Jégcsap

Jégcsapvégen megcsillanó nap.

Sugarad, jég-fényed hívogat.

Ragyogva, ígéred a tavaszt.

Csalárd vagy te, akár egy

hideg nő, ki bájt mutat,

és lágyan körbeölelő

friss szerelmet, buja

testi kéjt ígérve töri

össze a sóvár lelket.

Lecsupaszít, lealáz.

Megfoszt minden

apró reménytől.

Te jégcsapon

illanó fény!

Nem vagy

más, csak

egy jeges

dermedő,

csillogó,

elmúló,

fénylő

csepp,

cse-

pp,

c

s

e

p

p

/2009/