Kerouac szerette az amerikai utakat, városokat és embereket, ugyanakkor nem cipelte magával az elhagyottság érzését. Soha nem volt egyedül. Barátok, feleségek, gyermekek vették körül és ott volt neki mémére, az anya. …és még valaki, Gerard, a gyermekként meghalt szeretett és felmagasztalt fivér szelleme is. Mindig volt hová hazatérni, volt hol írni. Tulajdonképpen minden könyve a saját életéről szóló „családregény” sorozat egy-egy újabb darabja.
(21)
Óh, a madarak
---hajnalban,
anyám és apám
(24)
Minden nap hosszan visel
egy kalapot, amely soha nem volt
A fejemen
(31)
Egyedül, öreg
ruháimban, bort kortyolgatok
Fölöttem a hold.
(39)
Egy anya és a fia
levágják a sarkot
Épp a mi kertünknél
(47)
Egy csendes őszi éjszaka
és ezek a bolondok
Kezdenek vitatkozni
(48)
Egy csendes pillanat -
Gyér fényben, parázsló rönkökön -
Épp ragu készül
(49)
Egy esőcsepp
a tetőről
Belepottyant a sörömbe
(60)
Őszi est – enyém
anya játszik régi
Szerelmes dalokat a zongorán
(67)
Egy őszi éjen -
az anyám vágja a torkát
*Ezt Kerouac csak vízió képen érthette, hiszen 1969-ben meghalt, míg anyja, a Quebec-i francia Gabrielle-Ange Lévesque 1973-ban hunyt el, vagyis túlélte a fiát. Persze az is lehet, hogy egy öngyilkossági kísérletre utal, bár erre nincs forrás.
(68)
Őszi éjszakán -
anyám felidézi
a születésemet
(71)
Augusztusi hold - Ó
Egy kelés nőtt
A combomon
(79)
Szép fiatal lányok futnak
fel a könyvtár lépcsőjén
Sortban
(81)
Nagy könyvcsomag
Jött Japánból -
Ritz kekszek
(82)
Nagy ivások és zongora
partik – Karácsony
Ahogy jött úgy múlt –
(117)
Hunyd le a szemeid -
A tulaj kopogtat
A hátsó ajtón
(118)
Becsukom a könyvet,
dörzsölöm szemeim -
Álmos augusztusi hajnalon
(119)
Felhős őszi éjszaka
- a hideg víz csepeg
a mosogatónál.
(120)
Kávészemek!
- Azt hiszem, érzem
A Kanári szigetek illatát!
(124)
Összefüggés! – a kerékpártól
rázkódik a kocsi
Mert odakötözték
(128)
Hűvös ez a napos őszi nap,
Le fogom nyírni a pázsitot
még utoljára
(130)
Metsző szél
fáradt végtagjaim
Pihentetem, mielőtt szenet hozok
(131)
Átvág a futballpályán,
munkából hazamenet,
A magányos üzletember
(136)
Hajnal – az író aki
nem borotválkozott,
Réved jegyzetfüzete fölött
(139)
Íróasztalomon
halmokban a postám -
A lelkem nyugodt
(140)
Pusztítás, pusztítás,
mily nehéz
Lejutni oly mélyre érte
(141)
Pusztítás, pusztítás,
amiért
Nevet szereztél?
(142)
Zavaró, hogy gondolataimban,
csak ételek
Meg kell főznöm énemet
(143)
Tudod, hogy a nevem miért Jack?
Miért?
Azért.
(144)
Bort iszom
- Görögország királynője
egy postai bélyegen
(146)
Részeg, akár egy huhogó bagoly
leveleket ír
Villámpennával
(147)
Lerészegedés –
ha-doválás,
Hullócsillag
(153)
Kora reggel a
boldog kutyákkal –
Elfelejtettem az ösvényt
(162)
Minden egyes kopogásom
zavarja a lányomat
Eltemetkezik a decemberben
(175)
Hajnali négy -
anyám csikorgat
Az ágyában
(189)
Dzsingisz Kán elnéz a vad
kelet felé, vöröslő szemekkel
Őszi bosszúra éhezve
(190)
A lányok lábnyomai
a homokban
- Öreg mohás halmok
(191)
A lányt, csapdába ejtette a
kormánykerék, szép
Akár a Dalai Láma álma
(192)
Az autós lány -
mit csinál
Tudom én?
(203)
Szürke tavaszi eső
- Soha nem nyírtam
A sövényeim
(206)
Haiku! Haiku!
Még mindig kötést visel
Sérült szeme fölött!
(207)
Haikum láttatja!
az anyám hív!
(212)
Haydn-é a szerzemény vagy
Coleman Hawkins-é*, megállapítom
Ez jobb, mint az eredeti
* Coleman Hawkins (1925-1965) az első jelentős tenor szaxofonos, a 40-es évektől az egyik legjelentősebb jazz zenész
(213)
Itt jön
A sárkányom -
viszlát!
(215)
Sárga ruhában meghajol
a polcon -
Holtában lépegető nagyanyám
(220)
Hogyan mondhatod nekem azt, hogy: „Menj fel az Éhezés gerincére?”
és
verd ott a farkad egész hétvégén*
(Magányos pufogások, 27)
* Kerouac egy korábbi kikosarazásának emlékét eleveníti fel ebben a sértődöttséget kifejező versében. Az Éhezés Hegygerinc (Starvation Ridge) egy kimerítő ösvény az Oregon állambeli Cascade Locks közelében, amelynek hossza 20 kilométernél valamivel kevesebb, de ez alatt mintegy 1200 méter szintkülönbséget is le kell küzdeni, Warren Lake és Mount Defiance között. Napjainkban népszerű teljesítménytúra útvonal.
(226)
Milyen hideg van! – késő
szeptemberi baseball –
És krikett meccsek
(227)
Hány fickó kellene
itt benn,
a két fürge ellen.?
(240)
Iszom a teám
és közben
Hümmögök
(244)
Részekre kéne bontsam,
hogy bárki értse, amit
A rémálmomról meséltem neked?
(247)
Málnából készítettem zselét
színe rubinvörös
A lemenő napban
(258)
A székben ücsörögve
Elhatároztam, hogy a Haikut
Pop-nak hívom ezután
(261)
Ragyogó nap
olvasom a pompás
Haikukat – Tavasz
(264)
A csendes házban
anyám
Nyöszörögve ásítozik
(271)
Mentem az erdőbe
elmélkedni –
Ám túl hideg volt
(298)
Körbenéztem gondolkodva
Megláttam egy kövér, fehér felhőt
A ház fölött
(301)
Az égre néztem, hogy lássam
a repülőgépet
De csak a tévéantenna volt ott
(310)
Memère* mondja: „ A bolygók
távoli részei azon embereknek
Akik nem tudják zaklatni egymást.”
* Memère /mémére/– nagymama
(316)
Lágy tavaszi éjszakán -
egy tinédzser lány azt mondta
A sötétben: „Jó estét!”
(317)
Bele kell rúgni
a fagyasztó ajtajába
Különben nem nyílik
(336)
Kritikusaim mardosnak
állandóan, mint
Szömörce* az esőben
* Szömörce /Toxicodendron radicans/, észak-amerikai és ázsiai virágos növény. Érintése nyomán viszkető, irritáló, fájdalmas kiütések keletkeznek. Hasonlít a borostyánra.
