A kosdi szénbánya 1904-1931 között üzemelt, a Pest megyei Kosd község határában, a Naszály hegy lábánál. A kosdi szénbánya a főként francia tulajdonú Váczi Kőszénbánya Társaság kezelésében működött. Az első időkben alacsony szintű termelés folyt és a világháború kezdetekor le is állt.
1917 és 1921 között kezdődött a termelés felfutása. Némi francia tőkeberuházással elérték, hogy évi 16-17 ezer tonna szenet termeljenek. 1924-ben a kötöttpályás szénszállítást is megvalósították a váci vasútállomásig. Az üzemelés 27 éve alatt 211 500 tonna barnaszenet termeltek ki.
Az indításkor idehozott külföldi vájárok mellett kinevelődött a magyar vájásnemzedék. A nők és a gyerekek a felszíni, kézi szénválogatásban kaptak munkát.
1770-től tudtak róla, hogy a kosdi területen szén található. Az első kutatófúrást 1899-ben mélyítették. Ennek eredményeképpen további fúrásokkal kitermelhető mennyiségű és minőségű szenet prognosztizáltak.
A készletbecslések alapján 130-132 m mélységben, 1 – 1,5 m telepvastagságú, mintegy félmillió t barnakőszén ásványvagyon kitermelhetőségét jelezték.
Ekkor létesítették az Anna aknát. Az ide vándorló munkásoknak és családjaiknak az akna közelében kis kolónia épült.
A széntelepek a Naszály hegy keleti oldalán jórészt nagy mélységben vannak. A hegy anyaga felső triász Dachsteini mészkő, illetve fődolomit. A hegy alsóbb részein homokkő kavics, agyag található, ez a szén telepek alját képező fekümárga. A Pádimentum kőfejtőben pedig részben ma is látható a felső-eocén tengeri mészkő és márga. Ez alatt van a széntelepek fedőjét képező édesvizi csigás mészkő, majd brack mészkő.
A Naszály meredek lejtésű rétegei, jó vízvezetők. Jó pár karszt barlang van itt, pl a Násznép-, vagy a Szinlő-barlang. Tudható volt, hogy a bánya vízveszélyes lesz. Rendszeresen voltak is vízbetörések.
1907-ben egy ilyen vízbetörés elárasztott egy egész bányamezőt, ezért a bányászatot, más mezőkben folytatták.
1931 szeptember 28-án egy robbantás után, az éjszakai műszakban hirtelen vízbetörés történt. A termelés egy ereszke aljából nyíló vágatban folyt. Tehát felülről öntötte el a fejtést. 9 bányász tartózkodott ott. A szénfalnál dolgozó 6 vájár azonnal meghalt, míg a hátrébb lévő 3 csillésnek sikerült kimenekülni. Közülük is egy belehalt az átélt traumába.
A felső térképen láthatóak a naszályi bányák. Az északi részen triász mészkővet, a hegy alján agyagot, keleti oldalán márványosodott eocén mészkövet és márgát, míg a keleti előterében, a föld alatt barnaszenet bányásztak.
Az alsó térképen látható, hogy számos barlang alakult ki a karsztosodott felszínen.
A Naszály földtani felépítése
A Pádimentom felső-eocén mészkőbánya
A 6 vájár holttestét nem tudták felszínre hozni. Most is ott nyugszanak. Emlékükre készült ez az emlékhely.
Nyugodjanak békében!
Jó szerencsét!
