álmoskönyv

téli álmot alszik az álmoskönyv

gerincét por lepi vastagon

régen nem nyitottam már ki

hogy miért

magam sem tudom

ezen gondolkodom

ahogy ott pihen a polcomon

árván

rég-kinemnyitottan

használatlanul

feleslegessé váltan

mint ami nem kell senkinek

nem az enyém volt újonnan

ki tudja

ki vette

kinek

biztos sokan forgatták

keresve valami biztatót

szerelmi kapaszkodót

rémálmok pozitív megfejtését

és hozzám került egyszer

veszett volna el egy buszon

inkább antikvárium polcán kelletné magát

reményt-álomfejtést kínálva

vagy fényes papírköpeny öltve

egy karácsonyfa alatt mosolyra várna

ehelyett itt fullad unalomba

két sorstárs közé szorulva

szinte megsajnálom

hogy sanyarú sorsát kiváltom

de mit tehetnék

elfogytak az álmok

melyek jelentésére

kíváncsi lennék