
Velem talán legérdekesebb épülete a Hősök kapuja
Törőcsik Mari
… és egyéb híres emberek Velemben
Júliusban 3 napot Velemben tartózkodtam. Innen indultam a túráimra. Az apartman, ahol volt a szállásom, a 3. ház Törőcsik Mari egykori házától. Így aztán bennem mozgott a kíváncsiság, hogy a színész ikon és Velem kapcsolatát jobban megkutassam és a kutakodás közben felbukkantak még további, itt megforduló híres emberek történetei is. Ezért úgy gondoltam, ez megér egy blogbejegyzést.


Törőcsiki Mari, Forrás - Újságmúzeum
Törőcsik Mari
Amit az ember a haldokláshoz választ, az az igazi otthona. Ezt Törőcsik Mari mondta, aki utolsó éveit Velemben töltötte. A település főutcáján található házat 1973-ban vásárolta meg a háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színész, aki utolsó éveiben a Nemzet Színésze és Nemzet Művésze címet is büszkén viselte.

1973-tól nyaranta itt pihent, de a karácsonyokat is itt töltötte, élete utolsó éveiben pedig már folyamatosan itt élt. 2021-ben történt halála előtt néhány évvel, a hosszú ideje külföldön élő lányának, Teréznek ajándékozta, aki próbálta az ingatlant eladni.

Állítólag több művésznek is felajánlotta megvételre, majd Velem polgármestere emlékház létesítését tervezte. Ám ezek a lehetőségek, anyagi forrás hiánya miatt elúsztak. Így egy ingatlanos cég értékesítette ismeretlen tulajdonosnak. Egy másik forrás szerint Teréz lányától vette meg egy helyi lakos, aki a későbbiekben ki akarja adni, turistáknak.

Mari szeretett otthona
A régi parasztházból átalakított épület, 1450 négyzetméteres telken fekszik. A ház 140 m2 alapterületű, borospince és egy kis medence is tartozik hozzá. 2024-ben elkelt. Tulajdonosa ismeretlen, az ingatlan nem látogatható és semmi sem jelzi, hogy ki lakott ott. Ettől függetlenül, napi szinten keresik fel, fotózzák, visznek virágot, vagy gyújtanak mécsest, hisz a falu, a túrázók, kirándulók egyik kedvelt kiinduló- vagy célpontja. 
A művésznő 2018-ban a település díszpolgára lett. 2023-ban utcát neveztek róla a faluban. Az ünnepélyes avatást, halálának második évfordulóján, április 16-án tartották meg.

Jobbra, a fülkében Szent Vid szobra, szemben a Szent Vid hegy, tetején a Szent Vid kápolna. Ennek az utcának a végén lakott Pilinszky és kb ezt látta az ablakából.
Marihoz folyamatosan jöttek a nagy emberek. Kocsis Zoltán, Koltai Róbert, Bodrogi Gyula (a 2. férje), Jelenits István (Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író) is itt volt.

2019. március 15-én Kossuth Nagydíjjal tüntették ki. A színésznő viszont nem tudta átvenni a díjat, mert betegsége miatt elvonultan élt velemi házában. Ezen segített Orbán Viktor azzal, hogy személyesen vitte el neki a díjat. Erről a látogatásról több fotó is készült.


Forrás - Cultura, Moldován Domokos
Pilinszky János
Pilinszky jó ismerőse volt a színésznőnek és rendező férjének, Maár Gyulának. A nagyon érzékeny, visszahúzódó költőről Jagoditsné Koczor Margit elbeszéléseiből vannak emlékek. Ő nemcsak a színésznőt, a költőt is szívvel-lélekkel szolgálta. Törőcsik Mari a szomszédja volt. Neki szóltak, ha Mari és férje, jöttek Velemre.

Koczor Margit és Mari, Fotó - Németi Róbert
Ő takarított, előre befűtött, gondozta a házat, a kertet. Neki szólt Mari, amikor közeli barátja, Pilinszky szobát akart kivenni Velemben, miután meglátogatta őket. Így nem csoda, hogy a költő Margit öccsénél, Koczor István fővadász faluvégi házában bérelt padlásszobát. Amikor Pilinszky belépett a számára felkínált szobába, azt mondta. Megérkeztem és nem megyek innen sehová. Két évig volt ott. 
Koczor István háza, ahol PIlinszky lakott, Fotó - Feiszt György
A költő, szoros kapcsolatot ápolt Törőcsik Marival, Maár Gyula meglátása szerint a barátságnál többet is érzett a színésznő iránt, aki ezt nem vette komolyan, férje pedig szelíd mosollyal nyugtázta. Egy, a költőről készült dokumentum filmben Törőcsik Mari elbűvölő könnyedséggel vall Pilinszkyről, akit egyszer azzal bántott meg (bár utóbb jót nevettek rajta), hogy a kérdésére, el tudnád-e képzelni, hogy egyszer belém szeretsz? – Nem, soha volt a válasza.

Törőcsik és Pilinszky, Fotó - Fortepan
Koczor István faluvégi házán, amelynek ablakából jól lehet látni a Szent Vid-kápolnát, emléktábla hirdeti, hogy itt lakott Pilinszky. 2021-ben került oda a Tóth János népi iparművész által készített emléktábla.


Az ifjú Kocsis Zoltán és a középkorú költő, Forrás - Cultura, Moldován Domokos
Kocsis Zoltán
Korának egyik legjelentősebb és legegyénibb zongoristája és karmestere, Kocsis Zoltán szívesen látogatta Pilinszkyt Velemben. Egy budapesti antikváriumban ismerkedtek meg, ahol egy hölgy (Jutta Scherrer) megszólította, hogy szeretné neki bemutatni a költőt. Barátságba kerültek. Együtt hallgattak zenét, Pilinszky nagy komolyzene rajongó volt és közös művön is gondolkodtak. A költő lelki üdvéért mondott gyászmisén Kocsis Zoltán orgonált. Kocsis ismerte a költő mindkét feleségét. Az első Jutta Scherrer német vallástörténész. Pilinszky múzsaként tekintett rá. Ingrid Ficheux, későbbi francia hitvese mondja, hogy Pilinszky egy meghatározó gyerekkori szerelmének reinkarnációját látta benne. Ingrid többször járt Velemben, de csak franciául beszélt, így nem érezte jól magát. 
Törőcsik Mari és Maár Gyula, Forrás - urania-nf.hu
Maár Gyula
Hűség a labirintushoz című gyönyörű portréfilmjéhez, melynek részletei filmes idézetekként elevenítik fel Pilinszky, a költő szuggesztív szavalását. Elkészítette a Síremlék címmel Pilinszky színművének filmváltozatát is, 1990-ben. De koncentráljuk Velemre. A rendező gyakorlatilag együtt töltötte Marival a velemi éveket. Így sok alkotásnak is lett inspiráló közege ez a hely. Például legsikeresebb filmje A Déryné, hol van? Az 1975-ben bemutatott magyar filmdráma, melynek forgatókönyvírója is a rendező, Maár Gyula volt. A film Déryné Széppataki Róza élete alapján készült, de nem életrajzi alkotás, hanem a színészsorsról szóló lírai alkotás. A filmben Törőcsik Mari alakítja a címszereplőt. A filmben nyújtott alakításáért elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját és Cannes-ban is megkapta a legjobb női alakítás díját.
A film írója Pilinszky volt és Velemben kapott erre megbízást Maártól. Csak érdekesség, hogy a zeneszerző Cseh Tamás volt. Feltételezem, hogy ő is megfordult ez időben Velemben, bár erről nem találtam forrást.

Törőcsik Mari, Son és Teréz a '90-es években
Son története
Törőcsik Mari színésznő (1935-2021), és férje, Maár Gyula filmrendező (1934-2013) egy vietnami kisfiút fogadtak örökbe a hetvenes években. A történet különleges, mert Magyarországon az örökbefogadást titok övezte. Törőcsik Mari azonban nyíltan felvállalta.
A házaspárnak 1973-ben született vér szerinti gyermeke, Teréz. Pár évvel később, a nemrég véget ért vietnami háború hatására szerettek volna egy vietnami árvát is örökbe fogadni. A kezdőlökést egy dokumentumfilm adta, amely egy gyermek sorsát dolgozta fel. és ez úgy megindította a házaspárt, hogy ezt a gyereket szerették volna magukhoz venni. Korábban nem tervezték, hogy örökbe fogadnak gyermeket. A háború után tömegesen maradtak árvák Vietnamban, de az ország nem adott örökbe gyereket külföldre. Hihetetlen módon két év alatt, a külügyminisztérium segítségével sikerült kinyomozni a filmben szereplő gyerek hollétét, aki közben már nagykorú és katonaköteles lett, azonban a vietnami állam kivételesen felajánlotta, hogy egy másik gyereket örökbe fogadhat a színésznő.
“Azt kértük, hogy ne mi válasszuk ki a gyereket, adjanak, akit ők akarnak.”
Középen Son és Teréz, Németi Norbert felvétele
A házaspár Vietnamba utazott, ahol az elnöki palotában átadtak nekik egy kisfiút, Sont. A gyereknek a születési ideje, neve sem volt ismert, egy amerikai börtönben találták meg legyengülve, majd egy óriási árvaházba került, a külvilágot nem ismerte. Későbbi orvosi vizsgálatok állapították meg, hogy hatévesen érkezhetett Magyarországra, azaz egyidős a házaspár másik gyermekével, Terézzel. Bár először közös nyelvük sem volt, a kisfiú jól beilleszkedett Magyarországon. 1998-ban említette a színésznő, hogy a fiú Saigonban készül egyetemre járni. Magyarországon sok rasszista támadás érte, ezért döntött így. 15 évig élt ott.
Mari innen támogatta pénzzel a gyógyítását, mert beteg lett. Sokat imádkozott a falu védőszentjéhez, Szent Vidhez, hogy mentse meg a fiút. Son Mari halála előtt 3 évvel visszaköltözött Velemre, hogy beteg anyjával többet törődhessen. Jelenleg is itt él családjával. Meggyőződése, hogy Szent Vid mentette meg az életét. Keresztszülei Misibá’ és neje.
A Misibá’, aki 28 évig volt a polgármester, meséli: Egyszer fölmentünk mindannyian a Nemzetibe meglátogatni a Marit. Tízféle süteményt sütöttünk, meg vittünk pálinkát is. Amikor megérkeztünk, azt mondta, Robi, mármint az Alföldi, itt megáll a próba, és most mindenki velemi süteményt zabál!
Fotó - Cseh Gábor Vaol.hu
Ezt is Misibá’ mesélte: Egyszer Mari azt mondta nekem, figyelj, polgármester úr, olyan szocreál ez a híd, legyen már valami más helyette. És akkor megcsináltattuk.
Azóta van ez a fahíd, azon ment mindig a kisboltba. Most ősszel meg, amikor jöttek a Vidnyánszkyék meg Hobóék, ők is ezen énekeltek.
Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg-trónörökös is imádott odaátról idejárni.
Velemi hangulat
Még egy dologról szintén szeretnék írni.
A Szent Korona Velemben és az ehhez kapcsolódó események.
Szálasi 1944. november 6-án döntött úgy, hogy a Szent Koronát a hozzá tartozó jelvényekkel, a jogarral, az országalmával és a karddal - a palást kivételével, azt Pannonhalmára vitték - szállítsák el Veszprémbe, bombatámadás és betörés ellen egyaránt biztos óvóhelyére. A hadi helyzetre tekintettel ezt a koronaőrök is támogatták. Aztán a front továbbhaladása miatt, 1944. december 5-én hagyta el Veszprémet és még aznap Kőszegre került. Velem bizonyult ideális helynek a hegyektől védetten. A Szent Koronát 1944. december 27.-1945. március 18. között őrizték itt.

A nagy bunker

A Szálasi-kormány Kőszegen működő katonai irodája egyre gyakrabban vette igénybe Velemben a Stirling- és Fischer-villákat. Számtalanszor tartózkodott a faluban Szálasi Ferenc nemzetvezető és tartottak itt kormányüléseket is.
Stirling - villa
Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre, 150 fő befogadására alkalmasat. A másik bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. Hivatalosan és táblával megjelölve ezt az elsőt tartják a Korona őrző bunkernek, de helyi kutatók meg vannak győződve arról, hogy a felső bunkerben.

Pajtás Ernő szobra az alsó bunker bejáratánál
Koronaőrség vezetője Pajtás Ernő ezredes volt és további, 25 fő őrizte a Koronát, álruhában.
A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni. Sok nevezetes nyilas élt hónapokig a faluban, de őket inkább nem nevezem meg. Aki akar, talál rá bőven forrást a neten.
A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi.

A Polgármesteri Hivatal mellett nemzeti kegyhely, királyszobrokkal, Turullal, zászlókkal

Afféle falusi skanzen, ez egy fűrészmalom

A történeti emlékek és a népi hagyományok ápolása most is fontos feladata a falunak és ennek számtalan jelét láthatja az ide látogató. Érdemes személyesen meggyőződni erről.
Velemi hangulat
Források jegyzéke:
Szöveg
24.hu, Világgazdaság, Origó, Blikk, vasarnap.com, Wikipédia, VAOL.hu, Pimmédia, FFJA / párbeszéd háza, Index, Kozár Alexandra, örökbe.hu, Újságmúzeum, Cultura, Port.hu, szövegei alapján, saját
Képek
Filmarhívum. Moldován Domonkos, Cseh Gábor, Feiszt György, Fortepan, Németi Róbert, Somogyi Tibor, Újságmúzeum, urania-nf.hu, Keleti Éva, saját

Ez egy másik Szent Vid szobor a faluban






Szent-Vid kápolna környéke, Kék túra emlékkő































Egy tanúhegy titkai – miért különleges a Tóti?
Történelem a bazalt alatt
A 18–19. században a Tóti Lengyel család volt a környék egyik legjelentősebb birtokosa. A szőlőművelés és borkészítés hagyománya is ebben az időszakban erősödött meg, és a Tóti-hegy lejtőin ma is sorakoznak a régi pincék, szőlősorok és gyümölcsösök. Virágos rétek, madaras erdők. 



Nagyon szép ez a régi feszület Badacsonytomajban 




Kerteskői-szurdok, Bakony 2024. 02. 04.
Óriási hangyavár, Kis-Gerecse hegy, 2023. 04. 29.

Szép ez a művelés alá vont terület, bár lehangoló, ha belegondolunk abba, hogy egy fát sem látunk, pedig itt régen, jórészt erdő volt. 2024. 03. 30. Epöl


Egy fiatal, szaglászó vaddisznó, Süttő környéke, Gerecse 2024. 05. 19.
























Szobrairól Kolodko Mihály így nyilatkozott: „A sörgyár hangulata és története azonnal megérintett, amikor bejárhattam pincétől a padlásig, láttam az Eiffel-iroda által tervezett „léhűtő” padlást, a 100 éves Zsolnai csempéket, a sörös-lovakat, a százéves hordókat. Azért pedig külön örültem a felkérésnek, mert így most már Kőbányán, Budapest mértani közepén is megjelenhetnek a szobraim”.











