Krakkó látképe a Wawelből
Krakkó (Kraków), Lengyelország második legnépesebb városa. Lakosainak száma 760 000, az agglomerációt beleszámítva 1 250 000 fő. 1795-ig Lengyelország fővárosa volt. Krakkó a Visztula (Wisła) folyó partján terül el. Krakkóban sok park található, a legismertebbek a Planty és a Visztula sétány. A város legrégibb része egy erődítmény volt, ami a Wawel-magaslaton épült ki. A szlávok az 5. században érkeztek a vidékre. A város 1000-től püspöki székhely volt. 1320-ban koronáztak először lengyel királyt a Wawel katedrálisban.
Fő látnivalói:
Az Óváros patinás utcái, mint a Floriańska, vagy a Grodzka, a Jagelló egyetem épületei, Kopernikusz és II. János Pál emlékekkel, a főtér (Rynek), a Posztócsarnokkal és a Mária-templommal, a Wawel domb, a királyi palotával és a székesegyházzal, a Barbakán, a Flórián kapuval, a Kazimiers- és a zsidónegyed a Sindler gyárral, Planty és a Visztula sétány. Ezeken kívül számos templom, épület, étterem, bár és jazz klub.
Krakkó vonzáskörzetéhez tartozik még a közeli Wielczka és a sóbánya, valamint az Auswitz, Birkenau, Monowitz náci lágerkomplexum is.
Auswitzról, a Kazimiers- és a zsidónegyedről, a Wielczkai sóbányáról külön bejegyzésekben olvashatsz.
Juliusz Słowacki-színház
Az egyik legnagyobb lengyel romantikus költőről elnevezett, eklektikus stílusú, monumentális épületet 1893-ban építették. Kitűnő akusztikája miatt a város operaelőadásait is itt tarják. Mintegy 1000 néző befogadására alkalmas.
Juliusz Słowacki-színház főbejárata
A párizsi operaház mintájára készült épület homlokzatán két allegorikus, 3-3 nőalakból álló szoborcsoport látható. A baloldali nőalakok a lírát -a költészet a tragédia és a komédia- szimbolizálják, a jobboldaliak pedig a zenét – hangszeres zene, opera, operett.
Szent Kereszt plébániatemplom
A színház közelében álló XIV. századi épület belső terét egyetlen oszlop tartja. Reneszánsz freskóit a XIX. században újrafestették, de eredeti gótikus freskók is találhatók itt és a főoltár barokk kori. A színház közelsége miatt a számos híres színész járt és jár ide imádkozni.
Jan Matejko emlékmű
Az emlékmű Jan Tutaj (1969 - ), kortárs lengyel képzőművész alkotása.
Jan Matejko (1838 - 1893). Lengyel nemzetiségű, Krakkóban élő, történelmi festő volt. Sokan a legnagyobb lengyel festőnek tartják. A várnai csata (1879) című festménye, a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Érdemes még megemlíteni a Zsigmond-harang felemelése a Waweli székesegyház tornyába Krakkóban, 1521 című festményét, mert később még meglátogatjuk a helyszínt.
1873-ban, az újjászervezett krakkói művészeti iskola igazgatója, 1870-ben a becsületrend lovagja és a francia akadémia tagja lett. 1887-ben a Krakkói Egyetem tiszteletbeli doktorává tette meg. Egész életében Krakkóhoz kötődött. Ott született és ott is halt meg. Sírja az óvárosi régi temetőben, a Rakowickiben található, ahol például Szent II. János Pál szülei és testvére is nyugszanak.
Barbakán
Az Óvárost, a tatár betörések ellen, falakkal vették körül a XIII. században. Ezt további erődítésekkel látták el egészen az 1800-as évekig, amikor is az osztrák megszállók elkezdték visszabontani. Már kevés maradt belőle napjainkra, de vonala meghatározta a mai városszerkezetet. Egy ilyen megmaradt erődítmény, az 1499-ben épült Barbakán.
A Planty, a városfalon kívül, az egész óvárost körülölelő parkos terület, amely a Wawelig tart mindkét irányból. 1810-ben hozták létre. Eredetileg itt húzódott a középkori városfal, mintegy 50 bástyával és toronnyal. A lerombolt építményeket ma bronztáblák jelzik.
Flórián kapu
Az óvárosi részbe nyolc kapun lehetett bejutni. Ezek közül a leghíresebb a Flórián-kapu. A torony a csúcsán lévő sisakgombig mérve 34,5 méter magas. A toronyban klasszicista stílusú, a 19. század elején készült oltár áll. Ez az egyetlen megmaradt kapu az eredeti 8-ból.
Posztóház
Krakkó főterén (Rynek Główny) található, amely a „Világ legnagyszerűbb tere” címet kapta 2005-ben. Krakkó történelmi központjának fő tere. Története a 13. századig nyúlik vissza, és 200×200 méteres kiterjedésével a legnagyobb középkori főtér Európában.
Ennek legjellegzetesebb épülete a Posztócsarnok (Sukiennice). Virágkorát a 15. században élte, amikor a keletről érkező egzotikus áruk – fűszerek, selyem, bőr és viasz – ide érkeztek be, Krakkó pedig itt adott túl textiljén, a Wieliczkában bányászott són és az ólmon. Felújítása 1875-ben kezdődött és több, mint 20 évig tartott.
A csarnok számtalan hírességet látott vendégül. Például Károly herceg, vagy Akihito japán császár. A régmúltban bálokat is tartottak itt, különösen miután Józef Poniatowski herceg felszabadította a várost az Osztrák Birodalom alól 1809-ben. Posztócsarnok jelenleg is működik, leginkább turisták számára készült emléktárgyak kaphatók itt.
Mária-templom (Kościół Mariacki)
Az óváros főterének nevezetessége a Mária-templom. A gótikus háromhajós téglatemplom, a 14-15. században épült. Itt található Európa egyik legmagasabb középkori faoltára 11x13 m. A Mária-templom magasabb tornyából minden órában trombitaszó csendül fel négy irányba (ún. hejnal).
Azokba az ablakokba áll ki a trombitás minden órában.
A trombitaszó egy 13. századi, városi trombitásra emlékezik. Történt, hogy trombitaszóval jelezte a közelgő tatár támadást. A trombitaszó hirtelen megszakadt, mert átlőtték a torkát.
Az Adam Mickiewicz-emlékmű
A Posztócsarnok és a Mária székesegyház között áll. Talapzatán a felirat: Adamowi Mickiewiczowi Naród („Adam Mickiewicznek a Nemzet”). A szobor lábánál allegorikus alakok ülnek, amelyek a haza, a bátorság, a tudomány és a költészet szimbólumai.
Adam Mickiewicz sohasem járt Krakkóban. 35 évvel halála után, 1890-ben hozták haza maradványait Párizsból, majd ünnepélyesen eltemették a Waweli székesegyházban.
Szobrát 1898-ban, a költő születésének 100. évfordulóján avatták fel. Teodor Rygier, egy akkor kevéssé ismert szobrász alkotása.
1940-ben a nácik elpusztították, így 1955-ös helyreállításáig nem volt látható. A második világháború után a szobor alakjainak többségét Hamburgban találták meg. Így rekonstruálni lehetett eredeti látványnak megfelelően az emlékművet.
A régi városháza tornya
A Posztóház mögött áll a tér egyik meghatározó épülete, a régi városháza megmaradt tornya. Magát a városházát 1820-ban lebontották.
Eros bendato, Igor Mitoraj, lengyel szobrászművész alkotása
A horvát nevű, német születésű, Olaszországban alkotó művész szobrának belsejébe bele is lehet mászni. Az alkotás 1999-ben készült. 2003-ban került Krakkó főterére, 13 másik, hasonlóan megosztó alkotással együtt. Idővel a többit elszállították, csak ez az egy maradt a helyén.
Balassi Bálint emléktábla
A Bárányokhoz palota Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, Bekes Gáspár és Wesselényi Ferenc tulajdonában is állt. A házon bronztábla őrzi Balassi Bálint emlékét.
Kawiarnia Jama Michalika, Krakkó patinás étterme, az óvárosi sétálóutcában, a Ulica Floriańska-n. 1895 óta üzemel és a híres krakkói kabaré egyik nevezetes helyszíne volt. 1905-ben itt kezdett fellépni Zielony Balonik (Zöld Léggömb) kabaré. Az esték fénypontja volt egy bábszínházi előadás, amelyben kigúnyolták a fanatizmust és a birodalmi cenzúrát. A babák egy része kiemelkedő krakkóiakat ábrázolt.
A történelmi bábokból ma is látni néhányat a kávézóban. A belső teret szecessziós bútorok, tükrök, ólomüveg, lámpák és szekrények díszítik.
Restauracja Pod Złotą Pipą
A Vendéglő az Arany Pipához, a legforgalmasabb óvárosi sétálóutcában, a Ulica Floriańska-n található. A monarchia hangulatát próbálja felidézni. Erre utal a Ferenc József portré is a cégérben.
(folytatása következik...)
