Fotó-EtienneHorvat, 2019.
a mának élek
/Válaszvers Forró Hajnalka Így is című versére/
a mának élek
tervek is vannak
ám minden
idézőjelek közé szorítva
feltételes módban
saját jövőm másokban
él él sokáig él
ez már elrendeltetett
látom a mában
mindennap
látom a mában
és mi van velem (?)
a belsőmben vegetáló
újrakezdő tervekkel
azok már nincsenek
realitásba fulladva
lebegnek belső tengeremben
a lélek tengerében
már a mának élek
átgondolva mindent
azután a nap után
már minden leegyszerűsödött
már nem számítanak
a hezitálók
álőszinték
saját lelkükbe zárkózottak
saját lélektengerükben fuldoklók
nem tarthatnak fel
időtlenségük zárvány
kód nélküli enigma
nem vágyom
feltörni
megfejteni
nem várok tőlük semmit
nem várok rájuk
mert én már a mában élek
nem múltban és nem jövőben
a mában
Forró Hajnalka
Így is
Valahogy lesz így is,
csak így egyszerűen ,
mint, ahogyan megtelepszik
a csend hajam fodrában
és sorsom tenyerem vonalában,
mert zajtalan is felfordulhat
a szavaszegett világ,
ha elcsuklik a pillanat szava.
Valahogy lesz így is,
csak legyen ez a csend
még egy sornyit az enyém…
/2020.05.07./
