Robert Frost amerikai költő, aki négyszer kapott Pulitzer-díjat

és a világ leghíresebb egyetemeinek díszdoktora volt

Robert Frost

De a világűr

De a világűr,

Végül is elég messze van,

Sok hűhó semmiért

A tömegek számára

Népszerűbb marad

Mint népes

Porhó

A kárörvendés ereje

Megrázott erőből

Porhó szemete

Egy bürök-fenyőről

Szívemre terítette

A hangulatváltozást ott

S egy részét félretette

A napnak, mely megbántott.

Csevejidő

Amikor egy barát lekiált az útról

És sétára lassítja ügető lovát,

Nem állok meg rögtön, végignézek

A dombokon, melyek még várnak rám

S ő leszól nekem: Mi a helyzet?

Nem, nincs idő most beszélgetni.

Mégis a puha földbe szúrom kapám,

Éllel az ég felé, - öt láb magas-,

Baktatva felmegyek a kőfalhoz

Egy baráti csevejre.