Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

Egy tatai naplemente pillanatai

angol romantikus költők vers aláfestéseivel

2021. január 22. - Paphnutius

20210121_1.jpg

„Oly évszakhoz hasonlíts, ha a fákon

már nincs, vagy csak teng-leng a sárga lomb,

mint romtemplom didergő karzatán, hol

nemrég édes madárkórus dalolt.”

 

LXXIII. Szonett

William Shakespeare (1564-1616)

Faludy György fordítása

20210121_2.jpg

„Hiú ember, hiú vágy - …

… - megfogni a pillanatot,

hisz magam is így omlok egykor össze

és nevemmel együtt elpusztulok.”

 

Homokba írtam kedvesem nevét

Edmund Spenser (1552?-1599)

Szabó Lőrinc fordítása

20210121_3.jpg

„…híred élni fog,

ami porba hal, az csak földi lom,

szépséged a dalaimban lobog

s dicső neved a mennybe fölírom.”

 

Homokba írtam kedvesem nevét

Edmund Spenser (1552?-1599)

Szabó Lőrinc fordítása

20210121_4.jpg

„Ébredj, tündöklik az ég, gyönyöröm,

üdvünk sose volna elég, gyönyöröm,

s mert napja rövid

legjobb, ha kicsit

meglopjuk utána az éjt, gyönyöröm!”

 

A májusi hold

Thomas Moore (1779-1852)

Szabó Lőrinc fordítása

20210121_5.jpg

„Nézz engem, mint nyugati szemhatáron

foszló alkonypírt, mikor a setét

éji lassú-lassan csukja le az álom

szemhéját, mint koporsó fedelét.”

 

LXXIII. Szonett

William Shakespeare (1564-1616)

Faludy György fordítása

20210121_6.jpg

„Viharfelhő jelent meg odafenn,

mely sűrű porral mindent belepett,

porukra is rápergett csöndesen.”

 

A Waterloo-i csata előestéje

George Gordon Lord Byron (1788-1824)

Baranyi Ferenc fordítása

 20210121_6a.jpg

"Hol a hazád, mondd, madár!

s este milyen tanya vár?

Milyen fészek, milyen lomb?

Oh te rétek dísze, mondd!"

 

Madárszerelem

William Blake (1757-1827)

Babits Mihály fordítása

20210121_7.jpg

„Forrás folyóba ömlik,

folyó az óceánba;

az egeknek folyton özönlik

vegyülő suhogása;

magány sehol; isteni jel

s rend, hogy minden tünemény

keveredjék valamivel -

Mért ne veled én?”

 

A szerelem filozófiája

Percy Bysshe Shelley (1792-1822)

Szabó Lőrinc fordítása

20210121_8.jpg

„s mikor eszembe villan, hogy a sors

varázskeze már nem soká segít

lefesteni nekem a csillagos

mennybolt regényes, nagy jelképeit;

s mikor felrémlik, hogy többé talán

nem látlak már, te illanó csoda,

s bűverejét nem sugározza rám

egy mondhatatlan érzés - akkor a

világ partján megállok s figyelem,

mint süllyed el a hírnév, szerelem.”

 

Mikor elcsüggeszt

John Keats (1795-1821)

Baranyi Ferenc fordítása

20210121_9.jpg

„Már alszik a föld megigézve, szivem,

csak a Csillagász les az égre, szivem,

meg én, de nem int

oly fényt neki, mint

a te szép szemed isteni fénye, szivem.”

 

A májusi hold

Thomas Moore (1779-1852)

Szabó Lőrinc fordítása

 

Fotók - Etienne Horvat, 2021

Az idézetek: saját gyűjtés.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paphnutius.blog.hu/api/trackback/id/tr9016399522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása