Velem talán legérdekesebb épülete a Hősök kapuja

Törőcsik Mari

… és egyéb híres emberek Velemben

Júliusban 3 napot Velemben tartózkodtam. Innen indultam a túráimra. Az apartman, ahol volt a szállásom, a 3. ház Törőcsik Mari egykori házától. Így aztán bennem mozgott a kíváncsiság, hogy a színész ikon és Velem kapcsolatát jobban megkutassam és a kutakodás közben felbukkantak még további, itt megforduló híres emberek történetei is. Ezért úgy gondoltam, ez megér egy blogbejegyzést.

Törőcsiki Mari, Forrás - Újságmúzeum

Törőcsik Mari

Amit az ember a haldokláshoz választ, az az igazi otthona. Ezt Törőcsik Mari mondta, aki utolsó éveit Velemben töltötte. A település főutcáján található házat 1973-ban vásárolta meg a háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színész, aki utolsó éveiben a Nemzet Színésze és Nemzet Művésze címet is büszkén viselte.

1973-tól nyaranta itt pihent, de a karácsonyokat is itt töltötte, élete utolsó éveiben pedig már folyamatosan itt élt. 2021-ben történt halála előtt néhány évvel, a hosszú ideje külföldön élő lányának, Teréznek ajándékozta, aki próbálta az ingatlant eladni.

Állítólag több művésznek is felajánlotta megvételre, majd Velem polgármestere emlékház létesítését tervezte. Ám ezek a lehetőségek, anyagi forrás hiánya miatt elúsztak. Így egy ingatlanos cég értékesítette ismeretlen tulajdonosnak. Egy másik forrás szerint Teréz lányától vette meg egy helyi lakos, aki a későbbiekben ki akarja adni, turistáknak.

Mari szeretett otthona 

A régi parasztházból átalakított épület, 1450 négyzetméteres telken fekszik. A ház 140 m2 alapterületű, borospince és egy kis medence is tartozik hozzá. 2024-ben elkelt. Tulajdonosa ismeretlen, az ingatlan nem látogatható és semmi sem jelzi, hogy ki lakott ott. Ettől függetlenül, napi szinten keresik fel, fotózzák, visznek virágot, vagy gyújtanak mécsest, hisz a falu, a túrázók, kirándulók egyik kedvelt kiinduló- vagy célpontja. 

A művésznő 2018-ban a település díszpolgára lett. 2023-ban utcát neveztek róla a faluban. Az ünnepélyes avatást, halálának második évfordulóján, április 16-án tartották meg.

Jobbra, a fülkében Szent Vid szobra, szemben a Szent Vid hegy, tetején a Szent Vid kápolna. Ennek az utcának a végén lakott Pilinszky és kb ezt látta az ablakából. 

Marihoz folyamatosan jöttek a nagy emberek. Kocsis Zoltán, Koltai Róbert, Bodrogi Gyula (a 2. férje), Jelenits István (Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író) is itt volt.

2019. március 15-én Kossuth Nagydíjjal tüntették ki. A színésznő viszont nem tudta átvenni a díjat, mert betegsége miatt elvonultan élt velemi házában. Ezen segített Orbán Viktor azzal, hogy személyesen vitte el neki a díjat. Erről a látogatásról több fotó is készült.

Forrás - Cultura,  Moldován Domokos

Pilinszky János

Pilinszky jó ismerőse volt a színésznőnek és rendező férjének, Maár Gyulának. A nagyon érzékeny, visszahúzódó költőről Jagoditsné Koczor Margit elbeszéléseiből vannak emlékek. Ő nemcsak a színésznőt, a költőt is szívvel-lélekkel szolgálta. Törőcsik Mari a szomszédja volt. Neki szóltak, ha Mari és férje, jöttek Velemre.

Koczor Margit és Mari, Fotó - Németi Róbert 

Ő takarított, előre befűtött, gondozta a házat, a kertet. Neki szólt Mari, amikor közeli barátja, Pilinszky szobát akart kivenni Velemben, miután meglátogatta őket. Így nem csoda, hogy a költő Margit öccsénél, Koczor István fővadász faluvégi házában bérelt padlásszobát. Amikor Pilinszky belépett a számára felkínált szobába, azt mondta. Megérkeztem és nem megyek innen sehová. Két évig volt ott. 

Koczor István háza, ahol PIlinszky lakott, Fotó - Feiszt György

A költő, szoros kapcsolatot ápolt Törőcsik Marival, Maár Gyula meglátása szerint a barátságnál többet is érzett a színésznő iránt, aki ezt nem vette komolyan, férje pedig szelíd mosollyal nyugtázta. Egy, a költőről készült dokumentum filmben Törőcsik Mari elbűvölő könnyedséggel vall Pilinszkyről, akit egyszer azzal bántott meg (bár utóbb jót nevettek rajta), hogy a kérdésére, el tudnád-e képzelni, hogy egyszer belém szeretsz? – Nem, soha volt a válasza.

Törőcsik és Pilinszky, Fotó - Fortepan 

Koczor István faluvégi házán, amelynek ablakából jól lehet látni a Szent Vid-kápolnát, emléktábla hirdeti, hogy itt lakott Pilinszky. 2021-ben került oda a Tóth János népi iparművész által készített emléktábla.

Az ifjú Kocsis Zoltán és a középkorú költő, Forrás - Cultura, Moldován Domokos

Kocsis Zoltán

Korának egyik legjelentősebb és legegyénibb zongoristája és karmestere, Kocsis Zoltán szívesen látogatta Pilinszkyt Velemben. Egy budapesti antikváriumban ismerkedtek meg, ahol egy hölgy (Jutta Scherrer) megszólította, hogy szeretné neki bemutatni a költőt. Barátságba kerültek. Együtt hallgattak zenét, Pilinszky nagy komolyzene rajongó volt és közös művön is gondolkodtak. A költő lelki üdvéért mondott gyászmisén Kocsis Zoltán orgonált. Kocsis ismerte a költő mindkét feleségét. Az első Jutta Scherrer német vallástörténész. Pilinszky múzsaként tekintett rá. Ingrid Ficheux, későbbi francia hitvese mondja, hogy Pilinszky egy meghatározó gyerekkori szerelmének reinkarnációját látta benne. Ingrid többször járt Velemben, de csak franciául beszélt, így nem érezte jól magát. 

Törőcsik Mari és Maár Gyula, Forrás -  urania-nf.hu

Maár Gyula

Hűség a labirintushoz című gyönyörű portréfilmjéhez, melynek részletei filmes idézetekként elevenítik fel Pilinszky, a költő szuggesztív szavalását. Elkészítette a Síremlék címmel Pilinszky színművének filmváltozatát is, 1990-ben. De koncentráljuk Velemre. A rendező gyakorlatilag együtt töltötte Marival a velemi éveket. Így sok alkotásnak is lett inspiráló közege ez a hely. Például legsikeresebb filmje A Déryné, hol van? Az 1975-ben bemutatott magyar filmdráma, melynek forgatókönyvírója is a rendező, Maár Gyula volt. A film Déryné Széppataki Róza élete alapján készült, de nem életrajzi alkotás, hanem a színészsorsról szóló lírai alkotás. A filmben Törőcsik Mari alakítja a címszereplőt. A filmben nyújtott alakításáért elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját és Cannes-ban is megkapta a legjobb női alakítás díját.

A film írója Pilinszky volt és Velemben kapott erre megbízást Maártól. Csak érdekesség, hogy a zeneszerző Cseh Tamás volt. Feltételezem, hogy ő is megfordult ez időben Velemben, bár erről nem találtam forrást.

Törőcsik Mari, Son és Teréz a '90-es években

Son története

Törőcsik Mari színésznő (1935-2021), és férje, Maár Gyula filmrendező (1934-2013) egy vietnami kisfiút fogadtak örökbe a hetvenes években. A történet különleges, mert Magyarországon az örökbefogadást titok övezte. Törőcsik Mari azonban nyíltan felvállalta.

A házaspárnak 1973-ben született vér szerinti gyermeke, Teréz. Pár évvel később, a nemrég véget ért vietnami háború hatására szerettek volna egy vietnami árvát is örökbe fogadni. A kezdőlökést egy dokumentumfilm adta, amely egy gyermek sorsát dolgozta fel. és ez úgy megindította a házaspárt, hogy ezt a gyereket szerették volna magukhoz venni. Korábban nem tervezték, hogy örökbe fogadnak gyermeket. A háború után tömegesen maradtak árvák Vietnamban, de az ország nem adott örökbe gyereket külföldre. Hihetetlen módon két év alatt, a külügyminisztérium segítségével sikerült kinyomozni a filmben szereplő gyerek hollétét, aki közben már nagykorú és katonaköteles lett, azonban a vietnami állam kivételesen felajánlotta, hogy egy másik gyereket örökbe fogadhat a színésznő.

“Azt kértük, hogy ne mi válasszuk ki a gyereket, adjanak, akit ők akarnak.”

Középen Son és Teréz,  Németi Norbert felvétele

A házaspár Vietnamba utazott, ahol az elnöki palotában átadtak nekik egy kisfiút, Sont. A gyereknek a születési ideje, neve sem volt ismert, egy amerikai börtönben találták meg legyengülve, majd egy óriási árvaházba került, a külvilágot nem ismerte. Későbbi orvosi vizsgálatok állapították meg, hogy hatévesen érkezhetett Magyarországra, azaz egyidős a házaspár másik gyermekével, Terézzel. Bár először közös nyelvük sem volt, a kisfiú jól beilleszkedett Magyarországon. 1998-ban említette a színésznő, hogy a fiú Saigonban készül egyetemre járni. Magyarországon sok rasszista támadás érte, ezért döntött így. 15 évig élt ott.

Mari innen támogatta pénzzel a gyógyítását, mert beteg lett. Sokat imádkozott a falu védőszentjéhez, Szent Vidhez, hogy mentse meg a fiút. Son Mari halála előtt 3 évvel visszaköltözött Velemre, hogy beteg anyjával többet törődhessen. Jelenleg is itt él családjával. Meggyőződése, hogy Szent Vid mentette meg az életét. Keresztszülei Misibá’ és neje.

A Misibá’, aki 28 évig volt a polgármester, meséli: Egyszer fölmentünk mindannyian a Nemzetibe meglátogatni a Marit. Tízféle süteményt sütöttünk, meg vittünk pálinkát is. Amikor megérkeztünk, azt mondta, Robi, mármint az Alföldi, itt megáll a próba, és most mindenki velemi süteményt zabál!

Fotó - Cseh Gábor Vaol.hu

Ezt is Misibá’ mesélte: Egyszer Mari azt mondta nekem, figyelj, polgármester úr, olyan szocreál ez a híd, legyen már valami más helyette. És akkor megcsináltattuk.

Azóta van ez a fahíd, azon ment mindig a kisboltba. Most ősszel meg, amikor jöttek a Vidnyánszkyék meg Hobóék, ők is ezen énekeltek.

Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg-trónörökös is imádott odaátról idejárni.

Velemi hangulat 

Még egy dologról szintén szeretnék írni.

A Szent Korona Velemben és az ehhez kapcsolódó események.

Szálasi 1944. november 6-án döntött úgy, hogy a Szent Koronát a hozzá tartozó jelvényekkel, a jogarral, az országalmával és a karddal - a palást kivételével, azt Pannonhalmára vitték - szállítsák el Veszprémbe, bombatámadás és betörés ellen egyaránt biztos óvóhelyére. A hadi helyzetre tekintettel ezt a koronaőrök is támogatták. Aztán a front továbbhaladása miatt, 1944. december 5-én hagyta el Veszprémet és még aznap Kőszegre került. Velem bizonyult ideális helynek a hegyektől védetten. A Szent Koronát 1944. december 27.-1945. március 18. között őrizték itt.

A nagy bunker

A Szálasi-kormány Kőszegen működő katonai irodája egyre gyakrabban vette igénybe Velemben a Stirling- és Fischer-villákat. Számtalanszor tartózkodott a faluban Szálasi Ferenc nemzetvezető és tartottak itt kormányüléseket is.

Stirling - villa

Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre, 150 fő befogadására alkalmasat. A másik bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. Hivatalosan és táblával megjelölve ezt az elsőt tartják a Korona őrző bunkernek, de helyi kutatók meg vannak győződve arról, hogy a felső bunkerben.

Pajtás Ernő szobra az alsó bunker bejáratánál

Koronaőrség vezetője Pajtás Ernő ezredes volt és további, 25 fő őrizte a Koronát, álruhában.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni. Sok nevezetes nyilas élt hónapokig a faluban, de őket inkább nem nevezem meg. Aki akar, talál rá bőven forrást a neten.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi.

A Polgármesteri Hivatal mellett nemzeti kegyhely, királyszobrokkal, Turullal, zászlókkal

Afféle falusi skanzen, ez egy fűrészmalom

A történeti emlékek és a népi hagyományok ápolása most is fontos feladata a falunak és ennek számtalan jelét láthatja az ide látogató. Érdemes személyesen meggyőződni erről.

Velemi hangulat 

Források jegyzéke:

Szöveg

24.hu, Világgazdaság, Origó, Blikk, vasarnap.com, Wikipédia, VAOL.hu, Pimmédia, FFJA / párbeszéd háza, Index, Kozár Alexandra, örökbe.hu, Újságmúzeum, Cultura, Port.hu, szövegei alapján, saját

Képek

Filmarhívum. Moldován Domonkos, Cseh Gábor, Feiszt György, Fortepan, Németi Róbert, Somogyi Tibor, Újságmúzeum, urania-nf.hu, Keleti Éva, saját

Ez egy másik Szent Vid szobor a faluban

Írott-kő

Irány az Írott-kő

Az Írott-kőről annyit tudunk általánosságban, hogy Kőszeg közelében található. Nézzük meg jól magunknak közelebbről. Az Írott-kő a Dunántúl legmagasabb pontja, 884 méter magas és pont az országhatáron van a csúcsa. 1922-től a rendszerváltásig nem volt megközelíthető, hiszen ez lett a trianoni határ és később itt húzódott a vasfüggöny. 

Szent-Vid

A hegycsúcs legcélszerűbben Velem falucskából közelíthető meg. A kék túrázók kedvenc kiindulópontja ez a hely, hiszen a Írott-kő, az országos kék túra végpontja és a Dél-Dunántúli kéktúra kezdőpontja. Ha azonban nem vagyunk ilyen céltudatos túrázók és nem kell végigrohannunk a kéken, válasszuk a kék kereszt jelzést és induljunk el a velemi főutcáról is látható Szent Vid kápolna irányába. Szent Vid a hely védőszentje.

Vasa kút

A  jelzést megtalálva egy hangulatos erdei ösvényre kerülünk, amivel párhuzamosan még a falu utcája is halad.  Ez a Nuschy József sétány, aki a falu körjegyzője volt 1935-1945 között. Elhaladunk a Vasa kút forrása mellett, amelynek vize magas vas tartalmú. Egy szép pihenőre jutunk, de itt nincs idő üldögélni

Nuschy József sétány

A Szerdahelyi patak által kivájt árokban haladok. Még visszatérek a faluba egy fahídon, mert ott áll a 3 alakos szoborcsoport. Első királyunk, felesége és fia társaságában tekint a túrázókra. Ne feledjük, hogy Velemben őrizték a háború idején a Szent Koronát és a korona ékszereket. De erről a velemi bejegyzésben fogok mesélni.

Imre herceg - Szent István király - Boldog Gizella királyné

Egyre meredekebb ösvényen gyaloglok. A növényzet bükkösök és fenyők, vadrózsa, málna és fekete szeder szegélyezte ösvények, amelyeket időnként páfrány telepek váltanak fel. Egyszer csak ott van előttem a Szent Vid kápolna. Mostani állapotában szép hófehér falakkal épp, hogy kilátszódva az erdőből. 

Szent Vid kápolna

Ez a környék már ősidők óta látogatott az ember által. Több védett, őskori lelőhely is van erre és a rómaiak is fontos kultikus imahelyként tisztelték. Különleges kisugárzása miatt zarándok hely is volt az évszázadok során és napjainkban is. Sajnos zárt kapukkal fogadott. Az épület mögött pihenőhelyet és egy kálvária dombot is kialakítottak 3 nagy fakereszttel. Arrébb hatalmas, bekerített víznyelő barlang és több kisebb barlangnyílás is található.

Szent-Vid kápolna környéke, Kék túra emlékkő

Minden túrázó számára fontos ez a hely, hisz itt a templom mögött található a kék túrázók emlékköve. A vasfüggöny idején nem lehetett idejönni, még a közelébe sem.

Erdei pajzsika

Haladva egyre feljebb az Írott-kő felé, a szúrós cserjéket páfrány és moha váltja fel, csalánt sem látok már. Viszont sok szép virág nyílik mindenfelé. Van olyan is köztük, ami az ausztriai Alpokból már ismerős. Fenyvesek váltják a bükkösöket, majd fordítva.

 Lila gyűszűvirág - Ökörfarkkóró - Baracklevelű harangvirág

Erdei deréce - Kisezerjófű - Földi bodza virága

Hirtelen megszaporodik a tömeg. Felértem a csúcsra. Nagyjából 15 turista és mountain bike-os van épp fenn, legalább a fele osztrák. Hiába, ez közös csúcs. A határ az épület belsejében van, nem is akárhogyan. Ez a színes kereszt már Ausztria területén található. Egy magyar úr meg is jegyzi, hogy ez már olyan szabad szellemű osztrák kereszt. A kép jobb oldalán látható kapu, hegyi bicósok versenyeinek indító helye. 

Írott-kő csúcsa

Ezt a képmontázst azért készítettem, hogy látni lehessen. az épület és a csúcs 1/4-e van magyar területen. Ez a trianoni határ. Ez a torony a vasfüggöny egyik fontos eleme volt, sőt innen befelé Magyar területen voltak a határkövek, amelyekből kettőt meghagytak.

Egy speciális kép a határról

Az osztrák oldalon, mintegy 20 méterre ez a régi kereszt található.

Írott-kő - Geschriebenstein 884 m

A csúcs után letértem a fő túravonalról és a zöld sáv jelzésre tértem. Látni akartam, hogy a vasfüggöny milyen terepviszonyok között vezetett. 

Vasfüggöny ösvény

Nehezen járható keskeny ösvény rengeteg nyírfával. A nyírfák általában 8-15 éves korukban kezdenek virágozni, és a maximális élettartamuk 100 év körüli. A legtöbb nyírfafaj gyorsan nő, és magassága elérheti a 15-25 métert is, a törzs átmérője pedig ritkán 40 centiméter is lehet. Mivel 103 évvel vagyunk trianon után és a fák legnagyobb része elpusztulva fekszik a ösvényen keresztbe, hosszába, látható, hogy ezeket 1922 körül telepítették a határ magyar oldalára, hogy gyorsan nőjenek. Most pedig már haldoklik az egész állomány!

Gyilkos szikla, Vasfüggöny tanösvény

A keskeny ösvény Ausztria felé nyílt jól belátható volt, a magyar oldalon pedig magas, nehezen járható, sziklás terepen, mint ahogy a gyilkos szikla elnevezés is jelzi. Találkoztam másnap egy 60-as korú volt határőrrel Somogyvámoson, aki kérdezés nélkül is mesélni kezdett az élményeiről, amikor megtudta honnan jöttem éppen. Nagyon kevés esély volt ezen a szakaszon átjutni.

Trianoni határkő osztrák oldala, Vasfüggöny tanösvény

Holler barlang

Sok barlang található a területen. A legtöbbjüket bejártam. A Holler barlang szép példája ezeknek a képződményeknek. Kicsik és rövidek. Nem hasonlíthatók a karszt barlangokhoz, inkább az érdekes, hogy milyen kőzetben képződtek és így mennyire más a formaviláguk. A túra során még megtaláltam az Antarktik fülkét, a Limax barlangot és a Hegedűs eresz nevű kisebb képződményeket is.

Kalapos kövek

A Kalapos kövek találó elnevezés az itt található sziklacsoportra. A Kőszegi-hegység metamorf, átalakult kőzetekből áll. Az eredeti kőzet vulkáni eredetű volt. A tektonikai hatások folyamán sűrűn rétegzett rétegsorok alakultak ki, főleg kvarcitos, vagyis szilikátos fillit, meszes fillit és zöld pala. Ezek közül a zöld pala a legkeményebb és az van legfelül. A jégkorszaki jég visszahúzódásakor a gleccserek a meszes fillitet oldották, koptatták legkönnyebben, aztán a szilikát tartalmú rétegeket. Mivel ezek voltak alul, tetejükön ottmaradt a zöld pala kalap. Még érdekesség, hogy ezek a kőzetek óceáni fenékről származnak, a jura korból, vagyis sokkal idősebbek, mint amikor a dínók fénykora volt a kréta korban.

Kalapos kövek

Kalapos kövek

Széles-kő

 Ennek a sűrű rétegződésnek a legszebb példája, a párszáz méterrel arrébb található Széles-kő sziklaformáció.

Visszanézve az Írott-kőre

Bozsok

Leérve a hegyről életet mentett ez a kút Bozsok határában. Kicsit meg is pihentem és jól teleittam magam. A helyeik haza is viszik ezt a nagyon jó és egészséges vizet.

Itt a falu szélén szépen felújított magán épületek találhatók. Talán vendéglátó is van közöttük... Meg szerettem volna nézni a bozsoki Sibrik kastélyt, de magántulajdonba került, bekerítették, sűrű növényzettel takarták el, hogy még benézni sem lehet. A területen átvezető ösvényt lezárták, az ott lévő barlangot sem lehet felkeresni, pedig, a patak, barlang, stb közös kincsünk. Nem vásárolható meg! A túraösvényt a Bozsoki patak túlfelére helyezték, sűrű erdős helyre. 

Bozsoktól ennek a malomkőnek a látványával búcsúztam és még közel 4 km várt rám, hogy visszaérjek Velembe.

/Velem, 2025. július/

Ennek a bejegyzésnek most vége, de még van mesélni valóm erről a varázslatos vidékről...

Cák - Pincék, a hegyek alatt

A Cáki pincesor a falu északnyugati szélén húzódik, a Kőszegi-hegység aljában, egy hűvös, árnyas völgyben, ahol évszázadok óta ideális mikroklíma uralkodik a borászkodáshoz.

Az itt álló mintegy tizenöt présház a 18–19. században épült, és főként szőlőhegyi gazdák – sokan közülük horvát származásúak – használták őket.

A pincék nem lakóépületek, hanem tisztán gazdasági funkciót láttak el: szőlőpréselésre, must- és bortárolásra szolgáltak, föléjük sokszor csak időszakosan húzódtak be a gazdák.

Építésükre jellemző a vastag, vályog- vagy kőalap, fafödém, fehérre meszelt fal, és a kézzel kötött nádtető, amely ma már ritkaságszámba megy. 

Több pincén még ma is láthatók a régi eszközök: szőlőprés, kádak, taposókád, sőt, a padozatba vájt kis csatornák is, amelyeken keresztül lefolyt a must. 

A pincesort a Savaria Múzeum 1970-es években mentette meg a pusztulástól, ekkor került sor a műemléki védelemre és az állagmegóvásra is. 

A helyszínt ma is múzeumi intézményként kezelik, időszakos nyitvatartással és tematikus programokkal – például szüreti bemutatókkal és kézműves foglalkozásokkal. 

A legtöbb pince már nem használatos aktívan, de a hagyományos borkultúra emlékét őrzik, különösen az, amelyet eredeti állapotában rendeztek be. 

A környékbeliek és a szakmabeliek szerint itt tapintható a régi szőlőhegyi kultúra lelke: a közösségi munka, a bor körüli élet és az évszakok rendje. 

A Cáki pincesor nemcsak építészeti gyöngyszem, hanem identitáshordozó emlékhely is.

 /2025. július/

Gaja szurdok, Bakony, 2020.

Nem szoktam egyedül több napra elmenni. Most ez is elkövetkezik. Ezért írtam ezt a verset.

egyedül

sokszor észre sem veszem

hogy egyedül vagyok

lemegyek a boltba vásárolni

ha elfelejtek valamit

nem számít

nem kéri számon senki

ha megkívánok valamit

nincs kinek panaszkodjak

elkészítem vagy megveszem

ha beugrik valami

hogy meg akarom venni

nincs aki lebeszéljen

és nincs olyan sem

aki örülne neki

aki örülne velem

kettős érzés ez

magamnak tartozni felelősséggel

magamnak tenni elvárásokat

magam lenni a magam bírája

a szabadság magányos műfaj

ez nem panaszkodás

ez egészen más

tán feloldódás

lassan áttetszővé válás

ahogy átnéznek az emberen

ismeretlen helyen

mint bárki máson

de ha eltűnsz

az ismerős keres

az ismeretlen nem tudja

hogy te eltűntél

tán még látja is a sziluetted

ahogy szétmállsz

az örvénylő tömegben

beleolvad színed a palettába

egy darabig folt vagy

majd elhalványodsz

megszűnsz

akár a kávé hab

egy csészében

/2025/

Egy csendes csoda a Balaton-felvidéken: Tóti-hegy

Ha a Balaton-felvidék tanúhegyeire gondolunk, legtöbbünknek a Badacsony vagy a Szent György-hegy ugrik be elsőként. De van egy kisebb, kevésbé ismert, mégis varázslatos kis hegy a Tapolcai-medencében, amit érdemes felfedezni: ez a Tóti-hegy, ami méretéhez képest meglepően sokat nyújt. 

Könnyű kiszúrni a többi tanúhegy közül, amelyek laposak, mint egy lepény. Azonban a Tóti-hegy és a Gulács hegyes. Igazi hegy alakja van.

Történelem, természet, panoráma – mindenből jut egy kis csipet, mégsem kell tömegre vagy nehéz túrára számítani.

Egy tanúhegy titkai – miért különleges a Tóti?

A Tóti-hegy egy klasszikus tanúhegy: vulkáni eredetű, és a bazaltkúpja őrzi a régmúlt idők felszínét, amit a környező üledékek az évezredek alatt lepusztultak.

346 méterével nem a legmagasabb a környéken, de a tetejéről nyíló kilátás mindenért kárpótol. Innen szinte az összes híres tanúhegyet láthatod: a szomszédos Gulács csúcsát, a Csobáncot, a Szent György-hegyet, és persze a távolban a Balatont. A csúcsra vezető túra nem túl hosszú, de egyes szakaszai meredekek. Az ösvény viszont végig jól követhető.

Történelem a bazalt alatt

Bár a hegy maga elsősorban természeti látnivaló, a környék történelmi múltja is gazdag. A környéket már a bronzkorban is lakták, és a középkorban a veszprémi püspökség földjei közé tartozott. A közeli Szigliget vára innen nem messze magasodik, és sokáig innen irányították a környező falvakat.

Kilátások a csúcsról

A 18–19. században a Tóti Lengyel család volt a környék egyik legjelentősebb birtokosa. A szőlőművelés és borkészítés hagyománya is ebben az időszakban erősödött meg, és a Tóti-hegy lejtőin ma is sorakoznak a régi pincék, szőlősorok és gyümölcsösök. Virágos rétek, madaras erdők. 

Tavasszal és nyáron a Tóti-hegy igazi virágoskertté változik. A napsütötte réteken leánykökörcsin, árvalányhaj, naprózsa és más védett növények virítanak. Ezek a melegkedvelő fajok jól érzik magukat a bazaltos, száraz talajon. A hegy északi oldalán kis erdőfoltok húzódnak, ahol madarak fészkelnek.

Tóti ma – egy nyugodt alternatíva a nyüzsgő Balaton helyett

Ha eleged van a nyári tömegből, de mégis szeretnél egy kis Balaton-felvidéki hangulatot, akkor a Tóti-hegy tökéletes választás. 

Nincs turistahad, nincsenek büfék a csúcson, még vár sem, csak a természet, a panoráma, és a csend. Reggel a csúcsról nézheted, ahogy a Gulács kiemelkedik a ködből. Ha este vagy itt, amikor a naplemente megfesti a bazaltkúpot, az olyan élmény, amit sokáig nem fogsz elfelejteni.

Nagyon szép ez a régi feszület Badacsonytomajban 

Ezen a hangulatos fahídon is át kell menni a Tóti felé vezető úton

Én ezt a túrát Badacsonytomajból indítottam. A kéken mentem a Gulácsig, majd a tetejére, aztán a Tóti felé vettem az irányt a zöldön, betértem a csodás kis településre, Salföldre, onnan a piroson a Csönge-hegyi tanösvény következett, majd visszatértem Badacsonytomajba. Felejthetetlen útvonal. Bármikor szívesen visszatérek ide.

Salföldi hangulat

Kilátás a Kőpitéről. A Gerecse legnyugatibb és legészakibb vonulatai, 2021. 06. 29.

A természet igazi szépsége

Minden szép a természetben.

A tragikus dolgok is.

A fa halál is.

2023. 05. 01. Burok-völgy, Bakony

A fa halála nem jelenti a természet halálát.

A természet megbetegedése az emberi civilizáció halálát jelenti.

A természet regenerálódik.

Kerteskői-szurdok, Bakony 2024. 02. 04.

Fontos lenne mindenkinek elmenni az erdőbe.

Egyedül.

Nem tenni mást csak csendben figyelni.

Látni, hogy működik a természet. Hogyan működik egy igazi, felépített rendszer.

Ahol minden egyes élő szervezet pontosan tudja mi ebben a szerepe.

Erre terem, születik és nem tesz semmi mást csak megfelel az evolúciós láncban ráosztott szerepnek. 

Böhönc. Fóti Somlyó, Gödöllői-dombság, 2025. 04. 29.

Fagyöngy és repkény. Cincérek és gombák. Mind halálosak. A csodás ökoszisztéma bontó elemei. A holtfák, akik élőlények komplex miniuniverzumát hozzák létre korhadó testükben, amikor pedig végleg elporladnak az erdei talaj minőségét javítják.

Óriási hangyavár, Kis-Gerecse hegy,  2023. 04. 29.

Hangya és darázs társadalmak. Gigantikus földalatti gombatelepek, amelyek a fák gyökérzetkommunikációját végzik. Madarak, akik ürülékükkel széthordják a magvakat, ezáltal igazi erdei növénytársulásokat hoznak létre. Ahogy a szarvas, őz és muflon rudlik sem haszontalanul rohangálnak a fák és bokrok között. 

Virágzó medvehagyma tenger, Burok-völgy, Bakony 2023. 05. 06.

Régen a farkasok, aranysakálok, rókák, még régebben a medvék szabályozták a kisebb, vagy védtelenebb állat-állományokat. Most a vadászok kedvtelésből gyilkolják őket. Ezzel el is jutottunk az emberhez. 

A gerecsei Öreg tölgy egy média sztár. Film is készült róla.Több, mint 300 éves. A fotó 2022. 11. 06-án készült. 2024. telén megdöbbenve tapasztaltam, hogy a fa út felöli oldala leszakadt. Ez a csodás óriás a haldoklás útjára került.

Az ember az erdőnek főként árt. Százmillió évek óta vannak erdők. Nem kellett, hogy ember szabályozza. Manapság is inkább lerabolja, azt hirdetve, hogy ez a zöld energia.

Szép ez a művelés alá vont terület, bár lehangoló, ha belegondolunk abba, hogy egy fát sem látunk, pedig itt régen, jórészt erdő volt. 2024. 03. 30. Epöl

Agostyáni-hegy. Egy elmélkedésre alkalmas hely, Tardos környéke, Gerecse, 2024. 03. 10.

A kovid óta tömegessé vált a turizmus az erdőkben. Bocs, de ez is árt az erdőknek. A 10-20-30 fős túracsapatok, hatalmas zajt csapnak és sokat szemetelnek. Jól kibeszélgetik magukat, fennhangon, beharsogva az erdőt. Ezt megtehetnék egy városi parkban, vagy a faluszéli focipálya mellett. Össze-vissza mászkálnak ezzel taposási kárt is okoznak. Szükségüket végzik a bokrok alatt és mindenhol papírzsebkendőt hagynak maguk után. Sajnos így van! A vadösvényekre térve, otthagyott szagukkal megzavarják az állatok napi rutinját.

A Duna, a Naszály-hegy, Látó-hegy nevű részén. Cserhát, 2021. 01. 31.

A teljesítménytúrák közreműködői pedig a legnagyobb természetpusztítók. Hiába próbálnak a szervezők a végén szemetet szedni, visszagyűjteni, a zajt és taposási kárt nem lehet emberi erővel helyrehozni. A természet persze gyógyítja magát. De bárki megnézheti, hogy hány teljesítmény túrát szerveznek egy évben és ebben még nincsenek is benne az instant túrák. Bár azt gondolom, még ez a legkevésbé káros.

2023. 08. 19. Neszmély

Kedves kutyások. Sokszor ti is zavarjátok az ott élő állatokat, így az erdei ökoszisztémát!

Ez van!

Egy fiatal, szaglászó vaddisznó, Süttő környéke, Gerecse 2024. 05. 19.

2024. 05. 19. A Csonkás-hegy  egy kies szépségű sziklaformációja, Gerecse

Tehát:

Fontos lenne mindenkinek elmenni az erdőbe.

Egyedül.

Nem tenni mást csak csendben figyelni.

Látni, hogyan működik a természet.

Eplény, Bakony 2024. 03. 10. 

Az emberi agyat más impulzusok érik. Hirtelen nem a napi gondokon, vagy az elvégzendő feladatokon jár az esze. 6-8 óra erdőlétben 2-3, esetleg 4 óra is lehet ez a másállapot.

Meglapulni, beolvadni, csendben várni.

Akkor te is rájössz, hogy…

…a természet igazi szépsége relatív érintetlenségében, csendjében, intimitásában rejlik.

Nekünk is ezért az élményért szabad csupán odamenni!

Ihlet és áhitat, Cserhát, 2021. 01. 31.

Tata, 2025. 07. 08.

vége

Hudson - öböl

Egy régi versem, amit most teszek fel először az oldalra. Kánikula van most is, mint 2013-ban volt, pedig mára hidegebbet jósoltak. Szerintem csak meg akarták kicsit vigasztalni a népeket ebben a szaharai klímában. Sajnos nem tudtak mindenkit. Tartós melegben támad az alattomos kis derékfájás. Persze engem nem lehet ezzel nagyon megtörni. Visszavágok ezzel a verssel.

Kánikula

meleg a tó vize

tikkadnak a halak

tófenekén hűsölnek

mint bokortövén a vadak

burjánzik a hínár

s zöldül az alga

napon heverésző

nagymellű, rajt’ tanga

csak én kuksolok itt

a fülledt szobában

képernyőmön a Hudson-öböl

vize fagyva táblában

Tata, 2013.

Hiába! Ilyen őszinte a mosolyom, ha nem kell vonatra várni. Na persze a fotósnak is nagy-nagy köszönet!

Hív a vasút, vár a MÁV

„Hülye, hülyébb, leghülyébb, rendőr, postás, vasutas…” írja Moldova György az Akit a mozdony füstje megcsapott című zseniális könyvében, amelyet a magyar vasútról írt 1975-ben és sajnos a helyzet azóta csak romlott. Úgy értem, hogy nem haladt annyit a korral, mint mondjuk sok más technikai ág. Vagyis a vonatok is a csúcsra fejlődtek, csak mi magyar emberek nem jutunk olyan szolgáltatáshoz, ami kijárna a 21. században.

Nem juthat mindenre. Nem lehet mindenre költeni. A sok-sok pénzt, mondjuk így másba és másba fektették. Nem jutott jobb vonatokra, na! Egyébként is az ország ¾-e 15-25 éve autókkal jár, miért kellene fejlettebb annak, aki a vonatot, vagy autóbuszt választja. Legyen mindenki egyenlő. Egyenlően szegény.

Én nagyon szeretek vonaton utazni, amikor tehetem, vonattal utazom és nincs is bajom azzal, hogy nincs luxus és a kalauzokkal sincs. Dolgozó emberek, akiknek ez a foglalkozás jutott, hogy megpróbálják eltartani magukat és a családjukat.

Minden évben megírom valamelyik MÁV élményem. Idén már többször is ott tartottam, hogy: Na, ez az! De máig tartottam magam. De eljött a mai nap! Szidhatnám a vonatokat, a pisiszünetet hirdető kalauzt, a sok állást, várakozást, csatlakozás lekéséseket, de úgy gondolom, az a legtöbb, amikor el sem jutok ahhoz, hogy mindezt megtapasztalhassam.

Már délelőtt hallottam, hogy elszakadt a vasúti felsővezeték Tatabánya és Tata között. Vonatpótló buszok, tumultus, hétvégén amúgy is nagy a tömeg a Győr Budapest vonalon.

Gondoltam kivárok, csak megoldják. Fél 3-kor ránézek az Elvirára, helyreállt a vonatközlekedés, bár fél órát eltolódott. Kimegyek az állomásra. Tele az állomás várakozó Inter citykkel. Akkor még sem stimmel valami. Odamentem a bécsi expressz kalauzához. Azt mondja 70 perce állnak már ott, mert most meg Komáromnál szakadt el a felsővezeték. Az on-line menetrendben nyoma sincs. A miniszter intézkedett erről egy hete kb, hogy ne lehessen a vonatokat követni. Akkor bemondták, hogy még 35 percet kell várni. Osztottam szoroztam, kimaradt vonatok tömege fog feltolakodni a szerelvényre, a késés, meleg, stb, már nincs értelme felmenni.

Most itthon vagyok nézem a Pride élő közvetítéseket a You Tube-on. 4 csatornán is megy, a Partizán, a Telex, a Kontroll és a 444 és is élőzik. Nem voltam még soha Pride-on és most sem az volt a cél, hogy az első sorban meneteljek. De idén ez nem csak erről szól. Most itthon vagyok Hol meghatódom a százezres tömeg láttán, hol a MÁV-ra gondolok. …és csak annyit tudok hozzátenni, hogy

ELEGEM VAN! FCK NER!!!!!!!!

Anton Wildgans

Egyedül

Utam kietlen tájakon vezet

Mély erdők, lombos hegyek

átjárhatatlan és ködös vadon,

merre járok, magam sem tudom

Szilaj folyó nyaldosta hegy körött

csónakom, ha sziklának ütközött,

éreztem ott a segítő kezet,

mely engem a partra vezetett.

Kies vadon, rád vágytam én

téged kereslek völgyek hűs rejtekén

lelki békém, mely mindig elkerült

De megtalálni mégsem sikerült.

Saját fordítás.

Anton Wildgans (1861-1932) osztrák költő és drámaíró. Négyszer jelölték irodalmi Nobel-díjra.

Gambrinus király

Dreher sörgyár

Gyár és múzeum látogatás a Múzeumok éjszakáján

A múzeumok éjszakája nagyon népszerű program. Évről évre tömegeket mozgat. Általában du 4, vagy 6 órától kezdődnek a különleges programok. Van több olyan intézmény is, ahol már korábban. Az elv, hogy egy karszalaggal bármelyik múzeumba lehet menni, ahány belefér az általában éjfélig tartó programokba.

Sokan akarják kimaxolni ezt a napot és több helyszínt is felkeresni. Ezek kiválasztják a korai programokat, hogy még legyen idő többre is. Így gondoltam ezt én is, ezért a Dréher sörgyár programját választottam, ami 14 órától indult és fél óránkénti vezetést ígért.

A Dreher címere

Második programnak a Zene Házát szerettem volna, a Városligetben, ahol egy vonósnégyes koncertre akartam odaérni, 18 órára. A szavam elállt, amikor ¾ 3-kor odaértem és kétszáz méteres sor végére kellett beálljak.

Fél óra sorban állás után rájöttem, hogy nem lesz egyszerű bejutni, mert a sor alig mozdult és karszalagom sem volt még. Nem részletezném ezt tovább, de két óra sorban állás és kis szerencse is kellett ahhoz, hogy elindulhassak az első programra, a sörmúzeum megtekintésére.

Ezután következett még egy gyárlátogatás, majd egy sörkóstoló, illetve egy kvíz megoldásával emléktárgyakat is lehetett nyerni. Természetesen a koncertről így lemaradtam és elég fárasztó volt a várakozás és maga a program is, így csak ez az egy esemény fért az idén bele.

Azt kell mondjam, hogy olyan tartalmasok ezek a programok, hogy tavaly, a Ludwig Múzeumot választva, sem vettem részt második programon. Kielégített, amit ott átélhettem.

Tehát mindenkinek azt javaslom, hogy jövőre vegyen részt ezen az eseményen, 3000 Ft-ot megér. Ezért adják a karszalagot, ami mindenhová jó.

A gyárhoz vezető úton is van látnivaló.

Az Élessarok zöld részén található a 2016-ban felállított ’56-os emlékmű Silye Sámuel (1932-1959) és társai emlékére. Kőbányán, a forradalomban, a szovjet csapatok támadásakor 4 napig harcolt. 1959. június 6-án letartóztatták, majd a katonai bíróság szervezkedésben való részvételért és gyilkosságért halálra ítélte. November 21-én a Kozma utcai börtönben kivégezték. 

Tovább haladva már a sörgyár kerítésén található a szerintem nagyon látványos Szüretelők című szobor. Garami László alkotása, 1954-ben állították fel.

A kőbányai sörgyár pincerendszere a 17. századtól kezdődő mészkő-bányászat során alakult ki, az innen szállított kőből épült a Mátyás-templom, a Halászbástya, a Citadella, az Opera, az Egyetemi Könyvtár, a Tudományos Akadémia és Pest jó pár klasszicista épülete. A kitermelést a századforduló környékén betiltották, a kivájt üregekben és hűs pincékben szőlősgazdák és a kitermelés megszűnése után idetelepülő sörfőző üzemek tárolták hordóikat. A barlangrendszer összesen 33 kilométer hosszú, de viszonylag kevesen tudnak róla. (Budapest, X., Bánya u. 35.) A guggoló lány kezéből hiányzik a szőlőfürt és a kés. Letörték és elvitték. 

A helyszínt sokan keresik fel Kolodko Mihály szobraiért. Kettő is van itt. Az egyik a Söröslovak, a sörgyár előtt a láthatóak. Egykoron a pesti utcák színfoltjai voltak a dréheres söröskocsik, amivel eljuttatták a sört a vendéglátóhelyekre. Aztán idővel a teherautók átvették a szerepüket. Erre emlékezik ez a kedves szobor.

A másik, Dréher Antalt ábrázolja és csak az láthatja, aki be tud menni a gyárba. Annyira a terület mélyén van, hogy utcáról még kerítésen keresztül sem látható. Most a múzeumok éjszakáján nagyszerű alkalom volt szemügyre venni és fotózni. A mostani alkotásokkal nem titkoltan a sörturizmust szeretné fejleszteni a Dreher, sörtúrák keretében mutatják be a szobrokat, a gyár múltját és a jelenét.

Szobrairól Kolodko Mihály így nyilatkozott: „A sörgyár hangulata és története azonnal megérintett, amikor bejárhattam pincétől a padlásig, láttam az Eiffel-iroda által tervezett „léhűtő” padlást, a 100 éves Zsolnai csempéket, a sörös-lovakat, a százéves hordókat. Azért pedig külön örültem a felkérésnek, mert így most már Kőbányán, Budapest mértani közepén is megjelenhetnek a szobraim”.

A múzeum egyik stílusos kincse ez a festmény, amely katasztrofális állapotában került elő és restaurálták. A festő ismeretlen. Valószinüleg Gambrinus királyt ábrázolja, aki a sörfőzők egyik védőszentje, a hagyományok szerint. Csak érdekességként írom ide, hogy Szent - Flórián is a védőszentjeik közé tartozik, akit a tűzoltók védőszentjeként tartunk nyilván. 2000 körül került kiállításra, bár a múzeum tulajdonában volt az '50-es évektől. Azonban olyan rossz állapotban volt, hogy pl nem voltak kivehető színárnyalatai és a restaurálás során tárultak csupán fel olyan részletek, mint pl a hordón lévő állatfej, vagy a nadrág színe.

A gyár termékei. A dobozos sörök alkoholmentesek. A csapolt sör rám vár éppen!

Sörfőző üstök munka közben.

Egy kevésbé jól sikerült szelfi annak bizonyítására, hogy ott voltam. A fotó, a kipirult arc ellenére alkoholmentes állapotban készült. Az üstökben forrt a sör (lásd az előző képen) és nagyon meleg volt.

Ez egy itt működő sörmanufaktúra, ahol az ANTL márkát készítik. Kiskereskedelemben nem kapható sör. Kizárólag hordós kiszerelésben, egyes vendéglátó helyek számára főzik. A fentebbi képen az a pohár csapolt sör, ez a márka.

Még néhány kép a nem túl nagy, de érdekes és részletgazdag tárgyi anyaggal rendelkező gyármúzeumból:

Ezen a képen, a már régen nem gyártott Nektár sörre emlékezünk

Egy ritka kincs. A Radnóti hagyatékban talált levél, amelyben reklámszöveget próbál eladni a Dréher gyárnak!

2025. 06. 21. Múzeumok éjszakája

Forrás:

Wikipédia

Köztérkép