1975-ben, augusztus közepén, a Kelet-Németországban található Bad Blankenburg szabadtéri mozijában, egy szovjet indiános filmet néztem. Azonban nem a szaxofon szólóra vonagló varázsló kötötte le a figyelmem. A Perseidák raja éppen a föld légterébe érve csodálatos csillaghullást produkált a derültegű porosz éjszakában. Ennek immár 43 éve. Ma ismét a csillaghullás megcsodálására készülök.
Perseidák
ma éjjel majd fénylő lelkek potyognak az égről
az egyik üzenetet hoz
a másik emléket idéz
a harmadik csak megigéz
s lesz olyan is
amelyik magával visz valakit
fel a végtelenbe
hogy egyszer fénylő csillagporként
visszatérjen
egy másik világból
Tata, 2018 augusztus 12.
Az angol néphagyományban az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívják.
El_Greco - A Szűzanya megjelenik Szent Lőrincnek
Szent Lőrinc
Szent Lőrinc (225? – Róma, 258. augusztus 10.?) a katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike, annak ellenére, hogy életéről, haláláról és tetteiről vajmi keveset tudunk bizonyosan. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, vértanúságának napja a régi római naptárban kiemelt ünnep volt.
Halála
Valószínűnek tartják, hogy II. Szixtusz pápa diakónusa volt. Amikor a pápát 258. augusztus 6-án elfogták, rá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza szét az egészet a szegények között – egyúttal megjósolta, hogy három nappal utána Lőrinc is mártíromságra jut. Valóban a pápa után három nappal, 258. augusztus 10-én halt vértanúhalált, de már kivégzésének módja sem bizonyos. Egyesek szerint lefejezték, Szent Ambrus mára elveszett források alapján írt beszámolója szerint viszont roston sütötték meg. Vértanúságának vélt helyén, a Via Tiburtina mellett már Nagy Konstantin bazilikát építtetett, és ez hamarosan keresett zarándokhellyé vált.
Tisztelete
Életrajza a 4. század vége után egyre újabb elemekkel bővült. Egyesek tudni vélik, hogy Hispániából származott, és a pápa akkor ismerte meg, amikor egy toledói zsinaton vett részt. Ez képtelenség, mert az első toledói zsinat 589-ben volt – de ez a legenda nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Lőrinc tisztelete elterjedjen Hispániában. Spanyolországban állítólagos hispániai származására hivatkozva mindmáig valóságos nemzeti szentnek tekintik. Tiszteletét erősítette, hogy a művészek nagyon gyakran ábrázolták együtt a két vértanú diakónust: Lőrincet és Vincét.
Német földön akkor lendült fel tisztelete, amikor I. Ottó 955-ben Augsburg mellett, Lech mezején éppen augusztus 10-én, azaz Szent Lőrinc ünnepén győzte le a kalandozó magyarokat.
Rendszerint fiatalembernek ábrázolják, diakónusi dalmatikában. Attribútuma a boronára emlékeztető rostély, mártíriuma a pecsenyévé pirító augusztusi forróság jelképe. Éppen ezért többnyire a tűzoltók és a tűzzel foglalatoskodó mesteremberek (cukrászok, pékek) hívták segítségül, valamint az égési sebek gyógyításáért fordultak hozzá.
Ünnepét a magyar földművesek körében határnapnak tartják: a szólás szerint: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen és a húsa levet enged, "megvizesedik". Az angol néphagyományban az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívják.
Élete, tevékenysége
Legendája szerint a pápa fő diakónusa volt, így hat másik társának munkáját irányította. Különösen a szegényekkel és a betegekkel törődött: maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott nekik alamizsnát. A legenda szerint sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.
Forrás – Wikipédia