwerh), afféle alvó ügynök volt Krakkóban. Segítségével szereztek olyan lengyel egyenruhákat, amelyeket felhasználtak egy fegyveres provokációhoz. így indok volt a lengyelek ellen fellépni.
3 archív fotó, a környék zsidó lakosságának, a gettóba történő beköltöztetésről
1939 szeptemberében, Krakkó megszállásakor érkezett a városba és alig várta, hogy hasznot húzzon a konfliktusból. Edénykereskedést szerzett, majd egy gazdagabb német kereskedő tanácsadója lett. Ekkor lelt egy alumíniumból használati tárgyakat gyártó üzemre, ahol csajkákat, bögréket gyártottak.
Ezen a korabeli fotón jól látszik, hogy aki éppen nem cipekedik, annak futva kellett közlekednie egy táborban. Jobbra 3 futó női alak is látható. A filmben is emlékezetes jelenet, amikor Göth két pihenő nőt is agyonlő reggeli nyújtózkodás közben, mert azok éppen megpihennek.
A gyár története 1937-re nyúlik vissza, amikor Izrael Kohn, Wolf Lúzer Glajtman és Michael Gutman megalapította az első Kis-Lengyelországi fém termékek gyárát (Pierwsza Małopolska Fabryka Naczyń Emaliowanych i Wyrobów Blaszanych „Rekord” Sp. z o.o). 1939 márciusában a gyár leállította a termelést, majd júniusban csődöt jelentett. Ez idő tájt ismerkedett meg egy zsidó könyvelővel, Itzhak Sternnel aki jó szolgálatot tett neki a helyi zsidó üzleti közösséggel való kapcsolattartásban. Novemberben Stern segítségével meggyőzött 3 gazdag zsidó kereskedőt, hogy csak úgy tudják megmenteni a pénzüket, ha lényegében a ő nevére veszik meg.kevés pénzért megvette a fizetésképtelen gyárat, melynek új neve Deutsche Emailwarenfabrik (DEF) lett. Ambiciózus terveinek köszönhetően később bővítésbe kezdett, új üzemcsarnokot szociális létesítményeket, lakó-és irodaépületeket épített, gépeket és szerszámokat vásárolt. A háború eleinte jó üzlet volt, Schindler a német hadsereg részére gyártott fazekakat és serpenyőket.
Hát így kezdődött...
A Schindler gyár múzeumi épülete, amely helyreállított eredeti épület.
Kezdetben főleg lengyeleket foglalkoztatott, majd a költségek csökkentése miatt egyre több zsidót alkalmazott a krakkói gettóból, akik olcsó és megbízható munkaerőnek bizonyultak. Abban az időben, mintegy 56 000 zsidó élt a városban, de a gyárban sokkal jobb életkörülmények uralkodtak, mint a gettóban, a zsidókat nem bántották és nem ölték meg, sőt Schindler felesége még egy titkos kórházat is kialakított a gyáron belül, Schindler pedig rengeteg pénzt költött élelmiszerre és gyógyszerekre. Később a zsidók nem kaphatták meg a fizetségüket, egyenesen az SS kasszájába ment a pénz, így az SS is támogatta, hogy zsidókat dolgoztasson.
Ebben az épületben élt Schindler
Később Schindler azt is elintézte, hogy a munkásai a gyárban lakjanak. Amon Göth, a filmben is szereplő kegyetlen őrült, aki a krakkói gettó felszámolásának feladatát kapta később, először nem engedte. Ekkor indokként azt találta ki, hogy ha a munkásoknak nem kell ki-be járni, kevesebb kalóriát fogyasztanak, így kevesebb étel is elég nekik. Ekkor Göth beleegyezett.
Schindler irodája, a tárgyak korhűek, de legnagyobb részüket nem használta Schindler.
Schindler számtalan kockázatot vállalt. Kettős játéka miatt háromszor le is tartóztatták, azonban kapcsolati révén mindig hamar kiszabadult. 1943-ban a a gyárat lőszergyárrá alakították, töltényhüvelyeket, tüzérségi lövedékeket gyártottak. Amikor a katonai parancsnokság úgy döntött, hogy a plaszowi tábort fel kell számolni és az ott lévő embereket Auswitz-ba kell szállítani megsemmisítésre, megvásárolta munkásait az SS -től, gyárát hadigyárnak minősíttette és csehországi szülővárosába telepíttette. Végül több, mint 1000 zsidó embert sikerült megmentenie a haláltól. Gyárában csak használhatatlan löveghüvelyek készültek. A szándékosan.passzív gyártás anyagi fedezetére és a kivásárlásra minden vagyona elment, amit a krakkói ténykedése során felhalmozott.
Itt 35 túlélő fényképe látható. Még több száz ilyen fotó van a kiállításon.
Oskar Schindler a háború után is vállalkozni próbált. Argentínába ment, ahol nutria farmot csinált. Abba is belebukott. Élete végén az általa megmentett emberek adományaiból élt. 1974-ben halt meg.
Élete egyetlen sikeres vállalkozása több, mint ezer ember megmentése volt.
Izrael állam elismerte tevékenységét és a Világ Igaza elismerő cím birtokosa lett. Ez a legmagasabb zsidó állami kitüntetés, amit nem zsidó ember kaphat.
A múzeum bejáratánál tábla fogad. Kb az van ráírva, hogy aki megment egy életet, a világot menti meg.
A film végén, amikor Schindler egy arany karikagyűrűt kap ajándékba a munkásoktól, ez a szöveg volt belevésve. Nagyon meghatódva fogadta el. Azt hiszem, hogy néha szükség van az ilyen nagy mondatokra, mint amilyen ez is!
Nem csak egy gyűrűt kapott, hanem egy levelet is, amelyben az általa megmentett emberek leírták, hogy segített rajtuk. Ez arra szolgált, hogy amikor elfogják, bizonyítani tudja, hogy embermentő és végül is szabotáló tevékenységet folytatott évekig, a Harmadik Birodalom ellenében. Ebből a levélből vannak részletek ezen a képen.
Mára Kazimierz-t, a gettót és a Schindler gyárat is turisták hada lepi el. Ez nem rossz, mert a környék fellendüléséhez vezetett.
Ez a zsinagóga eltér a hagyományostól, itt együtt imádkozhatnak férfiak és nők. A reformjudaizmus templomaiban egyéb újítások közé tartozik az orgonaszó, a férfiak és nők "együvé ülése" és az imarend terjedelmes részét kitevő lefordított szövegek használata.
A zsidóság már nem tudott teljesen regenerálódni a hatalmas népirtást követően, de hagyományaikat most is őrzik, még ha a korral azok is változnak.
Forrás: 444, Wikipédia
