Somogyvámos
Krisna-völgy
Krisna-völgy Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége. 150 Krisna tudatú hívő él itt és további 100-an a közeli Somogyvámoson.
A Krisna-völgy bejárata
266 hektáros területén a hajdani birkalegelő helyén a sokszínű élővilág számos fajnak ad otthont. Több mint 950 fa és bokor faj található Krisna-völgy botanikus kertjében, mely az oktatás mellett lehetővé teszi a természet közeli élővilág megőrzését és az étkezési terményekre irányuló kutatást is.
A Krisna-tudat az öt világvallás egyikének, a hinduizmusnak egy képviselője, amely világszerte többszáz-millió követőt számlál.
Gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, azonban a nyugati világban csak 1965 után vált ismertté, Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Szvámi Prabhupád erőfeszítései nyomán.
A Krisna-tudat tanításait az ősi védikus irodalom foglalja össze. Krisnát, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét imádjuk, s célunk az Isten iránti odaadás, szeretet kifejlesztése. Az önmegvalósítás tökéletes útjaként a Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré mantra éneklését ajánljuk.
Az iskola épülete. Akkreditált óvoda és általános iskola is működik a területen.
Krisna-völgy nem része az országos áramhálózatnak. Az itt élők házaiban és az irodákban szükséges áramot napelemek és szélmalmok állítják elő.
Bambusz alagút
Kívánság fa
A közösség vízellátását a házak melletti kutak, valamint egy közös, 330 méter mély kút adják. A szennyvíz feldolgozása pedig egy zéró-kemikália, zéró energia nád-ágy zónarendszerrel történik. A háztartások mosási technológiái környezetbarát, „zöld” mosószereken alapulnak, mint például az ecet és a mosószóda.
A fő épület képei: Szentély, látogatóközpont, konyha, étterem, bolt, minden található itt
Ezt az imát mormolják minden nap reggel 4-től és a szertartás 4 órán át tart. Egyébként ezt éneklik a Hair musical Hare Krisná című dalában is.
Az itt található képek a vallás és hitélet, hagyomány eseményeit mutatják be, nagyon színesen.
Ahogy értelmezni tudtam ez a fő szentélyben afféle oltár. Itt vannak az éneklések is, amelyekhez a látogatót megtanítják a Hare Krisnára és együtt énekelnek a földön ülve, harmónium és csörgőhangszerek kíséretével.
A földművelés mellett a termelés alappilléreit jelentő állatokat, teheneket és ökröket is tartunk. Egy vegetáriánus szemléletmódú közösség a tejükért gondozza ezeket az állatokat. Ez az élelmiszer fontos táplálék minden ember számára. Tartalmaz minden létfontosságú vitamint és fehérjét, forrón fogyasztva pedig segíti a finom agyszövetek kialakulását. Templomi konyhánkon számos édességet, illetve joghurtot, házi sajtot készítünk belőle.
Ezeknek az állatoknak a földművelésben végzett munka és a tejadás mellett nagy szerepe van a Krisna-tudatúak társadalmában. A vaisnavizumus – azaz a Krisna-hit – szentírásai elítélik az állatölést, és a tehenek tejét nagyra becsülik. Indiáról szinte mindenkinek a szent tehenek jutnak eszébe. Erre a filozófiai tételre a Védák adnak magyarázatot. A szentírások hét személyt említenek az ember anyjaként: a szülőanyát, a dajkát, a papok feleségét, a lelki tanítómester feleségét, a király feleségét, a földet és a tehenet. Az a közös bennük, hogy mindannyian gondoskodnak a rájuk bízott emberekről. A tehén úgy teszi ezt, ahogy egy anya: tejet ad számunkra, amit sokféle területen lehet, például az étkezésben, a templomi imádatban, az egészségügyben.
Egy kis kóstoló a helyi specialitásokból: Itt fejt tejből és mangóból készült ivó jughurt és datolyás-csokis golyó
