A bölcsesség szeretete
(philo-szóphia)
Ez a nap haszontalan perchalom.
Nem oldok meg semmit,
csak ülök és gondolkodom.
Tudományos érveim elvonatkoztatom,
több oldalról közelítek,
magasztosan vitatkozom.
Érveket állítok hadrendbe.
Elmés szócsatára készülök,
Szókratész segít majd győzelemre!
Filozofálni csak annyit tesz:
elmélyedni, titkot látva,
értve, amivé a világ lesz.
Hogyan lehet? Megmondja a tudomány.
De bölcsen hallgat, mit tegyél,
meglelni a „kell”-t, az igazi adomány.
Szenvedéllyel keresem az igazságot!
Sorsom számomra filozófiai kérdés:
kerülni kell ármányt, hazugságot.
Feltenni az élet kérdéseit - vágy.
Antik hősök tanait bújom:
szubjektum, objektum, alany és tárgy.
„Gondolkodom, tehát vagyok”?
Magam után remélem majd,
nem csak port és hamut hagyok!
Adalékok a vers megértéséhez
A filozófia szó jelentése az ógörög philoszophia (φιλοσοφία) szóból ered, jelentése: „a bölcsesség szeretete”
A sophia kifejezést „bölcsesség”-nek fordítjuk, eredeti jelentése szerint mesterségbeli tudást, ügyességet jelentett.
René Descartes
A cogito ergo sum René Descartes francia filozófustól származó latin kifejezés, aminek jelentése „gondolkodom, tehát vagyok”. A „cogito ergo sum”- tételt tette meg filozófiája alapelvének. Descartes a módszeres kétely által jut el a „cogito ergo sum” tételéig: felteszi, hogy az érzékszervei becsapják, körülötte minden csak illúzió, nincs semmiféle bizonyosság. Ebben az esetben, még mindig biztos lehet abban, hogy ő, aki mindezt gondolta, létezik.
René Descartes (1596 – 1650) francia filozófus, természetkutató és matematikus. Az újkori filozófia, valamint az analitikus geometria egyik megalapítója. Műveiben a természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta
Szókratész
Szókratész (i. e. 469 - i. e. 399) ókori görög filozófus. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekintjük a nyugati filozófia és az autonóm filozófiai etika megalapítójának. Szókratész gyakran hangoztatta: „tudom, hogy semmit sem tudok”.
Az ember lélek és test egysége. A lélek egyszerű valóság és halhatatlan. Szókratész a halált gyógyulásnak tekintette. Híres mondása „ismerd meg önmagad”. Az igazi tudás erény, a tudatlanság gonoszság. A tudás nem észbeli ismeret, hanem jóra való képesség, vagy képtelenség. Descartes egyik mesterének tartotta
Szubjektum, objektum, alany és tárgy - filozófiai alapkifejezések
Szubjektum – szellemi része a megismerésnek
Objektum – tárgyi része a megismerésnek
A megismerés, a szellem, szubjektum-objektum viszonya – mondja Hegel
Ugyanígy az alany a megismerő szellemi része, szubjektuma, míg a tárgy az anyagi része, az objektuma.
