10 kedvenc film
- Emir Kusturica - Underground
Az Underground egy 1995-ben készült, a délszláv háborút allegorikusan feldolgozó és értelmező szatirikus filmdráma.
A film cselekménye 1941-ben, Belgrádban indul. A film négy részre tagolódik, melyek a következő években játszódnak 1941, 1944, 1961, 1992.
A film zenéjét Goran Bregović együttese készítette. Kiadták önálló hanganyagként, néhány számát fúvós együttesek azonnal felvették a repertoárjukba
- Woody Allen - Éjfélkor Párizsban
Az Éjfélkor Párizsban 2011-ben bemutatott romantikus filmvígjáték. Rendező és forgatókönyvíró Woody Allen, a filmet első ízben a 2011-es cannes-i filmfesztivál megnyitóján játszották.
A történet két szálon fut: az egyikben a főszereplő, Gil a magánéletben egy olyan nőhöz tervezi kötni magát, akivel a lényeges dolgokban nem értenek egyet ás állandóan veszekszenek. A másik szálon Gil a számára „aranykor”-nak számító korba kerül, aminek minden percét élvezi. Ezen a helyszínen sok művész jelenik meg a filmben: Ernest Hemingway, F. Scott Fitzgerald, Gertrude Stein, Cole Porter, Pablo Picasso, Salvador Dalí, Luis Buñuel.
- Gus Van Sant - Gerry
A Gerry egy 2002-es amerikai filmdráma, amelyet Gus Van Sant rendezett, és amelynek főszerepében Casey Affleck és Matt Damon látható, akik a film forgatókönyvét is írták Van Santtal együtt. A Gerry az első eleme a gyakran Halál trilógia néven emlegetett Van Sant-alkotásoknak az Elefánt és Az utolsó napok című filmekkel kiegészülve.
A film Tarr Béla Sátántangó című filmjének hatására készült.
- Andrzej Wajda - A márványember / A vasember
A márványember egy 1976-ban készült, és 1977-ben bemutatott lengyel filmdráma. Az Andrzej Wajda rendezte alkotás középpontjában egy egykor ünnepelt, majd félreállított sztahanovista, Mateusz Birkut áll, akiről 20 év múlva, a hivatalnokok gáncsoskodása ellenére egy filmrendezőnő dokumentumfilmet szeretne forgatni. Wajda alkotását az 1978-as cannes-i filmfesztiválon FIPRESCI-díjjal jutalmazták.[1]
A film folytatása az 1981-ben bemutatott A vasember, amelyet szintén Wajda rendezett ugyancsak Radziwiłowicz és Janda főszereplésével.
- Lars von Trier - Melankólia
Dán-svéd-francia-német-olasz filmdráma, 136 perc, 2011
Justine és Michael egy nagyszabású összejövetel keretében ünneplik a házasságukat Justine nővére, Claire és annak férje, John hatalmas házában. Annak ellenére, hogy Claire mindent megtesz, ami csak az erejéből telik, az esküvői parti kudarcba fullad: felszínre törnek az elfojtott családi feszültségek, a kapcsolatok megbomlani látszanak, és elindulnak a végzetes szakadások felé. Mindeközben pedig egy Melankólia nevű kisbolygó halad egyenesen a Föld felé.
- Wim Wenders - Párizs, Texas
Wenders az „el-nem-beszélés” filmjének tartja a Párizs, Texas-t. A dolgok lehetetlenségét próbálja ábrázolni. A rendező nagy fokú szabadságot adott színészeinek. A forgatásokra csak néhány vázlatosan felrajzolt képpel érkezett, és számos változtatást közösen beszéltek meg. A már felvett jeleneteket javították újra és újra. „A Párizs, Texas-ban minden a helyszínen született: a beállítást a történés határozta meg.” – mondja. 1984-ben bemutatott filmdráma, rendezője Wim Wenders. A filmet az 1984-es cannes-i fesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a fesztivál fődíját az Arany Pálmát.
- Jean Renoir - Ebéd a szabadban
Francia vígjáték, 89 perc, 1959
A fontoskodó professzorral egy kecskepásztor csodát művel: természetfölötti képességei segítségével egy szépséges fiatal lány karjaiba varázsolja... A szerelmi félreértéseken alapuló történet egy békés, boldog vasárnapi piknik során bontakozik ki. A filmrendező Jean Renoir - apja, Auguste Renoir festészetének adózva - impresszionista képekkel idézi meg a századvég tobzódó életörömét. Chaplin a világ legnagyobb rendezőjének tartotta. Életművének darabjai - A vízből kimentett Boudu, Állat az emberben, A nagy ábránd - ma is élő klasszikusok, amelyek nagyban hozzájárultak a filmművészet formanyelvének kialakításához.
- Bernardo Bertolucci - Huszadik század
A Huszadik század (Novecento / 1900) 1976-ban bemutatott színes, olasz–francia–nyugatnémet történelmi filmdráma. Bernardo Bertolucci epikus alkotása világszerte nagy feltűnést keltett, és zajos ünneplésben éppúgy részesült, mint finnyás elutasításban.
A több mint ötórás alkotást számos országban rövidített változatban, két különálló filmként forgalmazták. Magyarországon négyrészes verzióban mutatták be a filmet: két hét eltérés volt az I–II., illetve a III–IV. rész premierje között. A korabeli szigorú és prűd magyar filmcenzúra ismeretében kicsit meglepő, de a hazai közönség vágatlan változatot láthatott a mozikban.
- Tarr Béla - A londoni férfi (2007) / Kárhozat (1988)
Az 1987-es Kárhozat jelentette azt az ugrást Tarr számára, mely meghatározta az elkövetkezendő két évtizedben készített filmjeit. A Krasznahorkai László novellájából, Víg Mihály zenéjével készített film nem csupán egy virágzó munkakapcsolatot, de egy átfogó stílust is elindított a magyar filmművészetben. A fekete-fehér, lepusztult tájon játszódó, lassú és nagyon hosszú (többször akár tíz perces) snittek, meghatározóvá váltak a rendező művészetében. Ezen filmek időrendi sorrendben a következőek: Kárhozat, Szürkület, Sátántangó, Szenvedély, Werckmeister-harmóniák, ... (nagy szünet egy "hiányzó" Fehér György film: Tarr Béla bevezetője Fehér György filmjeihez, illetve Maár Gyula: Töredék című fekete-fehér alkotása, amely Tarr Béla TT Filmműhelye nélkül nem készülhetett volna el...) ..., A londoni férfi, és – nyilatkozata szerint – utolsó filmje, A torinói ló.
- François Truffaut - Jules és Jim
A Jules és Jim (Jules et Jim) egy 1962-ben bemutatott, fekete-fehér francia film François Truffaut rendezésében. Ez volt a harmadik filmje, még mindig az új hullám eredeti lendületében készült. A filmet Truffaut narrálja. A film a rögzítés művészete, nemcsak a tárgyaké, hanem a hangoké és a vizuális formáké is. Filológia értékű érdekesség, hogy a film alapjául szolgáló irodalmi művet – Henri-Pierre Roché alkotását – Szabó István fordította magyarra.
Forrás - Wikipédia
