Ars longa, vita brevis

Paphnutius

Paphnutius

Nyári tető

A verset, a világ 50 legszebb szerelmes verseinek gyűjteményében találtam és magyarra fordítottam

2017. szeptember 27. - Paphnutius

images_4.jpg

 

 

Jelenleg is zajlik az iraki kurd autonóm területen, az önálló kurd állam megteremtését elősegítő függetlenségi népszavazás. Én nagy szimpátiával tekintek az eseményekre. Szeretném, ha a kurdoknak lenne végre önálló államuk. Ebből az alkalomból szeretném közölni kedvenc kurd költőm, Choman Hardi verseit. Most azt, amelyikre a világ 50 legszebb szerelmes verseinek gyűjteményében találtam és magyarra fordítottam.

 

Choman Hardi – Nyári tető

 

Azon a nyáron minden éjjel,

amikor lefeküdtünk a lapos tetőn,

ébren maradtam

és néztem a szomszéd tetőt,

ahol ő volt,

egy apró fény gyulladt ki,

ahányszor a cigarettájába szívott.

 

Egyszer láttam a festményeit

és amint hazaértem,

teleírtam nevével a könyveimet.

 

Elképzeltem, hogyan szólna hozzám,

és én hogyan válaszolnék neki.

Elképzeltem, hogy házasok vagyunk,

vigyázok rá, ha ledönti egy betegség,

főzök neki vacsorát és mosom a haját.

Elképzeltem, hogy közös tetőn alszunk.

 

Egy teljes év telt el és még nem beszéltünk,

s akkor hirtelen a ház, szemben üres lett,

egy üres tető, amin nem csillaglik fény

és éjszakáim álmatlanok lettek.

 

Évekkel később újra láttam

egy hasonló férfit, akinek pár ujja hiányzott,

magába zuhanva, festésre képtelenül.

 

Soha sem beszéltünk,

megmaradtunk a különálló tetőinken.

 

 

Choman Hardi

Choman Hardi (1974-) kortárs, kurd költő, műfordító, festő

Choman Hardi 1974-ben született az Iraki Kurdisztánban található Szulejmánijja-ban. Apja Ahmad Hardi, költő. Egy hét gyermekes család legfiatalabb tagja. 1975-ben a familia, az Algíri Találkozó (Algír Accord*) után Iránba menekül. Miután Irak általános amnesztiát hirdetett 1979-ben, visszatértek hazájukba.

1988-ban azonban az Anfal (Anfal campaign**) idején, újra menekülniük kellett.

Choman 1993-ban érkezett az Egyesült Királyságba, ahol menekült státuszt kapott. Pszichológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott Oxford Egyetemen és a University College London-ban. PhD-jét University of Kent diákjaként szerezte meg, Canterbury-ben. A témája a migráció hatása, az Irakból és Iránból elüldözött kurd nőkre. Poszt-doktori kutatásai során visszatért Iraki Kurdistánba, hogy dokumentálja az Anfal-t túlélő nők nehéz helyzetét. Tanulmánya, Gendered experiences of genocide : Anfal survivors in Kurdistan-Iraq, Voices in development management címen jelent meg, 2011-ben.

Ez idő alatt 3 verseskötetet adott ki kurd nyelven: Return with no memory, 1996; Rûnakîy sêberekan : şîʻir (Light of the Shadows), 1998; Light mirrors and shadows : poems, 2000.

Angol nyelvű versgyűjteménye 2004-ben került publikálásra Life for Us címen, a Bloodaxe Books kiadónál. A kiadvány sikeres volt, ezért 18 hónap múlva újranyomtatták.

Ebben az időben az Exiled Writers Ink írószervezet elnöke.

10 hónapig házigazda költője a skóciai Moniack Mhor or Scotland's National Writing Centre-nek.

2007-ben festményeiből nyílt kiállítás.

2009-ben Hardi saját verseit olvassa fel, amely "Grace and rhythm" címmel jelent meg hanghordozón (Choman Hardi reading her poetry - a British Library recording, (audio) 27 May 2008).

Kreatív írás kurzusokat szervezett a British Council keretében az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Csehországban és Indiában.

Choman Hardi, Najiba Mahmud és Bayan Salman 2012-ben megalapítják az első professzionális és független, kurd feminista újságot Serdemi Jin (Women’s Era) címmel, amelynek Choman a főszerkesztője.

Angolra fordítja a kurd költőnő, Kajal Ahmad verseit.

2014-ben az Amerikai Iraki Egyetem angol és újságírás tanszékének előadója.

2015-ben jelent meg második angol nyelvű versgyűjteménye Considering the Women címmel, a Bloodaxe, kiadásában. Majd független íróként és kutatóként dolgozott és Münchenben élt.

 

Komoly aktivistája lett az iraki kurd függetlenségi mozgalomnak, ezért idejének nagy részét politikával, népszerűsítő munkával törti Iraki Kurdisztánban.

  

*1975 márciusában egy OPEC találkozón, Irán és Irak beleegyezett, hogy rendezi vitás határkérdéseit, valamint a közös vízi útvonalak használati jogait. E találkozó vezetett az algíri megegyezéshez (Algír Accord), amelyet 1975.június 13-án írtak alá. Ennek alapján határozták meg a határvonalat és a közlekedési lehetőségeket a Shatt-El-Arab vízi úton. Ez Irak egyetlen tengerre kivezető útja. A megállapodás egyik feltétele volt iraki résztől, hogy perzsa sah hagyjon fel az iraki kurdok lázadásának támogatásával, amely így összeomlott.

A szerződést egyébként nem tartották tiszteletben, ami 1980-ban az iraki-iráni háború kirobbanásához vezetett. A vita teljesen, még azóta sem oldódott meg.

 

**Az Anfal kampány (Harakat al-Anfal / Homleh al-Anfal) idején Szaddam Husszein népirtó háborút fojtatott országának kurd lakossága és más, nem arab nemzetiségű népcsoportjai ellen. Ezzel akarja megtörni a függetlenedési próbálkozásokat. Az 1986 – 1989 közötti rendszeres támadások során elpusztítottak 4500 falvat, kiirtva azok lakosságát. A civil áldozatok száma 50-100 000 közé tehető. A kurd lázadás letörésének elősegítésére 1988-ban mintegy fél éven keresztül gáztámadásokkal népirtást követtek el. A kampánynak áldozatul esett számos nép, mint a yazidik, türkmének, asszírok, shabakok és mandeusok. A felkelés azonban csupán elgyengült, de nem sikerült teljesen elfojtani.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://paphnutius.blog.hu/api/trackback/id/tr5112899718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása