Kerouac szerette az amerikai utakat, városokat és embereket, ugyanakkor nem cipelte magával az elhagyottság érzését. Soha nem volt egyedül. Barátok, feleségek, gyermekek vették körül és ott volt neki mémére, az anya. …és még valaki, Gerard, a gyermekként meghalt szeretett és felmagasztalt fivér…