A Szószék-szikla /Preikestolent/ és a Lyse-fjord, a világ egyik legnagyszerűbb látképe

Willard Wattles

Hrolf* jobbágyának dala

/1919/

Öt dolog van, amire egy férfi vágy:

Tehénhús, tető-fa, belső tűz,

Tiszta kupába töltött édes bor, az kecskebőr-tömlőbűl,

És sötét éjszakán valakivel megosztott ágy.

Négy dolog, hogy lakod szerény és otthonos legyen:

Tűzhely-tűze - fehér sajt - saját tető a fejed felett,

Barna malátával, lassan főzött valódi mézbor;

Na, meg egy zamatos jó-asszony, és só.

A szürke agyagba mélyen nyom ekét;

Vág az él, vág a szalma–zsuppos otthonért;

Őrködik pajzzsal, őrködik az állat, s a jobbágy-

Uram, küldd igaz szolgádnak, igaz asszonyát!

* Hrolf – A 9.-10. században élt, norvég származású, normann vezér, más források szerint 6. századi legendás dán király, további információk szerint kora középkori izlandi király.

Hrolfról bővebben a Wikipédia segítségével:

Rollo, más írásmóddal Rodla, Hrolf, franciául Raoul (Rudolf), megkeresztelkedése után Róbert (Möre, 846 körül – Normandia, 932) Normandia első hercege 911-től 927-ig.

Rollo a norvégiai Möréből származott. Norvégiából I. Harald norvég király száműzte, Rollo pedig 876-ban a Nyugati Frank Királyság (a mai Franciaország) területére ment rablóhadjáratot folytatni. Rouen és Normandia elpusztítása után a királyság nyugati és északi részében sok egyéb települést feldúlt. 885-ben a Párizst ostromló normannok élére állt. 889-ben Odó nyugati frank király békét vásárolt Rollotól.

912-ben Odó utóda, Együgyű Károly Gizella nevű leányát feleségül adta Rollónak, Bretagne és Normandia egy részét pedig hozományul. Rollo cserébe hűségesküt tett és megkeresztelkedett. A keresztségben a Róbert nevet kapta. Hatalmas uralkodónak és törvényhozónak bizonyult hercegségében. A normannokat állandó letelepedésre szorította és szigorú igazságszolgáltatást vezetett be országában. 927-ben lemondott trónjáról. 932-ben hunyt el. Személyét már nagyon korán mondákkal vették körül, amelyek később hatással voltak a világirodalomra.

Normandiát fia, Hosszúkardú Vilmos örökölte.

Willard A. Wattles (1888-1950), költő, egyetemi tanár, irodalmi szerkesztő, kiadó.

 Willard A. Wattles 1888-ban született a Kansasban található Baynesville-ben. Apja Harvey Austin Wattles farmer és fakereskedő, anyja Jennie Fay Wattles. Alaptanulmányai elvégzése utána a Kansasi Egyetemen tanult (University of Kansas) 1909-ig. Ezután gyakornokként tanított, majd visszatért egyetemére mesterfokozatot tenni, 1911-ben. Ezután 9 éven át tanította az angol nyelvet egyetemeken és főiskolákon (Leavenworth High School, University of Massachusetts, University of Kansas). Később Connecticut és Oregon államokban oktatott és közben szerelmének, a költészetnek élt. Számos verseskötete megjelent.

Tagja volt rangos amerikai irodalmi és kiadói szervezeteknek, mint az American Editorial Association, vagy az Poetry Society of America. 1950. szeptember 25-én halt meg szívinfarktusban.

Két további rövid verse:

Az építő

Megsimított egy ciprusfa gerendát

Sebhelyes kezével,

Láttam egy ácsot

Távoli vidéken.

Múltbéli lapos-tetőket

A nap fehérben fürdette;

Dolga fölé görnyedt,

Ereje, örök türelme.

Megtorpantam meglepődve

Azon a furcsa helyen

Találni egy öregembert,

Arca, akár a kísértetek.

„Ki alkotta, te ács,

Íves fejformád;

S, e tökéletes testet?”

„A Mennyország” - mondá.

Hitvallás

Milyen szánalmas kis népség—

Olyan kicsinek látszanak innét;

A csillagokba néznek, és abban hisznek,

Hogy felekezetiek. 

Saját fordítások, 2011