Nagy-Pisznice
A Gerecse élő és élettelen világa
Fák, rétek és kőbányák
Felkerekedtem, hogy megkeressem a tardosi felhagyott kőfejtőket, amelyeket manapság sziklamászók használnak és hogy kicsit többet foglalkozzak a környék fáival, virágaival és állataival. Mindjárt az út elején egy frissen elgázolt másfél méteres barna erdei siklót találtam, ami nem volt szép látvány és nem is fotóztam le. 
Tipikus gerecsei tisztás, legelő, két hagyott, vackor fával
Ezt a vidéket nevezhetnénk magas Gerecsének is, hiszen itt vannak a legmagasabb területek és csúcsok. A túra során Tardos széléről indultam és elmentem a Bányahegy felhagyott bányáihoz. Most is sziklamászók gyakoroltak itt. 
Nagy-Gerecse
Ezután célba vettem a Hajagost, ami mindenkinek ismert brutális emelkedésével, aki a Gerecse 50 útvonalán végig ment. Én ellentétes irányba haladva, leereszkedtem, ami nem könnyebb. A térdeket teszi próbára. Az eldugott, valaha volt bányászközségbe, Héregre jutottam. Itt lakik Levente Péter és Döbrentey Ildikó művészházaspár.
Lovak Héreg határában
Eddig a zöld jelzésen mentem, itt váltottam át a pirosra és a Nagy-Gerecse oldalában haladtam, míg rá nem tértem a kék kereszt jelre, hogy eljussak a Kis-Gerecse kőfejtőkhöz. Itt mindhárom bányaudvarban egy-egy sziklamászó csapat mászott.
A kőfejtőkből a kéken eljutottam Tardos közelébe, majd még két jelzésváltással a község határáig.
Bányahegy, felhagyott kőfejtő
Tardosi vörösmárvány. Nem igazi márvány. Jura kori mészkő, a benne lévő vasoxidnak, a hematitnak köszönheti a színét. Sok Amoniteszt tartalmaz. 1204 óta bányásszák. Sok helyen feltűnik ez a csiga alakban feltekeredett házú ősmaradvány, amit ha meglátunk, ez a hely jusson eszünkbe. 
Néhány épület, ahová felhasználták ezt a követ: az esztergomi Bakócz-kápolna (1511), az Eszterházyak nyári lakja, tatai Angolpark (1703,) budapesti Szent István-bazilika (1905) lábazata, budapesti múzeumok, vagy a debreceni pályaudvar (1961) kőpadlója. Mátyás király idejében a budai építkezésekhez vittek belőle. 
A nagy millenniumi építkezésekhez hajóval szállították Budapestre. Bizonyos részeit ma is bányásszák. Napjainkban, a régi bányafalak, a sziklamászók paradicsomává vált.
Most pedig a vidék csodás lakóiból szeretnék bemutatni néhányat:
Akár egy elejtett pirított zsemle, pedig egy fán élősködő gomba, Hajagos
Fekete fenyő, Királykúti pihenőhely, Héreg
A feketefenyő (Pinus nigra), örökzöld fenyőfaj. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta. Szabálytalan, robusztus termetű fenyő, 30 méter magasra is megnőhet. Egyenes, hengeres törzse már alacsonyan elágazik. A mediterrán és kontinentális éghajlatú hegyvidékekre jellemző. Őshazája Kis-Ázsia és Délkelet-Európa, de mára a közép- és dél-európai mészkőhegységek száraz lejtőinek fontos erdőalkotó fájává vált.
Mezei juhar
A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő. Kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben, akár 25 méteresre is megnőhet. Ez a példány láthatóan a nagyok közé tartozik, ezért is fotóztam le. Legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános–tölgyesekben.
A Keskenylevelű bükköny, a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó nemzetség. Mérsékelt égövi Európában is őshonos.
Mezei kakukkfű
A mezei kakukkfű, más néven keskenylevelű kakukkfű, vadkakukkfű, az árvacsalánfélék családjába tartozó félcserje termetű növényfaj. 5–25 cm magas évelő növény, tapasztalati úton bizonyított gyógyhatással. Fűszerként elsősorban sültek ízesítésére használják. Bíboros, rózsaszín, ritkábban fehér virágja apró, 2–6 mm, virágzatban csoportosulnak a szárak csúcsán. Virágzása májustól augusztusig terjed. Erős illatát azonnal érezzük, ha leülünk a közelében. Megtalálható szinte mindenhol, köves lejtőkön, száraz gyepeken, így a Gerecsében is.
A holtfa az erdők egyik szemléletes látképi eleme. Nagyon fontos az erdei ökoszisztéma fenntartásában. Egy ilyen holtfa többszáz növény és állatfajnak biztosít életteret. Gyönyörű, hogy halálban egy fa ugyan olyan fontos és szükséges az ökoszisztémában, mint fa korában. Ezért nem szabadna kivágni az erdei fákat olyan indokkal, hogy kiszáradtak.
A nagy szarvasbogár nősténye
Közismert európai rovarfaj, a kontinens legtermetesebb bogara. Zömmel Dél- és Közép-Európa lakója. Korábban gyakoribb volt, de a tölgyesek pusztulásával, kiirtásával, megszűnik sok helyen az élettere. A nőstények 3-5 centiméteresek, a hímek 3-8 centiméter hosszúak.
Medvehagyma
Mindenki kedvence, a magyar tavaszi túrák egyik nagy sztárja, a medvehagyma. Jelenleg így néz ki. Ez az egyik legjobb termőhelye a Kis-Gerecse hegyoldala.
Kocsányos tölgy
A mai klímaviszonyok nem kedveznek ezeknek a csodás élőlényeknek, amelyek erdeinkben még nagy számban élnek. Nagyon szeretem őket. Kedvező körülmények között akár 800–1000 évig is élhetnek. Régi idők tanúi. Minden igazság tudói. A laza, szikla- és vályogtalajokat és az enyhe teleket kedvelik.
Közönséges gyertyán (Carpinus betulus), kis-közepes méretű fa, tipikusan 10-20, néha 30 méter magas. Egész Európában előfordul Írország, Nagy-Britannia északi része és Skandinávia nagy része kivételével. Levelei 5–9 cm hosszúak, a kupacslevelek 3–4 cm-esek, háromkaréjúak.
Európában csak két faj, a közönséges- és a keleti gyertyán él. Lombhullató növény. Fája igen kemény, nehéz vele dolgozni. Szerszámnyélnek, fogaskeréknek, kocsikeréknek, zongora mechanikának kiváló. Parkettázásra is használják.
A vadkörte vagy vackor (Pyrus pyraster) nem igényes, előfordul bükkös, gyertyános tölgyes, cseres, erdőssztyepp környezetben, karsztbokor erdőkben, száraz tölgyesekben, ligetekben, erdőszegélyen, valamint erdőből kialakított legelőkön hagyásfaként. Magyarországon mindenhol előfordul. Nem számít ritka növényfajnak.
A vadkörtefák termését már a honfoglaló magyarok is gyűjtötték. Mivel a vadkörte a Kárpát-medencében őshonos, és idős kort megér, igen gyakran hagyásfák formájában is találkozhatunk velük az egykori oklevelek határjárási részeiben. Középkori írásos emlékeinkben, akárcsak az almák esetében, szintén találkozhatunk már körték fajtaneveivel is.
A szagos müge vagy szagos galaj (Galium odoratum) kis termetű, évelő, lágy szárú növény. Európa és Ázsia bükkös és gyertyános tölgyeseiben fordul elő. A Gerecsében gyakori.
Föld feletti részeit a népi gyógyászatban idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, egyik hatóanyaga, a kumarin gyulladáscsökkentő, vérhígító, keringésjavító hatásai miatt.
Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű „májusi bor” néven ismert bólénak, de készítenek belőle szirupot is. Ameddig engedélyezték az élelmiszeriparban, alapanyaga volt az erdőmester fantázianevű, leginkább az 1980-as években elterjedten készített fagylaltoknak. Waldmeister (erdőmester) névvel italok, szörpök, fagylaltok vannak forgalomban Németországban napjainkban is.
A európai hárs, vagy közönséges hárs két hársfajta, a Tilia cordata és a Tilia platyphyllos természetben előforduló hibridje. Európában vadon elszórtan fordul elő, ahol a két szülőfaj egyaránt őshonos. Nem áll szoros rokonságban a hárs gyümölcsfával és a citrusfélékkel. Ezt a példányt a Kis-Gerecse kőfejtők mellett fotóztam.
Kilátás az egyik kőfejtő tetejéről Szlovákia felé
A Kis-gerecsei kőfejtő, hazánk legjobb sziklamászóhelye, közel 200 mászóúttal, a közepestől az extrém nehézségűekig. Nehéz, 9-es és 10-es fokozatú útjaival világszínvonalú mászóhely hírében áll, amely 1992 óta központi helyet foglal el a hazai sportmászásban.
Hétvégenként és jó időben sokan megfordulnak a hatalmas falaknál, profik és kezdők egyaránt jól ismerik ezt a helyet. Az északra néző színpompás, márványszerű mészkőfalak 10-20 méteres magasságukkal szinte rádőlnek az alattuk állókra, a leglátványosabb falszakaszok felül teljesen áthajlanak. 
A vörös, rózsaszín, narancssárga, szürke és fekete rétegződések a napfény erőssége és dőlésszöge miatt különböző árnyalatban tündökölnek. Színeiket az idők folyamán kioldódó vas- és a mangán-oxidtól kapta, amelyek a tengeri üledékképződés során kerültek a mészkőbe. A Gerecsére egyébként is jellemző a mészkő vöröses színe, amely az országban ritkább, de itt mindenhol a felszínen megtalálható jura kornak köszönhető.
A Nagy-Pisznice, a kőfejtő tetejéről, ennek túlfelén van a dinoszaurusz lelet kőbányája. Ez is szigorúan zárt terület
Innen légvonalban csak pár kilométerre van az az egyébként zárt kőfejtő, ahol az első magyarországi dinoszaurusz letetet találták.
Rét csodás júniusi virágszőnyeggel
Forrás:
Képek - saját
Szöveg
saját - Wikipédia, Turista magazin, Plantnet, stb felhasználásával.
A mindig lélegzetelállító rálátás a Csonkás-hegyre.
