Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

Szent Márton-dóm, Pozsony

(Dóm svätého Martina, a pozsonyi koronázótemplom)

2025. március 15. - Paphnutius

00_20250314_132518.jpg

A főoltár egy része

Szent Márton-dóm

(Dóm svätého Martina, a pozsonyi koronázótemplom)

A linkre kattintva Beethoven remekművének hallgatását javaslom a blog olvasása közben. A végén az is kiderül, hogy miért.

01_20250314_130512.jpg

A pozsonyi Szent Márton-dóm jól tükrözi történelmünket. Az 1200-as évektől napjainkig tart ez a történet és benne van minden, ami ebben a körülbelül 900 évben megtörténhetett. Izgalmas e történelemkönyv. Olvassunk most bele!

02_20250314_132941.jpgA templom bejárati ajtóján  ezek a remek kilincsek vannak

A Szent Márton-dóm a 15. században épült gótikus székesegyház. Pozsony legnagyobb és legjelentősebb római katolikus temploma. 11 Habsburg-házi magyar uralkodót és 8 magyar királynét koronáztak meg itt. A pozsonyi vár után a város második legkeresettebb turisztikai látványossága.

20250314_130849.jpg

A templom orgonája. A dóm nagy koncertek helyszíne volt.

20250314_132441.jpg

Kicsit távolabbról...

A templom elődjét a várban alakították ki. Később úgy gondolták, hogy a várdomb alatt lenne célszerű egy templomot építeni. Ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába. III. Honoriusz pápa 1221-ben engedélyt adott a templom elköltöztetésére.

20250314_131258.jpgEgy fantasztikus szépségű oltár

A mai dóm helyén ekkor kezdődött egy román stílusú templom építése, amit a Legszentebb Megváltónak szenteltek. 3 oltár volt, melyeket a Legszentebb Megváltónak, Szűz Máriának és Szent Istvánnak szenteltek.

20250315_161212-collage.jpg

Így a Szent Márton-dóm, a legrégibb pozsonyi plébánia. 1302-től a város lakossága is használhatta a templomot, ami azonban gyorsan kicsinek bizonyult. Ezért 1311 és 1314 között gótikus stílusban kibővítették. Egyterű, háromhajós templom készült, így tudtak legtöbben beférni.

 20250315_161107-collage.jpg

Ezek a stációk miniszobrok formájában a boltozatot tartó oszlopokra vannak rögzítve. Az összes történés stációja megvan. Ez egy válogatás.

Felszentelése 1452-ben történt, a Legszentebb Megváltó (a régi templom után) és Szent Márton tiszteletére. 1467–1487 között Mátyás király idejében került sor a templom mai méretűre történő megnagyobbítására, feltehetőleg ekkor tűnt el a Szent Megváltó temploma, a nevéből. Ez az évszám a boltívek tartópillérein több helyen is fel van tüntetve.

20250314_131836.jpgTemplomi óra

1863 és 1878 között, eredeti gótikus stílusát Lippert József építész tervei szerint megújították.

2024_10_05_pozsony_194.jpg

Az úttest, ami kettévágta a vár-várhegy-váralja történelmi helyszínt és megpróbálta tönkretenni a koronázó templomot

bratislava_in_the_baroque_era_1735.jpg

Ahol áll a 2 alak, onnan indul a híd és a templom és a hegy alja közt meg az autópálya szélességű út. Egyébként emiatt a régi zsidónegyedet is lerombolták.

A 20. század közepén sikeresen tönkretették a székesegyházat. Az 1972-ben átadott Szlovák Nemzeti Felkelés hídról levezető autópályaszerű útpályát beleépítették a váraljába, így levágták a templomot addigi környezetéről és gyakorlatilag homlokzati oldalról megközelíthetetlenné tették.

A templom a 16. században

bratislava_in_16th_century.jpg

20250315_154938-collage.jpg

20250314_szent_marton_es_a_koldus_1866-ig_a_barokk_fooltar_resze_volt.jpg Szent Márton és a koldus (1866-ig a barokk főoltár része volt)

1563 és 1830 között itt koronáztak meg 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt.

Az első Miksa császár és király (1563-ban), az utolsó V. Ferdinánd császár és király (1830-ban). A leghíresebb Mária Terézia uralkodónő (1741),majd az őt követő II. Lipót császár és király (1790).

 maria_terezia_koronazasa_a_szent_marton_szekesegyhazban.jpg

Mária Terézia koronázása a Szent Márton székesegyházban

A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük Pálffy János, a szatmári béke létrehozója és Pázmány Péter, prímás, esztergomi érsek a legismertebbek.

20250314_alamizsnas_szent_janos_556_619_kapolna_1732.jpg

Alamizsnás Szent János (556–619) kápolna (1732)

A dómban található kápolnák: Alamizsnás Szent János-kápolna 1732-ből (Georg Raphael Donner munkája), melynek építését az akkori esztergomi érsek, Esterházy Imre rendelte el. Alatta található a kripta, ahová 1745-ben őt temették. Szent Anna-kápolna, Szent József kápolna, 1204-ből, a cseh királynőnek ajánlott kápolna, 1204-ből.

20250314_2025031alamizsnas_szent_janos_kapolna.jpg Alamizsnás Szent János kápolna, részlet

20250314_hetfajdalmu_szuz_mellekoltar.jpg

Hétfájdalmú Szűz mellékoltár

A dóm tornya 85 méter magas, a legmagasabb Pozsonyban. A tetején van a Szent Korona másolata, 150 kilogramm tömegű és 164 cm magas. A templomtorony a város erődítményének része is volt, így bástyaként is szolgált. Donner György Rafael tervezte a barokk Alamizsnás Szent János-kápolnát. A templomban gótikus és reneszánsz síremlékek találhatók. Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik.

20250315_161539-collage.jpg20250314_bronz_keresztelo_medence_1409_fedel_1878.jpg Bronz keresztelő medence, 1409 (fedél 1878)

Harangok: Az eredeti 6 harangból csak a legnagyobb és legrégebbi, az 1674-ből származó maradt meg, 2,5 t tömegű, Európa legértékesebbjei közé tartozik. A másik 5 harangot az I. világháború alatt beolvasztották. Csak 2000-ben kapott a Szent Márton-templom öt új harangot, ajándékként a szomszédos államok fővárosaitól.

20250314_130417.jpg

A templom mellett, a közelben van a Hal téren (Rybné námestie) álló barokk Szentháromság-szobor, melyet pestisoszlopnak is hívnak. Háttérben a híd pilonja és az autópálya látszik.

20250314_beethoven_missa_solemnise_osbemutatojanak_emlektablaja.jpg

Márvány emléktábla a Missa Solemnis bemutatásának 100. évfordulójára 1933-ból

Ez a remekmű megjelenése után tucatszor elhangzott a templomban. A tábla mutatja a régi bemutatók időpontjait.

"Szívből jött, találjon is utat a szívekhez" - írta Beethoven a Missa Solemnis-ről, amely a D-dúr sorozatot lezáró darabként íródott és a Mester, a legtökéletesebb művének tartotta. Egyébként ebben a sorozatban íródott a D-dúr zongoraverseny is, ami mindenkinek kedves, aki már hallotta.

20250314_132827.jpgA szószék

A Missa Solemnis Beethoven utolsó alkotói korszakában keletkezett. 1818-ban fogott munkához és 1823-ban készült el a mű végleges formájában. Ebben az öt évben a Missa Solemnisen kívül csak három zongoraszonátát írt és befejezte a IX. szimfóniát. Nem megbízásra írta, hanem belső indításból. A lelkéből virágzottak ki e dallamok.

20250314_132508.jpg

A részletgazdag főoltár egy részlete és mennyezete20250314_131032.jpg

Forrás:

Wikipédia

Nemzeti Filharmonikusok

Fidelio

Egyházzene.hu

dom.fara.sk

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paphnutius.blog.hu/api/trackback/id/tr4918817528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása