Somogyvámos

Krisna-völgy

Krisna-völgy Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége. 150 Krisna tudatú hívő él itt és további 100-an a közeli Somogyvámoson.

A Krisna-völgy bejárata

266 hektáros területén a hajdani birkalegelő helyén a sokszínű élővilág számos fajnak ad otthont. Több mint 950 fa és bokor faj található Krisna-völgy botanikus kertjében, mely az oktatás mellett lehetővé teszi a természet közeli élővilág megőrzését és az étkezési terményekre irányuló kutatást is.

A Krisna-tudat az öt világvallás egyikének, a hinduizmusnak egy képviselője, amely világszerte többszáz-millió követőt számlál.

Gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, azonban a nyugati világban csak 1965 után vált ismertté, Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Szvámi Prabhupád erőfeszítései nyomán.

A Krisna-tudat tanításait az ősi védikus irodalom foglalja össze. Krisnát, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádjuk, s célunk az Isten iránti odaadás, szeretet kifejlesztése. Az önmegvalósítás tökéletes útjaként a Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré mantra éneklését ajánljuk.

Az iskola épülete. Akkreditált óvoda és általános iskola is működik a területen.

Krisna-völgy nem része az országos áramhálózatnak. Az itt élők házaiban és az irodákban szükséges áramot napelemek és szélmalmok állítják elő.

Bambusz alagút

Kívánság fa

A közösség vízellátását a házak melletti kutak, valamint egy közös, 330 méter mély kút adják. A szennyvíz feldolgozása pedig egy zéró-kemikália, zéró energia nád-ágy zónarendszerrel történik. A háztartások mosási technológiái környezetbarát, „zöld” mosószereken alapulnak, mint például az ecet és a mosószóda.

A fő épület képei: Szentély, látogatóközpont, konyha, étterem, bolt, minden található itt

Ezt az imát mormolják minden nap reggel 4-től és a szertartás 4 órán át tart. Egyébként ezt éneklik a Hair musical Hare Krisná című dalában is.

Az itt található képek a vallás és hitélet, hagyomány eseményeit mutatják be, nagyon színesen.

Ahogy értelmezni tudtam ez a fő szentélyben afféle oltár. Itt vannak az éneklések is, amelyekhez a látogatót megtanítják a Hare Krisnára és együtt énekelnek a földön ülve, harmónium és csörgőhangszerek kíséretével.

 A földművelés mellett a termelés alappilléreit jelentő állatokat, teheneket és ökröket is tartunk. Egy vegetáriánus szemléletmódú közösség a tejükért gondozza ezeket az állatokat. Ez az élelmiszer fontos táplálék minden ember számára. Tartalmaz minden létfontosságú vitamint és fehérjét, forrón fogyasztva pedig segíti a finom agyszövetek kialakulását. Templomi konyhánkon számos édességet, illetve joghurtot, házi sajtot készítünk belőle.

Ezeknek az állatoknak a földművelésben végzett munka és a tejadás mellett nagy szerepe van a Krisna-tudatúak társadalmában. A vaisnavizumus – azaz a Krisna-hit – szentírásai elítélik az állatölést, és a tehenek tejét nagyra becsülik. Indiáról szinte mindenkinek a szent tehenek jutnak eszébe. Erre a filozófiai tételre a Védák adnak magyarázatot. A szentírások hét személyt említenek az ember anyjaként: a szülőanyát, a dajkát, a papok feleségét, a lelki tanítómester feleségét, a király feleségét, a földet és a tehenet. Az a közös bennük, hogy mindannyian gondoskodnak a rájuk bízott emberekről. A tehén úgy teszi ezt, ahogy egy anya: tejet ad számunkra, amit sokféle területen lehet, például az étkezésben, a templomi imádatban, az egészségügyben.

Egy kis kóstoló a helyi specialitásokból: Itt fejt tejből és mangóból készült ivó jughurt és datolyás-csokis golyó

Fotó forrása - rimsky_vojensky_tabor_iza_1377281564_kelemantia, TravelGuide,sk

Kelemantia Római Katonai tábor

Iža – Leányvár, Szlovákia

Ha az Által-ér kerékpárút Tata – Neszmély közötti szakaszán bicózunk, könnyen kerülhetünk római ásatások, emlékek közelébe. A tavaly átadott Neszmély – Dunaradvány közötti ingyenes kompjárattal, mintegy 7-8 perc alatt Szlovákiába érünk. Nyugati irányba fordulva, párszáz méter után elérjük azt a kerékpárutat, amely az egykori római határ, a limes mentén épült. 15 km alatt Révkomáromba érhetünk, ami már önmagában is megér egy látogatást, de útközben megcsodálhatunk két római őrtornyot és egy római kori ásatást is.

A Duna ártéri részén haladva sokszor látunk repülő, vadászó gólyát. Ennek a területnek a látványához hozzátartoznak

Két római kori őrtornyot is emeltek Iža község két végén. A kerékpárútról csak az egyik érhető el, de a másik pont olyan. Az izsai római katonai tábor a községtől mintegy 2 km-re, a Duna partján fekszik. A rómaiak több mint kétszáz éves szakadatlan jelenlétének bizonyítéka ez az egyedülálló műemlék. A történelmi eseményeket időszámításunk után az első évszázadtól követhetők itt nyomon.

Az izsai római katonai tábor az ún. limes romanus erődítményrendszer része volt. A Pannónia-provincia északi természetes határát ezen a szakaszon a Duna alkotta. A Dunától északra lévő területen germán törzsek - kvádok és markomannok éltek. A rómaiak Pannónia határainak védelmében a Duna jobb, déli partján erődítményláncot építettek.

A határvonal legfontosabb részeit a római légiók védték. Stratégiailag egyik legjelentősebb határvonal a Vág torkolatával szemben lévő terület volt. Itt szelte át a Dunát az Olaszföldről a Baltikumba vezető ún. Borostyán kereskedelmi út keleti ága. 

Az i. sz. 1 század végén a négy pannóniai légió egyike Brigetióban székelt (a mai Szőny).

Marcus Aurelius császár uralkodása idején a 2. század második felében hosszan tartó háború folyt a rómaiak és a germánok közt, melyet a történelemből markomann háborúk néven ismerünk. Az első római erődítmény Izsán valószínűleg az említett időszakból származik. 

A római hadsereg néhány egysége egyik hadjáratuk alatt ideiglenesen ezen a területen telepedett le. Az említett korszakból származó táborok ma már csupán repülőgépről láthatók Nagyharcsás és Leányvár között. A rómaiak később építettek fel egy ideiglenes tábort Brigetióval szemben, Leányváron. Ez ún. palánktábor volt.

A palánktábort kettős árokrendszer és földsáncok vették körül. Belső területén utcarendben vályogtéglából épített kaszárnyák helyezkedtek el. A kaszárnyákat náddal fedték. Az aránylag jelentős számú legénység feladata volt az anyatábor és a szomszédos római határszakasz védelme a germán törzsek támadásai ellen. A tábor rövid időn belül germán támadásnak esett áldozatul.

A markomann háborúk befejezése után a rómaiak ezen a helyen egy kőtábort építettek az állandó helyőrség számára. Ez mintegy 3 ha területen fekvő hatalmas erődítmény volt. Alaprajzát egy lekerekített sarkú négyzet (172x172 m) képezte, amelynek oldalai a négy világtáj irányába néztek.

A táborfal elérte a 2 m szélességet és 4-5 m magasságot. A táborfalat összesen 20 torony erősítette. Két-két torony védte a kapukat, ezek a négyzet oldalainak közepén helyezkedtek el. A továbbiak a tábor sarkain, valamint a sarkok és kapuk között álltak.

A táborfalhoz belülről földsánc támaszkodott, kívülről két, majd öt árokkal kerítették. A tábor belsejében található épületek az egykori római építészek tervei alapján egységes rendszert alkottak. A tábor központjában álltak a parancsnoki épületek, az északi és déli részen voltak a kaszárnyák, istállók és raktárak.

A tábor délkeleti részében állt a fürdő, de helyet kaptak a műhelyek, kutak, ciszternák és sütőkemencék is. Csupán a nagyobb jelentőségű épületek készültek teljesen kőből. Az épületek többségének csupán az alsó részét rakták kőből, a falak már vályogtéglából épültek. A tetőzetet masszív cserepek fedték. A szükséges építőanyagokat a követ, téglát, meszet a Duna túloldaláról szállították.

Ez az erődítmény több átépítés, ill. rongálás után (legjelentősebb átépítés a 4. században a sarkakhoz és az északi kapuhoz való bástya-hozzáépítés) a rómaiak fennhatóságának hanyatlásáig szolgálta a római hadsereget. Az itt táborozó helyőrség két évszázadon keresztül védte ezt a határszakaszt, ill. Brigetio anyatábort a váratlan germán támadások ellen. Békeidőben a Dunán folyó kereskedelmet ellenőrizte. Bizonyára élénk kereskedelem folyt a germánok és rómaiak között a katonai tábor közelében is.

A 4. század végén, a római impérium hanyatlásának idején a tábort tűzvész pusztította el, s a rómaiak már nem építették újjá. Romjai közé a germánok telepedtek, akik az 5. század első évtizedeiben hagyták el Leányvárt. Az ő távozásukkal az 5. század közepén a tábor is elnéptelenedett.

A középkorban, a török háborúk idején, de az újkorban is a tábor kőfejtőként szolgált. A római tábor köveiből épült részben a komáromi vár, Komárom és Izsa környékén számos templom, lakóház. A rómaiak korából származó várfalakból csupán torzók maradtak. A tábor neve, ill. az állomásozó helyőrség neve sem ismert.

A közelmúltig az izsai római tábort Kelemantia névvel azonosították (Kelemantia, Celemantia, Celamantia). Valószínűleg ez az elnevezés egy kereskedelmi úton fekvő települést jelölt, melyet Claudios Ptolemaios i. sz. 2. századában élt ókori geográfus említ, mint Brigetio melletti települést. A római tábor legkorábbi ábrázolása 1661-ből származik.

Az első régészeti feltárásokra 1906-1909 és 1912-1913 között került sor. 1932-ben a tábor északi részén, majd 1955-56 között, 1957-ben végeztek régészeti feltárásokat. Sikerült a tábor építésének egyes fázisait nyomon követni, analizálni az átépítéseket, meghatározni a tábor épületeinek pontos helyét.

Az ásatás után még 5 kilométer Révkomárom. A bicóút végén kellemes étterem, ahol egy jó hideg csapolt Kofala, vagy sör elfogyasztása után belevethetjük magunkat Révkomárom felfedezésébe.

Forrás:

Szöveg:

TravelGuide,sk

DELTA – a komáromi régió hetilapja, Szlovákia

Saját forrás

Képek: saját

Mosolyogj!

Nagyjából két éve történt, hogy lejárt a Vezetői engedélyem. Elmentem az Okmányirodába, csináltatni egy újat! Régi barátom felesége volt az ügyintézőm. Bementem a fülkébe és csinált rólam egy fotót.

- Jó lesz? -kérdezte, - vagy csináljunk másikat?

Egy lebiggyedt szájú, öregedő ember nézett vissza rám a próbafotóról.

-Á, nem kell, nem lesz ez már jobb! – mondtam némi keserűséggel a hangomban.

Néhány éve, egy barátom, Erika, akitől elég sok apró, hasznos és bölcs dolgot tanultam az élet elviseléséhez kezdte nekem mondani, hogy mosolyogj! Elkezdtem próbálgatni, majd tudatosan figyelni arra, hogy egyre többször mosolyogjak.

Pár évvel később az egyik munkahelyemen tanítottam meg valakit mosolyogni, aki nagyon durván és agresszíven kommunikált. De ez már messze vinne, nem mesélem tovább…

Egyszer Zsuzsinak volt egy igazi mosolygós képe valamelyik igazolványában. Vagy a személyiben, vagy a jogsiban. Nem emlékszem már arra. De nyílt szájú mosoly volt, még a fogai is látszottak.

- Ez mégis, hogy történhetett meg? Az igazolványképeken nem szabad mosolyogni! Biztos férfi csinálta azt az okmányt! 

Azóta sem láttam mosolygós személyi iratot.

A napokban lejárni készülődött a személyim, ezért felkerestem a hivatalt. Majdnem két órát vártam, mire sorra kerültem. Eljött a fotózás ideje. Bementem a fülkébe. A hölgy megcsinálta a fotót. Most elkeseredettséget nem láttam vissza a képernyőn, viszont megint az a lefelé ívelő szájvonal. Olyan negatív! Nem vagyok ilyen! Ha mégis, akkor meg nem akarok ilyen lenni! 

Hirtelen bevillant Zsuzsi igazolvány képe és azt mondtam az ügyintéző hölgynek:

- Olyan negatív ez a kép! Nem csinálhatnánk egy mosolygósat?

- Hát! Legyen, de a fogai ne látszanak, úgy mosolyogjon!

Lefotózott. Kicsit éretlen, kicsit lemondó, de nem negatív! Ilyen lesz az én új arcom a flepnimben, hisz amúgy is erre törekszem!

Akkor az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne egy olyan mozgalmat indítani, hogy minél több ember csináltasson mosolygó igazolványképeket. Miért ne lehetne egy kis vidámságot vinni ebbe a végtelenül elcseszett világba.

vége

Annak bizonyítására, hogy tényleg megfogadtam a tanácsot, itt van egy "Mosolyalbum" pár fotóval...

Szándékosan nem tettem fel családfotókat, hisz az természetes, hogy ott mosolyog az ember, nem kell rá figyelni.

Alpok, 2024

Ennek a versnek az ötlete úgy született, hogy angolul kell megírnom. Utána fordítottam le magyarra. Ezért itt is először az eredeti angolt teszem fel, utána a magyar fordítást.

I’m one of

Who am I?

Simple arithmetic:

I am one of the 8 billion people on earth

I am one of the 449 million inhabitants of the EU

I am one of the 15 million native Hungarian speakers

I am one of the 23,441 people who live in Tata

I am one of the closest family circle of 7 members

I am alone in my body

Need more?

Én vagyok az egyik…

Ki vagyok?

Egyszerű számtan:

Egy vagyok a földön élő 8 milliárd ember közül

Egy vagyok az EU 449 millió lakosa közül

Egyike vagyok a 15 millió magyar anyanyelvűnek

Egyike vagyok annak a 23 441 embernek, akik Tatán élnek

Egy vagyok a 7 tagú legszűkebb családi körből

Egyedül vagyok a testemben

Kell ennél több?

Lisa Simpson, avagy a Magyar sárga 

Kolodko Mihály egy régi – új szoborral lepte meg a budapestieket. A Lisa Simpson-t megformázó szobor 2019-ben került kiöntésre és a Jászai Mari térre helyezték ki. Egy évvel később már nem volt ott. Valaki ellopta. Kolodko több szobrát is ellopták már. Például a Pisszoárt, a Városligetből, vagy Süsüt a Szabadságtérről.

Az ellopott piszoár

A művész úgy döntött, hogy újra kihelyezi Lisa Simpson szobrát. Ezúttal a Fővámtérre került. Nem tagadom, hogy amikor megtudtam, próbáltam úgy intézni, hogy minél előbb megszerezzem magamnak a fotósorozatot jelentő trófeát. Ki tudja?

A társadalom egyre rosszabb mentális állapotban van, így semmi sem garantálja, hogy nem történik meg újra a lopás. Amikor kastélyokat és milliárdokat lopnak, mit számít egy ilyen apró szobor, aminek ráadásul rendszeresen megkérdőjelezik a művészeti értékét. 

Nem volt könnyű megtalálni. Ketten kerestük és mindenhol, mire meglett. Már azt hittem, ezt is ellopták. Még él bennem az élmény, amikor tavaly mentem Török Ádám szobrát lefotózni és csak a hűlt helyét találtam! 

Török Ádám szobrának helye

Sokat gondolkodtam, hogy mi oka van, hogy idekerült ez a Simpson szobor. Ki is ő?

Lisa Marie Simpson egy kitalált szereplő a Simpson család animációs rajzfilmsorozatban. Ő a Simpson család lelkiismerete, a politikai korrektség és az értelem képviselője. Ezért lenézik és mellőzve van. A sorozat egyik részében Lisa Jeanne d’Arcot játssza el, kétes végeredménnyel. A miniszobor ezt ábrázolja. 

De hol a magyar vonatkozás?

A Simpson család egyik alkotója Csupó Gábor. Az 1952-ben, Budapesten született, többszörös Emmy-díjas magyar-amerikai animációs filmalkotó, producer, rendező, zenész. A világhírű hollywoodi Klasky-Csupó animációs stúdió társalapítója. Olyan ikonikus, sokszorosan díjazott, hollywoodi csillaggal is büszkélkedő animációs alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Simpson család, a Fecsegő tipegők, a Thornberry család, vagy a Jaj, a Szörnyek

Amikor gyermekkorában látta a 101 kiskutyát, elhatározta, hogy animációs filmalkotó lesz.

Filmkészítőnek, animátornak készült, de látta, hogy milyen nehéz körülmények között születnek a legnagyobb magyar alkotások.

23 éves korában, 1975-ben többek közt Mándoki Lászlóval és három másik barátjával együtt disszidált. Stockholmban kapott munkát a Team-Film animációs stúdióban. 1979-ben Los Angelesbe költözött. A Hanna-Barbera stúdióban kapott animátori állást. A Scooby-Doo-n dolgozott fázisrajzolóként. 1981-ben saját rajfilmstúdiót hozott létre.

Ebből fejlődött világhírű animációs filmcéggé az apró vállalkozás. Innen indulhatott világhódító útjára a Simpson család., majd a Fecsegő tipegők, amely szintén világsiker lett, 150 epizód, valamint három egész estés játékfilm készült belőle.

Vehetjük a magyar művész előtti tisztelgésnek is a miniszobrot.

Semmering

Történelmi és vasúttörténeti utazás és túrázás az Alpok alacsonyabb hegyei közt

 A semmeringi vasút Ausztriában, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományok határán található, Gloggnitz és Mürzzuschlag között. A vasútvonal kétvágányú, villamosított, szerves része az osztrák Déli Vasútnak. A Semmering-hágó térségében halad, igen nehéz terepviszonyok és jelentős szintkülönbségek legyőzésével.

A hegyvidék domborzati nehézségei miatt fontos személy- és áruszállítási lehetőséget teremtett a Bécsi-medence és Trieszt között. Európa első hegyi vasútja. Tervezője Carl Ritter von Ghega volt. 1848 és 1854 között épült. 1854. május 16-án I. Ferenc József császár együtt utazott a vasútvonalon a tervezővel. 1998-tól kulturális világörökségi helyszín. 

Teljes hossza 41 km, 896 méteres magasságra megy fel, miközben 460 méter szintkülönbséget küzd le. A legnagyobb sebessége 60-80 km/h. A vasút 14 alagúton, 16 viadukton, több mint 100 kőhídon és 11 vashídon halad át. A leghosszabb alagút 1434 méteres, a viaduktok között előfordulnak kétszintesek is.

Kalte Rinne Viadukt + dupla viadukt impozáns Kalte Rinne Viadukt alatt. A 10 hatalmas felső és 5 alsó ívből álló, 46 m magas, 184 m hosszú viadukt a legismertebb és legnagyobb völgyhíd a Semmering vasútvonalon.

Az építkezésen 20 000 ember dolgozott, egyharmaduk nő. Az építés hat éve során 89-en haltak meg balesetben, főleg sziklaomlások miatt. A munkások közt. kolera és pestis járvány is terjedt, amiben több százan hunytak el. Olyan is előfordult, hogy az emberek a körülmények és veszélyek miatt tömegesen elhagyták az építkezést.

 Golfhaus Geiger

Eleinte csak személyforgalmat bonyolítottak. 1868-tól az áruforgalomnak is megnyitották. 1956 és 1959 között villamosították a vasútvonalat. 1860-ban a menetidő 2 óra 4 perc volt, 1938-ban 1 óra, 1990-re 42 percre rövidült.

Mürzzuschlag am Semmering egy 8 ezres kisváros, a terület ipari központja és évszázadok óta jelentős település. Nem véletlen, hogy a Semmeringi vasútvonalon fekszik. A vasút történetét bemutató múzeum megtekintése fontos eseménye annak, aki utazni akar a híres vasútvonalon, vagy kirándulni a környéken. Nagyon egyszerű a dolga.

Egy old timer Porsche a múzeum gyűjteményéből

A nagy területen elterülő múzeum az állomás területén található. A neve: Südbahn Museum Mürzzuschlag am Semmering.

Az idő az egyelten lineáris fogalom. A többi mátrix. De ez csak akkor lenne igaz, ha nem az ember találta volna ki, önmaga sanyargatására. Így az idő is elvont, szubjektív fogalommá homályosult.

Südbahn Museum, Mürzzuschlag am Semmering, Austria

Íme egy kis ízelítő a hatalmas járműgyűjteményből:

Megéri a 10 eurós belépőt, hisz történelmi, vasúttörténeti kiállítást is látunk egyben, rengeteg régi mozdonnyal, sín járművel és vasúti kellékkel. Szobrokkal és térképekkel.

A Semmering-vasút mentén kanyargó túraútvonalat építettek (Bahnwanderweg). Ezen túrázva, hol ebből, hol abból az irányból látjuk a viaduktokat, alagutakat és rendszeresen feltűnnek a vasútvonal piros szerelvényei.

Kurhaus

Útbaesik az 1909-ben átadott Kurhaus monumentális, sok teraszos, hajdani gyógyszállója, mely egyike az első, vasbetonból készült polgári épületeknek. A magaslati gyógyhotelként működött, még náci tábornokot, Rommelt is itt próbálták mentálisan helyrehozni, amikor Afrikából visszatért. De volt szovjet katonai nyaraló, majd állami nyaraló hivatalnokoknak. Később külföldi vállalkozók próbálkoztak hasznosítani, sikertelenül. Jelenleg a pusztulás jeleit mutatja.

Doppelreiter Kogel, 919 m

Néhány kiváló kilátópont is található a túra útvonalán. Doppelreiter Kogel (919 m) csúcsán kilátótorony (Doppelreiterwarte). A felső szintről lenyűgöző körpanoráma tárul elénk.

A másik a 20-Schilling-Blick, híres kilátópont nevét az 1968-ban forgalomba hozott 20 Schillinges bankjegyről kapta, melynek hátoldalán egy látkép volt, amit erről a pontról készítettek.

20-Schilling-Blick, az látható itt, mint az egykori 20 schillinges bankjegyen

Ez a különleges felvétel egy türköző fém dobozból készült és megsokszorozza a látványt

Breitenstein

Ghega múzeum

Még van egy harmadik csodás panoráma pont is, a Breitenstein falucskába levezető úton, a vasút tervezője, Carl Ritter von Ghega emlékmúzeuma felett, ahonnan jazz zene hallatszik fel az ösvényre. Ahogy elhaladunk mellette, látjuk, hogy táncos mulatság folyik. A magyarországi 37 fok helyett itt egész nap 22 fok van, bár Mürzzuschlag am Semmering városban párás, fülledt meleg. 

A kirándulás végén érdemes betérni a Blunzenwirt fogadóba, Breitensteinben, ahol nagyszerű ételek és csapolt sör kapható. Mi olyan ételt kértünk, amit otthon biztos nem találunk. Kirántott véreshurkát, petrezselymes törtkrumplit, friss vegyes salátát és csapolt Steiger sört ajánlottak.

Elfogadtuk és nem bántuk meg!

Forrás:

Kirándulástippek,hu

Wikipédia

Saját források

Júniusi rövidek a forróságról

Itt a forróság

a bükkösben ért utol

lombjával megóv

a forróságban

erdei méh zúgása

szorgos rabszolga

száraz szájpadlás

vizem nem olt szomjat

felforrósodott

mindig váratlan

a júniusi hőhullám

Afrika ideköltözött

szerintem nekünk meg

oda kellene menni

olcsóbb minden

és kisebbek az adók

egy néger nő csókja

biztosan forró lehet

és fahéjillatú

szerintem

A Wekerle-telep

Kisváros a nagyvárosban

Egy 20-as 30-as évekbeli álmos kisváros, amely ásítozik a nyári melegben. Nincs teleszórva szobrokkal és szökőkutakkal. Kolodko is elkerülte eddig. Apró kis zöld terek, amelyeket nem nagyon használnak semmire. Széles utak. Nincsenek közlekedési lámpák és nagy áruházak. Nincsenek parkoló órák, még felfestett parkolókat sem láttam.

Nincs villamos, troli, metró a közelben, a Határ útnál, ahol az első pláza is van. Itt inkább kis boltok, pékségek találhatóak, például a Kenyérke, vagy a Kispiac. Csak páran vannak az utcán, kutyus sétáltatás ürügyén. A Kistigris fagyizó előtt a legnagyobb tömeg, 5 fiatal áll sorba fagyiért. A falak pedig nincsenek agyonfirkálva.

A helyi Deák Ferenc Gimnázium pedig trendi graffiti cégért kapott. A központi, sarkára állított négyzet alakú köztéren vannak azért elég sokan. Nagy, jórészt fém zenepavilon, ahol állítólag helyiek szoktak zenélni. Egy padon két fiú beszélget, kis sportpályán tinik kosaraznak ordító magyar rap zene mellett.

Kós Károly szobra

Wekerle Sándor szobra

Ezt a részt nagyok játszóterének hívják. A kicsik játszóterén nagy az élet. Hinták, mászókák, csúzdák, beszélgető szülők, ingyenes vécé, árnyas fák. A városrész leginkább élettel telibb része. A füves részen 40-es férfi, leterített pokrócon jógázik. Mellette hangszóróból technot hallgat. Érdekes módja a lazulásnak. A park központi részén két szobor. Kós Károly és Wekerle Sándor voltak azok, akik nélkül ez a hely talán nem is létezne.

A központi park

Általános iskola

Itt nincsenek turisták. Mostanában vannak már helyiek által szervezett tematikus séták. Időnként eljön néhány érdeklődő, mint például én is, akit érdekel Budapest története és valami másra kíváncsi, mint egy színes, nyüzsgő világváros. Most szombat délután van, 35 fok és ahogy járom az utcákat, olyan érzésem van, hogy én vagyok itt az egyetlen idegen, az egyetlen turista.

Tudtam, hogy meleg lesz, ezért már előre érdeklődtem, hogy hol tudok majd egy kicsit hűsölni és meginni egy pohár sört. A Mészáros Lőrinc utca 45 alatt található Post Balaton névre keresztelt helyet javasolja bennfentes ismerősöm, Márkus. A Post Balaton

Mészáros Lörinc? -emelkedett meg a szemöldökön, ezért utánajártam, hogy ugye nem? Nem az a Lőrinc. A telep története amúgy is érdekelt, de nézzük meg először ezt az utcát.

Mészáros Lőrinc ferences szerzetes volt. 1466 és 1514 között élt. Hívták még Nagybotú Mészáros Lőrincnek, de gyakran, azóta is csak Lőrinc pap-ként említik. A Dózsa György-féle parasztfelkelés résztvevője, egyik vezetője volt. 1514. július végén Bihar városának ostromakor, a Tomori Pállal vívott csatában serege megsemmisült, fogságba esett, és mint a felkelés vezetőjét, Kolozsváron, máglyán elégették. Nem csak itt a Wekerlén van róla elnevezve utca, de Győrben, Szolnokon, Hajdúböszörményben, Törökszentmiklóson, Várpalotán, Cegléden, Kiskőrösön, Csemőn is Szülőhelyén Megyaszón iskola viseli a nevét. De Lőrinc pap tér is van a 8. kerületben.

A Barátok közt ház, a Kós Károly téren. Itt forgatták az ikonikus magyar tévésorozatot.

Egy iskola igazgató háza. Akkoriban még így becsülték meg a pedagógusokat

A Wekerle története: A 19. század végén nagy építkezések kezdődtek és nagyarányú iparosodás indult Budapesten. A munkákhoz sok szakemberre és munkásra volt szükség. A növekvő városban épült lakások nem voltak képesek befogadni a emberek tömegeit. Szükségessé vált az állami beavatkozás, a problémák megoldása érdekében. 1908-ban Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére az állam megvásárolt egy eladó birtokot Kispesten, hogy ott munkástelepet hozzanak létre.

 A Kós Károly kapu

Zrumeczky-féle nyugati kapu

Felkérték az ország neves építészeit, hogy tervezzenek lakásokat, típusházakat. Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Schodits Lajos, Eberling Béla, Wälder Gyula, Györgyi Dénes, Tornallyay Zoltán, Heintz Béla álmodta és tervezte meg ezt a világot.

A minta, az angol városok munkásnegyedei voltak. Viszonylag kicsi, 44–46 négyzetméteres lakások, társasházi lakások, a tanárok és tisztviselők részére pedig nagyobb, polgári házak épültek. Létesítettek iskolákat, óvodákat és felekezeti templomokat is. 

Az 1908 és 1930 között felépült telepen 20 ezer ember jutott lakhatáshoz. A munkások java állami vállalatoknál dolgozott. A telepen összesen 48-féle típusház van, faberakásos, fapalettás, szecessziós, neogótikus, romantikus épületek, boltívekkel, földszintes, egy-két emeletes, 2, 6, 8 és 12 lakásos házak is.

A Kós Károly tér egyik csodás részlete

Tanuszoda

A házak többségéhez vécét igen, fürdőt nem terveztek, erre közfürdők létesültek. Terveztek még kórházat és villamos vonalat is, ám ezek nem valósultak meg. A telep tervezésekor 50 ezer fát ültettek a közterületekre, sok platánt a főbb utak mentén, a házak elé pedig 16 ezer gyümölcsfát.

A telepet úgy tervezték, hogy a szívében legyen egy főtér, ami egy közpark. Köré a legjobb építészek álmodtak meg épületeket és impozáns kapukat. Ebből a térből sugár irányban indulnak ki utak, 8 irányba. Ezeket pedig keresztutcák kötik össze, akár egy pókháló.

Római katolikus templom

Hangulatos pihenőpad

A Wekerletelep 2011 szeptemberében vált véglegesen műemléki jelentőségű területté.

A végére pedig egy kis történet: Amikor beértem a Wekerlére, elhaladtam egy hangulatos, kerthelyiséges vendéglő mellett, amit Wekerle étteremnek hívnak. Gondoltam, majd visszaúton benézek. Ám visszafele jövet a hely eléggé tele volt, utólag egy nagyobb társaság lehetett ott, valamilyen iskola végi ünneplés, esetleg más családi ünnep alkalmából. Így kihagytam. Majd betérek a következő alkalommal. Ugyanis elterveztem, hogy visszamegyek, majd, ha már a fák lehullatták leveleiket, hogy az épületeket jobban lefotózhassam. Már elhagytam az éttermet, amikor szembejött egy öltönyös, hetven körüli úr. Megszólított:

-Mondja, nem tudja merre van Wekerle étterem?

De tudom, - mondtam, mintha mindig is itt laktam volna. - Itt, a Pannónia utcában van, innen kb 200 méterre.

Megköszönte és továbbment.

Én pedig büszkén, hogy lám már szinte itthon vagyok, haladtam tovább.

Wekerle! Köszi, hogy pár órára befogadtál!

Források:

We Love Budapest

Wikipedia

Turista magazin

Saját források

National Geografic Magazine

Neogótikus épület

MINDEN FOTÓ A SAJÁTOM!

Parlagi galamb

galamb-nász

/haiku füzér/

parlagi galamb

szájában ágacskával

fészkét építi

lesben figyelem

ahogy elszáll előttem:

fa lombjába vész

párja ott várja

puccos fészekalj készül

rejtett rejteken

azután bőszen

turbékol a galambpár

szerelmetesen

tojás is kerül

hamarosan kettő is

galamb-alomba

majd nyugodtság lesz

várakozás - izgalom

család alapul

Tata, 2024. július

A XX. század második felében a galamb, különösen a fehér galamb a béke szimbólumává vált. Pablo Picasso tette híressé. Nem tudom, hogy hogyan kezdődött, de Picasso azt nyilatkozta, hogy mindig is voltak galambjai. Két tényt rögzíthetünk ezzel kapcsolatban. Picasso egy olajfa ágat szájában tartó galambot ábrázoló litográfiát készített, az 1949-es párizsi békekongresszus plakátjára.

A másik tény, hogy az április 20-án kezdődő kongresszus előestéjén megszületett Picasso 4. gyermeke, Paloma. Paloma galambot jelent a spanyol nyelvben. Később számtalan formában, variációban és példányban készült a Picasso-galamb, amelyek közül tán a leghíresebb egy 1961-ben készült grafika.

Koldusszállás körtúrában

Koldusszállás neve minden kéktúrázónak ismerős lehet, hiszen át kell rajta haladniuk. Tatabánya közelében található. Ha Tatabányáról és túrázásról beszélünk mindenkinek a Kő-hegy, rajta a monumentális Turul szoborral, a Szelim-lyuk és az aknatoronyból átalakított Ratzinger Vince kilátó jut az eszébe.

Virágtenger a kiírtott erdő helyén.

Erre a túrára egy olyan útvonalat terveztem, ami a Kőhegy oldalából indul, érinti a Veres-hegyet, Koldusszállást, majd jelzetlen utakon keresztül ismertet meg a Nyugati-Gerecse turistamentes vidékével, majd visszatér a kiinduló pontra. Tulajdonképpen egy körtúra Koldusszállás környékén.

A Nyugat-Gerecse Tornyópuszta, Koldusszállás, Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Baj, Szomód, Dunaszentmiklós, Dunaalmás és Neszmély mögötti területen fekszik. Gyakorlatilag a Dunáig húzódik.

Legfontosabb hegyei a Nagy-Somlyó, a Veres-hegy, a  Kő-hegy, az Öreg-Kovács, a Szőlőhegy és a Kőpite. Ezen hegytömegek több kisebb részre tagozódnak és további tájelnevezéseket és csúcsokat is találhatunk.

A terület, leszámítva a kéktúra vonalát, eléggé csendes, elhagyatott és szemétmentes. Nagy eséllyel találkozhatunk szarvasokkal, őzekkel, rengeteg rovar és lepke szorgoskodik a természetben.

Egy nagyon érdekes gombapár. A szárnál látszik, hogy egymásra fonódtak, kalapjuk pedig összenőtt.

A területen barlangok bújnak meg és ezt szó szerint kell érteni. Nem egyszerű megtalálni őket. Én kettőt megkerestem:

Veres-hegyi barlang

Kisréti víznyelő barlang

Ahol korábban kiírtották az erdőt, most szántóföldi művelés folyik. Épp aratják a búzát.

Sűrű, jórészt turistamentes erdő.

Egy kép a Koldusszállásról:

...és végül a túra útvonala: