Irány a Kőpite teteje frontot és napnyugtát nézni

Lövések és égdörgés

Ennek a túrának nem volt több célja, mint felgyalogolni a Kőpite tetejére és megcsodálni a közeledő front felhőzetét a lemenő napban. Egy fejlámpát is elraktam, hátha a naplemente pillanatát is elkapom és sötét erdőben kell majd visszatérnem. Szombat délutánján, az ember nem számít rá, hogy egy ennyire népszerű helyen, ahol a közelben lévő parkoló is sokszor tele van, csupán egy parkoló autót talál, ahonnan épp futók indultak egy kis kora esti edzésre.

Távolba a védett Ferencmajori-tavak 

A csúcsra vezető út, az ország leghosszabb és legrégebben használt közútja. Még a rómaiak építették, hogy a hegyen bányászott követ a dunaparti limes építkezéseihez szállítsák. Ezért az akkori útépítők egy egyenletesen 3%-os lejtős utat hoztak létre a kőbánya és a Duna közeli sík terület, az Által-ér mocsaras vidéke között. Aki végigmegy rajta, láthatja a domborzati viszonyokat és nyugodtan nevezheti az út tervezőit mérnököknek!

Háttérben az Öreg-kovács hegy, mellette a kicsi halom, a Kő-hegy (Turul),

jobbra a halványabb hegyek a Vértes északi fele 

Maga a hegy azért kapta a Kőpite nevet, mert Dunaalmás felett húzódik végig a lapos, fehér, pite kinézetű magaslat, 292 m tengerszint feletti magassággal. A Gerecse legészakibb hegye, csodás kilátással a Dunára, a Csallóközre és a Három folyó régiójára.

Kőpite 

Csupán a kilátásokról készítettem néhány fotót és annak is oka van, hogy nem vártam meg a naplementét. A mellékelt térkép és túraadatokból pedig az is kiolvasható, hogy igencsak sietősen tettem meg ezt az utat.

Ennek oka, hogy du 5 óra magasságában, ezen a szép szombaton lövéseket hallottam az erdőből. Mivel a római út egyenletesen emelkedik, hol mélységen vezet át, hol emelkedők között, sűrű fenyvesekkel és némi lombos fákkal, bokrokkal jól fedett területen, ahol az ember nem látható, míg járásának zaja messzebbre is elhallatszik. A felfelé vezető szakaszon 6-8 lövés volt, jobb és bal oldalról is érzékeltem, bár lehet a visszhang is megzavart. A visszafele úton, a csúcs alatti részről 2-3 lövés volt. Érthetően próbáltam elhagyni az erdőt elég gyorsan, bár a csúcsra felmentem és mivel az nyílt rész, nem is féltem, hogy meglőnek. 

Középen a Duna látszik

Már azt hittem megúsztam mindezt, már láttam az ösvény végén az autómat, amikor is még egy utolsó lövés dörrent, de az már olyan közelről hallatszott, hogy összerezzentem. Próbáltam útközben netről tájékozódni, vagy van-e esetleg vadászat a térségben, de nem találtam semmit.

Közel lakom ehhez a helyhez és sokszor voltam már fenn, még vadászidényben is, amikor ki van írva, hogy mikor nem látogatható az erdő. Ebben az időszakban még nem tapasztaltam ilyet. Egyszer már volt hasonló élményem, évekkel ezelőtt ugyanitt, de az vadászidényben volt.

Visszafelé letértem egy részen a római útról, mert ez a terület nyílt, gondoltam, hogy meglátnak a vadászok, ha ezen a nyílt területen gyalogolok egy ideig.

Csak megjegyzem, hogy közben a front is a közelbe ért, és fülemnek kedves dörgések is folyamatosan hallatszottak, de az zene volt füleimnek, a puskadurrogáshoz képest.

Visszanézve a Kőpitére

A csodás vegyes erdő, főleg fenyőkkel, ahogy a felhők alól helyenként még besüt a nap. Ezen nem lát át a vadász, tehát ha lőnek, veszélyes!

Az itt olvasható adatok mutatják, hogy sajnos ez nem egy naplementenézős séta volt, aminek indult, hanem egy erős turista tempójú gyalogló edzés...

A csúcs körül látható, hogy körben jöttem, a nyílt területen, hogy érzékeljenek, mielőtt visszatértem az erdőbe!

A Gubányi Károly híd

Száraz lábon a Cuhában

Ez a poszt a Cuha – patak völgye szépségének felmagasztalásáról kellene szóljon. A sziklás szurdok valóban nagyon szép. Lenyűgöző faóriások néznek le ránk, ahogy alattuk gyalogolunk. De a szemrehányást éreznünk kell a hátunkon, ahogy végig megyünk az ösvényeken és -már a lényegre is térek-, ahogy gyalogolunk a csont száraz patak medrében.

A csordogáló Kőpince forrás 

E kedves Kányádi vers indít el a szurdok felé

Ahol pár éve még be kellett vetni minden turista tapasztalatot, köveken egyensúlyozva, vagy zacskót húzva a bakancsra, ha át akartunk kelni a gázlókon. Akkoriban nem volt idegen látvány a gumicsizmás túrázó sem, akinek megérte idecipelni és láttam a mezítlábas megoldást választót is. 

A Savanyú Jöska nevű bakonyi betyárról elnevezett barlang

Most nincs ilyesmire szükség. Fiatal anyuka 3 éves kisfiúval mondja, hogy felkészült a vizes kalandokra, mindent hozott, ami kettejüknek a gázló átkelésekhez kell, mert a múltból nagy vizekre emlékezett innen.

A nedvesebb levegő miatt, a gombák a barlang szájába települtek

Két éve én is direkt ősszel jöttem, hogy legyen víz a mederben, de akkor sem volt, csupán a Porvához közelebb eső területen, annyi, mintha egy kertvégi patak lenne, nem egy vízgyűjtő nagy patak, és most ugyanúgy.

A mindent elárasztó kanadai aranyvessző, invazív faj. Módom volt egymás mellett látni egy hagyományos réttel. Az sokkal szebb. 

A nagy réten pedig megállíthatatlanul terjeszkedik a kanadai aranyvessző, kiszorítva az eredeti füves rétek gazdag és változatos növénytársulásait.

Száraz meder

Ki kell most már mondani, hogy a környezetváltozás, az aszály, az egyenlőtlen csapadékhozam és eloszlás menthetetlen sebeket ejt a Bakony ökoszisztémájában is.

Megkértem a mesterséges intelligenciát, hogy gyűjtsön nekem adatokat ebben a témában. Lássuk mi is a helyzet.

1. Magyarországon:

Az Alföldön (pl. Homokhátság) kritikus a vízhiány, a talajvíz szintje évtizedek óta csökken. Sok helyen eltűntek a régi tavak, mocsarak, és az öntözés egyre nehezebb.

2022 nyarán súlyos aszály volt, a kukorica- és napraforgótermés nagy része elpusztult, a Tisza és a Duna vízszintje rekordalacsony lett.

A mezőgazdaságban emiatt komoly károk vannak, és sok gazda küzd az öntözéshez szükséges víz megszerzésével.

2. Európában:

Spanyolországban és Olaszországban már most vízkorlátozások vannak: medencéket nem lehet feltölteni, autómosást tiltják, és bizonyos régiókban a lakosságnak csak napi pár órában van vezetékes víz.

A Rajna és a Pó folyó vízhozama csökken, ami a hajózást és az energiatermelést (pl. vízerőművek, hűtővíz az atomerőművekhez) is veszélyezteti. 

3. Globálisan:

India és Kína több városában (pl. Chennai, 2019) már előfordult, hogy elfogyott a vezetékes víz. Milliók voltak kénytelenek lajtos kocsikról vízhez jutni.

Az Egyesült Államokban, Kaliforniában és az egész Colorado-folyó vízgyűjtőjében hatalmas hiány van. A vízmegosztás miatt államok és városok között vita alakult ki.

Etiópia, Szomália, Kenya területén sok millió ember szenved krónikus vízhiánytól, részben a klímaváltozás, részben a túlhasználat miatt. Bizonyos területek Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában élhetetlenek már most is. Óceánia szigetlakóit pedig kiönti a Csendes-óceán.

Korábban a Cuha-patak medrében mindig volt víz a rendszeres csapadék és a hóolvadás miatt. A víz elapadásának okai elsősorban nem globálisak, hanem itt az országunkban vannak. A folyószabályozásnak és vízelvezetésnek, köszönhetően stabilabb áramlása volt a pataknak. Azonban e gyakorlat hosszútávú hatásaként a talaj víztartalma lecsökkent, és a kis patakok kiszáradásának esélye nőtt. Valóban! 

A Porva melletti vasútállomás közelében már van egy kis víz a mederben.

A kis patakok teljesen kiszáradtak, a nagyobb patakok vize pedig apad emiatt, ráadásul az öntözések és illegális vízlopások is csökkentik a vízhozamot. Már évekkel ezelőtt tapasztaltam, hogy a Mátra egyik nagy patakja, a Toka patak vize is igen rapszodikussá vált a kertek öntözése miatt. Beszéltem pár kerttulajdonossal, akik mondták, hogy meghatározták nekik, ki mikor szivattyúzhat ki vizet a mederből. 

Mi a Cuha patak legfrissebb helyzete? Drasztikus apadás, időszakos kiszáradás.

A rendelkezésre álló friss vízállás-adatok alapján Bakonybánk, Cuhai–Bakony-ér mérőpont, a vízügy adatai alapján: 2025. június 15-én: 32 (méter³/s) – mérsékelt alacsony érték, augusztus 6-án: csak 18 – további csökkenés, augusztus 11-én: 16 – még alacsonyabb hozam

A hivatalos vízügyi adatok alapján az augusztus 21-i reggeli adatok (Bakonybánk mérőállomás) így alakultak: Vízállás: 15–16 cm. Vízhozam: kb. 21,3 m³/s.

Ez a csökkenő tendencia egyértelműen jelzi: a Cuha-patak vízhozama kritikus szinten van.

Ha van egy kis nedvesség, van gomba is. 

Mi várható? Tendenciák és előrejelzések. Aszály és csapadékhiány

2025-ben Magyarországon március 1-től „állandó vízhiány” időszakot hirdettek – az egész országra érvényesen –, az öntözéshez csupán bejelentés szükséges vízjogosultság nélkül, díjmentesen, hogy enyhítsék a száraz tavasz hatásait. Ez tovább szárítja pl a Cuha-vizét.

A rét, a magyar táj egyik legcsodásabb eleme, fontos szerepe van az ökoszisztémában. Ez a rét is veszélyeztetve van, az irányába terjedő aranyvessző miatt.

További trend, hogy a csapadékeloszlás kiszámíthatatlanabbá vált, az évi vízhozam ingadozóbbá, különösen a kis patakok esetében, március és november között.

Bakony–Cuha-patak térsége nem csak egy jelentéktelen patak helyi problémája:

A Cuha-patak teljes hossza kb. 81 km, a vízgyűjtő területe 547 km², torkolata a Dunába van, vízhozama pedig 1,55 m³/s. A szurdok egyik végében van Porva vasútállomása. Kis vasútmúzeumot nézhet a vonatra váró

Mi várható? Trendek és természetvédelmi hatások. Csapadékfeltételek és vízjárás 

Hogyan hat mindez az élővilágra. A hódok már elmentek. Az állatok egy része képes máshol vizet találni, de az itt élő madarak könnyen veszélybe kerülhetnek. A Cuha-völgy kivételes természeti értéke az itt költő védett madárfajok, a hamvas küllő, a közép fakopáncs, a hegyi billegető, vagy az ökörszem. A vízhozam csökkenése veszélyezteti azokat a fajokat is, amelyek a patakmederben vagy annak közvetlen közelében fészkelnek, pl. hegyi billegető. 

A csodás bakonyi erdő... és egy színpompás lakója

Ha végigjártad a szurdokot, réteket és erdőket, megérdemelsz egy helyi étket, amelyben benne vannak a Bakony ízei. A Kőpince fogadó a túrák kiinduló és végpontja Vinye falucskában.

Egy igazi bakonyi étel, amit megkóstoltam:

Szarvas, bakonyi mártás sok vadgombával és dödölle

***

Ha Dunaalmáson járunk, sok látnivaló van ott. De azt tapasztalom, hogy ezt a látnivalót nem ismeri senki. 

Honfoglalás kori temető Dunaalmáson

Komárom megye területének X. századi, honfoglaló magyar lelőhelyei kisszámúak, s a temetők helyett többnyire csak egy-két sírról vannak adatok. Egymást követik a lelőhelyek a Duna jobb partján (Szőny, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Lábatlan, Esztergom – több lelőhely –, Pilismarót).

Egy-két sírnál többet tartalmazó temetőt csak Bakonyszombathelyről (tizenkét sír) és Dunaalmásról (tizenhárom sír) ismerünk, ez utóbbi az antropológiai elemzés szerint egy vagy két család két- vagy háromgenerációs temetője volt.Az 1958-ban történt feltárás – ahol övveretek, fegyverek mellett egy palmettával díszített hajfonatkorong-pár is előkerült – leletegyüttesei alapján a X. század második felére keltezik. Népességének feladata pedig a Zsitva–Duna torkolatánál levő vízi átjáró és a Duna jobb parti limes úttal azonos kora Árpád-kori, és az abból Tata irányába délre haladó útvonalak csomópontjának ellenőrzése lehetett. 

Ez az a vízi átjáró, ahol jelenleg is a komp üzemel Neszmély és Dunaradvány között, és amit rendszeresen használok bicótúráim során. Tehát nem teszek mást, mint amit 2500 éve mindenki, aki erre vetődött.

Forrás: Arcanum

Ilyen csodás erdő öleli ezt a helyet. Egyébként egy hasonlóan régi földvár halmait is rejti ez az erdő, innen kb 200 méterre.

.és ha már itt járunk menjünk le a főút mellé, a híres kénes forrásokhoz, mert népszerű étkezők találhatók ott.

A Neszmély nevű komp óránként fordul és ingyen szállít a Duna két partja között

A Három Folyó Régiója

Az Ister – Granum euroregio

Van annak haszna, hogy a határ közelben laksz és mivel a határok átjárhatóak, könnyen mehetünk oda-vissza akárhányszor. Így egyre jobban megismerjük a vidéket. Én évek óta, tudatosan járom ezt a tájat, a Három Folyó Régióját. A magyar oldal szinte minden idetartozó településén és vidékén voltam. A szlovák oldalon futó kerékpárúton pedig alkalom van felfedezni a dunaparti településeket. Az ide tartozó Burda hegyet is bemutattam már a blogban, hamarosan pedig vissza is térek majd oda. A csodás dunai, garami és ipolyi töltéseken is végig gyalogoltam már. Nagy élmény volt az is. 

A csodás Dunapart, távolban a Gerecse hegyei

Most egy Dunaradvány – Dunamocs – Karva településeket érintő kerékpár túra ad lehetőséget, hogy bemutassam régió ezen részén. Ami még fontos, a Neszmély és Dunaradvány közötti óránkénti ingyenes komppal nagyon könnyen elérhető a régió. 

A karvai katolikus templom és harangláb

Az Ister–Granum Eurorégió (Jelenleg: Ister–Granum EGTC), egy határmenti együttműködés, 102 település önkormányzati társulása. Esztergom és Párkány (Sturovo) között 2001-ben újjáépült Mária Valéria híd lehetővé tette e kis európai régió megalakulását Magyarország és Szlovákia területén. Ha geográfus szemmel nézzük, ez magában foglalja a magyar oldalon a Dunapart Komáromtól keltre levő részét, a Dunakanyarral, a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és Börzsöny hegység jó részét, a dunai szigeteket, a szlovák oldalon pedig a Csallóköztől keletre található, jó részt magyarok lakta területeket, valamint a Dunaradvány és Párkány közötti területet. Ezzel Esztergom visszanyerte a vonzáskörzetének északi részét is, amit Trianon után elvesztett. A régió nevének eredete: Ister, a Duna római kori latin neve, a Granum pedig a Garamé. A latin név, a közös európai kulturális örökségre utal. Érdekesség, hogy Esztergom neve is a földrajzi helyzetére utaló két folyónévből keletkezett. 

A vasárnapi, 11 órai, magyar nyelvű mise

Területe több, mint 2200 km². Kétharmada Magyarországhoz, egyharmada pedig Szlovákiához tartozik. Nagyjából Esztergom 25-35 kilométeres körzete. Lakossága kb 220 000 fő. Központja Esztergom. Olyan települések tartoznak ide például, mint a magyar oldalon Esztergom, Bajna, Bajót, Csolnok, Csobánka, Dömös, Kismaros, Kisoroszi, Dunabogdány, Dág, Dorog, Kesztölc, Lábatlan, Leányfalu, Nyergesújfalu, Tinnye, Piliscsaba, Visegrád, Zebegény, stb, vagy a szlovák oldalon Párkány, Bátorkeszi, Garamkövesd, Helemba, Dunamocs, Dunaradvány, Karva, Muzsla, Szőgyén.

A Rákóczi szabadságharc helyi eseményeinek emlékműve, Karva

A Három Folyó Régiója pedig azt jelenti, hogy a Duna, Garam és Ipoly folyásvidéke ez a terület. Fontos, hogy Komárom és vonzáskörzete nem tartozik ide, Nagyjából a magyar oldalon Neszmély és a vele szemben található Dunaradványtól keletre található területről beszélünk. 

A régióból most nézzük meg Karva és Dunamocs történetét, hisz a bicótúrám során ezeket kerestem fel és a fotók is itt készültek. Karva már az őskorban lakott volt. Neolit kori település nyomait tárták fel. A római korból való települést is találtak. A község, a Tardos családé volt. Először 1245-ben említik. 1300-ban Csák Máté emberei a falut kifosztották. 1303-ban a falu Karvai Miklós birtoka, de fiai, pénzhamisítás gyanújába keveredtek, és vagyonvesztésre ítélték őket. Sok tulajdonosváltás volt, ami már érdektelen számunkra. 

A mohácsi csata után a település elpusztult, majd újra települt. Itt is a törökök voltak az urak. Az 1600-as évek közepén a Felvidéken sorra váltottak az egyházi közösségek a protestáns vallásra, de Karva lakossága nem volt hajlandó. Ekkoriban a falunak 50 háztartása volt és két muzulmán ura, Szijárus ben Abdullah és Mehmed ben Mahmúd tímároké, tehát az adók egy részét a lakosság nekik fizette. Tizedet fizettek búzából, kaptárból, lenből, kenderből, valamint az erdőhasználatért, legeltetésért, juhokért, hordók és bírák után, a földhasználatért, dunai halászatért és sertéstartásért. A község, a század végére újra elnéptelenedett.

A karvai kilátó 

A török elvonulása után 18. század elején Nedeczky Sándor földesúr telepítette be újra. A kurucok 1705-ben sáncot építettek a falunál a császári csapatok megállítására Esztergom irányába, de 1707-ben szétverték őket, a falut pedig felgyújtották. 1711-ben pestisjárvány tört ki.

Kilátás Komárom irányába 

A községet sokszor érték természeti csapások, árvizek, tűzvészek és földrengések.

Hihetetlen, de volt itt földrengés 1753, 1759, 1763, 1764, 1765 és 1768-as években is. Az következő 1783-as rengés súlyos károkat okozott, és kisebb rengés volt 1828-ban. 

Kilátás Esztergom - Visegrád irányába

A szabadságharc idején 1849-ben a magyar honvédek az itt élő Hunyadi gróf karvai juhaklaiból hajtották el a juhok egy részét, sőt a termés egy részét is elvitték a sereg táplálásához.

A kilátó belsejében

Az I. világháború után a falu a Csehszlovák Köztársaság része lett. 1938 novemberétől 1945 májusáig pedig ismét Magyarországhoz tartozott. A II. világháborúban, 1945. január 6-tól Karva a németek védelmük megerősítésére erőket összpontosítottak itt. Innen bombázták Budapestet. Erre akarták kiszabadítani a Budán ragadt katonáikat. Márciusban pedig jöttek az oroszok. A község újkori történelmének legfontosabb eseménye, hogy a kommunista rezsim megszűnése után felbomló Csehszlovákia megszűnésével a falu Szlovákia része lett 1993. január elsején.

 Emlékoszlop, Karva

Dunamocs (Machala, Mocsolya, Moch) 1208-ban Moth néven szereplő falu királyi várbirtok, ahol a királynő hírnökei laktak. A 14. századra minden kiváltságát elvesztette, s Zsigmond, a falut és annak népét koronázási ajándékként az esztergomi érseknek adományozta. A falu népe ettől kezdve egyházi jobbággyá lett. A török hadak pusztítását csak 1529-ben tapasztalhatták először, amikor azok a falun áthaladva, majd Komáromot feldúlva Bécs első ostromára vonultak. A falu a zsitvatoroki békéig a hódoltság határvidékén feküdt, és mindkét félnek egyformán adózott. A falu jövedelmének igen jelentős forrása volt a dunai halászat, a vízimolnárság, a hajóvontatás, a révészet.

Karva

A Rákóczi-féle szabadságharc megakasztotta a vidék gazdasági fejlődését, 1704-ben a kuruc csapatok elfoglalták Érsekújvárt, s ennek során a párkányi járás lakosságának élelmeznie kellett a kuruc csapatokat. Mocs falujának története a kuruc szabadságharc alatt szorosan összefüggött a Bottyán generális vezette harcokkal.

Mocs, a hangulatos süttői sétány 

1918 novemberében berendelték a községházára a falu elöljáróságát, és közölték velük, hogy a falu ezután nem Magyarországhoz fog tartozni. Közben érkeztek haza a frontról a katonák, s velük a hírek a Monarchia felbomlásáról és az őszirózsás forradalom kitöréséről. A komp a folyón át még szabadon közlekedett, bár egyesek már tudták, hogy ott lesz az új államhatár. Aztán a komp sokáig nem közlekedett. …és most ismét ezzel a komppal járok át biciklizni.

Mocs. Ennek a kis villának az udvarán régi horgonyokat láthatunk

A II. világháborúban a falu fiataljai a Don kanyarban vesztek oda, olyanok is akik a faluban harcolva vesztek oda és voltak, akiket haláltáborokba hurcoltak.

1947-ben újabb megpróbáltatások vártak a falu népére. A magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, elrendelték a teljes vagyonelkobzást, be kellett zárni minden magyar iskolát. Megkezdődött a deportálás Csehországba a kiűzött szudétanémetek helyére. Mintegy 69 mocsi került így Csehországba. 1948-ban pedig a kitelepítés vette kezdetét Magyarországra.

Apró és nagyobb szigetek 

Dunamocs külső képe sokat változott az utóbbi évtizedben. Különösen a Duna-part, az ún. Süttői sétány újult meg. Modern lakóházak, villák épülnek a régi kis házak helyén.

Kellemes pár órás program a Tata - Karva közötti kerékpártúra

/2025. 08. 15./

Ez egy nem könnyű szöveg, tán lesz, aki érti. Elmélkedés a belső út keresésről,

mi más lehetne

/versvázlat/

mi más lehetne a célom

mint ellenni

jól elleni

kerülni a haragot

mosolyogni

befelé

és ha már megteltem

a belső mosollyal

hagyni a felesleget másoknak

mi más lehetne a célom

tán kevés

ami maradt

de ezt a keveset

ezt a nem egzakt mennyiséget

jó bőre hagyni

kis tervek

jusson minden napra

világmegváltást másra hagyva

vágy ami saját

saját igényre szabott

szabad gyök javítás

önként vállalt

self-made

lélekregresszió

lassan fogyasztani

nem nézni az órát

még a belsőt sem

és ignorálni

minden őszintétlen

dolgot ignorálni

akár gondolat

akár történés

akár ember

/Tata, 2025./

Három elvont fogalom magyarázata a versből:

A belső mosoly egy taoista meditációs gyakorlat. Jelentős szerepe van, hogy jobban megismerjük és megértsük testünket. Úgy is mondhatnám, hogy a feszültségek, a stressz életerővé, életenergiává való átalakítása. Egyfajta belső kommunikáció.

A lélek regresszió egy olyan módszer, mely során a tudatalattiban tárolt korábbi életeseményekhez, akár korábbi életekhez is visszavezetik az egyént, hogy megkönnyítsék a múltbeli traumák feldolgozását és a jelenlegi életproblémák megoldását. Ez egy terápiás folyamat, melynek célja a lelki blokkok oldása és a személyiség fejlődésének elősegítése.

Szabad gyökök a szervezetben élettani körülmények között keletkeznek, vagy bejuthatnak a környezetből is, élelmiszerekkel, belégzéssel vagy bőrön keresztül. A káros szabad gyökök jelentős részét az emberi szervezet képes hatástalanítani. A szervezetben természetesen is keletkeznek, de külső tényezők, mint a szennyezés vagy a stressz, is fokozhatják a termelődésüket. Az antioxidánsok segíthetnek a szabad gyökök hatásainak csökkentésében

A fotók Tótvázsony környékén készültek 2022-ben.

Fotó - Alfred Hitchcock Hátsó ablak című filmjéből

A mumpsz

1969 nem úgy alakult, ahogy egy általános iskolás szerette volna. Nem a focizásról, játékról, vagy rosszabb esetben az iskoláról szólt. Volt helyette betegség. Alattomos, bujkáló, fájdalmas fültőmirigy-gyulladás. Fültőmirigy gyulladások sorozata, mely elkísért egy éven keresztül. Iskolába alig jártam, a második osztályt csak kitűnő tanulmányi eredményemnek köszönhetően nem kellett megismételnem. Sállal felkötözött arccal, időnként forró sóval teli zacskót szorítva arcomra teltek napjaim. Az orvos először azt mondta, mumpsz. Később, hogy csak fültőmirigy gyulladás. Aztán nem mondott semmit.

De egyszer csak véget ért az egész, és amilyen kiszámíthatatlanul, és alattomosan jött ez a megfoghatatlan betegség, úgy is múlt el, mintha soha nem is lett volna. Én is teljesen megfeledkeztem róla. Már 19 éves voltam. Úgy éltem, mint a többiek, azt csináltam, mint mindenki. Barátkoztam, társaságba verődtem hasonszőrűekkel, koncertekre, néha diszkóba mentem. Egy Oroszlány környéki bányában dolgoztam földalatti fúrósként. Aztán egyik reggel arra ébredtem, hogy megduzzadt a fülem töve! Úgy, mint régen, de most sokkal jobban fájt, fel volt dagadva az arcom, mindkét oldalon és a halántékom szinte érinthetetlen volt az égető fájdalomtól. Éreztem, hogy lázas is vagyok. Így aztán 1981-ben, azon a tavaszi reggelen, nem bújtam bányászruhába, hogy alászállva koboldokkal és bányarémekkel hadakozzak, hanem a körzeti orvosi rendelőbe mentem.

- Maga mumpszos fiatalember!- mondta az orvos szárazan.

- Doktor úr, az lehetetlen, én már gyerekkoromban voltam mumpszos, és úgy tudom, az csak egyszer lehet az ember!- válaszoltam tudálékosan.

Szemüvege fölött rám nézett, majd felállt, és fülem környékét alaposan körbenyomogatva határozottan így szólt:

- Márpedig ez mumpsz! Úgyhogy betegállományba veszem. Amíg lázas feküdjön, forró só a fültövére, és vigyázzon, hogy semmiképpen ne érje a húzat, mert a férfiaknál így a felnőttkor kezdetén ez igen veszélyes!

- Veszélyes? – kérdeztem hitetlenkedve.

- Igen, fiatalember veszélyes! Ezt vegye komolyan. Ebben a korban a mumpsz szövődménye az impotencia, – emelte meg a hangját- pontosabban, hogy nem lehet emiatt gyereke.

Hát ez nem is olyan nagy baj, gondoltam elsőre, hiszen a farmerdzsekim zsebében rendszerint ott lapuló Postinor eseményutáni tabletta beszerzése nem volt egyszerű dolog.

Önkéntelenül is elmosolyodtam, amit észrevett, és szigorúan rám szólt: - Higgye el, ez nem olyan vicces, egy idő után mindenki akar egy gyereket!

Az orvostól hazafelé menet az akut fájdalmat leszámítva jóleső érzéssel töltött el, hogy vagy két hétig nem kell bányába menjek. De aztán bevillant, hogy kedd van, és szombaton Beatrice koncert lesz Kisbéren.

- Hát azt nem tartják meg nélkülem, így mumpsz, úgy impotencia, én ott leszek! –határoztam el rögvest. A hét további napjain mindent elkövettem a gyógyulás érdekében. Feküdtem, felkötöttem az arcomat, sópárnával melengettem.

Hát eljött a szombat. A lázam lement, a fültövem kis jóindulattal kevésbé dagadt, bár látható a duzzanat. A halántékom is fáj még.

- Szerintem koncertképes vagyok!- állapítottam meg, bár gondolataim közt egy kis bizonytalanság azért megbújt.

Pápa felé halad a vonat Bokodnál, háttérben az erőműi kiágazással. 1980. 05. 15. Fotó - Arnold Siegrist

Társaságommal jót vidultunk kálváriámon, amíg az oroszlányi vasútállomáson gyülekeztünk. Környére mentünk, ahol átszántunk a Tatabánya – Kisbér – Pápa, akkor még gőzmozdonnyal üzemelő vonatára. „A PÁPAI TUJA” így hívtuk ezt a vonatot és nagy kedvencünk volt. Kicsit lenéztük lassúsága és elmaradottsága miatt, de mindenképpen különleges volt számunkra.

Minden gond nélkül történt az átszállásunk Környén, ahol már jórészt tele volt a vonat Tatabányáról, Tatáról és a környékről, a koncertre utazó fiatalokkal. Társaságunk elfoglalt egy részt, az egyik üresen lévő kocsirészben, és mindenki már a koncertekről ismerős arcokat, haverokat kereste. Én a mumpszommal meghúztam magam, próbálva kivédeni a minden lehúzott ablakból betóduló huzat, és mindent elborító füst hatását. Persze feltűnt ez mindenkinek, mert nem vagyok én olyan visszahúzódó alak, de hát nem kívántam a homlokomra írni, hogy mumpszos vagyok. Hiszen ez fertőző betegség, jobb nyugton lenni.

Nem úgy a barátaim, akik ezzel poénkodtak az elejétől fogva. A betegségemtől nem féltek, viszont igen jól mulattak.

1980 augusztus 23-i Fekete bárányok koncerten 25 ezren tomboltak a Hajógyári-szigeten, a Beatrice koncertjén

Hát hamar megtudta az egész pápai tuján utazó társaság, hogy nekem mumpszom van. Tán még a vonatvezető és a fűtő is ezen mulatott, hiszen a kalauz volt olyan arc, hogy elmondja.

Én azonban továbbra is meghúztam magam. Úgy 3-4 megállót mehettünk, amikor kinyílott az ajtó és belépett rajta két lány. Az egyiket nem is volt időm megnézni, mert olyan gyorsan történt minden. A másik viszont: mintha álmaim nője mászott volna le a filmvászonról. A derekáig érő, hosszú, egyenes szőke haja volt, jó alakú, szép arcú. Nem olyan volt, mint amilyenekből egy Beatrice koncert közönsége állt. Amikor belépett, körülnézett és hangosan megkérdezte:

- Melyikötök a mumpszos?

- Én! – válaszoltam.

Határozottam elindult felém, a barátaim ezzel egyidőben hátrébb húzódtak. A lány rám mosolygott és odaült mellém, majd kedves, lágy udvarlós hangon beszélni kezdett:

- Tudod, én ápolónő vagyok a tatai kórházban. Eléggé utálom, ráadásul szükségem lenne egy-két hét betegállományra. Ugye segítesz rajtam?

- Őőő...hát persze, ha tudok! – dadogtam.

- Tudsz! – mondta, majd az „sz” betű elhangzásával egy időben az ölembe ült, és vadul el kezdett csókolni. Még soha nem csókoltak ilyen hevesen, a nyelvével gyakorlatilag felnyársalt. A társaságom tagjai szájtátva figyelték az eseményt, majd arrébb húzódva beszélgetni kezdtek valamiről. Így folyt ez, míg meg nem érkeztünk a kisbéri állomásra. Akkor elköszönt, és nyomtalanul eltűnt. A koncerten sem láttam, és azóta sem.

Amikor leszállt a vonatról és mosolyogva búcsút intett, elvitt magával egy pici darabot belőlem, és itt hagyta cserében azt, amire minden ember vágyik, egy szép emléket, ami ha néha eszünkbe jut, jól esik elmesélni.

/2009. április 2./

Veszprémvarsány környékén halad a személyvonat 1980-ban Arnold Siegrist fényképén.

Somló

A magányos tanúhegy

Július 18-án végre eljött a nap, amikor a túra-bakancslistám egyik régi elemét, a Somló hegyet akartam kipipálni. Így a nevezetes tanúhegyek közül már csak a Haláp van hátra. Két éve a Csobánc, a Szent-György hegy és a Hegyestű, bár ezt nem szokták itt számba venni, tavaly a Gulács és a Tóti-hegy, idén pedig a Badacsony és most a Somló. Még van több, kevésbé jegyzett hasonló hegy a Balatonfelvidéken és a déli parton, Fonyód két hegye, a Sipos-hegy és a Várhegy is ebbe a sorba illő tanúhegyek. Ezeket idén és tavaly is felkerestem.

A Somló Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra található. A magányos tanú hegy. Távolabb fekszik a többitől. A kirándulók Somlóvásárhelyről szokták megközelíteni, de Doba és Somlószőlős felől is jó, ha északról érkezünk ide. Nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte. Más értelmezésben a mállékony, omló, somló talajszerkezet (tufa) adta a hegy nevét. 

Földrajzilag a Pápa-Devecseri-sík kistájához tartozik. A Torna-pataktól északra, a Devecseri-Bakonyalja nyugati peremén emelkedik, vulkanikus eredetű. Az alapkőzete a pannon kori homokra települt földpátbazalt. 

19. századi kőkereszt. Az elgazosodott alapzaton festékkel írt idézet Szent Lukács evangéliumából: „Ahol a te kincsed van, ott van a te szíved is. (Luk)”. Vagyis: „… Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is. …”

A hegyen két forrás fakad, egyik a Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna közelében található Szent Márton-forrás. Nem látogatható, csak a víz zubogását hallani, ami szerintem pofátlanság. De manapság mindent lehet egyeseknek! A nyugati oldalon a Szent Ilona-kápolna közelében a Séd-forrás fakad. Ezt sajnálom, hogy nem láttam. A Séd nevezetes vízfolyás és e hegy gyomrában ered!

A Somló, a földtörténeti múlt harmadidőszakának közepén, a pliocén korban keletkezett. Ebben az időben lefűződő tenger borította ezt a területet, amely elvesztette összeköttetését az óceánnal és beltengerré vált. Így keletkezett 4-5 millió éve egy hatalmas tó, amit Turáni-tónak neveztek el. Ennek hatalmas öble, amit Pannon-tengernek szoktunk hívni.

E tengervíz sótartalma folyamatosan hígult a befolyó felszíni vízfolyásoktól, míg lassan édesvízzé vált. Érdekesség, hogy itt a Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében is található az a kecskeköröm kagyló (Congeria ungula-cA feltámadt Jézus találkozikaprae), valamint a vándorkagyló (Dreissena), amelyeket Tihany partjainál mos ki a Balaton. 

A Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. Nagyjából ekkor indult az a vulkáni aktivitás, amely létrehozta a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket is. A többszöri kitörések során rétegekbe rakódott le a bazalt, amely aztán tufásodott. Ez a vulkáni tufa, a Somló esetében bazalttufának hívjuk. Ezután lávafolyás terítette be a kráterek körüli területeket, ami lehűlt és megmerevedett.

Szent Ilona kápolna. A hegy délnyugati oldalán található. A kápolnát 1399-ben már oklevél említi, a legenda szerint a Pálosok építették. A török lerombolták, ezután 1853-ban újra építették a kápolnát. A torony aranyosan ragyog a napfényben.

A tanúhegyek az erózió munkája révén vették fel mai formájukat. A kiszáradt vizek üledékét a szél felkapva folyamatosan koptatta a felszínt. A kemény bazalttal nehezen bírt. Így ezek környezete jobban pusztult. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett. 

Déli felén melegkedvelő tölgyesek és gyertyános-tölgyesek alkotják, gazdag aljnövényzettel. Nő itt borostyán, keltike, csillagvirág, leánykökörcsin, selymes peremizs, hegyi ternye. Az északi oldalakat bükk elegyes erdők borítják, fehér sással, ligeti perjével és medvehagymával.

Egy ekkora hegyen sok kisebb-nagyobb látnivaló van. Kápolnák, út menti feszületek, képes fák, Mária szobrok, nevesebb borászatok, pincék, szállások, források, tanösvények, sziklák és kilátópontok találhatók. Az egészet nem szokták bejárni egyhuzamban és talán nem is kell. A hely hangulatát megfogni, az itt a lényeg és nem csak ezen a túrán. Vannak persze főbb látnivalók, azokat mindig fel kell keresni. Így történt most is. Több féle túrajelzés is halad a hegyen és tanösvényt is kijelöltek. Én ezeket váltogattam, és sikerült több, mint 12 km-t és több, mint 500 szintet is begyűjtenem. 

A Somlónak önálló borvidék címe van, annak ellenére, hogy területileg kicsi. Az ország legkisebb borvidéke, ahol jelenleg 600 hektár telepített szőlő terem. A somlói bor hírneve egykor a tokajiéval vetekedett, elsősorban annak köszönhetően, hogy a tüzes, savakban gazdag és testes somlói borok jól tűrték a szállítást.

A határon túl napjainkban ismeretlen, viszont itthon, a borfogyasztók körében töretlenül népszerű. A somlói bor fehér szőlőből készül. A legelterjedtebb fajták az olaszrizling, juhfark, furmint, hárslevelű és tramini. Kísérleti jelleggel vörös shiraz telepítésével is próbálkoznak. 

Nevezetességei a Szent Margit-, Szent Márton- és Szent Ilona-kápolnák, a vár, a Szent István kilátó, Szent István-emlékmű, Antall József emlékmű, a Kinizsi-szikla, 18. századi taposókút, a források, a régi pincék, amelyek között vannak műemléknek nyilvánítottak is.

Egykori Csendes-pince épülete (napórás pince) – Schmall-pince  (műemlék)

 A feltámadt Jézus találkozik Péterrel

Jézus kérdése Péterhez

Jobban szeretsz-e engem, mint ezek? Ő így felelt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! Jézus: Legeltesd az én bárányaimat!

Másodszor is megkérdezte: Ő ismét így válaszolt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus erre: Őrizd az én juhaimat!

Harmadszor is szólt hozzá: szeretsz-e engem? Péter elszomorodott: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus: Legeltesd az én juhaimat!

Miután ezt mondta, így szólt hozzá: Kövess engem!

János 21:17-19 részletek

…s a vándor megindul a meredek ösvényen fel a Somlóra… 

Antióchiai Szent Margit-kápolna

A kápolna 1440 körül épült gótikus stílusban. A török megszállás idején lerombolták és 1727-ben építették újra az eredeti helyén. Búcsújáróhely lett. Messze földön híres Szent Margitot ábrázoló oltárképe. (A templom zárva, nem lehetett megnézni, csupán egy résen bekukucskálni! Pedig ott jártamkor is többen ezért jöttek ide!) A kápolna előtt van a 300 éves védett hársfa is, valamint mellette a Szent Márton-forrás, amit nem lehet megközelíteni. 

Itt két kápolna is van egymás mellett. A kisebb a Szent János-kápolna. Ez nyitott.

Szent István-emlékmű 

A 432 méter magas hegy tetején, a kilátó közelében található. 1998. augusztus 20.-án állították fel a monumentális fakeresztet, ami 16 méter magas. Hozzá tartozik, a mellette található, Szent Istvánt ábrázoló nem szokványos szobor. Kiss Ervin tervező elképzeléseit Kiss Sándor szobrászművész. Vadász György és Czér Péter építész valósították meg. 

A szobrász Szent Istvánt öreg, megfáradt királyként helyezte a középpontba. A hatalmas, fagerendákból ácsolt, áttört kereszt alatt magasodik a megnyúlt, lefogyott emberalak. Szalagfonatos hálóval díszített, földig érő ruhája piramist formáz, tetőpontja a király által égre emelt kereszt, amelynek szára egyértelműen a faépítmény felé irányul. A megbillent koronás fej, a szenvedő arc a küzdelem feladásáról tanúskodik, egyetlen támasza a keresztbe vetett hit maradt. E megfogalmazás szerint az ország fölött búcsúzó király alakját mutatja meg.

 Szent István kilátó

A 432 méter magas hegy tetején épült erődítmény-szerű kilátót a közép-európai építészet egyik kimagasló alakja, Medgyaszay István építette 1938-ban. Első királyunk halálának 900. évfordulója alkalmából tartott emlékév keretében. Később, a II. világháború után átkeresztelték Petőfi Sándor-kilátóra, sokan így ismerték meg. Régi nevét az 1990-es évek elején kapta vissza. A hegy bazaltjából épült kilátó 12 méter magas és a Somló tetejéről kínál pazar panorámát. Sajnos zárva volt, bár nyitvatartási időben voltam ott.

A kilátó falán egy Antall Józsefre emlékező táblát is láthatunk. A környékről származó miniszterelnök egy történelmi napon, 1991. június 30-án Somlóvásárhely határában mondott beszédet. Aznap, amikor hazánk szuverenitása hivatalosan is helyreállt a szovjet csapatok kivonulása után. 

A kilátó előtti széles tisztáson padok, asztalok, tűzrakó helyek várják a turistákat. A platón még több alkotást is felfedezhetünk: a kilátó építésének 50. évfordulójára állítottak egy bazaltorgona formájú emlékművet.

 Somló vára

A népnyelv szerint, a tatárjárás után emelt kővár volt. Írásos emlék 1352-ben említi először, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okirat castrum Somlo néven regisztrálja. Ezután sok gazdája volt.

A mohácsi vész után büszkén állta a török átvonuló csapatok támadásait. 1543-ban Somló vára alatt nagy török-magyar csata volt, amely 3000 török felkoncolásával ért véget. Ekkor a térség legerősebb magyar kézen lévő várává lépett elő. Ezután is folyamatosan változtak a vár tulajdonosai.

A Rákóczi-szabadságharc idején sokáig a császáriak kezén volt. Csak 1707-ben szabadította fel Vak Bottyán. A kuruc tábornok rendbe hozatta. Írásos forrásokban ekkor szerepel utoljára a somlói vár. A Rákóczi-szabadságharc után stratégiai szerepe végleg semmivé vált, és romlásnak indult. 1721-től a somlói vár állaga leromlott. A Rákóczi-szabadságharc után az Erdődy család visszaperelte. 1820-ra végül a várrom a teljes környékével együtt a kezükbe került. A vár újjáépítését mégsem végezték el. Egészen 1945-ig voltak a vár területének tulajdonosai, akkor a megszálló szovjet csapatok vették birtokba.

Bazaltfalak, lábazatok és kerítések

A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

Forrás:

Szöveg: Somlóvásárhely hivatalos honlapja, Wikipédia alapján, természetjáró, köztérkép, saját

Képek: saját

/2025. 07. 18./

Hubertlaki-tó

Régi vágyam volt, hogy megpillanthassam a Bakony e varázslatos szegletét. De nem esik útba! A Bakony pedig tele van jobbnál-jobb helyekkel, amik közelebb vannak. Ám eljött ennek is az ideje. Itt vagyok! Először el is vétem az ösvényt. A megtervezett útvonalat elfelejtettem betölteni a mobilba, maradnak az emlékek, meg a helyszíni tájékozódás. 

Gerence-pusztáról indulok és először átkelek a Gerence patak hídján. A Horváth László tisztásra érek. Nagy füves tér, padokkal piknikezési lehetőségekkel. Még egy vízfolyáson át kell menni, a Vörös János Séd nevű patakon. A piros sáv és a kék kereszt jelzésen haladok, a régi erdei vasút nyomvonalán. Hatalmas bükkök kísérik az utam. 3 km után megpillantom a csodás kis tavat.

A Gerence patakra visszatérve, sokszor átkeltem már rajta a Bakony különböző pontjain, ezért kicsit utánanéztem. Neve szláv eredetű, jelentése határfolyó. Egy 1086-os vagyonösszeírásban Gremce néven szerepel. Vízjárása szélsőséges. A Gerence-patak egyben a Bakony középső-, illetve északnyugati részén fakadó vizek fő befogadója. 

Mellékvize a Gella-patak. 57,1 km hosszú. Az Öreg-Bakony hegyvidékén, az Akli-major környékén, több ágból ered, mintegy 442 méter tengerszint feletti magasságban, Zirc külterületén. Pénzesgyőrt (Kerteskői szurdok), és Bakonybélt érintve szeli át a hegységet, majd Bakonykoppány határában jut ki a hegyek közül és a Tapolca-patakba ömlik, 119 m magasságon. Majd a Marcal, a Rába, a Duna és végül a Fekete-tenger fogadja be a Magas-Bakony vizét.

A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. A festői kastély azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház áll.

A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjüknek választottak. 

Hubertlaki-tó, vagy bakonyi Gyilkos-tó, melynek víztükréből kiálló fák csonkjai teszik látványossá, amelyek víz feletti részei kizöldülnek, tovább élnek, varázslatos látványt nyújtva. Második nevét az Erdélyben található Gyilkos-tóról kapta. 

Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron egy égeres állt. Egyik oldalán völgyzáró gát, a másikon elmocsarasodott rész, ahol belefolyik a patak. Ottjártamkor az aszályos időjárás miatt át tudtam kelni ezen a részen, így körbejárhattam a tavat. Állítólag gőték is élnek a tó körül. Nekem sajnos nem volt hozzájuk szerencsém.

A túra egy erre futó tanösvény bejárásával körtúrává bővíthető. Én a rövidebb, célirányos oda-vissza utat választottam. Ajánlott családi kirándulásnak is.

Forrás:

Kép – saját

Szöveg – saját, Wikipédia, Turista magazin, Bakonybél honlapja

Ez nem csak egy holtfa, hanem egy jellegfa is. Ez azt jelenti, hogy aki látta a képet, az ha arra jár, segíti a tájékozásban. Az ősi térképekre is ilyen fákat, sziklákat, stb rajzoltak, hogy segítsék a tájékozódást. 

/2025. 07. 16./

Búcsú

Ma búcsút vettem egy régi társtól. 2001. 10. 31-én született, Esztergomban. 2006 nyarán került hozzám. Az eltelt 19 évben kb 210 ezer kilométert tettünk meg közösen. A neve Suzuki Swift Sedan 1,3.

Születésekor nem látták el, szerelték fel sok luxussal. Zordan bántak vele tervezői, de kedves báját mindig sugározta felém. Megbízhatóbb volt bármelyik embernél. Soha nem hagyott cserben, soha nem hagyott az út szélén. Vele mindig megérkeztem, ha elindultam valahová.

Most már megvallhatom, hogy nem voltam mindig hű hozzá. Ha naponta elszólított a munka, sokszor vettem igénybe más kedvesek kegyeit. Sokáig csaltam egy barna Dacia Dusterral, egy királyi, fehér Ford Rangerrel és sajnos másokkal is bűnöztem: Audival, Mercedessel, Opellel, Volkswagennel és még ki tudja kivel-mivel. De mindig visszatértem a hű társhoz, aki csendben várt rám a ház előtt.

Sok vihart éltünk át együtt. A svájci frank hitel bizony próbára tett mindkettőnket, persze főleg engem. Mire kimásztunk ebből a kátyúból, már kétszer annyiba voltál nekem, mint amennyiért kelletted magad anno, abban a fehérvári kereskedésben. Drága lett a menyasszony, ezért sokáig tartottalak, hogy megszolgáld az árad. De TE megszolgáltad. Igazolom, írásba adom. Nem vagyunk már adósai egymásnak.

Most könnyeimet nyelem, hogy elengedem a kezed. Hányan biztattak évek óta, hogy hagyjalak már ott valahol, de nem engedtem a rábeszélésnek! Hála, hogy több ezerszer tetted meg az utat az iskolába, focimeccsre, edzésekre, zeneiskolába és sakkversenyekre. Nem volt neked gond hazafuvarozni néhány kisbútort és könyves szekrényt, tévéasztalt és ki tudja mi mindent az Ikeából. Külön köszönet a becslésem szerinti 10-12 ezer tele bevásárló szatyorért, amit hazahoztál.

Megköszönök neked minden szép percet, amit együtt töltöttünk, miközben felfedeztük a világot. A sokszor megtett utakat Székesfehérvárra, Budapestre, Szombathelyre és Miskolcra. Azt, hogy a Dunántúl majd minden hegyének tövébe elvittél és megvártál amíg fáradtam visszaérek. Köszönöm neked Ausztriát, Szlovákiát, Horvátországot, Szlovéniát és Olaszországot. Hogy szinte magadtól odataláltál ezekre a távoli helyekre és nem kellett neked GPS sem!

Eljött a perc és nincs más hátra, mint hogy sok-sok balesetmentes kilométert kívánjak, kevesebb és kisebb kátyúkat az utakra, minden őz, szarvas és disznó forduljon vissza, ha TE jössz az úton. Ne gátoljon macska, kutya, sün és róka, vagy nagy testű madár sem a haladásban!

Legyen rajtad áldásom, ha jeges az út, ónos esőtől, sárfolyástól, felhőszakadástól, ködtől, vagy porvihartól járhatatlan. Ezt mind megtapasztaltuk az együtt töltött majd két évtized alatt.

Még mi mást kívánhatnék, ha a legjobbat szeretném? Talán egy olyan gazdit, aki többet foglalkozik veled, mint én.

Isten veled SUZUKI!

/Tata, 2025. 07. 29./

Odvas-kői-barlang

A Magas-Bakony ikonikus helyei

Júliusban a Kőszegi hegység felé vettem az irányt. Mivel hosszú az út odáig kerestem egy olyan túrahelyet, ami nagyjából félúton van, így megfelezve a vezetési időt, egy jó sétával felfrissítem magam. A bakancs listámon volt egy célpont, amiért soha nem akartam direktben odamenni, inkább vártam a jó alkalomra, hogy sorra kerüljön. Ez volt a Hubertlaki-tó és ha már ott vagyok az Odvas-kői-barlang. 

A Magas-Bakony két nevezetessége, amelyek egy pontról, az Odvas-kői panzió parkolójából jól megközelíthetők, ellentétes irányban, vagyis két különálló túráról van szó. A parkoló Bakonybél és Bakonykoppány között található. Most ezt az utóbbit, a barlangtúrát mutatom meg pár fotóval és egy leírással. 

A barlang, a Bakony egyik népszerű turistalátványossága. Elhelyezkedése miatt nagyon ismert. A Gerence-völgyből induló piros sáv turistajelzést követve érhető el, vagy a Szarvad-árok alján haladó piros barlang jelzésen (Ω). Ez az ösvény meredek sok lépcsővel. Én ezt választottam odaúton, hisz felfelé jobb a meredeken menni, mint lefelé, a visszaúton pedig a piros sávon jöttem. 

Magyarország barlangleltára szerint bakonyszücsi Odvas-kői-barlang a neve, bár két település (Bakonybél és Bakonykoppány) is közelebb fekszik hozzá. Érdekes, hogy sok neve van, ez azért lehet, mert az egyik legrégebben ismert barlang. További nevei Bakonybéli zsiványbarlang, Betyárbarlang, Gerence-barlang. Odvas-kői-barlangnak 1976-ban volt először nevezve, a barlang az irodalmában. 

A Szarvad-árok jobb oldalán, 80 m magasan, 352 m tszf. magasságban van a bejárata. 31 m hosszú, 5 m magas és 10 m széles. Csarnokszerű sziklaüreg, amely Felső-Triász korú fődolomitban jött létre. A barlangnak 4413/1. a barlangkataszteri száma. Bejárata 7 m széles és 3,5 m magas, fokozottan védett, régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. A Bakony 9 kiemelt jelentőségű, fokozottan védett barlangjainak egyike.

Ezt a csodás tájat a Szarvad-árokban fotóztam, a barlang felé haladva.

A barlang kutatástörténete:

Régen ismert barlang. Egy 1037-ben I. István magyar király által kiadott adománylevélben fel van tüntetve az Oduaskw név, amely az első, barlangra utaló földrajzi név írott dokumentuma Magyarországon. 1914-ben az első ásatás néhány cserépdarabot, csontszilánkokat és tüzelésnyomokat tárt fel. 1926-ban barlangi medve fogat találtak. 

Egy 1937-ben megjelent könyv szerint a barlang leletei azt igazolják, hogy az újkőkorszakban és a bronzkorban lakott volt. Szakértők szerint, ha tudományosan feltárnák az odvas-kői, cseszneki, bakonyszentlászlói, koloska-völgyi és dudari barlangokat, akkor azokban valószínűleg megtalálnák a moustérien kultúrájú, a solutréi kultúrájú és a magdaléni kultúrájú ember nyomait is.

 A következő bejegyzésben a nap második túrájáról, a Hubertlaki-tóról készült fotókat fogom megmutatni.

/2025. 07. 16./

Forrás:

Szöveg: Wikipédia, saját

Képek: saját

Mindenkinek ajánlom ezt a rövid túrát, ha a környéken jár, akár gyerekekkel is. Ezért felteszem a túra térképét a parkolóból indulva. Bekarikáztam rajta a barlang helyét, és mellékelek egy szintvonalas képet a terepről is. Én jobbra indultam, tehát erre kell a sok lépcsőre számítani.

Egy kép a következő bejegyzésből: