Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

Pusztatemplom

Somogyvámos

2024. augusztus 06. - Paphnutius

20240802_131841.jpg

Pusztatemplom

Somogyvámos

Somogyvámos közelében található Somogy és a Dunántúl egyik legkülönlegesebb romtemploma, a Pusztatemplom. A településről sárga jelzésen, illetve egy részben autóval is járható murvás, majd földúton juthatunk el. messenger_creation_07be97c5-58ba-4a24-8118-58cb874884e0_masolata.jpeg

A területen mezőgazdasági művelés folyik. Hol búzát, hol kukoricát termelnek. Azt hiszem kivételes szerencse, hogy amikor odavetett a sors, napraforgót termesztettek és az éppen beérett. Nem lehetne ezt a hatást fokozni. Talán még a teljesen lecsupaszított tarló tudna újabb nézőpontokat mutatni. 20240802_125112.jpg

20240802_125141.jpg20240802_125112.jpg20240802_125141.jpg20240802_125617.jpgTéglából épített, 21 méter magas torony. Talpazata 4 x 4 méteres, szabályos négyszög, amely keresztmetszete a második emelet szintjén nyolcszögletűvé válik, majd fokozatosan gúla formát ölt a tetőrészben. A nyolcszög alakú részen négy félköríves ablaknyílás nyílik a négy égtáj felé.

20240802_130513.jpgKozák Károly régész, a torony építési módjából kiindulva, több hasonló nyolcszögletű torony korabeli történetét tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy a templom kora gótikus átépítésének köze lehetett a magyarországi Johannita keresztes-ispotályos lovagokhoz, akik a Szent János lovagrendhez tartoztak és a keresztes háborúk során megsérült katonákat ápolták. 20240802_130826.jpg

Ezt a feltevést megerősíti az a tény, hogy nem messze Somogyvámoshoz, az egykori johannita konvent helyén, Csurgón szintén látható egy hasonló toronytípus.

20240802_130551.jpg20240802_131208.jpg

20240802_131023.jpg

Egyébként oklevéllel igazolható az, hogy a rend birtokain, a 13. és 14. században több ilyenfajta torony épült, többek között Szegeden, és a délvidéki Aracson és Bácson.

20240802_130744.jpgManapság a torony mellett csak a nyugati fal áll, amelyen jól kivehető a félköríves szentély. A szakemberek nem tudják, kik voltak a templom építői, mi volt a templomot körülvevő, a törökök által elpusztított falu neve. Valter Ilona régész feltételezte, hogy az Árpád-kori Csopak faluhoz tartozott a templom, mivel egy 1229-es oklevél ezt a helyet, ezzel a falunévvel, a fehérvári káptalan birtokaként említi.

 messenger_creation_d81caec3-f722-4864-ac31-afce7cd9a780.jpeg

Ásatásokat folytatott és felderítette, hogy a romtemplom helyén egy kisebb, félköríves kápolna állt, amelyet valószínűleg a 12. században építettek. Ennek alapjaira húzták fel, kora gótikus stílusban a későbbi, sokkal nagyobb méretű templomot, felhasználva a kápolna északi falát és kibővítve annak szentélyét.

20240802_130104.jpg

Forrás:

Szöveg - turautak.com, Somogyvámos.környéke.hu, Turista magazin, saját forrás

Fotók - Saját

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paphnutius.blog.hu/api/trackback/id/tr3718461541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása