Richard Wagner, a géniusz
Richard Wagner a nála idősebb és elvált asszonyt, Liszt Ferenc lányát, Cosima Lisztet vette feleségül. Cosimának korábban hányattatott sorsa volt. Anyja, egy párizsi grófnő otthagyta a családot, Liszt nem volt képes gyerekeit nevelni, költségeiket fizetve nevelésbe adta őket. Cosima több nevelőcsalád után Berlinbe került, ahol nevelőanyjának, Bülow bárónének, durva és közönséges fia elcsábította, aki zongorista, karmester és zenetanár is volt, majd feleségül vette. Már nászútjukon megismerkedett Wágnerral.
Házasságának Bülow-val 1857-ben vetett véget.
Ekkor Wagner felesége lett. Érdekes módon Cosima azért választotta Wagnert, mert felismerte, hogy egy alkotó géniusz, míg férje csak egy mesterember.
Ő a géniuszt akarta szolgálni.
1870 december 25-én Cosima hangokat hallott, amikor felébredt.
„Ahogy felébredtem, a fülembe hangok szűrődtek, egyre hangosabban és hangosabban. Már tudtam, hogy nem álmodom: zene szólt, mégpedig micsoda zene! Ekkor Richard lépett a szobába a gyerekekkel, és átadta a születésnapi ajándékomat, egy szimfonikus költeménynek a kottáját. Könnyeztem, és velem könnyezett mindenki a házban. Richard a lépcsőn ülve hangszerelte a zenét…” – írja Cosima.
A Siegfried-idill szimfónikus költemény, születésnapi ajándék volt, intim szerelmes levél. Cosimának december 25-én volt a születésnapja, ráadásul azokban a hetekben született fiúk, Siegfried is, akit Fidinek becéztek.
Wagner sohasem szánta nyilvános előadásra a művet, de végül eladta a partitúrát, anyagi okoból. Így ismerhette meg a világ, bár már áthangszerelte nagyzenekarra. Csodálatos alkotás. Az elején, mintha a semmiből ébredne lassan a zene, aztán madárhangokat és kürthívásokat hallunk. Az utolsó megnyugtató akkord azt üzeni: otthon vagyunk.
Richard Wagner, amatőr fotográfus
Richard Wagner 1873-ban született, felesége, Anna. Középosztálybeli házaspárnak számítottak. Richard a vasútnál dolgozott, mint titkár, később ugyanitt ellenőrként. 1908-ig Essenben éltek. Gyerekeik nem voltak.
Szenvedélye volt a fotózás. Mindig megvásárolta a legújabb gépeket, akkor is, ha az belekerült az egyhavi fizetésébe. Amatőr fotográfusként készítette képeit. Aztán elköltöztek Berlinbe, ahol egy két és fél szobás lakást béreltek ki. Richard mindkét háborút megúszta, 1914-ben már 41 éves volt, és túl öregnek bizonyult a katonáskodáshoz.
Anna és Richard Wagner 1900-as házasságkötésüktől Anna 1942-ben bekövetkezett haláláig, 43 éven át fényképezte magát karácsonykor. A fotókat képeslapként küldözgették barátaiknak, a fotósorozat házasságuk történetét foglalja össze.
Mi a közös a két történetben?
Adott két ember ugyanazzal a névvel. Mindkettő művészi vénával volt megáldva. Mindkettőt egész életében fűtötte az alkotási vágy, az önkifejezésnek ez a különleges módja. De nem csak ezek a tulajdonságok közösek ebben a két emberben!
Mindketten megtalálták a NŐ-t, aki hitt bennük, támogatta és inspirálta őket, hogy kifejezhessék, megfogalmazhassák, megteremthessék magukat a művészet által. Így váltak mindketten örökké, halhatatlanná a világ számára, még ha a maguk módján is.
Én úgy gondolom, hogy mindkettő különleges, karácsonyi és romantikus, szerelmi történet!
Forrás: Fidelio.hu, SHE.HU, Transindex.ro, wikipédia.hu
