Az eső csodás tükröződéseket hoz létre. Ez Pozsony főtere.
Az esős Pozsony szobrai, falfirkái, emléktáblái
Spontán, gyorsan, találomra, elázva
Egy humoros falfestés. Felhívnám a figyelmet a fenekéből kivezető csőre!
Mit tehet az ember, amikor a Pozsony feletti hegyekbe készül, de szakad az eső és tudható, hogy egész nap szakadni is fog. B terv pedig nem készült. Hát elmegy szobrokat nézni! A szobrokon és ernyőkön kívül mit láthat még: graffitiket és falfestményeket. Bármerre járok, a szobrok mindig megragadják a figyelmem. Lehetnek műremekek, zsánerszobrok, humoros, vagy giccses alkotások, épületszobrok, vagy miniszobrok. Templomban, vagy múzeumban eldugott alkotások.
Egy óriási, harangos falióra
Megállok, megnézem és lefotózom őket. Nem vagyok művészettörténész, műértő, vagy szobrász. Kevésbé tudom megállapítani egy alkotás igazi értékét és nagyon nem is számít. A köztéri szobrok hangulatkeltő tényezők és nekem jó hangulatom lesz tőlük.
A graffiti felirata - A szörnyszülött
Két pozsonyi csavargásom során igyekeztem minél több szoborra lelni. Így még akkor is jól éreztem magam, ha második alkalommal szakadt az eső. Több tucat alkotást sikerült levadásznom.
A szenzációs internetes oldal, a Köztérkép számomra alap forrás, ha szobrok háttértörténetének kutatásába fogok. Pozsony (Bratislava) alkotásai oldalon 182 alkotás eredetét írták meg a lelkes műértő aktivisták. Ennek segítségével keresem én is meg az utcán talált és trófeaként őrzött szoborfotóimon megörökített alkotások történetét.
Izgalmas játék, mint Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjében, amikor a főszereplő David Hemmings, divatfotósként titokban lefényképez egy szerelmespárt egy parkban, és később, a felvétel nagyításakor észreveszi, hogy egy holttest is van a fényképen. Remélem én nem találok a fotókon hullát, de igenis kincsekre lelek.
Napóleon katonája (Napoleonovský vojak)
Hlavné námestie. Pozsony főterén, a francia nagykövetség előtt.
1997. június 26-án avatták fel, Juraj Meliš alkotását. Még 2018 szeptemberében történt, hogy vandálok csoportja kitépte helyéről és feldöntötte a szobrot. Azóta nem látható. 2024. októberében még nem volt ott, ezért meglepetten láttam 2025. márciusában, hogy ismét ott van. Én úgy néztem, hogy ez Napóleon szobra, aki 1809-ben 24 ágyúval megpróbálta bevenni a várost. A szobor pont olyan kalapot visel, mint amilyet Napóleon használt az 1805-ös pozsonyi látogatása alkalmával. A kalap eltakarja a katona szemét, arcából csak egy sunyi vigyor látható. Mindegy is. Népszerű és még a szakadó esőben is szelfiztek vele.
Cumil - Man at work
Rybárska Brána, a Fő térhez közel, az Óváros korzó
1997. július 26-án állították fel Viktor Hulík alkotását, a csatornából kitámaszkodó, mosolygó munkást. A turisták kedvenc szobra. Neve a „čumieť” igéből ered, melynek jelentése bámészkodni, bámulni. Kétségtelen, hogy Pozsony egyik legnépszerűbb köztéri szobra Čumil, aki a Halászkapu (Rybárska brána), Úri (Panská) és Lőrinckapu utcával (Laurinská) való kereszteződésnél bámulja meg a járókelőket.
Schöne Náci
A Sedlarska és Laurinska utca sarka
- június 26-án állították fel, Juraj Meliš alkotása.
Schöne Náci, avagy születési nevén Lamár Ignác (1897-1967). Régi vágású, elegáns figurája volt Pozsonynak. Szerelmi bánattól eszét vesztve járta a pozsonyi utcákat. Elegánsan, frakkban, cilinderrel a fején, fehér kesztyűben, sétabottal rótta a belvárost. Volt, hogy virágot is vitt magával, melyet az épp arra járó hölgynek adott át. A Beneš-dekrétumok következményeként kitelepítették, gyűjtőtáborba került. Később kiengedték és Pozsonyban maradt. Életének utolsó két évtizedét egy pozsonyi nyugdíjas otthonban élte le. Tuberkulózisban hunyt el.
Július Satinský emlékműve Pomník Juliusa Satinského
A Dunajská és a róla elnevezett Satinského utcák sarkán áll.
- szeptemberében állították fel. Svetozár Ilavský alkotása.
Szlovák színművész, komikus, drámaíró és gyermekirodalmi művek szerzője. 1941 augusztus 20-án született Pozsonyban és élete végéig, 2002 december 29-ig, kedvenc városában élt. Az emlékmű egy kő-márvány alapon nyugszik, több mint 3 méter magas. Egy háromnyelvű (szlovák, magyar, német) felirattal rendelkező bronz emléklap van rajta elhelyezve.
"Na nášej ulici je sloboda"
"A mi utcánkban szabadság van"
"Auf unserer Straße ist Freiheit"
Egy sikátor
Maga a szobor rozsdamentes acélötvözet, forrasztott és hegesztett technológiával készítve, majd polírozva. A reggeli felkelő nap csillogásában messzire ellátszik ragyogása. A szobor félig realista, félig pedig a fantázia határait súroló elemekkel készült. Ő még a régivágású, három nyelvű (szlovák, magyar és német) pozsonyinak vallotta magát, mindhárom nyelvet beszélte, de emellett megértettette magát francia, olasz, horvát, szerb és orosz nyelveken is, igaz saját bevallása szerint egyik "szívfájdalma" volt, hogy angolul nem tudott.
