évforduló
hát eltelt egy év
gyásszal és vad dühvel
csendes megbúvással
hiábavaló topogással
a napok leküzdésével
újrakezdés reményével
eltelt egy év
megmutatta ki milyen
előjött mindenkiből
a csupasz lélek
volt ki a gyászt
gyalázatba fordította
mézes-mázos szóból
ért a magamfajta
sok lélekben megmerültem
de meg nem gyengültem
egy év után már
mindez nem baj
jó ez így tisztán látni
érdemtelen dolgokra nem várni
erősödtek az izo-vonalak
melyek lelkek közt húzódnak
számomra láthatóak
eltelt egy év lassan
letisztulnak a dolgok
ismerős lett pár barátból
egy-két ismerősből
kelletlen társaság
lettek új társak is a bajban
régi - új ismerősök
kik nem feledtek
önzetlen segítettek
lassan rájöttem
még az én társaságom
is lehet kelendő
eltelt egy év
kinek kéne összegeznem
beszámolnom mi történt
magamért teszem csupán
mert az út amerre menni kell
hosszan a távolba vész
bármerre mehetek
néha jobbra-balra letérhetek
de a cél csak akkor elérhető,
ha tudom a régről ki a segítő
és ki az aki felejtendő
