Túra a Burda hegyen, Szlovákiában

A Duna töltésén haladva a Burdán még van egy kis felhő

A szlovákiai Burda hegy régóta tanyázik bakancslistám elején. Tulajdonképpen egy kis hegységről beszélünk, amit hívnak Kovácspataki hegyeknek (Kováčovské kopce), Helembai-hegységnek. Szlovákul Burda, vagyis Borda. Területe 20 km2 lehet.

A Burda

Ilyen részekből áll, hogy Fekete-hegy, Burda-hegy, Keserős, vagy Kopasz-hegy, Király-hegy, Ballag-hegy, Kovácspataki-sziklák, Velká Dolina (Nagy-völgy). Legmagasabb pontja a Plesiver (396), Burdov (388). Délről a Duna, nyugatról a Garam, keletről az Ipoly, északról pedig a Bajtai-patak határolja.

Amikor először ránézel a Burdáról a tájra. Borzongató

Sajátos mikroklímával rendelkezik. Legnagyobb része természetvédelmi terület. Turista utak vezetnek rajta és ezek egy része tanösvény, nagyon korrekt információs táblákkal, szlovák, magyar és angol nyelven is.

A piros, sárga és kék jelzéseket követve végigjárhatjuk az egész hegységet, elvezetnek a legjobb kilátópontokra is. Vannak bányavájatok és mindenféle romok, vagyis egy érdekes hely. Ezen a túrán a piros és sárga jelzéseket követve szeltem át a hegységet. A látványos Kovácspataki-sziklákat is végigjárva.

Esztergom,-Széchenyi tér

Esztergom központjából indulva átmentem a Mária-Valéria hídon és Párkányba értem (Sturovo).

Esztergom és Párkány, a magyar oldalon hiányzik az uniós zászló

Itt rátértem a Duna töltésre épített kerékpáros-gyalog útra, amin végigmentem egészen a Garam folyó (Hron) torkolatáig.

A Bazilika Párkány (Sturovo) különböző pontjairól

Innen a Garam töltésén haladtam egészen a hídig, amin átkelhettem a meglepően széles folyón.

A Garam folyó Garamkövesd közelében

Garamkövesdre (Kamenica nad Hronom) érkeztem, ami a Burda tövében fekszik. Ezen a főleg magyarok lakta kis faluban a régi idők hangulata csapja meg az embert. Nekem különösen tetszettek a villanyoszlopok és az utakon átívelő villamos vezetékek. Mindenfelé szőlőket lát az ember. Nem csoda a morzsalékos vulkáni talaj és a déli fekvés jó mikroklímát teremt a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez.

Garamkövesd

1000-1200 ember él itt, és 1300 körül már írásos emlék van róla. Templomát 1734-ben építették, de tornya 1842-ben készült. Jórészt egyházi birtok volt a történelem folyamán.

A Burda virágai

A faluban megtaláljuk a piros turistajelet, ami felvisz a Burdára. Kitartóan emelkedik az út, sár is van a tegnapi eső nyomán, de a nap kisüt, a pára felszáll és nagyon szép tavaszi idő kerekedik. Sok csodás virág nyílik erre, például fekete kökörcsin is, amihez még nem volt szerencsém.

Szemben a Visegrádi-hegység

Nem szeretem a tömegeket a hegyeken. A csütörtöki idő és a pénteki munkanap miatt egyetlen turistával sem találkozom, amíg a hegyen vagyok. Állatokat sem látok, de a nyomaik ott vannak mindenfelé. Disznó, őz, muflon járt arra előttem, de gyakori a pannon gyík és az erdei sikló. Viszont sok madarat láttam, ragadozókat és vándormadarakat is.

Garamkövesd a Burda alatt

A hegység geológiai értelemben igen érdekes és azt bizonyítja, hogy a közigazgatási, vagy történelmi határok nem vonatkoznak a földtörténeti eseményekre. A Börzsöny legközelebbi rokona.

Csodás S kanyart vesz a Duna

Andezit sziklái, tornyai ismerősek lehetnek a Visegrádi-hegységből, vagy éppen Esztergom feletti hegyekből is. A legömbölyödött óriás kavicsok, amelyeken gyalogolok is megtalálhatók a Börzsönyben is.

Már éled az erdő, de még a színek hiányoznak

Tehát a Burda egy vulkanikus hegy, amelyet a Duna elválaszt a Visegrádi-hegységtől, az Ipoly pedig levágott a Börzsönyről, vagyis a mi Északi-Középhegységünk része geológiailag. Külsőségeiben is vulkáni hegy, ami meredeken szakad le a Dunába. Ami pedig szintén megjegyzendő, hogy a Dunakanyar területének szerves része.

A hegy szeme

A helynek szakrális jelentősége is van. Az alternatív történelem kutatóinak egyik legfontosabb kutatási területe. Szerintük a Burda szerves részét képezi annak az elméletnek, amely szerint a török előtti történelem fontos helyszínei itt központosultak az esztergomi Búbánatvölgy, Szamárhegy, Hosszú-hegy, Dömös, Visegrád, és a Burda körüli területeken. Ennek részletezése önálló posztot igényelne, ezért nem teszek rá még kísérletet sem.

A Burda leszakadása Kovácspatakról nézve

A Búbánatvölgy Kovácspatak felől. A kép jobb oldalán a Szamárhegy, bal oldalán a Hosszú-hegy, elején a Hideglelős kereszttel, középen a Búbánatvölgy

Helemba. A településről nevezték el a hegységet és a Dunában lévő szigetet is, amelyen a középkorban fertőző betegek éltek és onnan soha vissza nem jöhettek

A Burda hegy után Kovácspatakra értem, ami egy kis üdülő település. Aztán elértem Helembára (Chl’aba), ami egy több mint 800 éves település. A helyet elhagyva már az Ipoly közelébe érek. Felmegyek a folyó töltésére és elgyalogolok a folyón átívelő hídig, ami nem csak a folyót közi össze, hanem a két országot is.

A Burda, az Ipoly töltéséről, előtérben Helemba

A Börzsöny és a Visegrádi-hegység hegyei az Ipoly töltéséről

Az Ipoly folyó hídja Szlovákia felől

Tapasztalataim alapján, még vissza fogok térni a hegységbe, hisz annak központi, északi területét nem jártam be, csupán a Duna felőli oldalát. Azonban így is 21 km-t gyalogoltam. Tehát egy más évszakban újra jövök…

Még két csodás kilátás a Burdáról

Ehhez a kilátóponthoz a piros háromszög vezet

VÉGE