Utcaképek grafitikkel
A felszabadító Vörös Hadsereg pozsonyi emlékműve (Sovietskej armáde osloboditeľke vďačná Bratislava)
A Szlovák Nemzeti Színháztól, illetve az előtte álló Ganümédesz-kúttól jobbra, a Hviezdoslav térre merőlegesen található. 1950. április 4-én állították fel. Jozef Kostka szobrász és Milan Škorupa építész alkotása.
A pozsonyi felszabadítási emlékmű a belváros rendkívül exponált pontján a rendszerváltás után is a helyén maradt. Ebben alighanem közrejátszott az is, hogy Jozef Kostka (1912-1996) nőalakja eléggé allegorikus és időtlen. A szovjet politika szívesen használt nőalakokat a hadsereg győzelmének ünneplésére. A vörösmárvány posztamensen előrerugaszkodó nőalak, szép szobrászati munka.
Hviezdoslavovo námestie két szobra: Pavol Országh Hviezdoslav és Nimfa és őz szobra. Ezt a fotót 2024. októberében készítettem!
- A Hviezdoslav tér egyike Pozsony legismertebb tereinek. A teret Pavol Országh Hviezdoslavról nevezték el, aki a mai napig a legnépszerűbb szlovák költők egyike, a modern szlovák költészet úttörő egyénisége. A teret korábban Kossuth Lajos térnek, Radetzky térnek és Séta térnek is hívták.
Pavol Országh Hviezdoslav, aki úgy szlovák, mint magyar nyelven is folyékonyan beszélt. Hviezdoslav a mai napig a legnépszerűbb szlovák költők egyike. Viszont kevesen tudják, hogy irodalmi nagyjaink által inspirálva első verseit Petőfi Sándor és Arany János hatására magyarul írta. Jelentősége a szlovák irodalomban legalább akkora, mint a fentebb említett két költőtársának a magyarban. Ami talán elsőként szembeötlő lehet Hviezdoslavval kapcsolatban, ez a fura személynév. A magyar irodalomtörténetben gyakran Országh Pálnak nevezett költő, amint azt vezetékneve is mutatja, mai kifejezéssel élve vegyes házasságban született – magyar apától és szlovák anyától – 1849-ben, a történelmi Magyarország egyik legészakabbra fekvő városában, Alsókubinban (mai Dolný Kubín).
Nimfa és őz szoborkompozíciót 1942-ben állították. Rigele Alajos tervezte. 1938-ban elkészült a szökőkút modellje, de Rigele elhunyt. Ezért 1942-ben a város kérésére, az elhunyt szobrász emlékének adózva Kühmayer Róbert öntötte ki műkőből. Eredetileg bronzból készült volna.
Még ma is Pozsony egyik legkedvesebb, legtöbb szeretetet sugárzó szobra.
Andersen szobra
Hviezdoslavovo námestie tér 3. jelentős szobra.
2006-ban avatták Bártfay Tibor alkotását, Štefan Svetko építész, közreműködésével a 3 méter magas szobrot, amely mellett a sétálók eltörpülnek.
Hans Christian Andersen 1841-ben járt Pozsonyban, ami nagy hatással volt rá. Naplójában bejegyzést is készített e látogatásról: Pozsony gyönyörű város, szépek a lányok és jó a bor.
A szoboralak mindent megtestesít, ami Andersenről eszünkbe jut. Mesehőseit köpenyére faragta a szobrász. Híres meséi: A tűzszerszám, Borsószem hercegkisasszony, A kis hableány, A császár új ruhája, A rendíthetetlen ólomkatona, A rút kiskacsa, A Hókirálynő, A kis gyufaáruslány. Egész életében elkísérte a szeretethiány. Ez a szomorúság köszön vissza meséiben is. Számos hölggyel próbált ismerkedni, de mindegyikük visszautasította.
A kővé dermedt pékfiú szobra. Középkorból maradt gnóm szobor. Van egy másik történet a pozsonyi pékekről, amit egy korábbi bejegyzésben már leírtam, arról a bizonyos kútról, amibe belemerítették a csaló pékeket. Erről a szoborról nem tudok többet. De ennyit sem ér.
Ennek az épületnek a falán két emléktábla is található, amelyek érdekesek.
Az épület volt a fizikai munkások brigádjai szövetségének pozsonyi központja, 1926-29 között. Igazi szocialista szobor: izmos félmeztelen férfi felsőtest, kalapács, vörös csillag, fáklya.
Ebben a házban tartották a Szlovákiai Fiatal Kommunista Dolgozók Szakszervezetének alapító kongresszusát 1920. szeptember 5-én.
Roland-szökőkút
A főtéren áll. Hlavné námestie 5-6.
1572-ben állították fel, Lutringer András kőfaragó munkája. Ebbe a szoborba mindenképp belebotlik az ember, ezért nem maradhat ki ebből az összeállításból. Miksát 1563. szeptember 8-án Pozsonyban, a Szent Márton dómban megkoronázták Magyarország királyává. E napon a városban pusztító tűz ütött ki, melynek következtében majdnem az egész város leégett. Ennek emlékére épült a díszkút, mely Miksa rendeletére és anyagi támogatásával készült. Az alkotást 1572-ben állították fel a régi csatornakút fölé, arcával a városháza felé nézve. Az oszlop tetején áll Miksát jelképező Roland vitéz szobra talpig páncélban. Alatta Pozsony város 4 irányba néző 4 címere.
Forrás:
Wikipédia
Köztérkép
Ma7
Travelking
Körkép.sk
Google.maps
