A Bocca della Veritá, első olaszországi utazásom élményeiből íródott. 1987-ben sikerült kijutnom Olaszországba. Nem volt ez egyszerű dolog akkoriban, mert katonai szolgálatom miatt két évig nem igényelhettem kék útlevelet. Még az akkori honvédelmi miniszterhez, Kárpáti Ferenc vezérezredeshez is írtam egy levelet, hogy mentsen fel a korlátozás alól, hiszen Róma, Ostia, Velence, Bologna, Rimini, Trieszt már évezredek óta reám vár. De nem sikerült őt meghatni. Az élményből született szonett lett a verses utazások kézirat első darabja, s az anyag tartalommal való feltöltése, azóta is tart.
A Bocca della Verità, a római korból fennmaradt kőkorong, amely a Santa Maria in Cosmedin - templom előcsarnokában áll, balra a bejárattól. Igazi antik helyszínről beszélünk, a Vesta szüzek temploma és a Hippodrom mellett. A maszk egy folyóisten arca lehet. Szája helyén lyuk tátong, amelybe az ember bedughatja a kezét, és ha hazudós, a legenda szerint, leharapja a végtagot. Azonban már senki kezét nem harapja le, mert egy csalárd nő túljárt az eszén, de ez már egy másik történet. A kőkorong valamiféle kút része lehetett.
A Santa Maria in Cosmedin, Giuseppe Vasi 1758-as grafikáján, jobbra a Vesta szentély
A Bocca della Verita, vagyis az Igazság szája nem jelentős, de nevezetes pontja egy római kalandozásnak, és mindenki ki akarja próbálni. aki szeretné a kezét Audrey Hepburn után a szobor szájába dugni, miután megnézte a Római vakációt.
A Római vakáció híres jelenete Audrey Hepburn és Gregory Peck játékával
Bocca della verita
Amikor kezem kőszájadba csúsztattam,
izgatott voltam a már belém ívódott
ókor gazdagon, márványból kifaragott
díszleteitől. Agyam túltúráztattam…
Valami jót, s szépet szerettem volna
kívánni, boldogságot magamnak, családnak,
hogy ezután senkit se lássak csalárdnak.
De semmi sem jutott eszembe. Talán, ha
nem zsong a fejemben Néro, Hadriánusz,
Colosseum, Il Gesu, Romulusz, Rémusz,
Angyalvár, mely rám ezer éve vár, Mózes,
ki San Pietro in Vincoli-ban móres-
re tanít’na bamba turistát. Termini:
Óhaj semmi, vonat indul, ideje menni.
Utógondolat:
S ha gondolkodom erősen,
de nem találom telibe?
Tán be kellett volna dobni
pár lírát a Trevibe!
Ha esetleg valamit nem tudnál hova tenni a szonettből:
Néro, Róma örült, piromániás és szadista császára, élt Krisztus után 37 és 68 között, uralkodott 54 és 68 közötti 13 évben.
Hadriánusz, Krisztus után 76 és 138 között élt és 117 és 138 közötti 20 évben uralkodott. Jelentős császár volt, a limesek (határvidékek) megerősítése fűződik a nevéhez, például a kőfal Britanniában.
Colosseum, eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Róma leghíresebb látványossága. Építése Vespasianus császár ideje alatt, 70-ben kezdődött és 80-ban volt a megnyitója. Mai nevét feltehetően Néro egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról kapta, a középkorban,
Il Gesú, Róma első számú barokk temploma, a barokk építészet egyik legelső és legfontosabb referencia építménye.
Romulusz – Rémusz, a legenda szerint Róma alapítói, a háború istenének, Marsnak az iker fiai. Plutarkhosz és Livius szerint is Romulus volt Róma első királya. Van olyan történet, hogy megölte Remust. Mindenesetre a híres szobron, még mindketten békésen szopják egy anyafarkas csecsét.
Angyalvár - Nevét az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta. Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, egy időben a császárok temetkeztek ide. Titkos alagút köti össze a Vatikánnal. Volt már börtön és a pápák menedékhelye is.
San Pietro in Vincoli, magyarul Szent Péter láncokban. Róma egyik legszebb, legeldugottabb reneszánsz temploma, vallástörténeti relikviát rejt. Itt őrzik ugyanis Szent Péter bilincseit, jeruzsálemi bebörtönzése idejéről. De a turisták ezt észre sem veszik. Ők Michelangelo egyik leghíresebb szobrát, a Mózest jönnek megnézni, aki szigorú tekintettel néz le rájuk.
Termini, Róma főpályaudvara
Trevi, Róma legismertebb barokk szökőkútja. A legenda szerint, aki bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába. 
